Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3813 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozni akar vele, és a találkozó előkészítése folyamatban…
Az ország területének több mint felére érvényes, megerősödő szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat…
Crin Antonescun kívül más potenciális közös jelölt támogatottságát nem fogja mérni a koalíció a Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére készülő közvélemény-kutatásában…
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében nagyszabású kiállításra illetve koncertre kerül sor holnap este 7 órától a fővárosi…
Románia kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy további 2-3 évvel meghosszabbíthassa a széntüzelésű erőművek üzemeltetését – jelentette ki az energiaügyi…
Több ezren gyűltek össze pénteken Bukarestben, az alkotmánybíróság székhelyének is helyet adó parlament épülete előtt az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről szóló döntés…
Jövő héten fogadja el a kormány az elnökválasztás május 4-i és 18-i megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket – jelentette be a miniszterelnök…
1764. január 7-e a székelység ellen elkövetett legnagyobb támadás dátumaként került be a történelembe. A császári sereg kegyetlen támadást intézett a Csíkszeredától alig tíz kilométerre fekvő Madéfalván összegyűlt székelyek ellen, akik Mária Terézia határőrszolgálatra és adózásra vonatkozó rendeletei ellen tiltakoztak.
Ezen a héten beléptünk a mulatságok, a farsangolás időszakába, amely idén március elejéig, hamvazó szerdáig tart. A székelyföldi településeken a hagyományőrzők elevenítik fel, adják tovább a régi népszokásokat.
Köszöntöm a hallgatókat, boldog, eredményes új évet kívánok! Ha írásban osztottam volna meg Önökkel a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új évet kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.
Az iráni hatóságok szabadon engedték Cecilia Sala olasz újságírónőt, akit december közepén tartóztattak le a perzsa országban. A hírt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök…
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozni akar vele, és a találkozó előkészítése folyamatban van. Az állítás napokkal Trump január 20-i hivatalba lépése előtt hangzott el.
Elnökválasztási kampánya során Trump azt ígérte, hogy tárgyalásokat folytat az ukrajnai háború gyors befejezéséről, gyakran hivatkozva a Putyinnal való jó kapcsolatára. Trump különleges ukrajnai békeküldöttje, Keith Kellogg nyugalmazott tábornok méltatta Trump hajlandóságát a párbeszédre az orosz elnökkel, és bírálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért elutasította ezt. Több szakértő, köztük a magyar Nemzeti Közszolgáltai Egyetem által működtetett John Lukács Intézet szakértője is úgy véli, 2025-ben megkezdődhetnek a béketrágyalások Ukrajna és Oroszország között.
Az ország területének több mint felére érvényes, megerősödő szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az előrejelzések szerint pénteken délutánig 50-60 kilométer/órás széllökésekre lehet számítani a Bánságban, Máramarosban, Erdély nagy részén és Nyugat-Olténiában. A Nyugati-, a Déli- és a Keleti-Kárpátokban 70-80 kilométeres óránkénti sebességgel fújhat a szél és hóviharok várhatók.
Ugyancsak pénteken 14 és 23 óra között 50-70 kilométer/órás széllökésekre lehet számítani a Bánság déli részén, Erdélyben, Moldvában, Olténia és Munténia nagy részén, valamint a hegyekben.Szombatra virradóra már csak a hegyekben, illetve az ország déli és keletiterületein lesz szeles az idő.Ugyanakkor az ország egy részén szombat reggel 10 óráig csapadék várható.
A Bánságban, Körösök vidéken és Moldvában esni fog, Máramarosban és Erdélyben havas esőre, a hegyekben havazásra lehet számítani. Az ország nyugati, északnyugati és központi területein már péntektől, a többi régióban szombattól lehűl az idő, éjszaka mindenhol fagypont alatti értékek lesznek.
A tavalyi lett az első év, amikor meghaladta a másfél Celsius-fokot a globális felmelegedés - erősítették meg az Európai Unió Copernicus Climate Change Service kutatói. Ez azt is jelenti, hogy 2024 lett a valaha mért legmelegebb év a hivatalos mérések kezdete óta.
Szakértők már tavaly év végén arról beszéltek, hogy minden idők legforróbb éve lehet 2024. Pénteken az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) kutatói Brüsszelben megerősítették, hogy statisztikáik hivatalos kezdete óta nem mértek magasabb átlaghőmérsékletet, miután a Föld felmelegedése meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt túl fogunk lépni a 2015-ben, a párizsi klímaegyezményben megszabott határokon, ha nem cselekszünk gyorsan. Most még nincs késő, hogy az országok csökkentsenek kibocsátásukon, de lehet, hogy nemsokára már az lesz” - fogalmazott Carlo Buontempo, Copernicus Climate Change Service igazgatója az Euronews hírügynökség beszámolója szerint.
Crin Antonescun kívül más potenciális közös jelölt támogatottságát nem fogja mérni a koalíció a Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére készülő közvélemény-kutatásában - nyilatkozták pénteken politikai források.
