November 8-ra írta ki ma a szerbiai nemzeti kisebbségi önkormányzati választásokat az illetékes miniszter.
November elején 23 nemzeti kisebbség tagjai választják meg nemzeti tanácsaikat – közölte a Demo Berisa ügyvezető emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter.
A szeptember 16-án ideiglenesen lezárt külön választói névjegyzékek alapján 21 nemzeti közösség - köztük a magyar - esetében teljesültek a közvetlen választás feltételei. A Szerbiában élő kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül gyakorolják a kulturális önigazgatáshoz kapcsolódó jogaikat. A testületek az oktatás, a kultúra, a kisebbségi nyelvű tájékoztatás, valamint a nyelv és írás hivatalos használata területén képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek az ezekkel kapcsolatos döntéshozatalban, illetve egyes kérdésekben maguk döntenek.
A nemzeti tanácsok tagjainak megbízatása négy évre szól, a rendes választásokat valamennyi érintett nemzeti tanács esetében ugyanazon a napon kell megtartani.
Az Európai Unió földgáztárolói jelenleg 67 százalékos töltöttségi szinten állnak, ami az adott időszakra vetítve történelmi mélypontnak számít, és messze elmarad az uniós célkitűzéstől, amely december elejére 80 százalékos értéket ír elő.
A norvég Equinor szakértői szerint november elsejére legfeljebb 75 százalékos töltöttség érhető el. A 2022-es ukrajnai válsággal ellentétben az európai országok a nyár folyamán nem töltötték fel a tárolóikat, mivel az inverz piaci szerkezet nem ösztönzött készletezésre. Az ázsiai spot árak közel megháromszorozódtak.
"
["post_title"]=>
string(80) "Equinor: Az EU földgáztárolói jelenleg 67%-os töltöttségi szinten állnak"
["post_excerpt"]=>
string(111) "A norvég Equinor szakértői szerint november elsejére legfeljebb 75 százalékos töltöttség érhető el. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "equinor-az-eu-foldgaztaroloi-jelenleg-67-os-toltottsegi-szinten-allnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-18 14:02:12"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-18 11:02:12"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=468179"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3775 (24) {
["ID"]=>
int(468177)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-18 14:01:05"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-18 11:01:05"
["post_content"]=>
string(1073) "
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta megszakadt párbeszédet - nyilatkozta ma I Dzsemjong dél-koreai elnök. Az amerikai elnök - aki első hivatali ideje alatt (2017-2021) három alkalommal találkozott az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongünnel - jelezte, hogy az év végéig újra találkozni szeretne vele.
Észak-Korea eddig nem reagált a kezdményezésre. Dél-Korea "előzetes koordinációs erőfeszítéseket" folytat - közölte a dél-koreai államfő, hozzátéve, hogy jelenleg egy Trump-Kim találkozó megszervezése "továbbra is nehéz (...) de nem lehetetlen".
I Dzsemjong egyben szólt arról, hogy Szöul nem küldi hadseregét harcolni az Egyesült Államok és Irán közötti háborúba. Kijelentése válasz volt azokra a hírekre, amelyek szerint Dél-Korea a Hormuzi-szorosba tervezne csapatokat küldeni.
"
["post_title"]=>
string(114) "I Dzsemjong: Donald Trump újraindítaná az Egyesült Államok és Észak-Korea között megszakadt párbeszédet"
["post_excerpt"]=>
string(52) "Észak-Korea eddig nem reagált a kezdményezésre. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(102) "i-dzsemjong-donald-trump-ujrainditana-az-egyesult-allamok-es-eszak-korea-kozott-megszakadt-parbeszedet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-18 14:01:08"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-18 11:01:08"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=468177"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3766 (24) {
["ID"]=>
int(468174)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-18 13:59:50"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-18 10:59:50"
["post_content"]=>
string(619) "
Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke bejelentette lemondását, miután a kormányzó jobboldali szövetség szoros versenyben vereséget szenvedett a balközép ellenzéktől a parlamenti választásokon – írja a BBC.
