Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, az Európai Unió tagállamai kormányainak állandó képviselőiből álló bizottságban arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá…
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) egy tegnapi közelményében közzétette, hogy melyik elnökjelölt mennyit költött el a kampányban. A szerdáig bejelentett…
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is foglalkozik az elnökválasztás első fordulójával, az eredményről még mindig nem nyilatkozó Klaus Iohannis államfő…
Jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a Ciolacu-kabinet által benyújtott konvergencia-programot, amelynek célja 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Románia…
Tűzszüneti megállapodás született az izraeli védelmi erők (IDF) és a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet között. A harci tevékenység szüneteltetése szerda…
A maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetést kérte Franciaországban hétfőn az ügyészség DominiquePelicot-ra, aki egy évtizeden át rendszeresen elkábította, megerőszakolta, valamint…
Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez bevezetni Oroszország és támogatói ellen az ukrajnai háború kapcsán. A tervezett intézkedések középpontjában…
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, az Európai Unió tagállamai kormányainak állandó képviselőiből álló bizottságban arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Klaus Iohannis államfő üdvözölte a megállapodást. ‘Fontos nap ez Románia számára!’ – írta az államfő az X platformra, hozzátéve, hogy a Romániával szembeni szárazföldi határellenőrzést a schengeni övezeten belül 2025. január elsejei hatállyal törlik el. A Bel- és Igazságügyi Tanács decemberben ad hivatalos formát a romániaiak által nagyon várt döntésnek – közölte még Klaus Iohannis.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) egy tegnapi közelményében közzétette, hogy melyik elnökjelölt mennyit költött el a kampányban.
A szerdáig bejelentett bevételek és kiadások szerint Marcel Ciolacu 56,5 millió lejt, Nicolae Ciucă 17,6 milliót, Elena Lasconi 16,4 milliót, George Simion 4,3 milliót, Kelemen Hunor pedig 1,6 millió lejt költött kampánycélokra. A többi jelölt néhány ezer és néhány százezer lej közötti összegekből gazdálkodott a kampányban, kettő kivételével: az első fordulóban 12. helyen végző Sebastian Constantin Popescu és az első helyezett Călin Georgescu nulla lejt jelentett a bevételi és a kiadási oldalon is.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) a közleményben arra is kitért, hogy legkésőbb december 9-ig valamennyi jelölt pénzügyi megbízottjának részletes jelentést kell benyújtania a kampánybevételekről, kiadásokról és adósságokról. A kampányköltségek megtérítését 30 napon belül lehet igényelni; a Hatóság a kérelmek benyújtása után ellenőrzi a dokumentációt, és ha rendellenességeket talál, akkor szankciókat alkalmaz és/vagy az illetékes szervekhez utalja az ügyet.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is foglalkozik az elnökválasztás első fordulójával, az eredményről még mindig nem nyilatkozó Klaus Iohannis államfő által mára összehívott testület többek között azt fogja megvizsgálni, hogy milyen mértékben veszélyeztették a nemzetbiztonságot a romániai választások informatikai infrastruktúrája elleni kibertámadások.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) tegnap közölte, hogy még a tavaly javasolta a közintézményeknek a TikTok-alkalmazás betiltását a jelentős kiberbiztonsági és adatmanipulációs kockázatok miatt, mivel fennáll a közvélemény és a döntéshozatali folyamatok befolyásolásának kockázata. Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a közösségi oldalak felhasználóinak megfigyelése, és az algoritmusok manipulálásával történő tartalomterjesztés módszereinek vizsgálata nem tartozik az intézmény hatáskörébe.
Az Európai Parlament ma szavaz az Európai Bizottság új összetételéről. A testületet ismét Ursula von der Leyen irányítja. Az EB elnöke az uniós törvényhozó testület plénuma előtt bemutatta az új Európai Bizottság tagjait és a testület elkövetkező mandátumának programját. Bejelentette, hogy az új testület első jelentős kezdeményezése a versenyképességi iránytű lesz, amely a következő ciklusban meghatározza a munkát. Az iránytű három fő pillére az innovációs lemaradás megszüntetése az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, a szén-dioxid-mentesítés és a versenyképesség közös terve, valamint a védelem és biztonság növelése, továbbá a függőségek csökkentése.
