A mai műsor tartalmából: Székelyföld több településén ma is hagyomány a Szent Sír őrzése nagypénteken és nagyszombaton -* hogy pontosan miről is van szó, arról Bíró István összeállítában hallhatnak, amely Csíkszentdomokoson készült 2025-ben.
Kolozsvár művelődési élete újabb helyszínnel gyarapodott: március 30-án megnyitották a kalandos életű Sass Flóráról elnevezett szalont -. A szalon névadója, Sass Flóra (Florence Baker), híres magyar származású Afrika-kutató, aki Kolozsváron született. A Ludwig Roth utcában található ingatlanban korábban a Szőcs család élt – a szalon megnyitóján Szilágyi Enikő művésznő Szőcs Géza által összeállított verses-zenés műsorát adta elő - ezt követően beszélgetett Szebeni Zsuzsával,a szalon egyik megálmodójával László Tibor,a Kolozsvári Rádió riportere.
A műsor második felében Méra - Cifra lelkek forrásvize című produkcióról kérdezi Varga László Zoltánt, a Cifra együttes vezetőjét Rácz Éva. A kalotaszegi Méra község népzenéjét és néptáncait bemutató látványos előadásra, 2026. április 7-én, 19:00 órakor kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában - ez tehát mai kínálatunk, tartsanak velünk!
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Húsvétra hangolódva Martinecz Márk János grafikusművész bibliai idézetekhez kapcsolódó grafikáiból nyílt kiállítás a bukaresti Liszt Intézet galériájában. A képeknek Lovas András református lelkész, missziói referens meditációja és Pálúr János orgonaművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójának zongoraimprovizációja adott egyedi értelmezést. Kép, zene és szöveg összeolvadt és egy nyelvezetté vált az est folyamán. A megnyitón a közönség előbb megtekinthette a kiállítást, majd Pálúr János zongoraimprovizációja és Lovas András meditációja közben ismét a közönség elé kerültek kivetítve a fiatal grafikus munkái. Martinecz Márk János vallomása szerint a …mindazáltal című grafikai sorozat készítésekor a ciánkék nyomdafesték homogén felülete volt az a tér, amelyben szinte magától megjelent előtte a Gecsemáné kert, Jézus leborulása és gyötrődése. Mai nagypénteki egyórás rendhagyó adásunkban összeállítást hallhatnak a kiállításról. Az alkotókkal művészetükről és hitükről, valamint a vallás és a kultúra szoros kapcsolatáról beszélgettünk.
Donald Trump fontolóra vette, hogy egy katonai beavatkozással nagyjából 450 kilogramm uránt vonjon ki Iránból, értesült a Wall Street Journal. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, a művelet miatt több napig vagy akár annál is hosszabb ideig kellene Irán területén tartózkodnia az amerikai katonáknak.
Súlyos károkat szenvedett és üzemképtelenné vált az iráni Hondábnál található nehézvizes reaktor, amelyet március 27-én ért támadás – közölte vasárnap késő este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
Heves tűzpárbaj volt vasárnap Pakisztán és Afganisztán között, miközben néhány nappal ezelőtt mindkét fél a harcok ideiglenes szüneteltetését jelentette be.
79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám költő, nyelvész és műfordító – a hírt az Index közölte. A Budapesten született alkotó az ELTE angol tanszékének meghatározó oktatója volt évtizedeken át, szakterülete az angol nyelvészet és a hangtan.
Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens…
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít,…
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére.…
Donald Trump fontolóra vette, hogy egy katonai beavatkozással nagyjából 450 kilogramm uránt vonjon ki Iránból, értesült a Wall Street Journal. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, a művelet miatt több napig vagy akár annál is hosszabb ideig kellene Irán területén tartózkodnia az amerikai katonáknak.
