Szeptember 28. és október 6. között kerül sor Bukarestben az erdélyi magyar színházak fővárosi seregszemléjére, az V. BukFesztre, amelyet a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) szervez - kiemelt támogatói és partnerei pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, Magyarország Bukaresti Nagykövetsége, a Liszt Intézet - Bukaresti Magyar Kulturális Központ és a Communitas Alapítvány.
A fesztivált az UNITER is támogatja szakmai szempontból, illetve a fővárosi színházak, az Odeon, a Bulandra, valamint idéntől a Román Nemzeti Színház ad teret az erdélyi társulatok előadásainak. Idéntől kibővült a MASZÍN, azaz valamennyi erdélyi magyar kőszínház, valamint független társulatok is tagjává váltak a szakmai szervezetnek, amelyenek hosszabb távú tervei között szerepel egy Budapesten megszervezendő fesztivál is. A bukaresti seregszemle lényege elejétől fogva az, hogy a fővárosi, túlnyomórészt román közönségnek bemutassa a jelenlegi erdélyi színjátszás legjavát, illetve, ahogyan Bessenyei Gedő István, a MASZÍN elnöke fogalmazott az, hogy hidat teremtsenek a román és a magyar színházi kultúra között.
A szakmai szervezet múlt héten tartotta a fesztivált beharangozó sajtóértekezletét - a helyszínen Borbély Tamás, a Bukaresti Rádió szerkesztője kérte mikrofon elé az UNITER, a MASZÍN vezetőit, a társulatok igazgatóit, szakmai vezetőit. Ez tehát mai műsorunk kínálata - tatrsanak velünk!
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök közölte, hogy kész tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) leendő kormánya parlamenti támogatásáról, a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) viszont nem kíván egyeztetéseket folytatni. Mureșan a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélte, a PSD-nek választania kell: egy Európa-barát kormányt támogat, vagy megerősíti az AUR-ral kötött szövetségét. Elmondta: akkor sem adja vissza a kormányalakítási megbízást, ha nem sikerül megszereznie a parlamenti többséget. Tíz nap áll a rendelkezésére, hogy kormányt alakítson.
Megállapodott az Egyesült Államok, Dánia és Grönland vezetése arról, hogy Washington fokozatosan megnöveli katonai jelenlétét a Dániához tartozó óriási szigeten - jelentette be Donald Trump amerikai elnök. Megerősítette a megállapodás hírét a dán és a grönlandi kormányzat is, arra helyezve a hangsúlyt. hogy megnő az észak-atlanti térség és az Északi-sarkvidék biztonsága. Donald Trump szerint a megállapodásnak nincs lejárati dátuma. A jelek szerint Trump letett ugyanakkor arról a törekvéséről, hogy Grönland amerikai területté váljék.
A bukaresti törvényszék felfüggesztette a kár behajtását abban a korrupciós ügyben, amelyben Dan Voiculescu üzletembert 10 év börtönbüntetésre ítélték az…
Kína befejezte helyi idő szerint pénteken az egy nappal korábban kezdett „büntető hadgyakorlatát” a Tajvani-szoros környékén – jelentette péntek este a kínai állami televízió.
Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a 275 millió dolláros csomag HIMARS-rakéták, 155 és 105 milliméteres tüzérségi lövedékek mellett Javelin és AT-4-es típusú páncéltörő rakétákat, harckocsiaknákat, illetve vegyi-, biológiai- és radiológiai védőöltözeteket is tartalmaz.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága arra szólította fel Izraelt, hogy azonnal állítsa le hadműveletét Rafáhban, és nyissa meg a dél-gázai várost Egyiptommal összekötő határátkelőt a segélyszállítmányok előtt.
Drónfal létesítéséről állapodott meg az Oroszországgal szomszédos hat NATO-tagállam, hogy megvédjék a határukat a „provokációkkal szemben” – jelentette be a litván kormány.
Erről a berlini belügyminisztérium szóvivője nyilatkozott a Die Welt című német lapnak. Mint mondta, uniós szintű, arányos elosztási mechanizmust kell létrehozni az újonnan érkező ukrajnai menekültek számára.
Előkészületben van a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában Tófalvi Zselyke második elbeszélés-kötete.A Randevú a Fekete Nyúlban című kötet a következő hónapokban…
Műsorunk tartalmából: •A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány legújabb béremeléséről, az ezt kísérő társadalmi feszültségekről és a kudarcos közszférai reformokról.…
A bukaresti törvényszék felfüggesztette a kár behajtását abban a korrupciós ügyben, amelyben Dan Voiculescu üzletembert 10 év börtönbüntetésre ítélték az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizációja miatt. A 60 millió euróra becsült kár behajtását a fővárosi ítélőtábla a 2014-ben hozott jogerős ítéletében rendelte el. Az üzletember felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amit a törvényszék most befogadott. A döntés nem jogerős.