A választási eredmény tükrében Magdalena Andersson, a szociáldemokraták vezetője négy év ellenzéki politizálás után ismét miniszterelnök lehet, bár elemzők szerint a balközép blokkon belüli nézeteltérések miatt nem lesz egyszerű feladat koalíciót kötni.
November 8-ra írta ki ma a szerbiai nemzeti kisebbségi önkormányzati választásokat az illetékes miniszter.
November elején 23 nemzeti kisebbség tagjai választják meg nemzeti tanácsaikat – közölte a Demo Berisa ügyvezető emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter.
A szeptember 16-án ideiglenesen lezárt külön választói névjegyzékek alapján 21 nemzeti közösség - köztük a magyar - esetében teljesültek a közvetlen választás feltételei. A Szerbiában élő kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül gyakorolják a kulturális önigazgatáshoz kapcsolódó jogaikat. A testületek az oktatás, a kultúra, a kisebbségi nyelvű tájékoztatás, valamint a nyelv és írás hivatalos használata területén képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek az ezekkel kapcsolatos döntéshozatalban, illetve egyes kérdésekben maguk döntenek.
A nemzeti tanácsok tagjainak megbízatása négy évre szól, a rendes választásokat valamennyi érintett nemzeti tanács esetében ugyanazon a napon kell megtartani.
Üdvözölte Luminiţa Odobescu külügyminiszter, hogy az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Az…
Különböző adók és illetékek emelésének lehetőségével számol a kormány, hiszen a koalíció szakértői sajtóértesülések szerint adóemelési és költségcsökkentési intézkedéseket előírő…
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) tagsága ma megválasztotta Elena Lasconit, Câmpulung-Muscel polgármesterét a párt új elnökévé, miután Cătălin Drulă…
A szenátus megszavazta Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kezdeményezését, miszerint szeptember harmadik szombatja legyen minden évben országos takarítási nap. A szenátor…
A Temes megyei ítélőtábla kedden jogerősen felmentette a hivatali visszaélésre való felbujtás vádja alól a temesvári járványkórház orvosát, Virgil Mustát,…
Tavaly mintegy 11 millió 400 ezer személy, vagyis Románia lakosságának a 60 százaléka élt csatornahálózatra csatlakoztatott háztartásban, ami csaknem 175 …
Csütörtökön kezdődik a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amelyen félszáz könyvkiadó állítja ki legújabb köteteit. A vasárnap délutánig tartó négynapos rendezvény…
Az izraeli legfelsőbb bíróság egyhangú döntése alapján meg kell kezdeni az ultraortodox jesivadiákok besorozását. Az ítélet szakértők szerint a kormánykoalíció…
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Pataki Adorján tenorral, a Kolozsvári Magyar Opera énekesével, aki az elmúlt időszakban a Magyar Állami Operaház állandó…
Oroszországban megkezdődött a The Wall Street Journal újságírójának, Evan Gershkovichnak a pere - adta hírül a Szabad Európa Rádió. A vádlott szerdán jelent meg a bíróságon, miután már 15 hónapja le van tartóztatva. A vádakat ő, a munkaadója és a Fehér Ház egyaránt koholtnak minősítette. A tudósító a hidegháború óta az első nyugati újságíró, akit kémkedéssel vádoltak meg Oroszországban, amikor 2023 márciusában őrizetbe vették az uráli Jekatyerinburgba tett riportútja során. Az orosz ügyészek azzal vádolták meg Gershkovichot, hogy a CIA-nak dolgozik, és „titkos információkat gyűjtött” az ország legnagyobb tankgyáráról az Urálban. A Kreml nyilvánosan nem szolgáltatott bizonyítékot a vádakra, csak annyit közölt, hogy „tetten érték” az újságírót.
