Megerősítik az iskolák őrzését, és több iskolapszichológust alkalmaznak az erőszak megelőzésére. Erről döntött pénteken az a tárcaközi munkacsoport, amelyet Luca Niculescu miniszterelnök hívott össze az elmúlt napok súlyos iskolai incidensei miatt. A kormány közleménye szerint több biztonsági őrt állítanak munkába, szigorúbb lesz az ellenőrzés az iskolák bejáratánál, és felülvizsgálják az őrzési terveket. Gyorsreagálású intézményközi mechanizmust hoznak létre, a pedagógusokat pedig felkészítik arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. Mérlegelik az iskolai erőszak szigorúbb szankcionálását, és a tiltott tárgyak iskolába vitelére vonatkozó szabályok módosítását is. Médiakampány indul, a munkacsoportot az oktatási miniszter irányítja. A jövő héten a pedagógusok, a diákok és a szülők képviselőivel egyeztetnek az országos terv felülvizsgálatáról.
Közben házi őrizetbe helyezték azt a tizenöt éves diákot, aki csütörtök reggel bozótvágóval támadt társaira a pitești-i Armand Călinescu Szakközépiskolában. Az Argeș megyei rendőrség pénteki közlése szerint két sértett védelmében ideiglenes távoltartást is elrendeltek. A fiú egy osztálytársát az alkarján megsebesítette, egy másikat bántalmazott. Veszélyes tárgy jogosulatlan viselése, ütlegelés és garázdaság miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozás folytatódik.
Temesvárott hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy iskola tizenhárom éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart. A Temes megyei rendőrség szerint a felvétel október 21-én készülhetett a Nikolaus Lenau Elméleti Líceumban. A fiú édesapja a rendőrnek azt mondta, nem tudott arról, hogy gyermeke ilyen eszközt tartana magánál. A megyei főtanfelügyelő súlyos biztonsági incidensként kezeli az esetet, függetlenül a diák szándékától, és pszichológiai támogatást biztosítanak az érintetteknek. Temes megye valamennyi iskolájában felülvizsgálják a biztonsági szabályokat.
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban a közel-keleti rendezésben érdekelt országok isztambuli tanácskozása kapcsán, írja a Reuters.
A nyolc ország külügyminisztere óvta az Egyesült Államokat az Irán elleni újabb támadásoktól. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint egy újabb katonai beavatkozás csak súlyosbítaná a feszültséget. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció a szénhidrogének árára is hatással lenne. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani a Hormuzi-szoros újranyitásához szükséges párbeszédet sürgette.
Közben az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója memorandumban jelezte: Teherán jelentősen fokozta az amerikai tisztviselők elleni merényletek előkészítését.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé azok számára, akik információt szolgáltatnának az amerikai hírszerzésnek, írja a Reuters.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra szólította fel a kubaiakat, akik pozitív változást szeretnének hazájukban, hogy forduljanak a CIA-hoz. Rubio szerint most van itt az idő.
Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes gúnyosan reagált, Bruno Rodríguez külügyminiszter pedig visszautasította az amerikai fenyegetéseket.
Washington fokozta a nyomást a szigetországon január óta, amikor az amerikai erők megbuktatták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Az amerikai blokád üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiányt okozott Kubában.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Megerősítik az iskolák őrzését, és több iskolapszichológust alkalmaznak az erőszak megelőzésére. Erről döntött pénteken az a tárcaközi munkacsoport, amelyet Luca Niculescu miniszterelnök hívott össze az elmúlt napok súlyos iskolai incidensei miatt. A kormány közleménye szerint több biztonsági őrt állítanak munkába, szigorúbb lesz az ellenőrzés az iskolák bejáratánál, és felülvizsgálják az őrzési terveket. Gyorsreagálású intézményközi mechanizmust hoznak létre, a pedagógusokat pedig felkészítik arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. Mérlegelik az iskolai erőszak szigorúbb szankcionálását, és a tiltott tárgyak iskolába vitelére vonatkozó szabályok módosítását is. Médiakampány indul, a munkacsoportot az oktatási miniszter irányítja. A jövő héten a pedagógusok, a diákok és a szülők képviselőivel egyeztetnek az országos terv felülvizsgálatáról.