Ezek szerint a felmérés a politikai trendeket hivatott megvizsgálni. Ennek megfelelően mérni fogják a volt elnökjelöltek, például Călin Georgescu vagy Elena Lasconi, továbbá Nicușor Dan bukaresti főpolgármester népszerűségét is, de a koalíciót alkotó pártok közös jelöltjeként csak Crin Antonescu fog szerepelni a felmérésben. Az idézett források szerint elképzelhető, hogy a három koalíciós párt - a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ - vezetőtestületei egy közös esemény keretében fogják jóváhagyni Crin Antonescu elnökjelöltségét.
A Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében nagyszabású kiállításra illetve koncertre kerül sor holnap este 7 órától a fővárosi Palotateremben.
A 100 tagú cigányzenekar bukaresti koncertjéhez kapcsolódóan az Intézet bemutatja a magyar Néprajzi Múzeum által készített Húzd rá cigány! – A „czigány zene” Liszttől a Hungarikumig című kiállítás román változatát.
A koncert napján a Palotaterem előcsarnokában megtekinthető kiállítás kiindulópontja Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországoncímű, magyar nyelven 1861-ben megjelent könyve. A szövegmagyarázattal ellátott tablókból álló, műtárgyakat, hangszereket is bemutató kiállítás a cigányzenekarok és híres zenészek történetét mutatja be napjainkig: a falusi bandáktól a külföldet megjárt együttesekig, majd a nagyzenekarok megalakításától a 100 Tagú Cigányzenekar hungarikummá nyilvánításáig.
A tárlat rávilágít a cigány kultúrának a magyar művészetben – többek közt Liszt Ferenc zeneműveiben, Barabás Miklós festményeiben, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály költészetében – felbukkanó hatásaira is.
Románia kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy további 2-3 évvel meghosszabbíthassa a széntüzelésű erőművek üzemeltetését – jelentette ki az energiaügyi miniszter.
Sebastian Burduja szerint Románia nem engedheti meg magának, hogy 2026-tól lemondjon az Oltenia Energetikai Komplexum üzemeltetéséről, mert egyelőre nincs amivel helyettesíteni ezt az energiatermelőt. Emiatt az illetékes tárcaközi bizottságban, amelynek többek között tagja az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium, illetve a pénzügyminisztérium is, megvitatták, hogy együttes fellépéssel enyhítést fognak kérni az Európa Bizottságtól ebben az ügyben.
Több ezren gyűltek össze pénteken Bukarestben, az alkotmánybíróság székhelyének is helyet adó parlament épülete előtt az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről szóló döntés felülvizsgálatát kérve. A résztvevők Călin Georgescu volt elnökjelöltnek a közösségi médiában közzétett felhívására válaszolva vonultak a parlament elé.
Többen közülük népviseletbe öltöztek és román nemzeti zászlókat lengetnek.Georgescu ügyvédei beadványt nyújtottak be, amit az alkotmánybíróság iktatott.
Közben Tánczos Barna pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az adóhatóság (ANAF) az igazságszolgáltatással közösen vizsgálja Călin Georgescu elnökválasztási kampányának finanszírozását, mivel Georgescu nulla lejes kampányköltséget jelentett, miközben kiderült, hogy csak a TikTok-kampánya egymillió euróba került.
Jövő héten fogadja el a kormány az elnökválasztás május 4-i és 18-i megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket – jelentette be a miniszterelnök a mai kormányülés elején.
Marcel Ciolacu szerint az a legfontosabb, hogy megszületett a politikai megállapodás az elnökválasztási fordulók dátumáról. Jelenleg dolgoznak a választások megszervezéséhez szükséges határozat- és sürgősségirendelet-tervezeteken, amelyeket a kormányfő szerint a kabinet jövő heti első ülésén fognak elfogadni.
A kormány másik prioritása a 2025-ös állami költségvetés tervezetének elfogadása. A miniszterelnök azt mondta, ennek január 27-ig meg kell történnie, hogy a parlament az új ülésszak első hetén tudjon szavazni róla. Ennek kapcsán Ciolacu felszólította a minisztereket, hogy terjesszék elő a központi közigazgatásra és az ennek alárendeltségében működő állami vállalatokra vonatkozó átszervezési javaslataikat.
1764. január 7-e a székelység ellen elkövetett legnagyobb támadás dátumaként került be a történelembe. A császári sereg kegyetlen támadást intézett a Csíkszeredától alig tíz kilométerre fekvő Madéfalván összegyűlt székelyek ellen, akik Mária Terézia határőrszolgálatra és adózásra vonatkozó rendeletei ellen tiltakoztak.
A vérengzéskor több száz ártatlan ember vesztette életét, és a túlélők közül sokan Moldvába menekültek, hogy új otthont keressenek. Minderre háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek a Hargita megyei településen. Bíró István összeállításában elsőként Csikány Tamás hadtörténészt hallják.
