A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
Több mint 9300-an iratkoztak fel a központi régió megyéiből hétfőn a Zöldház program 2024-es kiírása keretében elérhető támogatásra. A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM)…
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség hétfő reggeli összesítése alapján eddig 5438 embert kellett evakuálni vagy önként hagyták el otthonaikat az árvízveszély…
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vasárnap közzétett prognózisa szerint a következő napokban várható heves esőzések miatt szeptember 30.…
Visszavonták a kezdeményezők azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna Klaus Iohannis államelnök független jelöltként való indulását a parlamenti választásokon. A liberálisok ezzel a témát lezártnak tekintik – nyilatkozta tegnap Ionuţ Stroe, az alakulat szóvivője.
Az USR képviselői az Európai Bizottsághoz fordultak az új nyugdíjtörvény ügyében, amely szerintük nem tartja tiszteletben a járulékfizetés elvét a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozott személyek esetében.
Kétszeresére emelte az ügyeletesek számát az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A fokozott jelenlét az országos központokra, valamint az Argeş-Vedea, Olt, Prut, Bârlad és Buzău-Ialomiţa vízgyűjtő medencéire érvényes, ahol áradásokra számítanak.
Majdnem egymillió hektár termőföldet károsított a pedológiai szárazság idén nyáron. Csak Brassó megyében több mint 3500 hektár mezőgazdasági területen hiúsult meg a termés főként kukorica, cukorrépa, szója és burgonya.
Az ügyészek őrizetbe vették a Szeben megyei sürgősségi kórház volt menedzserét, Liliana Coldeát, akit csúszópénz 13 alkalommal történt elfogadásával vádolnak.
Négy vadászgép szállt fel ma hajnalban a Mihail Kogălniceanu és a Borcea légitámaszpontról megfigyelni a légteret az ukrán határon, ahol az orosz csapatok drónokkal támadták a kikötői infrastruktúrát. Arról egyelőre nincs hír, hogy drón, vagy dróndarabok kerültek volna a román légtérbe.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a két F-16-os és két F-18-as vadászgép 4 órakor fejezte be küldetését. A légtérfigyelő katonai radarok adatai szerint az ukrán célpontokat támadó drónok egyike hajnali 3 óra körül három percnél rövidebb időre beléphetett a román légtérbe az ukrán határvidéken. A tárca közölte azt is, hogy a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség a hadsereg jelzése alapján Ro-Alert üzenetet küldött 2 óra 1 perckor Tulcea megye északi részén élő lakosságnak.
Két centiméteres a hóréteg a Fogarasi-havasokban lévő Bâlea-tónál, és jelenleg is havazik – közölte ma az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Vasárnap – idén ősszel először – hóeltakarításra volt szükség a Transzfogarasi úton. A brassói regionális útügyi igazgatóság arra inti a gépkocsivezetőket, hogy közlekedjenek óvatosan, és utazásuk megtervezésekor vegyék figyelembe az időjárási viszonyokat. A Fogarasi-havasokban lévő Bilea-tó az évnek ebben az időszakában a Transzfogarasi úton vagy kedvező időjárási feltételek mellett felvonóval közelíthető meg.
Több mint 9300-an iratkoztak fel a központi régió megyéiből hétfőn a Zöldház program 2024-es kiírása keretében elérhető támogatásra. A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) közleménye szerint a Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyében élők hétfőn 10 órától iratkozhattak fel a támogatásra, és a 280.050.000 lejes keret rövid időn belül kimerült. Az összeg összesen 9335 magánszemély támogatására elegendő.
Az Környezetvédelmi Alapkezelő igazgatója, Laurenţiu-Adrian Neculaescu elmondta, hogy a program idei újdonsága, hogy a napelemrendszer mellett az energia tárolására szolgáló akkumulátort is meg kell vásárolni.
Október 1-jén, kedden az északkeleti fejlesztési régióból (Bákó, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava és Vaslui megye) fogadják a jelentkezéseket, itt összesen 319,380 millió lejre lehet pályázni. A délkeleti fejlesztési régióból (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Vrancea és Tulcea megye) október 2-án fogadják a pályázatokat, a 242,730 millió lejes keret kimerüléséig. A 321 millió lejes költségvetéssel rendelkező dél-munténiai régió (Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova és Teleorman megye) október 3-án pályázhat. A Bukarest-Ilfov régió kerete 114,120 millió lej, innen október 4-én lehet jelentkezni. A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők október 7-én nyújthatják be igényléseiket és összesen 199,2 millió lejre pályázhatnak, míg a nyugati fejlesztési régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megye) lakói október 8-án igényelhetik a támogatást, amelynekösszértéke 229,110 millió lej.
Az egyházközségek október 9-én 10 órától pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített 20,1 millió lejes keret kimerüléséig.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség hétfő reggeli összesítése alapján eddig 5438 embert kellett evakuálni vagy önként hagyták el otthonaikat az árvízveszély miatt. Több tucat fa kidőlt, és egy vasútvonal járhatatlanná vált, írja az Agerpres.