Ma kezdődött a gyerekek óvodai és bölcsődei beíratása, amely június 14-éig tart. A tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint az iratkozás második szakasza június 17-étől július 5-éig tart, majd augusztus 30-án teszik közzé a felvett gyermekek listáját.
A kormány a héten dönthet arról, hogy 3700 lejre emeli a bruttó minimálbért, amely jelenleg 3300 lej, így nettó értékben 242 lejjel fog nőni. A kormányfő korábbi bejelentése szerint a 200 lejes adókedvezmény is hatályos marad az év végéig. A kormány ezekkel az intézkedésekkel, valamint az infláció csökkentésével a lakosság vásárlóerejét akarja óvni. A gazdasági minisztérium is a kormányülés napirendjére tűz egy rendeletet, amelynek értelmében átalakítások lesznek az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnál. A jogszabály szerint 23 vezetői állást szüntetnek meg 99-ből.
Florian Coldea ellen befolyással üzérkedés miatt vádjával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség.
A hírszerzés volt operatív vezetője a 15 órás kihallgatása után közleményt adott ki, amelyben leszögezte: bízik az igazságszolgáltatásban, a büntetőeljárás során őszintén együttműködik a nyomozóhatósággal, hogy bebizonyítsa ártatlanságát, viszont a továbbiakban nem kommunikál a nyilvánossággal, tekintettel a személye elleni, „sötét érdekek által vezérelt” „médiakampányokra”.
Az ügyészség azzal vádolja Coldeát, valamint a Román Hírszerző Szolgálat jogi osztályának egykori vezetőjét, Dumitru Dumbravă tábornokot, hogy Doru Trăilă ügyvéd közvetítésével 700 ezer eurót kértek egy sikkasztással vádolt üzletembertől, akinek cserében megígérték, hogy közbenjárnak egy kedvezőbb ítéletért a büntetőpert tárgyaló bíróknál. Az illető 100.000 eurót fizetett ki a három gyanúsítottnak, majd az egyezkedéseket rögzítő hangfelvételekkel az ügyészségre ment, és feljelentést tett.
A gyanúsítottakat óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték.
Kína befejezte helyi idő szerint pénteken az egy nappal korábban kezdett "büntető hadgyakorlatát” a Tajvani-szoros környékén – jelentette péntek este a kínai állami televízió.
A tajvani védelmi minisztérium szombati közlése szerint az utóbbi 24 órában 62 kínai harci repülőgépet észleltek Tajvan körül, ami idén rekordnak számít. A repülőgépek közül 47 át is lépte a Tajvani-szoros középvonalát. A hadgyakorlat során 27 kínai hadihajót is észleltek a sziget körül – tették hozzá.
Válaszul a tajvani hadsereg is készenlétbe állította hadihajóit és szárazföldi rakétarendszereit.
A manővereket Tajvan új elnökének hétfői beiktatási beszédére válaszul folytatta le Peking, amelyben Laj Csing-tö arra utalt: Kínát és Tajvant két külön államnak tartja.
Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a 275 millió dolláros csomag HIMARS-rakéták, 155 és 105 milliméteres tüzérségi lövedékek mellett Javelin és AT-4-es típusú páncéltörő rakétákat, harckocsiaknákat, illetve vegyi-, biológiai- és radiológiai védőöltözeteket is tartalmaz.
Ez már az ötödik ilyen katonai segélycsomag, amelyet Joe Biden amerikai elnök engedélyezett, mióta az amerikai kongresszus április végén jóváhagyta a kijevi vezetésnek szánt 61 milliárd dollárnyi forrást. A külügyi tárca hangsúlyozta, hogy az előző segélycsomagok tartalma már megérkezett a frontvonalakra, s "a mostani támogatást is a lehető leghamarabb leszállítják".
Az ukrajnai háború kitörése óta Washington eddig már több mint 50 milliárd dollárral támogatta Kijevet.
Németország a nap folyamán jelentette be, hogy egy további Iris-T légvédelmi rakétaüteget adott át Ukrajnának. A berlini védelmi tárca szerint a fegyverrendszer pénteken érkezett meg. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint egy kombinált ütegről van szó, amely IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú egységeket tartalmaz.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága arra szólította fel Izraelt, hogy azonnal állítsa le hadműveletét Rafáhban, és nyissa meg a dél-gázai várost Egyiptommal összekötő határátkelőt a segélyszállítmányok előtt.
A bíróság a Dél-afrikai Köztársaság beadványára hozott előzetes határozatot abban a perben, amelyben Izraelt népirtással vádolják.
Izrael elutasítja a vádat. A tel-avivi kormány a bíróság döntésére reagálva közölte: a rafáhi hadművelete nem "vezetett és nem is fog a palesztin polgári lakosság megsemmisítéséhez vezetni". Hozzátették, hogy Izrael továbbra is, a "törvényeknek megfelelően" beengedi a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a bíróság döntéséről azt mondta: "a történelem fog ítélkezni azokról, akik a Hamász-nácik mellé álltak. Akik azt követelik, hogy Izrael állítsa le a háborút, azt követelik, hogy a léte megszűnéséről döntsön. Izrael ebbe nem fog beleegyezni".
