A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Mind az öt reprezentatív szakszervezeti szövetség elutasította a tárgyalásokat a kormánnyal a háromoldalú tanácsban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa kartell, a CNSLR-Fraţia, CSDR és a Meridian szakszervezetek a délelőtt közölték a párbeszéd elutasítását, mert szerintük a kormány lekezelően viselkedett a szociális partnerekkel, amikor összehívta a tanács ülését. Az Országos Szakszervezeti Tömb az ülés átütemezését kéri, a másik négy érdekképviselet pedig kirakat tárgyalásról beszél egy kritikus időpontban, amikor az iráni háború instabilitást okoz. A szakszervezeti vezetők ennek ellenére megoldásokat javasoltak a lakosság és a gazdaság energiaválságtól való védelme érdekében. Ezek között szerepel az Oltenia energetikai komplexum újraindítása, a földgáz és az üzemanyag exportjának betiltása, valamint az üzemanyagárak csökkentése a jövedéki adó és az áruforgalmi adó azonnali, drasztikus csökkentésével.
Jelentős leépítések jöhetnek a közszférában – erről beszélt Ilie Bolojan miniszterelnök, aki komoly átalakításokat említett a közigazgatásban. A tervek szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg állások a helyi és a központi adminisztrációban.
A kormány célja a bürokrácia csökkentése és a költségvetési kiadások visszaszorítása. A miniszterelnök a stiripesurse.ro portál szerint hangsúlyozta: a változtatások célja egy hatékonyabb állam működtetése, ugyanakkor az intézkedések komoly hatással lehetnek a közszférában dolgozókra. A részletekről és az érintett intézményekről a következő időszakban döntenek.
Feszültség alakult ki a kormánykoalícióban: Ilie Bolojan szerint a Szociáldemokrata Párt megszegte a koalíciós megállapodást, és ezzel kiélezte a kormánypártok közötti konfliktust.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kialakult helyzet egyértelműen növeli a politikai feszültséget a koalíción belül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden pártnak joga van politikai lépéseket tenni, akár bizalmatlansági indítványt is benyújtani, vagy visszahívni minisztereit. A kormányfő ezzel a Szociáldemokrata Párt lépéseire reagált a kormánykoalíción belül kialakult feszültség miatt.
A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Adásunkban Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkésszel hallhatnak beszélgetést a Dekád – ahogy az idő átmos című kötetéről, majd interjút sugározunk…
Doru Dragoș Cazan több mint harminc év tapasztalattal rendelkezik a vízgazdálkodás, az árvíz‑ és aszálykockázat‑kezelés területén, és 2021-től a vízgazdálkodási…
A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare közölte: a koalíció már elfogadta az ütemtervet, amely a költségvetési sarokszámok jóváhagyásával és szakági egyeztetésekkel folytatódik.…
A NATO szerepének megkérdőjelezését és Európa stratégiai önállósodásának gyorsulását hozhatja az amerikai elnök fenyegetése Grönland átvételéről. Az uniós vezetők rendkívüli…
Donald Trump kijelentette, hogy „nincs visszaút” Grönland megszerzésének ügyében, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem – írja a Reuters.
Az amerikai elnök AI‑képekkel és kiszivárgott üzenetekkel is nyomatékosította álláspontját, ami komoly feszültséget keltett a NATO‑szövetségesek között.
Az Európai Unió válaszlépéseket fontolgat, köztük egy 93 milliárd eurós automatikus vámcsomagot és az úgynevezett kényszerítés elleni eszköz alkalmazását.
Közben az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent Davosban arra kérte az európai kereskedelmi partnereket, „vegyenek egy mély levegőt”, és hagyják lecsengeni a feszültséget, amelyet a Trump‑kormányzat Grönland ügyével összefüggésben kilátásba helyezett vámjai váltottak ki. Bessent „hisztériának” nevezte a kereskedelmi háborútól való félelmeket, és kijelentette: a kétoldalú viszony soha nem volt ilyen szoros, és biztos benne, hogy sikerül minden fél számára elfogadható megoldást találni.
