Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
A maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetést kérte Franciaországban hétfőn az ügyészség DominiquePelicot-ra, aki egy évtizeden át rendszeresen elkábította, megerőszakolta, valamint…
Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez bevezetni Oroszország és támogatói ellen az ukrajnai háború kapcsán. A tervezett intézkedések középpontjában…
A kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér hétfőn ünnepélyes keretek között köszöntötte idei hárommilliomodik utasát – tájékoztatott az intézmény, hozzátéve, hogy immár a második egymást követő évben érték el ezt az utasszámot.
Érvényesnek és eredményesnek bizonyult Bukarestben az az elnökválasztás első fordulójával egy időben, vasárnap lebonyolított, kétkérdéses népszavazás, amelyet NicușorDan főpolgármester saját, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének bővítéséről írt ki a fővárosban.
Adásunkban Forró Ágnes képzőművész Múlt a jelenben című kolozsvári pasztellkiállításáról és a Transzilvánia Állami Filharmónia hangszervásárlásáról hallhatnak. Műsorunk végén Mărcuțiu-Rácz…
Romániában másodszor Bukarestben, a 18. Bukaresti Magyar Filmhéten láthatta a közönség Szimlér Bálint Feketepont című filmjét, amely már külföldi filmes…
Hatalmas meglepetést hozott az elnökválasztás első fordulója, amelyet Călin Georgescu független jelölt nyert meg a részredmények szerint 99,98 százalékos feldolgozottságnál.…
Jövő év április 1-től nő az elektromos energia ára az Electrica ügyfelei számára. Az ország egyik legnagyobb áramszolgáltatója közzétette az árplafon megszüntetése utáni tarifáit. Eszerint 1 kWh elektromos energia 77,5 baniba fog kerülni, erre azonban még rájön a szállítási és az elosztási díj, valamint az adók.
Jövő év március 31-ig szabályozott hatósági áron számláz a vállalat. Így a háztartási fogyasztóknak fogyasztástól függően 68 baniba, 80 baniba vagy 1 lej 30 baniba kerül az 1 kWh villanyáram.
Az Electrica Furnizare ügyfeleinek száma 3,2 millió körül van.
Amint visszatér a Fehér Házba, 25 százalékos importvámot fog kivetni DonaldTrump minden Mexikóból és Kanadából származó árura, valamint további 10 százalékos vámot vet ki a kínai importra is – jelentette be hétfőn a megválasztott amerikai elnök az általa társalapítóként létrehozott TruthSocial közösségi platformon.
Trump közölte, hogy már hivatalba lépésének első napján aláírja az erről szóló rendeletet.
Trump azt írta, a vám mindaddig érvényben marad, „amíg a drogok, különösen a fentanil, és az összes illegális bevándorló áradatát meg nem állítják”.
Trump szerint „Mexikónak és Kanadának egyaránt megvan minden joga és hatalma ahhoz, hogy könnyedén megoldja ezt a régóta fennálló problémát”. Ha ezt nem teszik meg, eljött az ideje, hogy megfizessék az árát– írta a bejegyzésben.
Egyúttal emlékeztetett, hogy korábban kínai illetékesek azt ígérték, halálbüntetést szabnak ki minden drogkereskedőre, akit rajtakapnak, „de sajnos nem tartották be, és a drogok soha nem látott mennyiségben áramlanak az országunkba, főként Mexikón keresztül” – fogalmazott.
Nem sokkal Trump közösségi médián tett bejelentése után Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője az X-en tett bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lehetnek nyertesei.
A maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetést kérte Franciaországban hétfőn az ügyészség DominiquePelicot-ra, aki egy évtizeden át rendszeresen elkábította, megerőszakolta, valamint több tucat, az interneten toborzott férfival megerőszakoltatta a feleségét, és a bűncselekményeket filmre vette.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb büntetőpere, amely kiemelt nemzetközi visszhangot kapott, tizenegy hétig tartó tárgyalás után ért az utolsó szakaszba a dél-franciaországi Avignonban.
Az esetre azután derült fény, hogy Pelicot-t 2020-ban egy szupermarketban rajtakapták, amint egy idegen nő szoknyája alá tette a mobiltelefonját.
A rendőrség ezt követően házkutatást tartott a férfi otthonában, és a lefoglalt számítógépben megtalálták a felesége sorozatos megerőszakolásáról készült felvételeket.