Eredmény nélkül ért véget az amerikai és az orosz védelmi miniszter tárgyalása, amelyet az amerikai fél kezdeményezett - adta hírül az Euronews. A felek között az utolsó közvetlen megbeszélés tavaly márciusban zajlott, amikor még Szergej Sojgu volt az orosz védelmi miniszter. A beszélgetést azért kezdeményezte Lloyd Austin amerikai tárcavezető, mert új vezető került a moszkvai védelmi tárca élére Andrej Belouszkij személyében. A két minisztérium közlése szerint a békekötésről nem esett szó, de több más kérdést megvitattak. Az orosz politikus arra figyelmeztette a Pentagon fejét, hogy a megnövekvő nyugati fegyverszállítások Ukrajna felé a háború kiszélesedését eredményezheti.
Üdvözölte Luminiţa Odobescu külügyminiszter, hogy az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Az EU és Ukrajna, illetve az EU és a Moldovai Köztársaság közötti első kormányközi konferenciákon részt vevő tárcavezető úgy véli, a tárgyalások megkezdése mindkét ország esetében "jól megérdemelt siker. "Románia támogatja Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot az uniós csatlakozási törekvéseikben" - tette hozzá Odobescu. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos szerint a bővítés hosszútávú geostratégiai befektetést jelent a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és az egész kontinens jólétébe. Közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási folyamat során szorosan nyomon fogja követni Ukrajna előrehaladását, és rendszeresen jelentést tesz arról az Európai Unió illetékes tanácsának. A bővítési biztos szerint Moldova folyamatosan halad a reformok útján, és teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges lépéseket. Felhívta a figyelmet, hogy a feltételek teljesítése Chisinau részéről különösen figyelemre méltó, mivel az ország az ukrajnai háború és a destabilizációs kísérletek miatt kihívásokkal néz szembe. Mint mondta, az Európai Bizottság továbbra is támogatni fogja Moldovát, két héten belül pedig elindítja a bővítési folyamat következő lépését, az alkalmazandó uniós joganyag kétoldalú átvilágítását.
A NATO bejelentette, hogy hivatalosan is a holland Mark Rutte lesz a szervezet új főtitkára. Ezt az után tette, hogy a NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács ma úgy határozott, hogy a leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a júliusi NATO-csúcstalálkozón Washingtonban. Rutte kinevezése a múlt héten vált biztossá, amikor Klaus Iohannis elnök bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől.
Különböző adók és illetékek emelésének lehetőségével számol a kormány, hiszen a koalíció szakértői sajtóértesülések szerint adóemelési és költségcsökkentési intézkedéseket előírő forgatókönyveken dolgoznak. A Hotnews hírportál szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik előterjesztése azt célozza, hogy 2025-ben 1, 2 vagy akár 3 százalékponttal emeljék a jelenleg 19 százalékos általános forgalmi adót, az áfát. A növekedés mértéke azonban függhet az e-számlázási rendszer, valamint az előre kitöltött TVA-elszámolás (RO e-TVA) működésétől is. Megfontolandónak tartják a 10 százalékos személyi jövedelemadó 16 százalékra emelését is. Az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, hiszen a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. A tervezett megszorítások azért várhatók, mert az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól.
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) tagsága ma megválasztotta Elena Lasconit, Câmpulung-Muscel polgármesterét a párt új elnökévé, miután Cătălin Drulă korábbi elnök lemondott a június 9-i parlamenti választások után a párt gyenge szereplése miatt.
A szenátus megszavazta Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kezdeményezését, miszerint szeptember harmadik szombatja legyen minden évben országos takarítási nap. A szenátor elmondta: azért karolta fel a Let’s do it Romania civil szervezet mozgalmát, mert a törvénybe iktatással világos jelzést adnak, hogy az állampolgárok, a hatóságok és a gazdasági szereplők egyaránt felelősek a környezet tisztaságáért. Csak közös erőfeszítéssel érhetnek el szemléletváltást, ezt ösztönzik az országos takarítási nappal - hangsúlyozta Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. A tervezetet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
A Temes megyei ítélőtábla kedden jogerősen felmentette a hivatali visszaélésre való felbujtás vádja alól a temesvári járványkórház orvosát, Virgil Mustát, akit három kollégájával együtt egy Covid-tesztekkel kapcsolatos ügyben állított bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyet elsőfokon tárgyaló Temes megyei törvényszék felmentő ítéletet hozott februárban, amelyet a DNA megfellebbezett. Az ítélőtábla azonban ezt megalapozatlannak találta és elutasította. Ezzel a felmentő ítélet jogerőre emelkedett.
