Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3799 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is foglalkozik az elnökválasztás első fordulójával, az eredményről még mindig nem nyilatkozó Klaus Iohannis államfő…
Jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a Ciolacu-kabinet által benyújtott konvergencia-programot, amelynek célja 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Románia…
Tűzszüneti megállapodás született az izraeli védelmi erők (IDF) és a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet között. A harci tevékenység szüneteltetése szerda…
A maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetést kérte Franciaországban hétfőn az ügyészség DominiquePelicot-ra, aki egy évtizeden át rendszeresen elkábította, megerőszakolta, valamint…
Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez bevezetni Oroszország és támogatói ellen az ukrajnai háború kapcsán. A tervezett intézkedések középpontjában…
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is foglalkozik az elnökválasztás első fordulójával, az eredményről még mindig nem nyilatkozó Klaus Iohannis államfő által mára összehívott testület többek között azt fogja megvizsgálni, hogy milyen mértékben veszélyeztették a nemzetbiztonságot a romániai választások informatikai infrastruktúrája elleni kibertámadások.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) tegnap közölte, hogy még a tavaly javasolta a közintézményeknek a TikTok-alkalmazás betiltását a jelentős kiberbiztonsági és adatmanipulációs kockázatok miatt, mivel fennáll a közvélemény és a döntéshozatali folyamatok befolyásolásának kockázata. Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a közösségi oldalak felhasználóinak megfigyelése, és az algoritmusok manipulálásával történő tartalomterjesztés módszereinek vizsgálata nem tartozik az intézmény hatáskörébe.
Az Európai Parlament ma szavaz az Európai Bizottság új összetételéről. A testületet ismét Ursula von der Leyen irányítja. Az EB elnöke az uniós törvényhozó testület plénuma előtt bemutatta az új Európai Bizottság tagjait és a testület elkövetkező mandátumának programját. Bejelentette, hogy az új testület első jelentős kezdeményezése a versenyképességi iránytű lesz, amely a következő ciklusban meghatározza a munkát. Az iránytű három fő pillére az innovációs lemaradás megszüntetése az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, a szén-dioxid-mentesítés és a versenyképesség közös terve, valamint a védelem és biztonság növelése, továbbá a függőségek csökkentése.
Az Európai Bizottságban az elnök munkáját hat alelnök segíti, maga a testület 20 uniós biztosból áll majd. Amennyiben az Európai Parlament kedvezően véleményezi az EB összetételét, az egyik alelnöki tisztséget Roxana Mînzatu töltheti be, és ugyancsak ő látja majd el az emberekért, a készségfejlesztésért, az oktatásért és a kultúráért, a minőségi munkahelyek megteremtéséért, illetve a szociális jogokért felelős biztosi teendőket is. Az Európai Parlament ugyancsak ma szavaz az EU jövő évi költségvetéséről is, amelynek összege kötelezettségvállalásokban 199,44 milliárd euró, kifizetésekben pedig 155,21 milliárd euró.
Az országos bruttó minimálbér január elsejei megemelése 4050 lejre pozitívan hat a gazdaságra - olvasható az Országos Szakszervezeti Tömb mai közleményében. A szakszervezeti szövetség szerint a csaknem egymillió munkavállalót érintő intézkedés egy természetes lépés, amely további béremelkedéseket eredményez, hozzájárulva a munkavállalók életszínvonalának javulásához és a gazdaság megerősödéséhez.
A minimálbér-emeléséről szóló kormányhatározatot támogatták a munkaadói szervezetek is, míg a pénzügyminiszter negatívan véleményezte azt. Az Országos Szakszervezeti Tömb felszólította a szaktárca vezetőjét, hogy adjon magyarázatot az ellentmondásos álláspontjára, ugyanis a pénzügyminiszter korábban, a háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén nem emelt kifogásokat az intézkedéssel szemben.
Klaus Iohannis államfő november 13-án hirdette ki a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt. A jogszabály a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Agerpres hírügynökség emlékeztet: a törvény szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és "a méltó életszínvonal biztosítását". A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért a következő év január elsejétől alkalmazzák, és évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával.
Jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a Ciolacu-kabinet által benyújtott konvergencia-programot, amelynek célja 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Románia 2031-re kell elérje a kitűzött deficitcélt. Az első megszorító intézkedések jövő év áprilisában lépnek majd életbe.
Az economedia.ro portál szerint az államháztartási hiány csökkentése érdekében az új kormány kénytelen lesz adóemelést végrehajtani. Egyelőre kérdéses, hogy az mely adókat érinti majd, s a mértéke sem eldöntött.