Adásunkban Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkésszel hallhatnak beszélgetést a Dekád – ahogy az idő átmos című kötetéről, majd interjút sugározunk Vajda Gergellyel, a Kolozsvári Transilvania Állami Filharmonia új vezető karmesterével.
A Henri Coandă és a Băneasa repülőtér együtt csaknem 18 millió utast kezelt, ami több mint tízszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A repülőgépek mozgása is emelkedett, közel 143 ezer felszállást és leszállást regisztráltak.
A legnagyobb ugrást a 13 év után újranyitott Băneasa repülőtér produkálta, ahol csaknem 700 ezer utas fordult meg.
A repülőtér‑üzemeltető társaság szerint a növekedést jelentős infrastrukturális fejlesztések is támogatták, köztük a kifutópálya felújítása, új gurulóutak építése és egy nagy kapacitású új terminál előkészítése. A Henri Coandă repülőtér emellett 3. szintű környezetvédelmi minősítést kapott a szén‑dioxid‑kibocsátás csökkentéséért.
A nyers adatok szerint 8,5, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 8,7 százalékos volt a bővülés 2025 első tizenegy hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A legnagyobb növekedést a felújítási munkálatok hozták, amelyek csaknem ötven százalékkal emelkedtek.
Az új építések volumene is nőtt, több mint hat százalékkal, miközben a karbantartási és javítási munkák visszaestek.
A lakó- és nem lakóépületek egyaránt kétszámjegyű növekedést mutattak, az ipari létesítményeknél pedig öt és nyolc százalék közötti bővülést mértek. Novemberben viszont havi összevetésben csökkent az építőipar teljesítménye.
Doru Dragoș Cazan több mint harminc év tapasztalattal rendelkezik a vízgazdálkodás, az árvíz‑ és aszálykockázat‑kezelés területén, és 2021-től a vízgazdálkodási intézet műszaki igazgatója.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter: az új vezérigazgatót egy teljesen átlátható kiválasztási folyamat után nevezték ki. Az üzenet egyértelmű: a jövőben a kompetencia és az integritás lesz a legfontosabb a Vízügyi Hatóság irányításában.
A Transgaz adatai alapján január 20-án 663 gigawattórára nőtt a felhasználás, ilyen magas értéket legutóbb 2021-ben mértek. A fogyasztás nagyjából felét a hazai termelés és a tározók biztosítják, mintegy 135 gigawattóra pedig importból származik.
A földgáz Bulgárián és Magyarországon keresztül érkezik, miközben Románia Moldovába és Ukrajnába is exportál. A tározók telítettsége közel 60 százalékos, ami meghaladja az uniós átlagot. A mostani hideghullám során több térségben mínusz tíz fok alá esett a hőmérséklet, és napközben sem emelkedett fagypont fölé. A romániai fogyasztási csúcs továbbra is a 2017 januárjában mért 735 gigawattóra.
A Szociáldemokrata Párt elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy a kormány 2026-ban ne tegyen lépéseket a nyugdíjak ügyében.
Sorin Grindeanu a Romania TV-nek nyilatkozva elmondta: jövő héten a pénzügyminiszter ismerteti a koalícióval a 2025-ös költségvetés végrehajtását és a 2026-os büdzsé fő irányait, a PSD pedig ezek alapján teszi meg javaslatait.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy egyeztetéseket kezdeményeznek a nyugdíjak rendezéséről, és több olyan intézkedés is van, amelyet mindenképpen be akarnak építeni a költségvetésbe. Grindeanu megerősítette: a PSD-n belül konzultáció zajlik arról, maradjanak‑e kormányon, és a döntésnél figyelembe veszik, hogy javaslataik bekerülnek‑e a büdzsébe.
