Adásunkban Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója ismerteti az általa vezetett Magyar Kulturális Központ őszi programkínálatát, majd az intézetben megnyílt Nagybánya művészete 130 (1896–2026) – Kortárs művészek című kiállításról hallhatják Strébeli Róbertet, a Nagybányai Művésztelep Megyei Képzőművészeti Múzeum igazgatóját. Adásunk végén a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó legújabb időszaki tárlatára kalauzoljuk el Önöket.
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 16-án szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink megértését köszönjük!
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink…
A kabinet olyan módosítást nyújtott be, amely kiveszi a 2021-es törvényből a „homoszexualitás megjelenítésének és népszerűsítésének tilalmát” a 18 év alattiak számára elérhető tartalmakban.
A kormány a meleg párok örökbefogadási tilalmát is felülvizsgálná.
A módosítás célja a törvény „EU‑kompatibilissé tétele”, miután az Európai Unió Bírósága kimondta: a korábbi szabályozás megbélyegzi az LMBTQ‑közösséget, és sérti az uniós jogot.
A holland vasúttársaság (NS) és az infrastruktúrakezelő ProRail közölte, hogy kiterjedt zavarok bénították meg a vonatközlekedést az ország több részén, írja a Reuters.
A problémák vasúti átjárók meghibásodásához kapcsolódnak, ami miatt számos vonal leállt vagy késéseket szenvedett.
A hatóságok szerint a hibák nem véletlenszerűek, és szabotázs gyanúja merült fel.
A ProRail vizsgálatot indított, mert több átjáróban szándékos károkozásra utaló jeleket találtak.
A fennakadások Hollandia több régióját érintik, és a vasúttársaság arra figyelmeztet, hogy a helyzet stabilizálása órákig vagy akár tovább is eltarthat.
Az utasoknak alternatív útvonalakat és pótlóbuszokat ajánlanak.
Adásunkban Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója ismerteti az általa vezetett Magyar Kulturális Központ őszi programkínálatát, majd az intézetben megnyílt Nagybánya művészete 130 (1896–2026) – Kortárs művészek című kiállításról hallhatják Strébeli Róbertet, a Nagybányai Művésztelep Megyei Képzőművészeti Múzeum igazgatóját. Adásunk végén a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó legújabb időszaki tárlatára kalauzoljuk el Önöket.
A müncheni hatóságok őrizetbe vettek egy szíriai férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy bozótvágóval készült német katonákat gyilkolni. Az ügyészség szerint…
Műsorunk tartalmából: • A heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egyebek mellett a tanévkezdéssel, a nyugdíjrendszer toldozgatásával-foldozgatásával, a méhészeknek nyújtott támogatással, az inflációval,…
A régió biztonsági helyzetéről folytatott telefonos egyeztetést csütörtökön a román külügyi tárca vezetője, Luminiţa Odobescu az Egyesült Államok külügyminiszterével, Antony…
Az ország kilenc megyéjére másodfokú (narancssárga), az ország több mint felére elsőfokú (sárga) riasztást bocsátott ki pénteken felhőszakadások és légköri…
Holnap adja át 45. alkalommal a magyar Színházi Kritikusok Céhe a Színikritikusok díjat a budapesti Trafóban 18 kategóriában. A legjobb kőszínházi előadás kategóriában összesen 28 előadás került a szavazólapra, ebből három a díj várományosa. A három előadás között van a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházak Tompa Miklós Társulatának Az igazság gyertyái című produkciója, amely Székely Csaba drámája alapján készült Sebestyén Aba rendezésében.
Hatra nőtt az árvizek áldozatainak száma hazánkban, és további két eltűnt személyt tartanak nyilván a hatóságok. Az áradások Moldvában több mint 6 ezer gazdaságot tettek tönkre. A galaci Conachi településen egy tábort létesítettek az árvízkárosultaknak, ott 30 sátorban 200 ágy van, sokak számára egyelőre ez az egyedüli menedékük. Marcel Ciolacu kormányfő tegnap ellátogatott a Galac megyei faluba, ahol az otthonukból evakuált emberek számára létrehozott tábort kereste fel. A belügyminisztérium szerint hat moldvai megye - Galac, Vaslui, Arges, Bákó, Iasi, Neamt - és a bánsági Temes megye 28 településének több mint hatezer háztartását érintették a heves esőzések nyomán kialakult áradások. Az országos hidrológiai és vízgazdálkodási intézet ma estig érvényes harmad-, másod- és elsőfokú figyelmeztetést adott ki árvizekre, gyors vízszintemelkedésre az ország 13 vízgyűjtő területén lévő folyókra. A harmadfokú, vörös riasztás moldvai folyókra érvényes.
A Román Nemzeti Bank (BNR) közlése szerint Románia teljes adósságállománya 180,3 milliárd euró volt július 31-én.
A hosszú lejáratú kötelezettségek 8,3 százalékkal nőttek 2024 első hét hónapjában, 131,85 milliárd euróra. A rövid lejáratú adósságállomány értéke 0,3 százalékkal nőtt, 48,47 milliárd euróra.