Az Európai Bizottságban az elnök munkáját hat alelnök segíti, maga a testület 20 uniós biztosból áll majd. Amennyiben az Európai Parlament kedvezően véleményezi az EB összetételét, az egyik alelnöki tisztséget Roxana Mînzatu töltheti be, és ugyancsak ő látja majd el az emberekért, a készségfejlesztésért, az oktatásért és a kultúráért, a minőségi munkahelyek megteremtéséért, illetve a szociális jogokért felelős biztosi teendőket is. Az Európai Parlament ugyancsak ma szavaz az EU jövő évi költségvetéséről is, amelynek összege kötelezettségvállalásokban 199,44 milliárd euró, kifizetésekben pedig 155,21 milliárd euró.
Az országos bruttó minimálbér január elsejei megemelése 4050 lejre pozitívan hat a gazdaságra - olvasható az Országos Szakszervezeti Tömb mai közleményében. A szakszervezeti szövetség szerint a csaknem egymillió munkavállalót érintő intézkedés egy természetes lépés, amely további béremelkedéseket eredményez, hozzájárulva a munkavállalók életszínvonalának javulásához és a gazdaság megerősödéséhez.
A minimálbér-emeléséről szóló kormányhatározatot támogatták a munkaadói szervezetek is, míg a pénzügyminiszter negatívan véleményezte azt. Az Országos Szakszervezeti Tömb felszólította a szaktárca vezetőjét, hogy adjon magyarázatot az ellentmondásos álláspontjára, ugyanis a pénzügyminiszter korábban, a háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén nem emelt kifogásokat az intézkedéssel szemben.
Klaus Iohannis államfő november 13-án hirdette ki a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt. A jogszabály a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Agerpres hírügynökség emlékeztet: a törvény szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és "a méltó életszínvonal biztosítását". A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért a következő év január elsejétől alkalmazzák, és évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával.
Jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a Ciolacu-kabinet által benyújtott konvergencia-programot, amelynek célja 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Románia 2031-re kell elérje a kitűzött deficitcélt. Az első megszorító intézkedések jövő év áprilisában lépnek majd életbe.
Az economedia.ro portál szerint az államháztartási hiány csökkentése érdekében az új kormány kénytelen lesz adóemelést végrehajtani. Egyelőre kérdéses, hogy az mely adókat érinti majd, s a mértéke sem eldöntött.
Románia mellett további 19 tagország deficitcsökkentő terveire is rábólintott az uniós testület. Az egyetlen kivétel Magyarország, amelynek konvergencia-programját még elemzi az EB.
Tűzszüneti megállapodás született az izraeli védelmi erők (IDF) és a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet között. A harci tevékenység szüneteltetése szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lépett életbe. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja mellett Emmanel Macron francia államfő és csapata közvetített aktívan a libanoni és az izraeli kormányzat, illetve a terrorszervezet között. A csaknem tizennégy hónapja tartó harcok beszüntetésére vonatkozó javaslatot az izraeli biztonsági kabinet és a kormány is megszavazta.
A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel. Többek között előírják, hogy Dél-Libanonban csak a hivatalos biztonsági erők és a hadsereg lehet fegyveres szervezet. Létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését. Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre.
A megállapodás hatvannapos tűzszünetet határoz meg Izrael és Libanon között, amely időszak alatt a Hezbollahnak teljes egészében ki kell vonulnia az izraeli határ térségéből, és a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg fokozatos kivonulásával egy időben. Az egyezmény az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi felügyelet alatt áll. Az ideiglenes megállapodás később véglegessé válik, és az Izrael és Libanon közötti szárazföldi határ kijelöléséről szóló tárgyalások alapját fogja képezni.
Izraeli követelésre a megállapodásnak melléklete egy amerikai garancialevél, miszerint Izraelnek joga lesz fellépni Libanonban az egyezmény megsértése esetén
Jövő év április 1-től nő az elektromos energia ára az Electrica ügyfelei számára. Az ország egyik legnagyobb áramszolgáltatója közzétette az árplafon megszüntetése utáni tarifáit. Eszerint 1 kWh elektromos energia 77,5 baniba fog kerülni, erre azonban még rájön a szállítási és az elosztási díj, valamint az adók.
Jövő év március 31-ig szabályozott hatósági áron számláz a vállalat. Így a háztartási fogyasztóknak fogyasztástól függően 68 baniba, 80 baniba vagy 1 lej 30 baniba kerül az 1 kWh villanyáram.
Az Electrica Furnizare ügyfeleinek száma 3,2 millió körül van.