Románia mellett további 19 tagország deficitcsökkentő terveire is rábólintott az uniós testület. Az egyetlen kivétel Magyarország, amelynek konvergencia-programját még elemzi az EB.
Tűzszüneti megállapodás született az izraeli védelmi erők (IDF) és a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet között. A harci tevékenység szüneteltetése szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lépett életbe. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja mellett Emmanel Macron francia államfő és csapata közvetített aktívan a libanoni és az izraeli kormányzat, illetve a terrorszervezet között. A csaknem tizennégy hónapja tartó harcok beszüntetésére vonatkozó javaslatot az izraeli biztonsági kabinet és a kormány is megszavazta.
A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel. Többek között előírják, hogy Dél-Libanonban csak a hivatalos biztonsági erők és a hadsereg lehet fegyveres szervezet. Létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését. Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre.
A megállapodás hatvannapos tűzszünetet határoz meg Izrael és Libanon között, amely időszak alatt a Hezbollahnak teljes egészében ki kell vonulnia az izraeli határ térségéből, és a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg fokozatos kivonulásával egy időben. Az egyezmény az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi felügyelet alatt áll. Az ideiglenes megállapodás később véglegessé válik, és az Izrael és Libanon közötti szárazföldi határ kijelöléséről szóló tárgyalások alapját fogja képezni.
Izraeli követelésre a megállapodásnak melléklete egy amerikai garancialevél, miszerint Izraelnek joga lesz fellépni Libanonban az egyezmény megsértése esetén
Jövő év április 1-től nő az elektromos energia ára az Electrica ügyfelei számára. Az ország egyik legnagyobb áramszolgáltatója közzétette az árplafon megszüntetése utáni tarifáit. Eszerint 1 kWh elektromos energia 77,5 baniba fog kerülni, erre azonban még rájön a szállítási és az elosztási díj, valamint az adók.
Jövő év március 31-ig szabályozott hatósági áron számláz a vállalat. Így a háztartási fogyasztóknak fogyasztástól függően 68 baniba, 80 baniba vagy 1 lej 30 baniba kerül az 1 kWh villanyáram.
Az Electrica Furnizare ügyfeleinek száma 3,2 millió körül van.
Amint visszatér a Fehér Házba, 25 százalékos importvámot fog kivetni DonaldTrump minden Mexikóból és Kanadából származó árura, valamint további 10 százalékos vámot vet ki a kínai importra is – jelentette be hétfőn a megválasztott amerikai elnök az általa társalapítóként létrehozott TruthSocial közösségi platformon.
Trump közölte, hogy már hivatalba lépésének első napján aláírja az erről szóló rendeletet.
Trump azt írta, a vám mindaddig érvényben marad, „amíg a drogok, különösen a fentanil, és az összes illegális bevándorló áradatát meg nem állítják”.
Trump szerint „Mexikónak és Kanadának egyaránt megvan minden joga és hatalma ahhoz, hogy könnyedén megoldja ezt a régóta fennálló problémát”. Ha ezt nem teszik meg, eljött az ideje, hogy megfizessék az árát– írta a bejegyzésben.
Egyúttal emlékeztetett, hogy korábban kínai illetékesek azt ígérték, halálbüntetést szabnak ki minden drogkereskedőre, akit rajtakapnak, „de sajnos nem tartották be, és a drogok soha nem látott mennyiségben áramlanak az országunkba, főként Mexikón keresztül” – fogalmazott.
Nem sokkal Trump közösségi médián tett bejelentése után Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője az X-en tett bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lehetnek nyertesei.
A maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetést kérte Franciaországban hétfőn az ügyészség DominiquePelicot-ra, aki egy évtizeden át rendszeresen elkábította, megerőszakolta, valamint több tucat, az interneten toborzott férfival megerőszakoltatta a feleségét, és a bűncselekményeket filmre vette.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb büntetőpere, amely kiemelt nemzetközi visszhangot kapott, tizenegy hétig tartó tárgyalás után ért az utolsó szakaszba a dél-franciaországi Avignonban.
Az esetre azután derült fény, hogy Pelicot-t 2020-ban egy szupermarketban rajtakapták, amint egy idegen nő szoknyája alá tette a mobiltelefonját.
A rendőrség ezt követően házkutatást tartott a férfi otthonában, és a lefoglalt számítógépben megtalálták a felesége sorozatos megerőszakolásáról készült felvételeket.
Jean-François Mayet ügyész vádbeszédében elmondta, hogy a per középpontjában a „nők feletti férfiuralom” áll, és hogy az eljárás tétje „a férfiak és nők közötti viszony alapvető megváltoztatása”.
Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.