Közben házi őrizetbe helyezték azt a tizenöt éves diákot, aki csütörtök reggel bozótvágóval támadt társaira a pitești-i Armand Călinescu Szakközépiskolában. Az Argeș megyei rendőrség pénteki közlése szerint két sértett védelmében ideiglenes távoltartást is elrendeltek. A fiú egy osztálytársát az alkarján megsebesítette, egy másikat bántalmazott. Veszélyes tárgy jogosulatlan viselése, ütlegelés és garázdaság miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozás folytatódik.
Temesvárott hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy iskola tizenhárom éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart. A Temes megyei rendőrség szerint a felvétel október 21-én készülhetett a Nikolaus Lenau Elméleti Líceumban. A fiú édesapja a rendőrnek azt mondta, nem tudott arról, hogy gyermeke ilyen eszközt tartana magánál. A megyei főtanfelügyelő súlyos biztonsági incidensként kezeli az esetet, függetlenül a diák szándékától, és pszichológiai támogatást biztosítanak az érintetteknek. Temes megye valamennyi iskolájában felülvizsgálják a biztonsági szabályokat.
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette több…
Március 20-án éjfélig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a…
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora George Simion támogatói aláírásainak ügyében. Remus Pricopie közölte:…
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint…
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset…
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette több mint 320 gázai hétfőről keddre virradó éjjel.
Mintegy két hónappal az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet életbe lépése után Izrael számos célpontot támadott a Gázai övezetben. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint legkevesebb kétszázharminc ember vesztette életét.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszrael Kac védelmi miniszter arra utasította az IDF-et, hogy határozottan lépjen fel a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben.
A közlemény szerint "a Hamász ismételten megtagadta túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottól és a közvetítőktől kapott."
"Az IDF jelenleg a Hamász terrorszervezet célpontjait támadja szerte a Gázai övezetben annak érdekében, hogy elérje a háború céljait, ahogyan azokat a politikai szint meghatározta, benne az összes túszunk, az élők és a halottak szabadon bocsátását. Izrael ezentúl növekvő katonai erővel lép fel a Hamász ellen. A hadműveleti tervet a hétvégén ismertette az IDF, és jóváhagyta a politikai vezetés."
Az IDF bejelentette a tanítás felfüggesztését kedden a gázai övezet szomszédságában, és leállították a vasúti közlekedést is Askelon és Szderot között a biztonsági előírások alapján.
A Hamász Izrael lépéseinek következményeire figyelmeztetett a támadás után. "Netanyahu és szélsőséges kormánya úgy döntött, hogy megszegi a tűzszüneti megállapodást, ezzel veszélyeztetve a Gázai övezetben őrzött túszok sorsát. Követeljük, hogy a közvetítők vonják felelősségre Netanjahut és Izraelt a megállapodás megsértéséért" - írták közleményükben.
"Izraelnek meg kell értenie, hogy a támadások folytatása halálos ítéletet jelent a Gázai övezetben lévő izraeli túszokra" - mondta az Al-Arabi csatornán a Hamász szóvivője, Szami Abu Zuhri.
A jemeni húszik bejelentették, hogy visszatérnek az "aktív tevékenységhez, Gáza és a palesztin nép támogatásához, amíg az agresszió meg nem szűnik".
Izrael és a Hamász között január 15-én jött létre, majd néhány nap múlva lépett életbe a tűzszünet. A megállapodásnak két szakasza volt, az elsőben szabadon engedtek harminchárom izraeli túszt hét hét alatt, cserébe több száz palesztin fogolyért. Eközben az IDF leállította a Gázai övezet támadását, és kivonult az ellenőrzése alatt álló területekről. A megállapodás 16. napján a feleknek meg kellett volna kezdniük a tárgyalásokat a tűzszünet második szakaszáról, amelynek végén a megmaradt túszokat is szabadon engedték volna.
A jemeni húszi lázadók 48 órán belül másodszor támadták a Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót kedden hajnalban a Vörös-tengeren, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok támadta hadállásaikat. A lázadók azt közölték, hogy folytatják akcióikat, mert Izrael hajnalban légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben.