Amint visszatér a Fehér Házba, 25 százalékos importvámot fog kivetni DonaldTrump minden Mexikóból és Kanadából származó árura, valamint további 10 százalékos vámot vet ki a kínai importra is – jelentette be hétfőn a megválasztott amerikai elnök az általa társalapítóként létrehozott TruthSocial közösségi platformon.
Trump közölte, hogy már hivatalba lépésének első napján aláírja az erről szóló rendeletet.
Trump azt írta, a vám mindaddig érvényben marad, „amíg a drogok, különösen a fentanil, és az összes illegális bevándorló áradatát meg nem állítják”.
Trump szerint „Mexikónak és Kanadának egyaránt megvan minden joga és hatalma ahhoz, hogy könnyedén megoldja ezt a régóta fennálló problémát”. Ha ezt nem teszik meg, eljött az ideje, hogy megfizessék az árát– írta a bejegyzésben.
Egyúttal emlékeztetett, hogy korábban kínai illetékesek azt ígérték, halálbüntetést szabnak ki minden drogkereskedőre, akit rajtakapnak, „de sajnos nem tartották be, és a drogok soha nem látott mennyiségben áramlanak az országunkba, főként Mexikón keresztül” – fogalmazott.
Nem sokkal Trump közösségi médián tett bejelentése után Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője az X-en tett bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lehetnek nyertesei.
A maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetést kérte Franciaországban hétfőn az ügyészség DominiquePelicot-ra, aki egy évtizeden át rendszeresen elkábította, megerőszakolta, valamint több tucat, az interneten toborzott férfival megerőszakoltatta a feleségét, és a bűncselekményeket filmre vette.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb büntetőpere, amely kiemelt nemzetközi visszhangot kapott, tizenegy hétig tartó tárgyalás után ért az utolsó szakaszba a dél-franciaországi Avignonban.
Az esetre azután derült fény, hogy Pelicot-t 2020-ban egy szupermarketban rajtakapták, amint egy idegen nő szoknyája alá tette a mobiltelefonját.
A rendőrség ezt követően házkutatást tartott a férfi otthonában, és a lefoglalt számítógépben megtalálták a felesége sorozatos megerőszakolásáról készült felvételeket.
Jean-François Mayet ügyész vádbeszédében elmondta, hogy a per középpontjában a „nők feletti férfiuralom” áll, és hogy az eljárás tétje „a férfiak és nők közötti viszony alapvető megváltoztatása”.
Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.
A tárca szóvivője azt mondta, hogy az óvóhelyek listáján szerepelnek majd föld alatti metróállomások, parkolók, középületek, de magánkézben lévő ingatlanok is. A tervek szerint egy telefonos alkalmazáson keresztül lehet majd tájékozódni a bunkerek pontos helyéről. A szóvivő beszélt arról is, hogy az embereket biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban a pincék, illetve garázsok átalakításával.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez bevezetni Oroszország és támogatói ellen az ukrajnai háború kapcsán. A tervezett intézkedések középpontjában kínai cégek állnak, amelyek állítólag segítettek orosz vállalatoknak támadó drónok kifejlesztésében.
Az új szankciós csomag részeként több mint 45 orosz olajszállító tartályhajónak tiltanák meg az európai kikötőkbe való belépést. Ez az intézkedés Moszkva olajbevételeinek csökkentését és az orosz nyersolajra vonatkozó árkorlátozás kijátszásának megakadályozását célozza.
A Bloomberg által megszerzett dokumentumok szerint az Európai Bizottság több mint 50 magánszemély és közel 30 szervezet szankcionálását javasolja. Az EU kereskedelmi korlátozásokat javasol mintegy három tucatnyi olyan szervezettel szemben is, amelyek részt vesznek abban, hogy Moszkva hozzájusson tiltott technológiákhoz. A listán oroszországi, szerbiai, iráni, indiai, thaiföldi, egyesült arab emírségekbeli, valamint kínai és hongkongi cégek szerepelnek.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, az Európai Unió tagállamai kormányainak állandó képviselőiből álló bizottságban arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Klaus Iohannis államfő üdvözölte a megállapodást. ‘Fontos nap ez Románia számára!’ – írta az államfő az X platformra, hozzátéve, hogy a Romániával szembeni szárazföldi határellenőrzést a schengeni övezeten belül 2025. január elsejei hatállyal törlik el. A Bel- és Igazságügyi Tanács decemberben ad hivatalos formát a romániaiak által nagyon várt döntésnek – közölte még Klaus Iohannis.