Jean-François Mayet ügyész vádbeszédében elmondta, hogy a per középpontjában a „nők feletti férfiuralom” áll, és hogy az eljárás tétje „a férfiak és nők közötti viszony alapvető megváltoztatása”.
Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.
A tárca szóvivője azt mondta, hogy az óvóhelyek listáján szerepelnek majd föld alatti metróállomások, parkolók, középületek, de magánkézben lévő ingatlanok is. A tervek szerint egy telefonos alkalmazáson keresztül lehet majd tájékozódni a bunkerek pontos helyéről. A szóvivő beszélt arról is, hogy az embereket biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban a pincék, illetve garázsok átalakításával.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez bevezetni Oroszország és támogatói ellen az ukrajnai háború kapcsán. A tervezett intézkedések középpontjában kínai cégek állnak, amelyek állítólag segítettek orosz vállalatoknak támadó drónok kifejlesztésében.
Az új szankciós csomag részeként több mint 45 orosz olajszállító tartályhajónak tiltanák meg az európai kikötőkbe való belépést. Ez az intézkedés Moszkva olajbevételeinek csökkentését és az orosz nyersolajra vonatkozó árkorlátozás kijátszásának megakadályozását célozza.
A Bloomberg által megszerzett dokumentumok szerint az Európai Bizottság több mint 50 magánszemély és közel 30 szervezet szankcionálását javasolja. Az EU kereskedelmi korlátozásokat javasol mintegy három tucatnyi olyan szervezettel szemben is, amelyek részt vesznek abban, hogy Moszkva hozzájusson tiltott technológiákhoz. A listán oroszországi, szerbiai, iráni, indiai, thaiföldi, egyesült arab emírségekbeli, valamint kínai és hongkongi cégek szerepelnek.
Donyeck ukrán védelme közel áll a teljes összeomláshoz, három fontos várost is megszerezhetnek hamarosan az oroszok.
A Donyeck város mellett található Kurahove közepében most már biztosan orosz katonák vannak, a település bekerítése azonban még nem történt meg. Ez az utolsó olyan település, ahonnan Donyeck várost be tudják lőni az oroszok hagyományos tüzérségi eszközökkel.
A 2014 óta lázadók által irányított Horlivka melletti Toreck város északi részét és keleti részét már gyakorlatilag teljesen elfoglalták az oroszok. Toreck egy Horlivka elleni ukrán ellentámadás hídfőállása lehet.
A Bahmut melletti CsaszivJarnál az oroszok átkeltek a csatornanegyedből és keleti és déli irányból is betörtek a központba. CsaszivJar azért fontos, mert innen erősítették meg Bahmut védelmét az ukránok és a város szükséges lenne bármilyen ellentámadás megkezdéséhez.
Emellett orosz előrenyomulást jelentettek Pokrovszk, VelikaNovoszilka és Sziverszk térségében is, ezen városok ostroma gyakorlatilag bármelyik pillanatban elindulhat.
Ezzel párhuzamosan Harkiv megyéből kisebb ukrán sikereket jelentettek: az oroszokat kitolták Kupjanszk város külterületeiről és az ukrán erők visszafoglaltak egy falut a moszkvai erőktől.
Közben speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos Belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda a közösségi médiában látható felvételek alapján.
Orosz médiajelentések szerint a moszkvai, illetve a rosztovi területen egy-egy olajfinomítót is ilyen hálóval vettek körül.
Romániában a háziorvosok közel 20 százaléka 70 évnél idősebb, és sok olyan település van – főként vidéken – ahol nincs családorvos.
Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségéről szervezett online vitán beszélt erről, rámutatva, hogy a végzősök nemcsak háziorvosnak nem akarnak menni vidékre, hanem szakorvosnak sem a vidéki járóbeteg-rendelőkbe.
Több mint 300 községben nincs egyetlen háziorvos sem, és a romániai települések mindössze 47 százalékában teljesít szolgálatot megfelelő számú orvos. A vidéki településeken egy háziorvosra átlagban 2300 páciens jut, míg városokon 1157.
A kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér hétfőn ünnepélyes keretek között köszöntötte idei hárommilliomodik utasát – tájékoztatott az intézmény, hozzátéve, hogy immár a második egymást követő évben érték el ezt az utasszámot.