A húszik közleményt adtak ki, és ebben azt állították, hogy két cirkálórakétával és két drónnal támadták a Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren, valamint cirkálórakétával egy amerikai rombolót.
Vasárnap a húszik a Harry Trumant és kísérő hajóit 18 ballisztikus, illetve cirkálórakétával, valamint egy drónnal támadták meg.
Ezek előzménye, hogy az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat hajtott végre ellenük Jemenben a szárazföldön, mert más hajókat is támadtak ismét a Vörös-tengeren. A washingtoni Fehér Ház hétvégi közleménye szerint "a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta".
A húszik elítélték a Gázai övezet elleni kedd hajnali izraeli légicsapást, és bejelentették, hogy folytatják akcióikat a palesztin néppel való szolidaritásuk jeléül.
Az Egyesült Államok Iránt fogja felelőssé tenni a Teherán támogatását élvező jemeni húszi lázadók újabb támadásaiért - közölte Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalon hétfőn közzétett bejegyzésében.
"Senkit ne tévesszen meg! A húszik, ezen aljas, jemeni székhelyű gengszterek és bűnözők, akiket gyűlöl a jemeni a nép, támadásainak százai mind Iránból erednek, illetve Iránból kezdeményezik őket. A húszik minden további támadásának megtorlására nagy erővel fog érkezni válasz, s nincs garancia arra, hogy ez az erő megálljon ott. Irán elszabadult terroristák +ártatlan áldozatát+ játszotta, akik felett elvesztették az ellenőrzést, de nem vesztették el az ellenőrzést! Ők diktálnak minden egyes lépést, fegyvereket adnak nekik, pénzzel és rendkívül kifinomult katonai eszközökkel, valamint úgynevezett hírszerzési értesülésekkel látja el őket. A húszik által kilőtt minden egyes lövést ettől a pillanattól fogva úgy tekintünk, mintha azt iráni fegyverekből és az iráni vezetés adta volna le, illetve Iránt fogjuk felelősnek tartani és fogja elszenvedni a következményeket, és ezek súlyos következmények lesznek!" - hangsúlyozta Trump üzenetében.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője szerint a Jemenre mért csapások első hullámában több mint 30 célpontra mértek csapást, ideértve kiképző létesítményeket és a húszik magas rangú drónszakértőit is. Mint mondta, a támadásnak nem civil halálos áldozatai is vannak. Hangsúlyozta, hogy az amerikai csapásoknak nem céljuk a rezsimváltás, de addig használnak elsöprő halálos erőt, amíg el nem érik azt a céljukat, hogy a húszik felhagyjanak támadásaikkal.
Alexus Grynkewich altábornagy, az amerikai egyesített vezérkari főnökség műveleti igazgatója hétfőn közölte, hogy a mostani kormányzat műveletei a jemeni felkelőkkel szemben abban térnek el a korábbi adminisztrációétól, hogy sokkal tágabb a célpontok köre.
Az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat indított a jemeni húszik ellen, mert a lázadók ismét a Vörös-tengeren áthaladó hajókat támadtak. A Fehér Ház hétvégi közleménye szerint "a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta".
A katonai akció megkezdésére Trump elnök adott parancsot. Egyúttal figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a támadásokkal, "olyan pokol zúdul a fejükre, amilyet még sohasem láttak".
Trump már a Truth Social közösségi portálon megjelent hétvégi posztjában is figyelmeztette Iránt, hogy azonnal hagyjon fel a húszik támogatásával.
Donald Trump amerikai elnök és más amerikai tisztségviselők "meggondolatlan és provokatív" kijelentéseket tettek "alaptalan vádakkal" és erő alkalmazásával fenyegették Iránt - áll Amír Szajid Iraváni iráni ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának hétfőn küldött levelében.
"Irán határozottan és kategorikusan elutasít minden vádat a Biztonsági Tanács jemeni fegyverembargóra vonatkozó határozatainak megsértését, valamint a térségbéli destabilizációs tevékenységekben való részvételt illetően" - olvasható az üzenetben, amelybe a Reuters betekintést nyert.
