Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
A hadsereg C‑130 Hercules szállítógépe nem sokkal felszállás után zuhant le az ecuadori és perui határ közelében, Puerto Leguizamóban. A fedélzeten 125 katona és személyzeti tag tartózkodott, közülük legalább 66-an életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A gép roncsai a dzsungelben szóródtak szét, a mentést a nehéz terep is akadályozza. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a balesetet. A védelmi miniszter „mély fájdalomnak” nevezte a tragédiát, Gustavo Petro elnök pedig „horrorisztikus balesetről” beszélt, és a katonai flotta modernizálásának szükségességét hangsúlyozta.
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53 százaléka nemmel szavazott, a részvételi arány pedig közel 59 százalék volt.
Meloni „elszalasztott lehetőségnek” nevezte a reform bukását, de hangsúlyozta: tiszteletben tartja a döntést, és a kormány folytatja munkáját.
Az ellenzék ezzel szemben politikai üzenetet lát az eredményben. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte szerint az olaszok „felmondtak a kormánynak”, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein pedig a fiatalok magas részvételét emelte ki. A bírák és ügyészek szövetsége üdvözölte a döntést, több bíróságon ünneplés tört ki.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon. A párt továbbra is főként Dél-Franciaországban erős, de ezen kívül nem sikerült bővítenie a bázisát. A tömörülés országos ambíciói szempontjából ez visszalépés a 2027-es elnökválasztás előtt – mutat rá a Le Monde.
A hagyományos bal‑ és jobboldali pártok több fontos városban is jól szerepeltek. A szocialisták megtartották Párizst, Marseille-t és több nagyvárost, ám a szélsőbaloldalinak tartott Engedetlen Franciaországgal (LFI) kötött helyi szövetségek több helyen kudarcot vallottak, ami újabb belső konfliktusokat robbantott ki.
A jobbközép Les Républicains a kisebb településeken maradt erős, de a nagyvárosokban nem tudott áttörni. A választások megerősítették: Franciaország politikai rendszere négypólusúvá vált, és a régi bal–jobb váltógazdaság nem tér vissza.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint komolyan árt a kormány hitelességének, hogy egyes koalíciós pártok ellenzéki szerepben próbálnak fellépni a kabineten belül.…
Az amerikai Fehér Ház komoly politikai nyomással néz szembe, miután Minneapolisban szövetségi bevándorlási ügynökök halálosan megsebesítettek egy tüntetőt. A kormányzat…
Donald Trump amerikai elnök bejelentette: 25 százalékra emeli több dél‑koreai importtermék vámját, mivel Szöul szerinte nem ratifikálta elég gyorsan a…
India és az Európai Unió hosszú évek tárgyalásai után megállapodott egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményben, amely jelentősen csökkenti a vámokat a…
Az EU-Mercosur-megállapodás ratifikálása évekig elhúzódhat, viszont időközben ideiglenes jelleggel hatályba lépnek az egyezmény egyes elemei, ahogy az az EU és…
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, miután egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt az Egyesült Államokban.…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólította a nyugati szövetséges hatalmakat, hogy nyújtsanak erőteljesebb támogatást az ukrán légvédelemnek, miután egy hétvégi…
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette…
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint komolyan árt a kormány hitelességének, hogy egyes koalíciós pártok ellenzéki szerepben próbálnak fellépni a kabineten belül. A kormányfő az RFI‑nek nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet stabilitást és fejlődést biztosítani, ha a koalíciós partnerek a tárgyalóasztalnál együttműködnek, majd a nyilvánosság előtt egymást bírálják.
Bolojan szerint ez a kettős beszéd nemcsak a lakosság bizalmát gyengíti, hanem a miniszterek munkáját is megnehezíti. Arra a kérdésre, hogy felmerülhet‑e egy kisebbségi kormány, azt mondta: Romániának kiszámíthatóságra és felelős politikai hozzáállásra van szüksége.
A miniszterelnök a Fitch hitelminősítő képviselőivel is egyeztetett, és hangsúlyozta: az ország besorolása szempontjából a kormány stabilitása kulcsfontosságú.
