Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be…
Két nappal a hazai szavazókörzetek megnyitása előtt megkezdődött tegnap az elnökválasztás első fordulója a külföldi választókörzetekben. Belföldön vasárnap lehet szavazni…
A román külügyminisztérium szerint nem lehet egyenlőségjelet tenni Izrael, vagyis egy demokratikus ország és olyan terrorista szervezetek közé, mint a…
Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint hiába mond mást Orbán Viktor magyar miniszterelnök, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése Benjamin…
Az izraeli légierő csapást mért a Hezbollah síita szervezet feltételezett helyszínére a libanoni főváros központi részén ma hajnalban. Legalább tizenegyen…
Kórházba került tegnap délután rosszulléttel egy temesvári óvodából öt kisgyerek – tájékoztatott a Temes megyei főtanfelügyelő. Aura Danielescu szerint az…
Az Európai Unión kívülről érkező illegális bevándorlókat Bulgária területén szállító, román bűnszövetkezet tagjaira csaptak le a hatóságok Bihar megyében –…
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint. A PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avangarde-CIRA exit-pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg. Harmadik helyen - általános meglepetésre - Călin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt. Később Georgescu holtvágányra került az AUR-ban, miután a legionárius Corneliu Zelea Codreanut, illetve a zsidók és a romák eldeportálásáért felelős Ion Antonescut mentegette és dicsérte. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje ugyanakkor a szavazatok 4 százalékára számíthat az exit poll szerint.
Ugyanakkor a részleges eredmények bombameglepetést vetítenek előre, hiszen a szavazatok 50 százalékos feldolgozottságánál Marcel Ciolacu vezet 23,14 százalékkal, második Călin Georgescu 21,84 százalékkal. Őket követi George Simion 15,11 százalékkal és Elena Lasconi 14,33 százalékkal.
Két nappal a hazai szavazókörzetek megnyitása előtt megkezdődött tegnap az elnökválasztás első fordulója a külföldi választókörzetekben. Belföldön vasárnap lehet szavazni reggel 7 és este 9 óra között. Külföldön 951 szavazókört rendeztek be. A külföldön élő román állampolgárok közül 6650-en kérték a választási levélcsomagot. A hatóság emailben értesíti azokat, akiknek a szavazata nem érkezett meg idejében postai úton, figyelmeztetve őket, hogy választójogukat már csak személyesen gyakorolhatják valamely hazai vagy külföldi szavazókörben. Az Állandó Választási Hatóság közlése szerint több mint 18 millió szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepel a választói névjegyzékben. Az intézmény adatai szerint ebből több mint 989 ezren laknak és szavazhatnak külföldön. Több mint 19 ezer személynek ideiglenesen fel van függesztve a szavazati joga. Külföldön éjfélig szavazhatnak az állampolgárok, amennyiben sorok alakulnak ki.
A román külügyminisztérium szerint nem lehet egyenlőségjelet tenni Izrael, vagyis egy demokratikus ország és olyan terrorista szervezetek közé, mint a Hamász és a Hezbollah. A külügyi tárca így reagált tegnap a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsára, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen adott ki. A közlemény szerint a jelenlegi közel-keleti helyzetben a tűzszüneti megállapodásra, a túszok szabadon bocsátására és a gázai humanitárius válság enyhítésére kell törekedni. Ugyanilyen fontos azonban Románia álláspontja szerint Izrael joga arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát.
Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint hiába mond mást Orbán Viktor magyar miniszterelnök, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel kapcsolatosan, Magyarországra nézve is kötelező. Emlékeztetett: Budapest is aláírt erről egy megállapodást. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnöke és a nemrégiben leváltott védelmi minisztere, Joáv Galant ellen, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolva őket. Orbán Viktor tegnap úgy fogalmazott, hogy miután "felháborítóan pimasznak és cinikusnak" ítéli a döntést, meghívja Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, és garantálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát Magyarországon nem hajtják végre. Netanjahu megköszönte Orbán Viktornak a meghívást.
Az izraeli légierő csapást mért a Hezbollah síita szervezet feltételezett helyszínére a libanoni főváros központi részén ma hajnalban. Legalább tizenegyen meghaltak, a sebesültek száma 33 - közölte a libanoni egészségügyi minisztérium. Helyi beszámolók szerint az izraeli légierő egy bizonyos épületet célzott meg, amelyre négy rakétát lőtt. A Hamász al-Hadat tévécsatornája szerint az izraeli hadsereg célja az volt, hogy megöljék a Hezbollah külső biztonsági szervezetének vezetőjét, Talal Hamiehet, akinek sorsáról azonban nem adott tájékoztatást.