Március 20-án éjfélig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a május 4-i elnökválasztáson.
Ma délig 5425 erre vonatkozó igénylést jegyeztek a www.votstrainatate.ro platformon, a legtöbben Németországból és Nagy-Britanniából jelezték, hogy levélben szavaznának.
A levélszavazásra regisztrálóknak ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben meg kell adniuk a nevüket, a személyi számukat, a lakcímüket, az e-mail címüket, illetve meg kell jelölniük, hogy Romániába vagy a diplomáciai képviseletre küldik-e el a levélben leadott szavazatukat. Az űrlaphoz a választópolgároknak csatolniuk kell a személyi igazolványuk szkennelt másolatát, valamint a külföldi hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyt.
A www.votstrainatate.ro portálon január 20-ától regisztrálhatnak azok a román állampolgárok, akik levélben vagy valamelyik külképviseleten szavaznának. A külképviseleteken történő szavazásra 2025. március 4-én éjfélig lehetett regisztrálni.
Az AEP ismételten felhívta a figyelmet, hogy a külföldi szavazókörzeteknél azok a külföldön élő román állampolgárok is szavazhatnak majd, akik nem regisztráltak a www.votstrainatate.ro portálon.
A hárompárti kormánykoalíció végét jelentené, ha a közös államelnökjelöltje nem nyerné meg a májusi választást – véli az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor a Digi24 hírcsatorna hétfő esti műsorában leszögezte: ha a 3000 polgármesterrel, parlamenti többséggel rendelkező többség öt hónappal a parlamenti választások után nem képes megnyerni az elnökválasztást, az azt jelenti, hogy nincs társadalmi támogatottsága. „Ezt mindannyiunknak tudatosítani kell” – fűzte hozzá Kelemen Hunor.
A közelmúlt tapasztalatait felidézve a szövetségi elnök kifejtette: az államfőnek szüksége van parlamenti többségre, hogy megvalósíthatta a saját elképzeléseit. Traian Băsescu is megteremtette a maga számára a szükséges többséget, Iohannis is ezt tette, és a következő elnök is ezt fogja tenni – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint ha Antonescu veszít, akkor a jelenlegi kormánynak őszre már nem lesz működőképes többsége a törvényhozásban.
A székelyföldi románok megsértődtek azon, hogy Antonescu szerint létezik Székelyföld
Kifogásolja a kormánykoalíció közös államfőjelöltjének múlt héten tett, Székelyföldre vonatkozó kijelentéseit a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A szervezet közleményében "mélységes kiábrándultságának" adott hangot, és "teljesen oda nem illőnek" minősítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is támogatott Crin Antonescu azon kijelentését, melyet a tömbmagyar régió kapcsán tett, amikor közölte: "Mindenki megszokta, hogy létezik Székelyföld". A civil fórum a régió nevét kisbetűvel írja, és hangsúlyozza: ez egy "olyan konstrukció, mely alkotmányos és törvényes szempontból nem létezik Romániában".
Felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy ezekben a megyékben különböző nemzetiségű emberek élnek, akiket Bukarest mellőz, és másodrendű állampolgárokként kezel. A civil szervezet kijelentésével a kisebbségben lévő székelyföldi románságra utal.
A civil fórum Antonescu látogatásának állomásait is kifogásolta, tételesen azt, hogy meglátogatta a magyar közösség számára reprezentatív Mikó Imre-szobrot és a Székely Nemzeti Múzeumot, de mellőzte a román kulturális intézményeket, "érdeklődés nélkül" haladt el az ortodox katedrális mellett - írták.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora George Simion támogatói aláírásainak ügyében.
Remus Pricopie közölte: okirat-hamisítás gyanújával tett feljelentést, amelyben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének ellentmondó, meglátása szerint önfeljelentésnek is beillő nyilatkozataira hivatkozik.
Március 12-én az AUR elnöke még azt nyilatkozta, hogy a Călin Georgescu jelöltségével kapcsolatos helyzet tisztázódása előtt nem gyűjtött támogatói aláírásokat, de március 15-ig össze tud gyűjteni 200 ezret. Ehhez képest nem sokkal később közölte, hogy Georgescu felhívására már március 9-én elkezdte az aláírásgyűjtést, majd 600 ezer aláírást csatolt az iratcsomójához.
