Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3590 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint…
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer…
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb,…
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül…
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a…
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre…
A pénteki tüntetéshez hasonlóan a tegnapi bukaresti megmozduláson sem maradtak el az agresszív cselekedetek. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett…
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) kedden közzétett adatai szerint a valamivel több mint 30 milliárd eurónek megfelelő összeg közel harmada az alapkezelők befektetéseinek nettó hozama volt. A kötelező magánnyugdíj 2008-as bevezetése óta 8,3 millió munkavállaló csatlakozott a nyugdíjendszer második pilléréhez. Közülük közel 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,5 százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba.
A magánnyugdíjak éves hozama átlagosan 7,7 százalék volt 2008 óta, jelentősen meghaladva a 4,4 százalékos átlagos éves inflációt.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,38 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,10 százalékkal kerültek többe.
A legnagyobb drágulást a postai szolgáltatások terén jegyezték, közel 18 százalékot, de érezhetően emelkedett a margarin (17,41 százalék), a friss gyümölcsök (13,75 százalék), a mosószerek (12,04 százalék), más zöldségek és zöldségkonzervek (11,40 százalék), valamint a víz-, csatorna és a szemétszállítás (10,97 százalék) díja is.
A legnagyobb mértékben a földgáz (10,55 százalék), a vaj (9,91 százalék) és a cukor (7,30 százalék) ára csökkent.
2024-ben az átlagos inflációs ráta 5,59 százalék volt Romániában. Az élelmiszerek 3,56 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,76 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,93 százalékkal drágultak 2023-hoz képest.
A hágai Nemzetközi Bíróság elnökét, Navaf Szalámot nevezte ki Libanon új miniszterelnökének Joseph Aun libanoni elnök. Szalámot a 128 fős parlament 84 képviselője támogatta, míg a hivatalban lévő ideiglenes miniszterelnök, Nadzsib Mikáti mindössze 9 szavazatot kapott.
Navaf Szalám jelölését a keresztény és drúz frakciók mellett a törvényhozás szunnita képviselői támogatták, a Hezbollah ellenezte. Kinevezése megfelel a libanoni vallási csoportok közötti hatalommegosztási megállapodásnak, miszerint a miniszterelnöknek szunnita vallásúnak kell lennie. Az elnök maronita keresztény, a parlament elnöke pedig síita muszlim.
A Hezbollah milíciához köthető képviselők, illetve síita szervezet politikai szövetségese, az Amal Mozgalom nem nevezett meg senkit a voksoláson, jelezve, hogy jelenleg nem kíván rész venni Navaf Szalám kormányában, ami felekezeti megosztottság kockázatával fenyeget.
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb, szövetségei erősebbek, ellenfelei és versenytársai pedig gyengébbek.
Beszéde jó részét Joe Biden az orosz elnöknek szentelte. Azt mondta, Vlagyimir Putyinnak nem sikerült elérnie egyetlen stratégiai célját sem az ukrajnai háborúban. „Nem tudta leigázni Ukrajnát, nem sikerült megtörnie a NATO egységét, és nem tudott elérni jelentős területi nyereséget sem" – hangsúlyozta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a nagy tekintélyelvű államok – Oroszország, Irán, Kína, Észak-Korea – szorosabban igazodnak egymáshoz, de ez inkább gyengeségből, mint erőből fakad. Tehát az új kormányzat beindulásakor az Egyesült Államok alapvetően erősebb pozícióban van ezekkel az országokkal szemben, mint négy évvel ezelőtt volt.
A leköszönő elnök utódját január 20-án iktatják be.
A NATO főtitkára szerint nem elég a bruttó hazai termék 2%-át a védelemre fordítani, a szövetség tagjainak több pénzt kell erre áldozniuk. Mark Rutte ezt hétfőn délután az Európai Parlamentben tartott beszédében fejtette ki, kerülve egyúttal a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által többször is követelt 5%-os célt.
Ehelyett azt mondta, hogy a közös európai beszerzések és a meglévő infrastruktúra javítása segíthet abban, hogy a NATO jövőbeni védelmi kiadásait 3,7 százalék körüli értéken határozzák meg.
Már 23 NATO-szövetséges ország teljesíti a 2%-os irányelvet. Lengyelország áll az élen, több mint 4%-kal. De néhány ország, mint Spanyolország és Olaszország, még nem érte el a 2%-ot! Tehát sok szövetséges számára az 5%-os cél megvalósíthatatlan. Olaf Scholz német kancellár túl költségesként utasította el Trump követeléseit.
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül ki győztesen a 2024. novemberi voksoláson – derül ki Jack Smith különleges ügyésznek az igazságügyi minisztérium által kedden közzétett jelentéséből.
A dokumentum szerint „a bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a tárgyaláson ítéletet lehessen elérni és fenntartani”.
Jack Smith egyúttal megvédi a nyomozást és az abban részt vevő ügyészek munkáját is. „Trump állítása, miszerint ügyészként hozott döntéseimet a Biden-kormányzat vagy más politikai szereplők befolyásolták vagy irányították, nevetséges” – mutatott rá Smith a jelentést kísérő levélben.
