Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Észak-Korea tagadta, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sõt, Phenjan egyik képviselõje az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Mintegy 60 drónnal támadta az orosz hadsereg keddre virradóan Ukrajnát, az északkelet-ukrajnai Szumi városa elleni légicsapásokban legkevesebb három ember meghalt, köztük gyerekek – közölték kedden városi tisztségviselõk és a hadsereg.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának – jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban.
Megérkezett a Közel-Keletre Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy próbálja elõsegíteni a gázai tûzszünetet a Hamász vezetõjének múlt heti halálát követõen elõállt új helyzetben.
A Nép Ügyvédje a Marosvásárhelyi Területi Iroda képviselőin keresztül fogadóórát tart a Hargita megyeiek számára október 29-én, kedden – tájékoztat Hargita Megye…
A nemzetközi vezetői engedély kizárólag a nemzeti jogosítvánnyal együtt érvényes az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, valamint a Bécsi Közúti Közlekedési…
Ligia Deca oktatási miniszter Facebook oldalán írt arról, hogy a konzorciumok létrehozásával több oktatási intézmény tudna közösen például osztálytermeket, sportpályákat használni. A szakminiszter bejegyzése…
Erről beszélt vasárnap Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke is. Szerint soha nem történtek akkora mértékű beruházások az autópályákba…
A Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a mezőgazdasági miniszter múlt heti bejelentésére reagált. Florin Barbu azt nyilatkozta, hogy egy készülő sürgősségi…
A mai Észpresszó vendége Száz Pál szlovákiai magyar író, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója,…
Észak-Korea tagadta, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sõt, Phenjan egyik képviselõje az ENSZ-ben "alaptalan pletykának" nevezte Szöul állítását.
A szöuli elnöki Nemzetbiztonsági Tanács ülést hívott össze a helyzet értékelésére, miután a Nemzeti Hírszerzõ Szolgálat jelentése szerint Észak-Korea úgy döntött, hogy mintegy 12 ezer katonát küld Oroszország segítségére, és ebbõl mintegy 1500-at már Oroszország távol-keleti részén állomásoztat. A jelentésében mûholdfelvételeket is közzétett, amelyeken állítása szerint a már ott lévõ csapatok láthatóak.
Mintegy 60 drónnal támadta az orosz hadsereg keddre virradóan Ukrajnát, az északkelet-ukrajnai Szumi városa elleni légicsapásokban legkevesebb három ember meghalt, köztük gyerekek - közölték kedden városi tisztségviselõk és a hadsereg.
Ihor Kalcsenko, Szumi megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyet kedd hajnalban érõ légicsapások az egyik lakónegyedet és a létfontosságú infrastruktúrát rongálták meg. Szumi megyében egyre gyakoribbá váltak az orosz légitámadások azóta, hogy augusztusban az ukrán hadsereg területeket foglalt el Oroszországnak az ukrajnai területtel határos kurszki régiójában.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának - jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban.
Az Európai Parlament plenáris ülésén Didier Reynders emlékeztetett, az Európai Bizottság szeptember közepén javasolta azt a pénzügyi támogatási csomagot, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintû kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttmûködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát. Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttõl függõen évente mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Megérkezett a Közel-Keletre Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy próbálja elõsegíteni a gázai tûzszünetet a Hamász vezetõjének múlt heti halálát követõen elõállt új helyzetben.
A külügyminisztérium szóvivõjének közleménye szerint a miniszter egyhetes útja a tervek szerint Izrael mellett érinti Jordániát, Szaúd-Arábiát, Katart, és az Egyesült Arab Emirátusokat is. Az amerikai adminisztráció képviselõi az elmúlt napokban többször hangoztatták azt a véleményüket, hogy az október 7-i támadások értelmi szerzõjének tartott Szinvár halála lehetõséget ad elmozdulni a holtpontról és újraindítani az egyeztetéseket az Izrael és Hamász közötti háború lezárásáról, és a palesztin terrorszervezet kezében lévõ több mint 100 túsz szabadon bocsátásáról, valamint lehetõség nyílhat a Hamász nélküli Gázai övezet jövõjérõl szóló tárgyalások megnyitására.
A tegnap közzétett részleges eredmények alapján még úgy tűnt, hogy Moldova Köztársaságban többen vannak azok, akik az ország Európai Unióhoz való csatlakozása mellett voksoltak, ám a népszavazás végeleges eredményei mást mutatnak. A kormány szerint célba ért az orosz befolyásolás.