A hírt Radu Marinescu igazságügyi miniszter jelentette be, miután Temes megyében három kiskorú – köztük egy 13 éves fiú – megölt egy 15 éves fiatalt. A 13 éves elkövető életkora miatt nem vonható felelősségre, ami országos felháborodást váltott ki.
A miniszter szerint a történtek megmutatták, hogy újra kell gondolni: alkalmasak‑e a jelenlegi törvények az ilyen súlyos esetek kezelésére.
A hetente ülésező munkacsoport több forgatókönyvet vizsgál. Az egyik a büntethetőségi korhatár 14 év alá csökkentése. A másik, hogy ne életkor döntsön, hanem az elkövető beszámítási képessége, szakértői vizsgálat alapján. Egy harmadik, köztes megoldás is felmerült: lenne alsó korhatár, de indokolt esetben ez alól kivételt lehetne tenni.
A testületben ügyészek, bírák, orvosok, civil szervezetek és a büntetés‑végrehajtás képviselői is helyet kapnak.
Az amerikai Fehér Ház komoly politikai nyomással néz szembe, miután Minneapolisban szövetségi bevándorlási ügynökök halálosan megsebesítettek egy tüntetőt. A kormányzat most igyekszik elhatárolni Donald Trump elnököt attól a kezdeti reakciótól, amelyben magas rangú tisztviselők „belföldi terroristának” nevezték az áldozatot, Alex Prettit. A felvételek szerint Pretti nem rántott fegyvert, csupán videózott.
A Fehér Ház szóvivője most azt mondja: meg kell várni a vizsgálat eredményét. A lövöldözés kétpárti felháborodást váltott ki Washingtonban, és még a Nemzeti Lőfegyverszövetség is Pretti mellett állt ki.
A politikai nyomás miatt a Kongresszus az ICE finanszírozásának visszatartását is kilátásba helyezte. Donald Trump közben Minneapolisba küldte határvédelmi főnökét, Tom Homant, és enyhítette korábbi bírálatait Minnesota kormányzójával szemben.
Ez már a második hasonló eset a hónapban, és mindkét ügyben a Fehér Ház visszavett a hangneméből, miután a videók ellentmondtak a kezdeti állításoknak. A kormányzat szerint senki sem akarja, hogy amerikaiak sérüljenek vagy életüket veszítsék az utcákon.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette: 25 százalékra emeli több dél‑koreai importtermék vámját, mivel Szöul szerinte nem ratifikálta elég gyorsan a két ország tavalyi megállapodását.
A dél‑koreai kormány gyorsan reagált, hangsúlyozva, hogy továbbra is elkötelezett a 350 milliárd dolláros amerikai beruházási csomag végrehajtása mellett. A megállapodás azonban hatalmas terhet ró az országra: 200 milliárd dollárt készpénzben kellene átutalni, miközben a dél‑koreai deviza, a won a 2008‑as válság óta nem látott mélyponton van.
Trump fenyegetése meglepte Szöult, amely szerint semmi nem utalt amerikai elégedetlenségre. A háttérben amerikai technológiai érdekek is állhatnak: Washington rossz szemmel nézi a dél‑koreai hatóságok fellépését a Coupang, egy elektronikus áruház ellen.
A piacok hevesen reagáltak: gyengült a won, illetve visszaestek a nagy koreai autógyártók részvényei, mivel az autóipart érintené legérzékenyebben az amerikai vámemelés.
Keir Starmer brit miniszterelnök nyolc év után elsőként látogat Kínába, hogy helyreállítsa a két ország kapcsolatát – írja a Reuters. A háromnapos út célja a gazdasági együttműködés erősítése, egyúttal a brit kormány igyekszik csökkenteni függőségét az Egyesült Államoktól, miután Trump elnök fenyegetéseket fogalmazott meg Grönland „átvételével” kapcsolatban.