Pricopie emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben a legfőbb ügyészség eljárást indított Simion ellen azzal a gyanúval, hogy segített az európai parlamenti választásokon való indulásához szükséges aláíráslista meghamisításában Silvestru Șoșoacának.
Ugyanakkor egy 2024-es interjúban Simion arról beszélt, hogy „senki nem gyűjti legálisan az aláírásokat”. „Ez a nyilatkozat önfeljelentésnek is minősülhe” - szögezte le a SNSPA rektora, kérve a hatóságokat, hogy a választási eljárás átláthatósága és integritása érdekében mielőbb vizsgálják ki a jelzetteket.
A tűzszüneti javaslatról egyeztethet kedden Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte Steve Witkoff az amerikai elnök különleges megbízottja. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jó és pozitív párbeszédre számít a két elnök részéről. Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően. A különleges megbízott a Putyinnal folytatott múlt heti egyeztetését pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte.
Oroszország garanciákat fog kérni arra, hogy a NATO kizárja Ukrajna tagságát, és hogy Ukrajna semleges marad bármilyen békemegállapodásban – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija orosz lapnak. Ezeknek a garanciáknak része kell, hogy legyen Ukrajna semleges státusza, a NATO-csatlakozás elutasítása – mondta az orosz politikus. Mint ismert, az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasol Oroszországnak. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy támogatja a tűzszünetet, de egyúttal felsorolta a béke elérésének szigorú feltételeit. Az egyik vitatott terület Oroszország nyugati, kurszki régiója, ahol Ukrajna tavaly augusztusban katonai akciót indított és területeket foglalt el.
Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akar békét, mert olyan követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék - jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma Brüsszelben. Az Ukrajna támogatására irányuló tervről, amelynek keretében az önként csatlakozó országok 20 és 40 milliárd euró közötti katonai támogatást nyújthatnak Kijevnek, Kallas elmondta, hogy a tagállamok védelmi minisztereiknek is véleményt kell mondaniuk. Hozzátette: széles politikai támogatás van e kezdeményezés mögött, de rengeteg részletet kell még kidolgozni.
Az amerikai hadsereg precíziós támadásként tucatnyi célpont ellen hajtotta végre a jemeni húszik elleni légicsapást, és ezek folytatódnak, ameddig a fegyveres szervezet fel nem hagy a tengeri hajók elleni akciókkal - közölte Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere. Hegseth hozzátette, hogy nem pusztán nemzetbiztonsági szempontok, de gazdaságiak is közrejátszanak, ugyanis amikor a globális hajózást és kereskedelmet éri a fenyegetés, ami miatt az áruszállítás két héttel tovább tart, és több millió dollárral nagyobb költséget okoz, akkor az azt jelenti, hogy egy terrorista szervezet túszává váltak. A miniszter emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban ismét a terrorszervezetek listájára helyezte a húszikat, ahonnan Joe Biden előző amerikai elnök idején eltávolították a Jement uraló csoportot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrij Hnatov tábornokot nevezte ki a hadsereg új vezérkari főnökének - közölte tegnap az ukrán vezérkar. Hnatov korábban a vezérkari főnök helyettese volt. A vezérkar korábbi főnöke, Anatolij Barhilevics a védelmi minisztérium új főfelügyelője lesz.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen a résztvevők megállapították, hogy a választások szervezése az ütemtervnek megfelelően halad. Közölték, hogy az online térben is alkalmazni fogják a választási kampányra vonatkozó törvényeket.
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már nem hozhat. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a George Simion jelöltsége elleni óvást, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke indulhat a májusi elnökválasztáson.
Simion az utolsó előtti pillanatban jelentkezett a tisztségre, miután a Központi Választási Iroda korábban eldöntötte, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson. A szélsőjobboldali szavazatokért versenyez továbbá az AUR-ból korábban kivált Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă is.