A tárca szóvivője azt mondta, hogy az óvóhelyek listáján szerepelnek majd föld alatti metróállomások, parkolók, középületek, de magánkézben lévő ingatlanok is. A tervek szerint egy telefonos alkalmazáson keresztül lehet majd tájékozódni a bunkerek pontos helyéről. A szóvivő beszélt arról is, hogy az embereket biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban a pincék, illetve garázsok átalakításával.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez bevezetni Oroszország és támogatói ellen az ukrajnai háború kapcsán. A tervezett intézkedések középpontjában kínai cégek állnak, amelyek állítólag segítettek orosz vállalatoknak támadó drónok kifejlesztésében.
Az új szankciós csomag részeként több mint 45 orosz olajszállító tartályhajónak tiltanák meg az európai kikötőkbe való belépést. Ez az intézkedés Moszkva olajbevételeinek csökkentését és az orosz nyersolajra vonatkozó árkorlátozás kijátszásának megakadályozását célozza.
A Bloomberg által megszerzett dokumentumok szerint az Európai Bizottság több mint 50 magánszemély és közel 30 szervezet szankcionálását javasolja. Az EU kereskedelmi korlátozásokat javasol mintegy három tucatnyi olyan szervezettel szemben is, amelyek részt vesznek abban, hogy Moszkva hozzájusson tiltott technológiákhoz. A listán oroszországi, szerbiai, iráni, indiai, thaiföldi, egyesült arab emírségekbeli, valamint kínai és hongkongi cégek szerepelnek.
Donyeck ukrán védelme közel áll a teljes összeomláshoz, három fontos várost is megszerezhetnek hamarosan az oroszok.
A Donyeck város mellett található Kurahove közepében most már biztosan orosz katonák vannak, a település bekerítése azonban még nem történt meg. Ez az utolsó olyan település, ahonnan Donyeck várost be tudják lőni az oroszok hagyományos tüzérségi eszközökkel.
A 2014 óta lázadók által irányított Horlivka melletti Toreck város északi részét és keleti részét már gyakorlatilag teljesen elfoglalták az oroszok. Toreck egy Horlivka elleni ukrán ellentámadás hídfőállása lehet.
A Bahmut melletti CsaszivJarnál az oroszok átkeltek a csatornanegyedből és keleti és déli irányból is betörtek a központba. CsaszivJar azért fontos, mert innen erősítették meg Bahmut védelmét az ukránok és a város szükséges lenne bármilyen ellentámadás megkezdéséhez.
Emellett orosz előrenyomulást jelentettek Pokrovszk, VelikaNovoszilka és Sziverszk térségében is, ezen városok ostroma gyakorlatilag bármelyik pillanatban elindulhat.
Ezzel párhuzamosan Harkiv megyéből kisebb ukrán sikereket jelentettek: az oroszokat kitolták Kupjanszk város külterületeiről és az ukrán erők visszafoglaltak egy falut a moszkvai erőktől.
Közben speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos Belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda a közösségi médiában látható felvételek alapján.
Orosz médiajelentések szerint a moszkvai, illetve a rosztovi területen egy-egy olajfinomítót is ilyen hálóval vettek körül.
Romániában a háziorvosok közel 20 százaléka 70 évnél idősebb, és sok olyan település van – főként vidéken – ahol nincs családorvos.
Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségéről szervezett online vitán beszélt erről, rámutatva, hogy a végzősök nemcsak háziorvosnak nem akarnak menni vidékre, hanem szakorvosnak sem a vidéki járóbeteg-rendelőkbe.
Több mint 300 községben nincs egyetlen háziorvos sem, és a romániai települések mindössze 47 százalékában teljesít szolgálatot megfelelő számú orvos. A vidéki településeken egy háziorvosra átlagban 2300 páciens jut, míg városokon 1157.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is foglalkozik az elnökválasztás első fordulójával, az eredményről még mindig nem nyilatkozó Klaus Iohannis államfő által mára összehívott testület többek között azt fogja megvizsgálni, hogy milyen mértékben veszélyeztették a nemzetbiztonságot a romániai választások informatikai infrastruktúrája elleni kibertámadások.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) tegnap közölte, hogy még a tavaly javasolta a közintézményeknek a TikTok-alkalmazás betiltását a jelentős kiberbiztonsági és adatmanipulációs kockázatok miatt, mivel fennáll a közvélemény és a döntéshozatali folyamatok befolyásolásának kockázata. Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a közösségi oldalak felhasználóinak megfigyelése, és az algoritmusok manipulálásával történő tartalomterjesztés módszereinek vizsgálata nem tartozik az intézmény hatáskörébe.