A szavazatok majdnem száz százalékos feldolgozottsága mellett az látszik, hogy a regnáló nyugatos elnöknek, Maia Sandunak a voksok alig több mint 40 százalékát sikerült megszereznie. Bár ő végzett az első helyen, ez azt jelenti, hogy második fordulót kell tartani, ahol valószínű, hogy össze fognak fogni oroszbarát ellenfelei. Az elnökválasztással párhuzamosan népszavazást is tartottak egy olyan alkotmánymódosításról, ami kaput nyitna az EU-csatlakozásra. Mindenki azt várta, hogy torony magasan győzni fognak az igenek, de végül szoros versenyben - mindössze fél százalékkal - azok kerültek többségbe, akik szerint Moldovának jobb az európai integráción kívül. A Maia Sandu vezette kormány szerint mindkét eredményért Moszkva beavatkozása a felelős. Orosz trollok hónapok óta terjesztenek álhíreket, provokátorok uszítanak az utcán és az államfő azt állítja: bizonyítékaik vannak arra, hogy Moszkva 300 ezer ember szavazatát vásárolta meg. Az orosz vezetés tagadja a vádakat.(euronews.hu)
A Nép Ügyvédje a Marosvásárhelyi Területi Iroda képviselőin keresztül fogadóórát tart a Hargita megyeiek számára október 29-én, kedden - tájékoztat Hargita Megye Prefektusi Hivatala. A meghallgatást a csíkszeredai megyeháza, azaz a Szabadság tér 5. szám alatt, a félemeleti termében 10.30 és 14 óra között tartják.
A nemzetközi vezetői engedély kizárólag a nemzeti jogosítvánnyal együtt érvényes az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, valamint a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez csatlakozott országokban.
Az engedélyt kizárólag abban az országban tudja kiváltani a sofőr, amely kiállította a nemzeti jogosítványát is. Románia esetében az erre vonatkozó kérelmet már leadhatják az érdekeltek közvetlenül a permis.international@mai.gov.ro e-mail címen keresztül, illetve személyesen is benyújthatják a lakhelyük szerinti megye gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési hivatalánál. A kérelem mellett szükséges az érvényes személyazonossági igazolvány bemutatása, illetve a nemzetközi vezetői engedély kiállítására kiszabott 46 lejes díj befizetését igazoló dokumentum is. Az engedély kiadásának határideje a kérelem nyilvántartásba vételétől számítva 30 nap. Elkészülte után a tulajdonos által megadott romániai címre kézbesítik, vagy a kérelemben megjelölt jogosítvány és gépjármű-nyilvántartó közszolgálatnál vehető át.
A nemzetközi vezetői engedély érvényességi ideje 3 év, de nem lehet hosszabb, mint a jogosítványé.
Ligia Deca oktatási miniszter Facebook oldalán írt arról, hogy a konzorciumok létrehozásával több oktatási intézmény tudna közösen például osztálytermeket, sportpályákat használni.
A szakminiszter bejegyzése ahhoz kapcsolódik, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben az iskolai konzorciumok megszervezésének és működésének szabályzatát jóváhagyó miniszteri rendelet. A tárcavezető arra biztatta az iskolaigazgatókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, mert megoldást jelenthetnek egyes iskolákban a túlzsúfoltság csökkentésére. A konzorciumokban résztvevő tanintézetek diákjai és pedagógusai ugyanis a tantermek mellett közösen használhatnák a könyvtárakat, műhelyeket, diákklubokat és sportlétesítményeket.
A miniszteri rendelet szerint a konzorcium létrehozásakor figyelembe veszik a tanulók és a tanárok közös tevékenységeinek megvalósíthatóságát, az iskolák közötti távolságot és megközelíthetőségüket, illetve érintett iskolák közötti tömegközlekedési lehetőségeket.
Erről beszélt vasárnap Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke is. Szerint soha nem történtek akkora mértékű beruházások az autópályákba és gyorsforgalmi utakba, mint az utóbbi időszakban.
Sorin Grindeanu a Marcel Ciolacu szociáldemokrata párti államfőjelölt országos projektjének vasárnapi bemutatóján azt mondta, jelenleg mintegy 780 kilométernyi nagy sebességű út épül, további 490 kilométernyi pedig versenytárgyalási fázisban van. A miniszter beszámolója szerint jelenleg 1115 kilométer nagy sebességű út van használatban Romániában, de ha a múltban is a mostani iramban folytak volna a munkálatok, már 2600 kilométernyi autópályán közlekedhetnének a járművek.