A repülőtér hétfői közleménye szerint az intézmény vezetői a Kolozs Megyei Tanács és a Swiss International Air Lines légitársaság képviselőivel közösen köszöntötték a Zürichből érkező hárommilliomodik utast. A szerencsés utas ajándékokat kapott.
A repülőtér vezetője szerint a havi forgalom növekedése, a charterjárat-kínálat bővülése, valamint az új, jelentős csomópontokkal, például Zürichkel való összeköttetés megvalósítása megerősíti, hogy az intézmény elkötelezett a minőségi szolgáltatások és a főbb globális célállomások könnyű elérhetőségének biztosítása mellett.
Érvényesnek és eredményesnek bizonyult Bukarestben az az elnökválasztás első fordulójával egy időben, vasárnap lebonyolított, kétkérdéses népszavazás, amelyet NicușorDan főpolgármester saját, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének bővítéséről írt ki a fővárosban.
A függetlenként újraválasztott főpolgármester az egyik kérdéssel azt szeretné elérni, hogy az építési engedélyek kibocsátásáról Bukarest egész területén csak a főpolgármesteri hivatal dönthessen, vagyis a kerületi polgármesterek ne adhassanak ki ilyen engedélyt. Ezzel a bukarestiek 66,4 százaléka egyetértett.
Az érvényesen szavazó bukarestiek 64,4 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy a fővárosi közgyűlés rendelkezhessen az adóbevételek elosztásáról a főváros és a kerületek között.
Az urnák elé járuló választók 84,6 százaléka támogatta, hogy „Bukarest főpolgármesteri hivatala (saját finanszírozással) bevezessen egy egészségvédelmi és a kábítószer-fogyasztást megelőző programot a főváros valamennyi iskolájában".
A helyi népszavazások véleménynyilvánító jellegűek, az igényelt jogszabály-módosításokról csak a parlament, illetve a kormány dönthet.
Adásunkban Forró Ágnes képzőművész Múlt a jelenben című kolozsvári pasztellkiállításáról és a Transzilvánia Állami Filharmónia hangszervásárlásáról hallhatnak. Műsorunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon irodalmi folyóirat novemberi lapszámait ismerteti.
Romániában másodszor Bukarestben, a 18. Bukaresti Magyar Filmhéten láthatta a közönség Szimlér Bálint Feketepont című filmjét, amely már külföldi filmes seregszemléken is nagy sikert aratott – illetve hát a témája mindanyiunkat érint így vagy úgy, és ez a közoktatás. A mai Észpresszó vendége Szimler Bálint filmrendező, akit Borbély Tamás kérdezett a Bukaresti Rádió stúdiójában. A mai műsorban a beszélgetés első részét hallhatják – tartsanak velünk.
Hatalmas meglepetést hozott az elnökválasztás első fordulója, amelyet Călin Georgescu független jelölt nyert meg a részredmények szerint 99,98 százalékos feldolgozottságnál. A politikus a szavazatok csaknem 23 százalékát szerezte meg. Második helyen végzett a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökjelöltje, Elena Lasconi, aki a szavazatok 19,17 százalékát szerezte meg. Harmadik lett a nagy favoritnak tartott szociáldemokrata Marcel Ciolacu, akit mintegy kétezer vokssal maradt el Lasconitól. Negyedik lett George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, aki a voksok 13,8 százalékát gyűjtötte össze. Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ötödik helyen végzett a szavazatok mindössze 8,7 százalékával. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 416 321 voksot kapott, ami 4,51 század százalékos eredményt jelent.
Jövő év április 1-től nő az elektromos energia ára az Electrica ügyfelei számára. Az ország egyik legnagyobb áramszolgáltatója közzétette az árplafon megszüntetése utáni tarifáit. Eszerint 1 kWh elektromos energia 77,5 baniba fog kerülni, erre azonban még rájön a szállítási és az elosztási díj, valamint az adók.
Jövő év március 31-ig szabályozott hatósági áron számláz a vállalat. Így a háztartási fogyasztóknak fogyasztástól függően 68 baniba, 80 baniba vagy 1 lej 30 baniba kerül az 1 kWh villanyáram.
Az Electrica Furnizare ügyfeleinek száma 3,2 millió körül van.