Donald Trump „kétségbeesettnek”, és „mentálisan betegnek” nevezte a különleges ügyészt.
Ezt a Die Welt német újság közölte értesülésre hivatkozva. Eszerint az Európai Unió fontolgatja, hogy kiterjeszti az uniós szabályok esetleges megsértése miatti vizsgálatát, miután Elon Musk 74 perces élő beszélgetést sugárzott az általa birtokolt X közösségi platformon Alice Weidellel, a német AfD kancellárjelöltjével.
Fennáll a gyanú, hogy az interjú elérhetőségét tisztességtelenül felturbózta az X, hogy egy politikai jelölt előnyhöz jusson, ami sérti a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt.
Németországban öt hét múlva tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Jelenleg az AfD a második legnépszerűbb alakulat a jobbközép Kereszténydemokrata Unió mögött.
A Vasgárda története jól példázza, hogy a kizárólagosságra törekvő, messianisztikus mozgalmak hogyan csúszhatnak át az erőszak és a fizikai agresszió útjára – figyelmeztet Novák Csaba Zoltán történész. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu megnyerte az elnökválasztások első fordulóját, és támogatóinak nagy részét minden jel szerint nem zavarják a jelölt vasgárdista, fasiszta szimpátiai. A történész szerint, amennyiben nem vonjuk le a következtetéseket, ki fogjuk termelni magunkból újra a két világháború között pusztító ordas eszméket – hasonló történelmi helyzetben, hasonló bizonytalanság, problémák közepette.
A nyugdíjak indexálása lesz az egyik témája a koalíciós vezetők mai találkozójának, amely 1 órakor kezdődött - közölte Marcel Ciolacu miniszterelnök. Bejelentette, azt szeretné, hogy szeptember 1-től nőhessenek az öregségi járandóságok az infláció arányával. A koalíciós vezetők az úgynevezett progresszív, vagyis jövedelemarányos adózás bevezetéséről is tárgyalnak.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a liberálisokkal együtt készítenek, hogy felmérjék, mekkora a támogatottsága. Crin Antonescut a koalíciós pártok akarják jelöltetni az idei májusi elnökválasztáson. Közölte, az adatok begyűjtése után a szociáldemokrata pártnak is el kell fogadnia a vezetőségi testületében Antonescu jelöltségét. Reményét fejezte ki, hogy ennek érdekében a liberálisokkal és az RMDSZ-el akár egy közös kongresszust tartanak. A PSD vezetősége ma azért ült össze, hogy jóváhagyja az elnökválasztás ütemtervét, miután a koalíciós pártok elhatározták, hogy május 4-én és 18-án lesz a megmérettetés tervezett két fordulója.
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre becsülte a résztvevők számát, akik az ország minden részéből érkeztek. A csendőrség nem erősítette meg ezt a számot, de tény, hogy sokan vonultak utcára. George Simion, az AUR elnöke tegnap úgy értékelte, hogy az elmúlt évek legnagyobb tömeges megmozdulása volt. A tüntetők az Alkotmánybíróság előtt Călin Georgescu volt államelnök-jelölt hívei által szervezett pénteki megmozduláshoz hasonlóan a tavalyi törölt elnökválasztás második fordulójának megszervezését követelték. Bírálták, hogy a taláros testület érvénytelenítette az egész eljárást. A tüntetők a kormány és az elnöki hivatal előtt is megálltak. A Cotroceni-palota előtt Klaus Iohannis államfő mielőbbi lemondását követelték, akinek mandátumát az alkotmánybíróság hosszabbította meg az elnökválasztást törlő határozatában.
A pénteki tüntetéshez hasonlóan a tegnapi bukaresti megmozduláson sem maradtak el az agresszív cselekedetek. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett az újságírókkal, a B1 hírtelevízió egyik riporterét és operatőrét megtámadták, akik kénytelenek voltak autójukba zárkózni. A pénteki megmozduláson is a tiltakozók vizes palackokat és ételt dobáltak az újságírók felé, az egyik stáb felszerelését megrongálták. A tegnapi tüntetés ideje alatt bekísérték a rendőrségre Horațiu Potra volt zsoldosvezért, Călin Georgescu volt államelnök-jelölt egyik támogatóját, és annak fiát. Potra ellen tavaly bűnvádi eljárást indítottak fegyverek törvénytelen tartása és bűncselekményekre való felbujtás gyanújával, miután azt feltételezte az ügyészség róla, hogy az elnökválasztás törlése után rendbontást akart szervezni. A férfi fiánál tegnap teleszkópos gumibotot találtak ezért hatósági felügyelet alá helyezték.
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) kedden közzétett adatai szerint a valamivel több mint 30 milliárd eurónek megfelelő összeg közel harmada az alapkezelők befektetéseinek nettó hozama volt. A kötelező magánnyugdíj 2008-as bevezetése óta 8,3 millió munkavállaló csatlakozott a nyugdíjendszer második pilléréhez. Közülük közel 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,5 százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba.
A magánnyugdíjak éves hozama átlagosan 7,7 százalék volt 2008 óta, jelentősen meghaladva a 4,4 százalékos átlagos éves inflációt.