Bírálta a koalíció működését és az EU–Mercosur megállapodás támogatásának módját is, mondván: ilyen horderejű döntést nem lehet megfelelő magyarázat nélkül meghozni.
Szemléletváltást sürget a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai kérdésekben az RMDSZ elnöke is.
Kelemen Hunor az Euronewsnak adott interjúban figyelmeztetett: nem szabad folytatni azt a gyakorlatot, amely Klaus Iohannis mandátuma alatt alakult ki, amikor szerinte egyetlen fontos külpolitikai vagy stratégiai döntést sem magyaráztak meg a nyilvánosságnak.
Az RMDSZ elnöke hiányolja az EU–Mercosur megállapodás gazdasági hatásainak részletes elemzését, és úgy véli, nem világos, hogyan védik majd a román mezőgazdaság érdekeit. Hozzátette: hosszú távú elköteleződésekről politikai vita nélkül dönteni tiszteletlenség az állampolgárokkal szemben. A davosi Világgazdasági Fórum kapcsán megjegyezte: szerinte fontos lett volna, hogy az államfő részt vegyen az eseményen.
Több mint kétszáz romániai gazda vesz részt kedden Strasbourgban azon a nagyszabású tüntetésen, amelyet az EU–Mercosur megállapodás ellen szerveznek az Európai Parlament épülete előtt.
A demonstráción a szervezők szerint összesen több mint tízezer európai termelő tiltakozik majd az egyezmény agrárvonatkozásai miatt. A Pro Agro elnöke, Ionel Arion az Agerpresnek azt mondta: a román gazdákat felháborítja, hogy a dél‑amerikai országok olcsó termékei eláraszthatják az uniós piacot, ami szerintük különösen a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét ássa alá.
A hazai szervezetek nem zárják ki további tiltakozások megszervezését sem. Az Európai Parlament szerdán szavaz arról, hogy megtámadja‑e a megállapodást az uniós bíróságon, bár az AFP szerint a többség továbbra is támogatja az egyezményt.
A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare közölte: a koalíció már elfogadta az ütemtervet, amely a költségvetési sarokszámok jóváhagyásával és szakági egyeztetésekkel folytatódik.
A tárcavezető szerint a 2025‑ös költségvetés végrehajtása a legtöbb tárcánál meghaladta a 90 százalékot, ami stabil alapot ad az idei büdzsé összeállításához. A miniszter hangsúlyozta: a 2026‑os költségvetés célja a felelős tervezés, a valós kiadási szintek rögzítése és az EU‑s források hatékony felhasználása.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért – erről a PNL vezető testületét tájékoztatta Ilie Bolojan miniszterelnök. A liberális párt közleménye szerint a koalíció már tisztázta a reformcsomag utolsó részleteit, köztük a személyzeti kiadások tízszázalékos csökkentését is.
A tervezet végső formája gyakorlatilag megegyezik a fejlesztési minisztérium honlapján korábban közzétett változattal. A kabinet ugyanazon a napon vállalna felelősséget a gazdaságélénkítő intézkedésekért is, amelyeket január 26-ig kell véglegesíteni.
A NATO szerepének megkérdőjelezését és Európa stratégiai önállósodásának gyorsulását hozhatja az amerikai elnök fenyegetése Grönland átvételéről. Az uniós vezetők rendkívüli csúcson egyeztetnek a válaszlépésekről, miután Donald Trump büntetővámokkal próbál nyomást gyakorolni a dán fennhatóság alatt álló szigetre. Bár az EU nem zárja ki a megtorlást, elsőként tárgyalna, és kiáll Grönland mellett, amelynek lakói tömegesen tiltakoznak az amerikai tervekkel szemben.