Az amerikai elnök egyelőre nem hozott döntést a műveletről, de nyitott az ötletre. A New York Times úgy tudja, hogy az akcióban azok a katonák vennének részt, akiket nemrég vezényeltek Közel-Keletre. Emellett az ő feladatuk lehet adott esetben a Harg-sziget elfoglalása is, vagy a Hormuzi-szoros biztosítása. Donald Trump a Financial Timesnek adott interjúban továbbra is az Iránnal folyó tárgyalások haladásáról beszélt és állítólag Irán már elfogadta a legtöbb amerikai követelményt, köztük a nukleáris program, illetve a térségbeli iránpárti milíciák finanszírozásának leállítását. Teherán eddig nem adott ilyen jelzést, saját követeléseket fogalmazott meg, köztük az Ormuzi szoros fölötti ellenőrzés megadását, ami elfogadhatatlan Washingtonnak és öbölbeli szövetségeseinek egyaránt.
Súlyos károkat szenvedett és üzemképtelenné vált az iráni Hondábnál található nehézvizes reaktor, amelyet március 27-én ért támadás – közölte vasárnap késő este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
Korábban az iráni Buser atomerőmű közelében is történtek csapások. Ezek miatt szintén figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, miközben az orosz szakembereket már evakuálták is.
Franciaország fokozza a biztonsági intézkedéseket a nyilvános helyeken, miután a hatóságok megelőztek egy merényletet.
A francia belügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai és izraeli érdekeltségek veszélyben vannak miután a hatóságok vasárnap Párizsban meghiúsítottak egy bombatámadást egy amerikai bank közelében. A helyszínen egy 17 éves szenegáli fiatalt őrizetbe vettek, mielőtt működésbe hozta volna az improvizált robbanóeszközt. A rendőrség másik két bűntársát is letartóztatta.
Semmi gondja nincs azzal, hogy Oroszország üzemanyagot küldjön Kubába - jelentette ki Donald Trump, miután átengedtek egy több százezer hordó olajat szállító tankert Kuba felé. Az Egyesült Államok januárban vette üzemanyag-blokád alá Kubát és megfenyegetett minden országot, amely szállítani próbálna kőolajat Kubába.
Heves tűzpárbaj volt vasárnap Pakisztán és Afganisztán között, miközben néhány nappal ezelőtt mindkét fél a harcok ideiglenes szüneteltetését jelentette be.
Ezzel ismét fokozódik a bizonytalanság a térségben, miközben Iszlámábád készül vendégül látni az Egyesült Államok és Irán tárgyaló küldöttségeit. A két ország között az utóbbi években lévő konfliktus az elmúlt hónapban kiéleződött, jelentős emberáldozatot követelve mindkét oldalon. Kabul szerint több mint 400 személyt öltek meg egy pakisztáni légitámadásban, Pakisztán viszont elutasította a vádat, szerinte célzott támadás volt a terrorizmust támogató katonai berendezések ellen.
79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám költő, nyelvész és műfordító – a hírt az Index közölte. A Budapesten született alkotó az ELTE angol tanszékének meghatározó oktatója volt évtizedeken át, szakterülete az angol nyelvészet és a hangtan.
A szélesebb közönség számára is ismertté vált ismeretterjesztő írásaival és előadásaival. Költőként az 1980-as évektől publikált, számos verseskötete jelent meg. Műfordítóként kiemelkedő jelentőségűek William Shakespeare drámáinak magyar fordításai, valamint Dante Alighieri Isteni színjátékának korszerű magyar változata. Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el. Nádasdy Ádám a kortárs magyar irodalom és nyelvészet egyik meghatározó alakja volt.
Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens gazdasági kapcsolatait alakíthatja át. Ezekről hallhatnak mai műsorunkban. Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, az uniós törvényhozás nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnökét kérdeztük az egyezség előnyeiről és kihívásairól.
Adásunkban szó lesz még arról, hogy a várakozásokkal ellentétben Iránban a külső katonai fenyegetés nem gyengítette, hanem inkább stabilizálta a háború előtt éppenséggel meggyengült rezsimet; egyre erősebb a gyanú, hogy az amerikai elnök környezete bennfentes információk alapján tőzsdei haszonra tesz szert az elnök kül- és katonapolitikai döntései nyomán, illetve akanadai miniszterelnök vezetésével mintegy negyven ország keres alternatív megoldásokat a globális kereskedelmi szabályok fenntartására az amerikai különutas politika és a Kereskedelmi Világszervezet megbénulása közepette.