Több mint 1300 személy maradt péntek este áramellátás nélkül Hargita megyei településeken, miután a sűrű havazás és a viharos szél megrongálta a hálózatot. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szerint a szélsőséges időjárás 31 transzformátorállomást rongált meg. Maros megyében a vasúti pályára dőltek ki fák, ezért négy személyszállító vonat vesztegelt Déda és Galócás, illetve Gödemesterháza és Maroshévíz között. Az Érmihályfalva és Brassó, a Bukarest és Marosvásárhely, illetve a Szatmárnémeti és Bukarest között közlekedő járatok voltak kénytelenek vesztegelni. A szóban forgó vasúti pályán hajnali fél hatkor indult újra a közlekedés.
Több vonat vesztegelt
A péntekről szombatra virradó éjszaka a havazás és az erős szél több országúton is fennakadásokat okozott. Hargita mgyében Maroshévíz és Borszék között a Borszéki hágón állt a közlekedés, akárcsak a 13 B jelzésű úton Parajd és Gyergyószentmiklós között. Az említett szakaszokon az erős széllökések miatt fák dőltek ki az országútra. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságával a magyar EU-elnökség egyik prioritása teljesül - hívta fel a figyelmet Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős magyar miniszter. A tárcavezető történelmi jelentőségű találkozónak nevezte a soros magyar EU-elnökség keretében Budapesten lezajlott tegnapi megbeszélést. Kiemelte, Budapesten Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária belügyminiszterei áttekintették az illegális migráció elleni közös küzdelem eredményeit, és arra a következtetésre jutottak, hogy immár nincsen akadály Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagsága előtt. Erről a hivatalos döntést az Európai Unió belügyminiszterei december 12-én, Brüsszelben hozhatják meg - emlékeztetett Bóka János miniszter.
Bulgária és Románia teljes mértékben a schengeni övezethez tartozik, a szárazföldi határellenőrzés eltörlése csupán az utolsó akadály - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A tegnapi budapesti bejelentést Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is üdvözölte, leszögezve, hogy az erősebb schengeni övezet erősebb Európát jelent. Ylva Johansson belügyi biztos hangsúlyozta: Romániának és Bulgáriának joga van a schengeni övezet adta előnyökhöz.
Kórházba került tegnap délután rosszulléttel egy temesvári óvodából öt kisgyerek - tájékoztatott a Temes megyei főtanfelügyelő. Aura Danielescu szerint az óvoda a temesvári erdészeti és mezőgazdasági szakközépiskolához tartozik, és az óvodaépület is az iskola udvarán van. A főtanfelügyelő szerint az öt gyermek rosszullétre és hasmenésre panaszkodott.
Az Európai Unión kívülről érkező illegális bevándorlókat Bulgária területén szállító, román bűnszövetkezet tagjaira csaptak le a hatóságok Bihar megyében - közölte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség, a DIICOT. A vádhatóság szerint a nagyváradi rendőrök 13 helyszínen tartottak házkutatást 11 Bihar megyei településen, miután október 30-án a nyomozást irányító bolgár hatóságok 16 román állampolgár ellen adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A DIICOT közlése szerint az embercsempész-hálózatot egy 50 éves, Bihar megyei gyanúsított irányította.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415 lej 30 banit ért, 9 lej 41 banival többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint. A PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avangarde-CIRA exit-pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg. Harmadik helyen - általános meglepetésre - Călin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt. Később Georgescu holtvágányra került az AUR-ban, miután a legionárius Corneliu Zelea Codreanut, illetve a zsidók és a romák eldeportálásáért felelős Ion Antonescut mentegette és dicsérte. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje ugyanakkor a szavazatok 4 százalékára számíthat az exit poll szerint.
Ugyanakkor a részleges eredmények bombameglepetést vetítenek előre, hiszen a szavazatok 50 százalékos feldolgozottságánál Marcel Ciolacu vezet 23,14 százalékkal, második Călin Georgescu 21,84 százalékkal. Őket követi George Simion 15,11 százalékkal és Elena Lasconi 14,33 százalékkal.