Washington nem hátrál: Scott Bessent pénzügyminiszter szerint az amerikai ellenőrzés mindenkinek előnyös lenne, Trump pedig azt állítja, a NATO régóta figyelmezteti Dániát az orosz fenyegetésre. Ha az USA fokozza a nyomást, az EU kész lehet a 93 milliárd eurós vámlista bevetésére, és az Európai Parlament felfüggesztheti a tavalyi kereskedelmi megállapodás ratifikálását. Több vezető – köztük Macron és a német alkancellár – a gazdasági kényszerítés elleni uniós eszköz alkalmazását is felvetette.
A helyzet a Davosi Világgazdasági Fórum idején is napirenden lesz. Bár Európa eddig óvatos volt a megtorlással, a közvélemény egyre kritikusabb Washingtonnal szemben. A grönlandi fenyegetés még a leginkább Amerika‑barát országokban is felháborodást váltott ki. Több európai vezető szerint a transzatlanti kapcsolatok olyan mértékben sérültek, hogy reális lehet egy Amerika nélküli új biztonsági együttműködés. Diplomáciai források szerint Grönland „az utolsó csepp”: Európa egyre inkább úgy látja, ideje felkészülni egy Amerika utáni korszakra.
„Senki nem győzött meg, én győztem meg saját magam” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, miközben csütörtökön és pénteken több médium is arról számolt be, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint több arab vezető is arra ösztönözte Trumpot, hogy halassza el vagy állítsa le az Irán elleni támadásokat.
Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a teheráni rezsim törölte az utcai megmozdulások során letartóztatott 800 tüntető felakasztását, ami „nagy hatással volt” a döntésére.
A Háárec című izraeli lap értesülései szerint az Öböl-menti államok, Egyiptom és Törökország is óva intette Washingtont, hogy egy Irán elleni támadás súlyos regionális háborút robbanthatna ki. Szaúd-Arábia és Katar jelezte: nem engedik, hogy a területükön lévő amerikai bázisokat használják a hadműveletek során. Törökország attól tart, hogy egy esetleges iráni összeomlás menekülthullámot és fokozódó kurd fegyveres aktivitást hozna – írja a Háárec.
Egy jogvédő csoport és iráni lakosok szerint a december végén kirobbant rendszerellenes felkelést sikerült elfojtani. Az állami média további letartóztatásokról számolt be, Irán rendőrfőnöke pedig közölte, hogy „helyreállt a rend”.
Az Európai Bizottság elnöke szombaton Paraguayban aláírja az Európai Unió és a dél‑amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi egyezményt.
A négy országot – Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt – magában foglaló tömbbel negyedszázada készülő kereskedelmi megállapodás sok európai országban politikai vitákat és ellenállást váltott ki — különösen a mezőgazdasági szektorban.
A Patrióták Európáért frakció újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyen ellen a Mercosur‑egyezmény aláírásáért. Ugyanakkor felháborodást váltott ki a Bizottság hétfői bejelentése, miszerint jogilag lehetséges, hogy a megállapodás bizonyos részei már már az Európai Parlament ratifikációja előtt ideiglenesen életbe lépjenek.
Donald Trump kijelentette, hogy „nincs visszaút” Grönland megszerzésének ügyében, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem – írja a Reuters.
Az amerikai elnök AI‑képekkel és kiszivárgott üzenetekkel is nyomatékosította álláspontját, ami komoly feszültséget keltett a NATO‑szövetségesek között.
Az Európai Unió válaszlépéseket fontolgat, köztük egy 93 milliárd eurós automatikus vámcsomagot és az úgynevezett kényszerítés elleni eszköz alkalmazását.
Közben az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent Davosban arra kérte az európai kereskedelmi partnereket, „vegyenek egy mély levegőt”, és hagyják lecsengeni a feszültséget, amelyet a Trump‑kormányzat Grönland ügyével összefüggésben kilátásba helyezett vámjai váltottak ki. Bessent „hisztériának” nevezte a kereskedelmi háborútól való félelmeket, és kijelentette: a kétoldalú viszony soha nem volt ilyen szoros, és biztos benne, hogy sikerül minden fél számára elfogadható megoldást találni.