A máról holnapra virradó éjszaka áttérünk a nyári időszámításra, ami azt jelenti, hogy éjjel 3 órakor átállítjuk az órákat 4 órára. Emiatt a vasárnap csak 23 órából áll. Ennek a változásnak az a legfőbb következménye, hogy az esték hosszabbak és világosabbak lesznek, ezzel szemben a reggelek egy ideig sötétebbek. Romániában az időátállítási rendszert először 1932-ben vezették be, és a jelenlegi formája – miszerint a nyári időszámításra március utolsó vasárnapján, a téli időszámításra október utolsó vasárnapján térünk át – az 1990-es évek óta van érvényben.
Donald Trump amerikai elnök szerint előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem siet a NATO segítségére. Trump egy miami-i üzleti fórumon ismét bírálta az észak-atlanti szövetséget amiatt, hogy tagállamai nem nyújtanak katonai támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolására. – Évente több száz milliárd dollárt költünk a NATO-ra, hogy megvédjük őket, és mindig ott lettünk volna értük, de most úgy gondolom, hogy már nem kell ott lennünk – mondta Donald Trump. Az elmúlt hetekben az amerikai elnök egyre több harcias kijelentést tett a NATO-val szemben, amelyet „papír tigrisnek” és „gyávának” nevezett. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán március 19-i közös közleményében kijelentette: készek hozzájárulni a szoros átkelésének biztonságát szavatoló erőfeszítésekhez, de kizárták a közvetlen katonai részvételt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít, hogy műveletük néhány héten belül befejeződik annak ellenére, hogy a közelmúltban további erőket vezényeltek a régióba – írta a Reuters. Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok teljesíti a háborúban kitűzött céljait, amelyekről kifejtette, hogy azok Irán rakéta- és drónképességeinek, valamint a haditengerészet és légierő megsemmisítését jelentik. Közben az Irán-barát jemeni húszik bejelentették, hogy ők is beléptek az öbölmenti háborúba, és elismerték, hogy a Jemenből Izraelre kilőtt ballisztikus rakétát ők indították.
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére. Merz ugyanakkor hozzátette, hogy Németország elvileg kész segíteni a régió stabilizálásában a harcok lezárultát követően. A Reuters tudósítása szerint a német kancellár kijelentette: nincs meggyőződve arról, hogy amit Izrael és Amerika tesz, valóban sikerhez fog vezetni. Hozzátette: megpróbálják befolyásolni Izraelt, bár elismerte, hogy csak korlátozott sikerrel. Merz elmondta: Németország a jövőben segíthet a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolásában, például aknamentesítéssel, ha lesz erre nemzetközi mandátuma, illetve jóváhagyása a német parlament részéről.
Donald Trump fontolóra vette, hogy egy katonai beavatkozással nagyjából 450 kilogramm uránt vonjon ki Iránból, értesült a Wall Street Journal. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, a művelet miatt több napig vagy akár annál is hosszabb ideig kellene Irán területén tartózkodnia az amerikai katonáknak.
Az amerikai elnök egyelőre nem hozott döntést a műveletről, de nyitott az ötletre. A New York Times úgy tudja, hogy az akcióban azok a katonák vennének részt, akiket nemrég vezényeltek Közel-Keletre. Emellett az ő feladatuk lehet adott esetben a Harg-sziget elfoglalása is, vagy a Hormuzi-szoros biztosítása. Donald Trump a Financial Timesnek adott interjúban továbbra is az Iránnal folyó tárgyalások haladásáról beszélt és állítólag Irán már elfogadta a legtöbb amerikai követelményt, köztük a nukleáris program, illetve a térségbeli iránpárti milíciák finanszírozásának leállítását. Teherán eddig nem adott ilyen jelzést, saját követeléseket fogalmazott meg, köztük az Ormuzi szoros fölötti ellenőrzés megadását, ami elfogadhatatlan Washingtonnak és öbölbeli szövetségeseinek egyaránt.