Starmer a kínai kapcsolatok javításától várja, hogy növekedjen a brit export és javuljon az életszínvonal. Pekingben úgy látják, hogy London több területen – például a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem kérdésében – közelebb áll hozzájuk, mint Washingtonhoz.
A látogatást ugyanakkor bírálatok is kísérik: brit és amerikai politikusok szerint a kínai befolyás növekedése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
India és az Európai Unió hosszú évek tárgyalásai után megállapodott egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményben, amely jelentősen csökkenti a vámokat a két fél között.
Az EU‑export 96,6%-án csökkennek vagy megszűnnek a vámok. Ez évente mintegy 4 milliárd euró megtakarítást eredményez az európai vállalatoknak, és a Bizottság becslése szerint 2032‑re akár megduplázhatja az exportot Indiába.
India a vámok 99,5%-át csökkenti az EU‑ból érkező termékekre. A megállapodás különösen kedvez az európai autógyártóknak, mivel India fokozatosan 10%-ra mérsékli a jelenlegi, akár 110%-os autóvámokat.
A tárgyalásokra nyilvánvalóan rányomták bélyegüket az elmúlt hetek vitái a Mercosur-megállapodás körül, hiszen a felek kizárták az érzékeny agrártermékeket – például a szóját, marhahúst, cukrot, rizst és tejtermékeket – a vámcsökkentésből.
A tárgyalások ugyanakkor felgyorsultak, miután az Egyesült Államok 50%-os vámot vetett ki bizonyos indiai termékekre. Az EU és India egyaránt igyekszik csökkenteni függőségét az USA‑tól.
A végleges aláírás előtt 5–6 hónapos jogi felülvizsgálat következik, és az EU‑ban akár politikai akadályok is felmerülhetnek – ahogy a Mercosur‑egyezmény esetében is történt.
Az EU-Mercosur-megállapodás ratifikálása évekig elhúzódhat, viszont időközben ideiglenes jelleggel hatályba lépnek az egyezmény egyes elemei, ahogy az az EU és Kanada között 2017-ben létrejött kereskedelmi egyezményesetében is történt - mondta el Winkler Gyula RMDSZ-es (Európai Néppárt) EP-képviselő, akivel azután beszélgettünk, hogy az Európai Parlament kikérte az Európai Unió Bíróságának jogi véleményét a szerződésről. A felülvizsgálat ellenzői egyebek mellett azzal érveltek, hogy a ratifikálás késleltetése rossz üzenetet küld egy olyan pillanatban, amikor Európa keresi a helyét az átalakulóban lévő világrendben.
A nyugodalmas, kiszámítható világ nem tér vissza, viszont az Európai Uniónak nem szabad harc nélkül elfogadnia az erőből való politizálást – véli Winkler. Hozzátette: harc alatt azt érti, hogy demokratikus partnerekkel kell szövetkezni, és "mégiscsak a kiszámíthatóság kedvéért a kisebb, regionális vagy transzregionális szövetségekben a szabályokra alapuló világot életben kell tartani valamilyen módon a kereskedelemben, a diplomáciában és a politikai kapcsolatokban is".
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, miután egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt az Egyesült Államokban. A belbiztonsági miniszter a Fox News hírtelevízió vasárnapi műsorában együttérzéséről és részvétéről biztosította a 37 éves Alex Pretti, kórházi ápoló családját. Ugyanakkor tarthatatlannak nevezte, hogy egyesek akadályozzák a rendvédelmi hatóságok intézkedéseit, és fegyverrel, személyi igazolvány nélkül ellenszegülnek a hatóságnak. Egyes felvételek azonban nem erősítették meg, hogy a férfinál fegyver lett volna. Sőt, az látszik a filmkockákon, hogy nem fegyver, hanem mobiltelefon volt a kezében, és az is kiderül, hogy nem ő közelítette meg az ügynököket, hanem azok őt. A halálesetet követően szinte azonnal több százan gyűltek össze a helyszín közelében, hogy a szövetségi hatóságok ellen tiltakozzanak. A történtek nyomán a demokrata párt több politikusa jelezte, hogy nem fogja megszavazni a héten a kongresszus elé kerülő költségvetési tervezetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólította a nyugati szövetséges hatalmakat, hogy nyújtsanak erőteljesebb támogatást az ukrán légvédelemnek, miután egy hétvégi orosz csapássorozat miatt kijevi lakóépületek százai maradtak fűtés és áram nélkül a kemény télben. Az ukrán elnök szerint még több légvédelmi rakétára lenne szükségük. Oroszország a közel négy éve tartó háború során folyamatosan támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, de Kijev szerint az idei tél a legnehezebb. Zelenszkij szerint csak ezen a héten az oroszok több mint 1700 támadó drónt, több mint 1380 irányított légibombát és 69 különböző típusú rakétát vetettek be. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy 1676 toronyházban nincs fűtés, miközben éjszakánként a hőmérő higanyszála gyakran nem éri el a mínusz 15 fokot sem.