Az amerikai kormány képviselője elutasította, hogy reagáljon az ENSZ Nemzetközi Bíróságának határozatára. James O'Brien, az amerikai külügyminisztérium európai és euroázsiai ügyekért felelős államtitkára újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy "mindenkinek rossz lenne", ha választ adna.
Az elmúlt hetekben nőtt a nemzetközi nyomás Izraelen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határozatot fogadott el, amely határozottan elítéli a Gázai-övezetben dolgozó ENSZ-alkalmazottak és a humanitárius szervezetek munkatársai elleni támadásokat, valamint a nemzetközi joggal összhangban álló védelmet követel számukra. A Svájc kezdeményezésére előterjesztett javaslatot a Biztonsági Tanács 14 tagja szavazta meg, Oroszország tartózkodott.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken este a katari miniszterelnökkel, valamint a szaúdi, egyiptomi és jordán külügyminiszterrel tárgyalt a Gázai övezet helyzetéről, valamint a palesztin állam létrehozásáról tárgyalt az Elysée-palotában, jelentette be a francia hírügynökség.
Drónfal létesítéséről állapodott meg az Oroszországgal szomszédos hat NATO-tagállam, hogy megvédjék a határukat a "provokációkkal szemben" - jelentette be a litván kormány.
Agnė Bilotaitė litván belügyminiszter azután beszélt erről, hogy megbeszélést folytatott észt, lett, finn, norvég és lengyel kollégájával.
"Nemcsak műszaki berendezésekről és megfigyelő rendszerekről van szó, hanem drónokról és más technológiákról is, amelyekkel megvédhetjük magunkat az ellenséges országok provokációival szemben és meg tudjuk akadályozni a csempészetet" - tette hozzá a miniszter.
A határ megfigyelését szolgáló drónok telepítése mellett a hat ország várhatóan az ellenséges pilóta nélküli szerkezetek elfogására alkalmas rendszereket is felvonultat majd.
Azt nem közölte, mikor kerül sor a terv megvalósítására, amelyet a térség biztonsági helyzetével indokoltak.
Erről a berlini belügyminisztérium szóvivője nyilatkozott a Die Welt című német lapnak. Mint mondta, uniós szintű, arányos elosztási mechanizmust kell létrehozni az újonnan érkező ukrajnai menekültek számára.
A mostani szabályok szerint az ukrajnai menekültek szabadon megválaszthatják, hogy melyik európai uniós országba akarnak továbbutazni. Németország több mint egymillió ukrán állampolgárt fogadott be.
Jelenleg uniós szinten egy kiegészítő szabályozásról tárgyalnak az ukrajnai menekültek számára. A mostani, úgynevezett tömeges bevándorlási irányelv 2025. március 4-én hatályát veszti, s egyelőre nem született megállapodás az ezt követő szabályozásról.
Az a fontos, hogy "továbbra is kapcsolatban maradjunk Ukrajnával minden lényegi kérdésben" - tette hozzá a szóvivő.
A belügyi szóvivő ezen felül fontosnak nevezte azt is, hogy tartós perspektívát kell biztosítani a már Németország területén tartózkodó menekülteknek.
Előkészületben van a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában Tófalvi Zselyke második elbeszélés-kötete.A Randevú a Fekete Nyúlban című kötet a következő hónapokban jelenik meg,tárgyalt témáit tekintve pedig részben csatlakozik a szerző korábbi, Amikor hazajössz című kötetéhez.Az Észpresszó vendége:Tófalvi Zselyke.
•A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány legújabb béremeléséről, az ezt kísérő társadalmi feszültségekről és a kudarcos közszférai reformokról. Szó lesz még arról, hogy Romániában épül meg Európa legnagyobb lőporgyára. Útlevél nélkül utazhatnak a román állampolgárok Törökországba, illetve beszámolunk az iráni elnök haláláról, arról, hogy mi következhet ez után a perzsa államban.
• Szőcs Levente háttere arról, hogy egyre több nyugati kommentátor véli úgy az izraeli vezetők letartóztatására adott washingtoni reakció kapcsán, hogy miközben a globális Dél nyílt kihívást intézett a „szabályalapú nemzetközi rendszer” ellen, annak alapjait maga a Nyugat is kitartóan rombolja.
• Garzó Ferenc jegyzete: Konvojok világa és szirénahangok
A bukaresti törvényszék felfüggesztette a kár behajtását abban a korrupciós ügyben, amelyben Dan Voiculescu üzletembert 10 év börtönbüntetésre ítélték az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizációja miatt. A 60 millió euróra becsült kár behajtását a fővárosi ítélőtábla a 2014-ben hozott jogerős ítéletében rendelte el. Az üzletember felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amit a törvényszék most befogadott. A döntés nem jogerős.