Tolongás van a jobbközépen is, ahol az USR elnöke, Elena Lasconi nem tudta meggyőzni Nicuşor Dan főpolgármestert, a párt egykori alapítóját, hogy lépjen vissza a javára. Egy friss felmérés szerint egyébként nem is nagyon volna oka erre, hiszen a második legtámogatottabb jelölt, megelőzve a kormánypártok által támogatott Crin Antonescut is, miközben a tavaly novemberben döntős Lasconi ezúttal a futottak még kategóriában szerepel.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet bízni a felmérés hitelességében, és általában a közvélemény-kutatásokban. Erről is beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres és a Transtelex munkatársával. Az interjút hétfőn reggel rögzítettük.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset után, amelyik több tucat ember halálát okozta. - Részvétünket fejezzük ki a szeretteiket elvesztett családoknak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Románia szolidáris Észak-Macedónia népével ezekben a tragikus időkben - írta Bolojan. 59 személy életét vesztette egy diszkótűzben, további 150-en kórházba kerültek, akik közül 20-an válságos állapotban vannak. Az eset kísértetiesen hasonlít a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben történt tragédiához, hiszen az észak-macedón szórakozóhelyen is pirotechnikai eszközök pillanatok alatt lángra lobbantották a rendkívül gyúlékony anyaggal kibélelt szórakozóhely plafonját, ezért a menekülő fiatalok közül sokat agyontaposott a tömeg, mások bennégtek.
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette több mint 320 gázai hétfőről keddre virradó éjjel.
Mintegy két hónappal az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet életbe lépése után Izrael számos célpontot támadott a Gázai övezetben. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint legkevesebb kétszázharminc ember vesztette életét.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszrael Kac védelmi miniszter arra utasította az IDF-et, hogy határozottan lépjen fel a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben.
A közlemény szerint "a Hamász ismételten megtagadta túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottól és a közvetítőktől kapott."
"Az IDF jelenleg a Hamász terrorszervezet célpontjait támadja szerte a Gázai övezetben annak érdekében, hogy elérje a háború céljait, ahogyan azokat a politikai szint meghatározta, benne az összes túszunk, az élők és a halottak szabadon bocsátását. Izrael ezentúl növekvő katonai erővel lép fel a Hamász ellen. A hadműveleti tervet a hétvégén ismertette az IDF, és jóváhagyta a politikai vezetés."
Az IDF bejelentette a tanítás felfüggesztését kedden a gázai övezet szomszédságában, és leállították a vasúti közlekedést is Askelon és Szderot között a biztonsági előírások alapján.
A Hamász Izrael lépéseinek következményeire figyelmeztetett a támadás után. "Netanyahu és szélsőséges kormánya úgy döntött, hogy megszegi a tűzszüneti megállapodást, ezzel veszélyeztetve a Gázai övezetben őrzött túszok sorsát. Követeljük, hogy a közvetítők vonják felelősségre Netanjahut és Izraelt a megállapodás megsértéséért" - írták közleményükben.
"Izraelnek meg kell értenie, hogy a támadások folytatása halálos ítéletet jelent a Gázai övezetben lévő izraeli túszokra" - mondta az Al-Arabi csatornán a Hamász szóvivője, Szami Abu Zuhri.
A jemeni húszik bejelentették, hogy visszatérnek az "aktív tevékenységhez, Gáza és a palesztin nép támogatásához, amíg az agresszió meg nem szűnik".
Izrael és a Hamász között január 15-én jött létre, majd néhány nap múlva lépett életbe a tűzszünet. A megállapodásnak két szakasza volt, az elsőben szabadon engedtek harminchárom izraeli túszt hét hét alatt, cserébe több száz palesztin fogolyért. Eközben az IDF leállította a Gázai övezet támadását, és kivonult az ellenőrzése alatt álló területekről. A megállapodás 16. napján a feleknek meg kellett volna kezdniük a tárgyalásokat a tűzszünet második szakaszáról, amelynek végén a megmaradt túszokat is szabadon engedték volna.
A jemeni húszi lázadók 48 órán belül másodszor támadták a Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót kedden hajnalban a Vörös-tengeren, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok támadta hadállásaikat. A lázadók azt közölték, hogy folytatják akcióikat, mert Izrael hajnalban légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben.