Tavaly 25 milliárd euróval nőtt az államadósság, mely az év végén a GDP 48,9 százalékát tette ki. Időközben már meghaladta a bruttó hazai termék 52 százalékát.
Heves esőzésekkel, viharos széllel érkezett meg Romániába a Boris nevű mediterrán ciklon, villámáradásokat okozva Erdély és Moldva déli részén.
A katasztrófavédelem tájékoztatása alapján az ítéletidő Galac megyében négy emberéletet is követelt. Több mint 200 személyt a tűzoltók menekítettek ki az elárasztott otthonukból. A régióban több megyei és országutat átmenetileg lezártak.
Vâlcea megyében a 7-es jelzésű országúton szintén leállították a forgalmat, ugyanakkor az átfolyások nyomán több megyei út is járhatatlanná vált az úttestre került hordalék miatt.
A román vízügyi hatóság közleménye szerint Galac és Vaslui megyében helyenként 150 liternél is több csapadék hullott le négyzetméterenként – ez okozta a villámárvizeket, amilyenekre száz évben egyszer van példa.
A vízügy ma 14 órára várta az árhullám tetőzését a moldvai folyókon. Ugyanakkor holnap délig érvényes első és másodfokú árvízkészültséget rendeltek el Erdély és a Bánság nagy részére is.
A meteorológusok szerint a heves esőzések várhatóan vasárnap estig folytatódnak.
A Pokrovszktól délre található frontszakaszon szolgálatot teljesítő egyik ukrán különítmény tisztje a BBC-nek kritikusnak nevezte a helyzetet.
A névtelenséget kérő tiszt azt mondta, az ukrán katonai vezetés mindenáron meg akarja tartani a pozíciókat, ami csapatok és erőforrások elvesztéséhez vezet, gyakran ésszerűtlenül.
Érthetetlennek nevezte például, hogy miért tartják a Pokrovszktól délre található Nevelszkét, és miért nem vonulnak vissza a jobban védhető Hirnykbe, amikor úgysem terveznek előrenyomulni a közeljövőben Donyeck városa felé. Olyan pozíció miatt vesztek el életek és erőforrások, amit esély sem volt megtartani.
A BBC szerint az orosz csapatok jelenleg előrenyomulnak a Pokrovszktól 35 kilométernyire délre található Kurakove felé, amelynek elfoglalása fontos lépés lenne a kulcsfontosságú közlekedési csomópont bekerítése felé.
A holland kormány menekültügyi válsághelyzetet hirdet, hogy csökkenteni tudja az országba érkező menedékkérők számát.
„Intézkedéseket hozunk, hogy Hollandia a lehető legkevésbé vonzó legyen a menedékkérők számára” – nyilatkozta Marjolein Faber menekültügyi miniszter, a Geert Wilders által vezetett radikális jobboldali Szabadság Párt (PVV) tagja.
A kormány megszüntetné a határozatlan időre szóló menedékjogi engedélyek kiadását, és korlátozná a családegyesítés lehetőségét a menedékre jogosultaknak.
A holland tervek kapcsán az Európai Bizottság egyik szóvivője emlékeztetett, hogy a tagállamok már megállapodtak a migrációs paktumukról, ezért Hollandia már nem teheti meg, hogy kimarad egy elfogadott jogszabályból.
A bejelentést ismertető Deutsche Welle német közszolgálati adó emlékeztet, hogy évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik Hollandiába.
A müncheni hatóságok őrizetbe vettek egy szíriai férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy bozótvágóval készült német katonákat gyilkolni. Az ügyészség szerint a 27 éves radikális iszlamista két darab, körülbelül 40 cm pengéjű machetét vásárolt, és azt azt tervezte, hogy a bajorországi Hof város központjában ebédszünet közben rendez mészárlást a Bundeswehr katonái között.
Augusztus 23-án szintén egy szíriai menekült három személyt megölt és nyolcat megsebesített Solingenben. A késes támadást az Iszlám Állam vállalta magára. Múlt héten szintén a terrorszervezettel kapcsolatban álló albán nemzetiségű férfit tartóztattak le, miután rendőrök meggyilkolásával fenyegetőzött.
A bevándorlás és az ezzel kapcsolatos biztonsági aggályok rányomják bélyegüket az egy hét múlva esedékes brandenburgi választásokra, amelyek a felmérések szerint újabb győzelmet hozhatnak a szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD).
Közben Németország több képzett munkaerőt importálna Kenyából. Erről írtak alá megállapodást Berlinben pénteken a kelet-afrikai ország és az EU legnagyobb gazdaságának vezetői.
Olaf Scholz német kancellár a William Ruto kenyai elnökkel folytatott megbeszélései során hangsúlyozta: a munkaerőhiány „velünk marad az elkövetkező években és évtizedekben”, a most született megállapodás segíthet pótolni a szakképzett munkaerő hiányát.
A munkaügyi és migrációs szerződés egyúttal elősegíti azoknak a kenyaiaknak a hazatelepítését, akiknek nincs joguk Németországban élni és dolgozni.
Szakértők szerint az elöregedő Németországnak évente mintegy 400 000 képzett bevándorlóra van szüksége.