Tavaly mintegy 11 millió 400 ezer személy, vagyis Románia lakosságának a 60 százaléka élt csatornahálózatra csatlakoztatott háztartásban, ami csaknem 175 ezer fővel több, mint 2022-ben - derült ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett adataiból. Nőtt a szennyvíztisztító állomással rendelkező csatornahálózatra csatlakoztatott háztartásban élők száma is. A növekedés annak köszönhető, hogy országszerte új csatornahálózatok épültek, és több új szennyvíztisztító állomást helyeztek működésbe.
Csütörtökön kezdődik a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amelyen félszáz könyvkiadó állítja ki legújabb köteteit. A vasárnap délutánig tartó négynapos rendezvény a kortárs magyar irodalom 70 neves erdélyi és magyarországi szerzőjét vonultatja fel. A Bánffy-palota emeleti termeiben 50 kiadó és könyvkereskedő állít ki, és mintegy 80 könyvbemutató, közönségtalálkozó és kísérőrendezvény várják az érdeklődőket. A könyvhét megnyitóját délután 2 órakor a Bánffy-palota udvarán tartják. A Bánffy-palota Tonitza-termének előcsarnokában nyitják meg a könyvhét ideje alatt látogatható Emlékkövek - az Erdélyi Szépmíves Céh 100 éve című kiállítást, amelynek kurátorai Balázs Imre József, Fodor János és Fodor Krisztina. A szervezők a kihagyhatatlan programok közé sorolták egyebek mellett az esemény egyik díszvendége, Bjorn Andreas Bull-Hansen norvég író szombat esti író-olvasó találkozóját.
Az izraeli legfelsőbb bíróság egyhangú döntése alapján meg kell kezdeni az ultraortodox jesivadiákok besorozását. Az ítélet szakértők szerint a kormánykoalíció összeomlását eredményezheti a zsidó államban. A kilenctagú legfelsőbb bíróság megállapította, hogy mivel nincs olyan törvény, amely különbséget tesz az ultraortodox szemináriumokban tanulók és más fiatalok között, ezért a kötelező katonai sorozás az előbbiekre is vonatkozik. Az ítélet szerint a kormányzat nem utasíthatja sem a hadsereget, sem pedig a védelmi minisztériumot arra, hogy az eddig kivételezettnek számító férfiakat ne hívják be a hadseregbe.
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Pataki Adorján tenorral, a Kolozsvári Magyar Opera énekesével, aki az elmúlt időszakban a Magyar Állami Operaház állandó vendége, és egyre több meghívást kap Nyugat-Európába is. A Borbély Tamás által készített interjúban az énekművész a legutóbbi szerepeiről, az énekesi pálya nehézségeiről, valamint kedvenc szerepeiről beszél. Műsorunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat júniusi lapszámait ismerteti.
Oroszországban megkezdődött a The Wall Street Journal újságírójának, Evan Gershkovichnak a pere - adta hírül a Szabad Európa Rádió. A vádlott szerdán jelent meg a bíróságon, miután már 15 hónapja le van tartóztatva. A vádakat ő, a munkaadója és a Fehér Ház egyaránt koholtnak minősítette. A tudósító a hidegháború óta az első nyugati újságíró, akit kémkedéssel vádoltak meg Oroszországban, amikor 2023 márciusában őrizetbe vették az uráli Jekatyerinburgba tett riportútja során. Az orosz ügyészek azzal vádolták meg Gershkovichot, hogy a CIA-nak dolgozik, és „titkos információkat gyűjtött” az ország legnagyobb tankgyáráról az Urálban. A Kreml nyilvánosan nem szolgáltatott bizonyítékot a vádakra, csak annyit közölt, hogy „tetten érték” az újságírót.