A húszik közleményt adtak ki, és ebben azt állították, hogy két cirkálórakétával és két drónnal támadták a Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren, valamint cirkálórakétával egy amerikai rombolót.
Vasárnap a húszik a Harry Trumant és kísérő hajóit 18 ballisztikus, illetve cirkálórakétával, valamint egy drónnal támadták meg.
Ezek előzménye, hogy az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat hajtott végre ellenük Jemenben a szárazföldön, mert más hajókat is támadtak ismét a Vörös-tengeren. A washingtoni Fehér Ház hétvégi közleménye szerint "a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta".
A húszik elítélték a Gázai övezet elleni kedd hajnali izraeli légicsapást, és bejelentették, hogy folytatják akcióikat a palesztin néppel való szolidaritásuk jeléül.
Az Egyesült Államok Iránt fogja felelőssé tenni a Teherán támogatását élvező jemeni húszi lázadók újabb támadásaiért - közölte Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalon hétfőn közzétett bejegyzésében.
"Senkit ne tévesszen meg! A húszik, ezen aljas, jemeni székhelyű gengszterek és bűnözők, akiket gyűlöl a jemeni a nép, támadásainak százai mind Iránból erednek, illetve Iránból kezdeményezik őket. A húszik minden további támadásának megtorlására nagy erővel fog érkezni válasz, s nincs garancia arra, hogy ez az erő megálljon ott. Irán elszabadult terroristák +ártatlan áldozatát+ játszotta, akik felett elvesztették az ellenőrzést, de nem vesztették el az ellenőrzést! Ők diktálnak minden egyes lépést, fegyvereket adnak nekik, pénzzel és rendkívül kifinomult katonai eszközökkel, valamint úgynevezett hírszerzési értesülésekkel látja el őket. A húszik által kilőtt minden egyes lövést ettől a pillanattól fogva úgy tekintünk, mintha azt iráni fegyverekből és az iráni vezetés adta volna le, illetve Iránt fogjuk felelősnek tartani és fogja elszenvedni a következményeket, és ezek súlyos következmények lesznek!" - hangsúlyozta Trump üzenetében.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője szerint a Jemenre mért csapások első hullámában több mint 30 célpontra mértek csapást, ideértve kiképző létesítményeket és a húszik magas rangú drónszakértőit is. Mint mondta, a támadásnak nem civil halálos áldozatai is vannak. Hangsúlyozta, hogy az amerikai csapásoknak nem céljuk a rezsimváltás, de addig használnak elsöprő halálos erőt, amíg el nem érik azt a céljukat, hogy a húszik felhagyjanak támadásaikkal.
Alexus Grynkewich altábornagy, az amerikai egyesített vezérkari főnökség műveleti igazgatója hétfőn közölte, hogy a mostani kormányzat műveletei a jemeni felkelőkkel szemben abban térnek el a korábbi adminisztrációétól, hogy sokkal tágabb a célpontok köre.
Az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat indított a jemeni húszik ellen, mert a lázadók ismét a Vörös-tengeren áthaladó hajókat támadtak. A Fehér Ház hétvégi közleménye szerint "a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta".
A katonai akció megkezdésére Trump elnök adott parancsot. Egyúttal figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a támadásokkal, "olyan pokol zúdul a fejükre, amilyet még sohasem láttak".
Trump már a Truth Social közösségi portálon megjelent hétvégi posztjában is figyelmeztette Iránt, hogy azonnal hagyjon fel a húszik támogatásával.
Donald Trump amerikai elnök és más amerikai tisztségviselők "meggondolatlan és provokatív" kijelentéseket tettek "alaptalan vádakkal" és erő alkalmazásával fenyegették Iránt - áll Amír Szajid Iraváni iráni ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának hétfőn küldött levelében.
"Irán határozottan és kategorikusan elutasít minden vádat a Biztonsági Tanács jemeni fegyverembargóra vonatkozó határozatainak megsértését, valamint a térségbéli destabilizációs tevékenységekben való részvételt illetően" - olvasható az üzenetben, amelybe a Reuters betekintést nyert.