Grindeanu szerint Romániának esélye van gazdasági hatalommá válni az Európai Unióban, ehhez viszont olyan „országtervre” van szüksége, amely tartalmazza a megkezdett projektek folytatását.
A Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a mezőgazdasági miniszter múlt heti bejelentésére reagált. Florin Barbu azt nyilatkozta, hogy egy készülő sürgősségi kormányrendelet szerint korlátozni fogják minden Romániában feldolgozott élelmiszertermék árrését. Az intézkedés több tízezer hazai terméket érintene.
Az élelmiszeripari munkáltatói szövetség hétfői közleményében kifejti, hogy az árakba történő állami beavatkozás "egy szükséges rossz", az ilyen intézkedéseket azonban csak rendkívüli helyzetekben és korlátozott ideig kell alkalmazni. Az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozása az eredeti tervek szerint három hónapig lett volna érvényben, de már másfél éve alkalmazzák, és most az eredetileg kijelölt 14 termékről valamennyi élelmiszertermékre ki akarják terjeszteni az intézkedést, korlátlan ideig. A Romalimenta képviselői azt is hangsúlyozták, hogy bár valamennyi uniós tagállamban problémát okozott az élelmiszerek árának emelkedése, egyik ország sem vezetett be árréskorlátozást.
Hasonlóan vélekedtek múlt héten a kiskereskedelmi üzletláncok szövetségének (AMRCR) képviselői, akik szerint az ilyen intézkedések negatívan érintik a teljes élelmiszerláncot, és hosszú távon komoly piaci egyensúlyhiányt idéznek elő.
A romániai ökogazdálkozdók szövetsége ellenben egyetért a kormány kezdeményezésével. Szerintük ezzel csökkennek az eladási árak, de sem a termelők, sem a feldolgozók nem sínylik meg, mert az alacsonyabb árak az eladások növekedését és nagyobb forgalmat eredményeznek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre a nyilvánosság elé tárta a korábban már amerikai útján Joe Bidennek bemutatott győzelmi tervét. Szerdán az ukrán parlament előtt, csütörtökön pedig az EU-csúcson ismertette azt a tagállami vezetőkkel. A tervnek a megismerhető információk alapján öt fő pontja van. Ezekről beszélgetünk a továbbiakban Ady András külpolitikai újságíróval. Még azelőtt viszont kitértünk a Moldovai Köztársaságban zajló elnökválasztásra és referendumra, melyeket nagy csalódottság övez.
A mai Észpresszó vendége Száz Pál szlovákiai magyar író, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, akinek a kolozsvári Magyar Napokon mutattuk be Felszámolt temetők könyve – és más feljegyzések útközben című kötetét, amely a pozsonyi Kalligram kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben.
Száz Pál négy önálló szépprózakötet és két irodalomtudományi monográfia szerzője. Csehből, szlovákból és időnként délszláv nyelvekből fordít. Nyitott szemű utazó, időnként vándor, akit nem a turisztikai csomópontok és látványosságok érdekelnek, hanem sokkal inkább az, ami kevéssé látható, a felszín alatt lapul, vagy már csak emlékekben. A Felszámolt temetők könyve – és más feljegyzések útközben című kötet írásai olyan feljegyzéseken alapulnak, amelyek különféle utazások hatására születtek, Párizshoz, Szarajevóhoz, Prágához, Pozsonyhoz, Bécshez, Zágrábhoz, Splithez és Dalmáciához kapcsolódnak.
A mai műsorban László Tibor interjúját hallgathatják meg a szerzővel, majd egy kulcsszavakra épülő villáminterjút, illetve két rövid részletet a Fűje sarjad a mezőknek című kötetből a szerző felolvasásában – tartsanak velünk.
Észak-Korea tagadta, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sõt, Phenjan egyik képviselõje az ENSZ-ben "alaptalan pletykának" nevezte Szöul állítását.
A szöuli elnöki Nemzetbiztonsági Tanács ülést hívott össze a helyzet értékelésére, miután a Nemzeti Hírszerzõ Szolgálat jelentése szerint Észak-Korea úgy döntött, hogy mintegy 12 ezer katonát küld Oroszország segítségére, és ebbõl mintegy 1500-at már Oroszország távol-keleti részén állomásoztat. A jelentésében mûholdfelvételeket is közzétett, amelyeken állítása szerint a már ott lévõ csapatok láthatóak.