Ezen a héten beléptünk a mulatságok, a farsangolás időszakába, amely idén március elejéig, hamvazó szerdáig tart. A székelyföldi településeken a hagyományőrzők elevenítik fel, adják tovább a régi népszokásokat.
Egy ilyen település Gyergyószárhegy is, ahol bőgőtemetés zajlik. Arról, hogy mi történik a farsangbúcsúztatón Danguly Ervin jelenlegi polgármestert, a gyergyószárhegyi hagyományőrzés egyik oszlopos tagját kérdeztem.
Köszöntöm a hallgatókat, boldog, eredményes új évet kívánok! Ha írásban osztottam volna meg Önökkel a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új évet kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.
Az egybeírt újév kizárólag január elsejére utal. Az ezenanapon.hu internetes oldalon többek között ez olvasható róla: „Úgy tartották, hogy amit újév napján cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre.” Ugyanakkor van egy közismert hiedelem, miszerint újesztendő napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. És ezt természetesen senki sem szeretné.
Tegyük fel, hogy valaki számtalan fogadalommal kezdte az új évet, azt is elhatározta, hogy új évi diétába kezd, ami nem meglepő a néha megterhelő ünnepi lakmározások után. Ebben az esetben az új évet és az új évi különírandó, utóbbi azért, mert feltehetően az illető fogadalma nemcsak az év első napjára, hanem ideális esetben egész évre szól.
Az interneten tallózva több jókívánságba is belebotlottam az elmúlt napokban: az egyik a BÚÉK, vagyis a boldog új esztendőt kívánok, kívánunk rövidítése. Korábban mindegyik betű után pontot kellett tenni, és csak a B betűt írtuk nagybetűvel. A 2015 szeptemberében megjelent új szabályzat szerint már nem kellenek a pontok, és csupa nagybetűvel írjuk a rövidítést, szóközök nélkül.
A rovat mai részének vége felé közeledve fontos megemlíteni, hogy január 6-án volt vízkereszt napja, amely a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, utána megkezdődött a hamvazószerdáig tartó farsangi időszak. Hacsak nem a mondat elejére kerül, a szabályzat szerint a vízkereszt, a farsang és a hamvazószerda is kis kezdőbetűvel íródik.
Az elkövetkező hetekben több helyen is farsangi bált szerveznek: írásban és élő beszédben sokan előszeretettel használják a farsangi bálat kifejezést, ami hibás. Még a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja is bőszen tiltakozik ellene, rögtön aláhúzza pirossal. A bál tárgyragos alakja kizárólag a bált, a bálat szót érdemes kitörölni a szótárunkból. Búcsúzásként mit is kívánhatnék magunknak a 2025-ös év elején? Próbáljuk betartani az új évi fogadalmaikat, mulassunk, ne hagyjuk magunkat eltántorítani a céljaiktól, és egy picivel jobban figyeljünk a helyesírásra.
Az iráni hatóságok szabadon engedték Cecilia Sala olasz újságírónőt, akit december közepén tartóztattak le a perzsa országban. A hírt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jelentette be.
Sala újságíróvízummal tartózkodott Iránban. December 19-én, hazautazása előtt egy nappal vették őrizetbe arra hivatkozva, hogy megsértette az ország médiatörvényeit. A 29 éves nőt magánzárkában tartották fogva közel három hétig a hírhedt teheráni Evin börtönben. Az ügy diplomáciai feszültséget keltett Róma és Teherán között, az olasz újságíró fogva tartását az Európai Unió több vezető tisztségviselője is elítélte.
Sala letartóztatása előtt három nappal az amerikai hatóságok kérésére a milánói repülőtéren őrizetbe vették Mohammed Abedini iráni üzletembert az Irán-ellenes amerikai szankciók megsértésének gyanújával.
Giorgia Meloni nem osztott meg részleteket arról, hogyan érték el a szabadon engedését, nem említette az Abedini-ügyet sem, de méltatta a közbenjáró diplomaták és hírszerzési tisztségviselők „megfeszített munkáját”.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozni akar vele, és a találkozó előkészítése folyamatban van. Az állítás napokkal Trump január 20-i hivatalba lépése előtt hangzott el.
Elnökválasztási kampánya során Trump azt ígérte, hogy tárgyalásokat folytat az ukrajnai háború gyors befejezéséről, gyakran hivatkozva a Putyinnal való jó kapcsolatára. Trump különleges ukrajnai békeküldöttje, Keith Kellogg nyugalmazott tábornok méltatta Trump hajlandóságát a párbeszédre az orosz elnökkel, és bírálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért elutasította ezt. Több szakértő, köztük a magyar Nemzeti Közszolgáltai Egyetem által működtetett John Lukács Intézet szakértője is úgy véli, 2025-ben megkezdődhetnek a béketrágyalások Ukrajna és Oroszország között.