A jelentés szerint vasárnap reggel 7 és éjfél között a katasztrófavédelem egységei 27 megyében és Bukarestben 90 településen végeztek mentési munkálatokat a szélsőséges időjárás következményeinek enyhítése érdekében.A viharos szél 45 fát és két villanyoszlopot döntött ki, amelyek 11 gépjárművet és két ingatlant rongáltak meg. Több országos és megyei úton nehézkessé vált a közlekedés a felgyülemlett esővíz miatt.A Piski (Simeria) és Petrozsény közötti vasúti pályára egy fa dőlt, ami egy időre leállította a vonatközlekedést.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vasárnap közzétett prognózisa szerint a következő napokban várható heves esőzések miatt szeptember 30. és október 5. között megnő a folyók vízhozama, és a vízállás meghaladhatja a készültségi szintet, különösen Románia déli és keleti részében.
A Duna vízhozama Baziașnál keddig 7600 köbméter lesz másodpercenként, majd csökkeni fog, de a szeptemberi és az októberi sokéves átlag felett marad. Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet ma reggel Hargita, Maros, Kovászna, Bákó, Vrancea és Neamţ megyék folyóira is másodfokú – narancssárga – árvízriasztást rendelt el, amely viszont csak délig volt érvényben.
Visszavonták a kezdeményezők azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna Klaus Iohannis államelnök független jelöltként való indulását a parlamenti választásokon. A liberálisok ezzel a témát lezártnak tekintik – nyilatkozta tegnap Ionuţ Stroe, az alakulat szóvivője.
Klaus Iohannis tegnap bejelentette, hogy nem indul a decemberi parlamenti választásokon, függetlenül attól, hogy a Központi Választási Iroda milyen döntést hoz az ezzel kapcsolatos törvénytervezetről. Az iroda péntek esti határozatában megállapította, hogy csak a saját magát jelölő személy minősül függetlennek, a valamely politikai alakulat által javasolt jelölt nem. Az államfő ismét leszögezte, hogy kitölti államfői mandátumát, nem fog lemondani az elnöki tisztségről.
Az USR képviselői az Európai Bizottsághoz fordultak az új nyugdíjtörvény ügyében, amely szerintük nem tartja tiszteletben a járulékfizetés elvét a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozott személyek esetében.
Az aláírók szerint elfogadhatatlan, hogy az új számítási képletben ne szerepeljen az, amit kiegészítő járulékként fizettek minden olyan munkavállaló után, aki nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozott. Az USR emlékeztet, hogy a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozók előbb 10 százalékos, majd 8 százalékos kiegészítő járulékot fizettek aktív éveik során.
Kétszeresére emelte az ügyeletesek számát az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A fokozott jelenlét az országos központokra, valamint az Argeş-Vedea, Olt, Prut, Bârlad és Buzău-Ialomiţa vízgyűjtő medencéire érvényes, ahol áradásokra számítanak.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a vészhelyzeti bizottság ülését követően azt mondta, várhatóan vasárnap lesz a legnehezebb nap vízügyi szempontból, amikor 50-90 liter csapadék hullhat négyzetméterenként. Bukarestre is külön figyelnek, mert itt is a csapadékmennyiség elérheti a 70 litert négyzetméterenként.
A hegyimentők figyelmeztetik a turistákat, hogy halasszák el ezen a hétvégén a szabadba tervezett tevékenységeiket. Egy másik ajánlás, hogy az emberek ne időzzenek a völgyekben, mert villámáradások keletkezhetnek. Bukarestben a rossz időjárás miatt elhalasztották a Nyílt utcák és a Víz szimfóniája vasárnapra tervezett eseményeket a lakosság védelme érdekében.
Majdnem egymillió hektár termőföldet károsított a pedológiai szárazság idén nyáron. Csak Brassó megyében több mint 3500 hektár mezőgazdasági területen hiúsult meg a termés főként kukorica, cukorrépa, szója és burgonya.
A földtulajdonosok most a kártérítéseket várják az államtól - jelentette ki a Brassó megyei mezőgazdasági igazgatóság képviselője. Elismerte azonban, hogy a megyét kisebb mértékben érintette a szárazság, mint más országrészeket, de remélik, hogy minél hamarabb megérkezik a kártérítés, amely hektáronként 200 euró, amennyiben a károsult terület több mint 30 százalékát érintette a szárazság.
Az ügyészek őrizetbe vették a Szeben megyei sürgősségi kórház volt menedzserét, Liliana Coldeát, akit csúszópénz 13 alkalommal történt elfogadásával vádolnak.
A belgyógyász-kardiológus orvos 2024 júniusa és augusztusa között a nagyszebeni vasutas kórház alkalmazottjaként fogadott el pénzt és javakat betegektől az orvosi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés elősegítése céljából - állítják az ügyészek. A szebeni orvos 100-200 lejes összegeket fogadott el. A kórház vezetőtanácsa sajnálatát fejezte ki és elítélte az ilyen viselkedést. Liliana Coldea a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem orvosi karán is tanít.
Négy vadászgép szállt fel ma hajnalban a Mihail Kogălniceanu és a Borcea légitámaszpontról megfigyelni a légteret az ukrán határon, ahol az orosz csapatok drónokkal támadták a kikötői infrastruktúrát. Arról egyelőre nincs hír, hogy drón, vagy dróndarabok kerültek volna a román légtérbe.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a két F-16-os és két F-18-as vadászgép 4 órakor fejezte be küldetését. A légtérfigyelő katonai radarok adatai szerint az ukrán célpontokat támadó drónok egyike hajnali 3 óra körül három percnél rövidebb időre beléphetett a román légtérbe az ukrán határvidéken. A tárca közölte azt is, hogy a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség a hadsereg jelzése alapján Ro-Alert üzenetet küldött 2 óra 1 perckor Tulcea megye északi részén élő lakosságnak.