A berlini kormány újabban igyekszik keményebb hangot megütni az illegális migráció kapcsán, viszont Scholz méltatta azokat, akik legális csatornákon keresztül érkeznek az országba. Úgy fogalmazott: Németország jólétének alapja az, hogy nyitott legyen a világra.
Peking azzal vádolta Berlint, hogy aláássa a Tajvani-szoros biztonságát, miután német hadihajók haladtak át a kínai szárazföld és a sziget között.
„A német fél viselkedése növeli a biztonsági kockázatokat és helytelen jelzéseket küld” – nyilatkozta Li Hszi kínai katonai szóvivő a DW szerint.
Elmondta, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg tengeri és légi erőket küldött, hogy "figyeljék és figyelmeztessék" a német hajókat. A kínai erők a régiókban "határozottan szembeszállnak minden fenyegetéssel és provokációval” – tette hozzá Li.
Kína a sajátjának tekinti Tajvant, illegve saját felségvizének a szigetet a kontinentális Kínától elválasztó 180 km széles szorost.
Boris Pistorius német védelmi miniszter megerősítette, hogy a Baden-Württemberg fregatt és a Frankfurt am Main ellátóhajó áthaladt a szoroson. A pénteki incidens előtt Németország több mint két évtizeden át nem küldött hadihajókat a területre, ellentétben más nyugati országokkal, amelyek vitatják Kína joghatóságot a sziget és szoros fölött, és hangoztatják, hogy a mostanihoz hasonló áthaladásokkal érvényt szereznek a hajózás szabadságára vonatkozó nemzetközi szabályoknak.
• A heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egyebek mellett a tanévkezdéssel, a nyugdíjrendszer toldozgatásával-foldozgatásával, a méhészeknek nyújtott támogatással, az inflációval, a német határellenőrzés meghosszabbításával és az Enescu-versennyel
• Szőcs Levente háttere az amerikai elnökjelöltek televíziós vitájáról
• Garzó Ferenc jegyzete – Gépek, emberek, szuperemberek
A régió biztonsági helyzetéről folytatott telefonos egyeztetést csütörtökön a román külügyi tárca vezetője, Luminiţa Odobescu az Egyesült Államok külügyminiszterével, Antony Blinkennel-derül ki a külügyi tárca egy mai közleményéből.
A két miniszter tárgyalt a Fekete-tengeren gabonát szállító hajó elleni orosz támadásról, illetve Románia légterének sorozatos megsértéséről az ukrán dunai kikötők elleni orosz támadások közben. A román miniszter üdvözölte az Egyesült Államok és a szövetségesek Romániának nyújtott támogatását, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a NATO folyamatosan figyelemmel kísérje a fekete-tengeri és a térségbeli fejleményeket.
Odobescu szerint amerikai hivatali kollégája ismét arról biztosította, hogy az USA elkötelezett "a szövetséges területek minden egyes centiméterének" védelme mellett. Az amerikai külügyminiszter kiemelte azt is, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a Románia védelmi képességeinek megerősítését célzó intézkedések folytatása mellett. A két miniszter egyeztetésén kitért arra is, hogy Románia jelentős előrelépést tett az amerikai vízummentességi programhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítése terén - derül még ki a román külügy közleményéből.
Az ország kilenc megyéjére másodfokú (narancssárga), az ország több mint felére elsőfokú (sárga) riasztást bocsátott ki pénteken felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A narancssárga jelzésű riasztás szerint péntek este 6 órától szombat délután 3 óráig felhőszakadásokra lehet számítani, a lehulló csapadék mennyisége elérheti a 40-60 litert négyzetméterenként, és helyenként meghaladhatja a 70-80 litert is Buzău, Vrancea, Galac, Vaslui, Bákó, Neamţ, Iaşi, Botoşani és Suceava megyében.
A sárga jelzésű viharriasztás szerint péntek délután 3 órától szombat este 6 óráig heves széllökésektől és villámlásoktól kísért esők és felhőszakadások várhatók Fehér, Argeş, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brăila, Brassó, Kolozs, Krassó-Szörény, Kovászna, Dâmboviţa, Gorj, Hunyad, Hargita, Mehedinţi, Máramaros, Maros, Prahova, Szeben, Szilágy, Szatmár, Temes és Vâlcea megyében. A széllökések sebessége elérheti az 55-65 kilométert óránként, a lehulló csapadék mennyisége meghaladhatja a 20-25, elszigetelten a 40-50 litert négyzetméterenként. A meteorológusok figyelmeztetnek, hogy a pénteki nap folyamán az ország más régióiban is fokozódhat helyenként a légköri instabilitás.
Holnap adja át 45. alkalommal a magyar Színházi Kritikusok Céhe a Színikritikusok díjat a budapesti Trafóban 18 kategóriában. A legjobb kőszínházi előadás kategóriában összesen 28 előadás került a szavazólapra, ebből három a díj várományosa. A három előadás között van a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházak Tompa Miklós Társulatának Az igazság gyertyái című produkciója, amely Székely Csaba drámája alapján készült Sebestyén Aba rendezésében.