Venezuelában a kormány legalább 100 politikai foglyot engedett szabadon - közölte egy helyi emberi jogi szervezet. A Foro Penal szervezet becslése szerint mintegy 800 politikai fogoly van a dél-amerikai országban, akik közül sokakat a vitatott 2024-es választás eredménye elleni tüntetések során vettek őrizetbe. Január elején az amerikai hadsereg Caracasban végrehajtott támadása során elfogta és az Egyesült Államokba szállította Nicolás Maduro elnököt és feleségét. Az akciót megelőzően Donald Trump amerikai elnök kormánya nyomást gyakorolt Maduro kormányára, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat. A legutóbbi szabadon bocsátásokkal az amerikai akciót követően a szabadon engedett emberek száma különböző szervezetek szerint már legalább 240-re emelkedett.
Az Egyesült Államokban súlyos fennakadásokat és közlekedési káoszt okozott a téli vihar, amelynek 11 halálos áldozata van. Nyolcszáz ezer ember áram nélkül van a délkeleti államokban. A vihar havazással, egyes helyeken jég- vagy ónos esővel és sarkvidéki hideggel bénította meg szinte az összes amerikai államot a hétvégén. Tizenkét államban veszélyhelyzetet hirdetett az amerikai elnök. A repülőjáratok több mint harmadát törölték vasárnap. Volt, ahol a gépek 80 százaléka nem szállt fel, és a többi is jelentős késéssel indult.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára - jelentette ki Nicușor Dan államfő a hétvégén Iași-ban. Az elnök rendkívül komoly dolognak nevezte az egyezményt, amely szerinte előnyös Románia számára. Mint hangsúlyozta, a román export értéke évente hozzávetőlegesen 90 milliárd eurót tesz ki, és ennek közel felét a gépjárműipar adja. A Mercosur-megállapodással új piaci lehetőségek nyílnának, ami a romániai autóipar 10-15 százalékos növekedéséhez vezethet, azaz a jelenlegi 42-43 milliárd eurón felül további 5 milliárd euró érkezne az országba a gépjárműexportból. Rámutatott arra is, hogy a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások már több mint két évtizede folynak, és az elmúlt tíz évben Romániának az volt a hivatalos álláspontja, hogy támogatja az egyezményt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint komolyan árt a kormány hitelességének, hogy egyes koalíciós pártok ellenzéki szerepben próbálnak fellépni a kabineten belül. A kormányfő az RFI‑nek nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet stabilitást és fejlődést biztosítani, ha a koalíciós partnerek a tárgyalóasztalnál együttműködnek, majd a nyilvánosság előtt egymást bírálják.
Bolojan szerint ez a kettős beszéd nemcsak a lakosság bizalmát gyengíti, hanem a miniszterek munkáját is megnehezíti. Arra a kérdésre, hogy felmerülhet‑e egy kisebbségi kormány, azt mondta: Romániának kiszámíthatóságra és felelős politikai hozzáállásra van szüksége.
A miniszterelnök a Fitch hitelminősítő képviselőivel is egyeztetett, és hangsúlyozta: az ország besorolása szempontjából a kormány stabilitása kulcsfontosságú.
