Megerősítik az iskolák őrzését, és több iskolapszichológust alkalmaznak az erőszak megelőzésére. Erről döntött pénteken az a tárcaközi munkacsoport, amelyet Luca Niculescu miniszterelnök hívott össze az elmúlt napok súlyos iskolai incidensei miatt. A kormány közleménye szerint több biztonsági őrt állítanak munkába, szigorúbb lesz az ellenőrzés az iskolák bejáratánál, és felülvizsgálják az őrzési terveket. Gyorsreagálású intézményközi mechanizmust hoznak létre, a pedagógusokat pedig felkészítik arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. Mérlegelik az iskolai erőszak szigorúbb szankcionálását, és a tiltott tárgyak iskolába vitelére vonatkozó szabályok módosítását is. Médiakampány indul, a munkacsoportot az oktatási miniszter irányítja. A jövő héten a pedagógusok, a diákok és a szülők képviselőivel egyeztetnek az országos terv felülvizsgálatáról.
Közben házi őrizetbe helyezték azt a tizenöt éves diákot, aki csütörtök reggel bozótvágóval támadt társaira a pitești-i Armand Călinescu Szakközépiskolában. Az Argeș megyei rendőrség pénteki közlése szerint két sértett védelmében ideiglenes távoltartást is elrendeltek. A fiú egy osztálytársát az alkarján megsebesítette, egy másikat bántalmazott. Veszélyes tárgy jogosulatlan viselése, ütlegelés és garázdaság miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozás folytatódik.
Temesvárott hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy iskola tizenhárom éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart. A Temes megyei rendőrség szerint a felvétel október 21-én készülhetett a Nikolaus Lenau Elméleti Líceumban. A fiú édesapja a rendőrnek azt mondta, nem tudott arról, hogy gyermeke ilyen eszközt tartana magánál. A megyei főtanfelügyelő súlyos biztonsági incidensként kezeli az esetet, függetlenül a diák szándékától, és pszichológiai támogatást biztosítanak az érintetteknek. Temes megye valamennyi iskolájában felülvizsgálják a biztonsági szabályokat.
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban a közel-keleti rendezésben érdekelt országok isztambuli tanácskozása kapcsán, írja a Reuters.
A nyolc ország külügyminisztere óvta az Egyesült Államokat az Irán elleni újabb támadásoktól. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint egy újabb katonai beavatkozás csak súlyosbítaná a feszültséget. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció a szénhidrogének árára is hatással lenne. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani a Hormuzi-szoros újranyitásához szükséges párbeszédet sürgette.
Közben az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója memorandumban jelezte: Teherán jelentősen fokozta az amerikai tisztviselők elleni merényletek előkészítését.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé azok számára, akik információt szolgáltatnának az amerikai hírszerzésnek, írja a Reuters.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra szólította fel a kubaiakat, akik pozitív változást szeretnének hazájukban, hogy forduljanak a CIA-hoz. Rubio szerint most van itt az idő.
Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes gúnyosan reagált, Bruno Rodríguez külügyminiszter pedig visszautasította az amerikai fenyegetéseket.
Washington fokozta a nyomást a szigetországon január óta, amikor az amerikai erők megbuktatták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Az amerikai blokád üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiányt okozott Kubában.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Megerősítik az iskolák őrzését, és több iskolapszichológust alkalmaznak az erőszak megelőzésére. Erről döntött pénteken az a tárcaközi munkacsoport, amelyet Luca Niculescu miniszterelnök hívott össze az elmúlt napok súlyos iskolai incidensei miatt. A kormány közleménye szerint több biztonsági őrt állítanak munkába, szigorúbb lesz az ellenőrzés az iskolák bejáratánál, és felülvizsgálják az őrzési terveket. Gyorsreagálású intézményközi mechanizmust hoznak létre, a pedagógusokat pedig felkészítik arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. Mérlegelik az iskolai erőszak szigorúbb szankcionálását, és a tiltott tárgyak iskolába vitelére vonatkozó szabályok módosítását is. Médiakampány indul, a munkacsoportot az oktatási miniszter irányítja. A jövő héten a pedagógusok, a diákok és a szülők képviselőivel egyeztetnek az országos terv felülvizsgálatáról.
Közben házi őrizetbe helyezték azt a tizenöt éves diákot, aki csütörtök reggel bozótvágóval támadt társaira a pitești-i Armand Călinescu Szakközépiskolában. Az Argeș megyei rendőrség pénteki közlése szerint két sértett védelmében ideiglenes távoltartást is elrendeltek. A fiú egy osztálytársát az alkarján megsebesítette, egy másikat bántalmazott. Veszélyes tárgy jogosulatlan viselése, ütlegelés és garázdaság miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozás folytatódik.
Temesvárott hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy iskola tizenhárom éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart. A Temes megyei rendőrség szerint a felvétel október 21-én készülhetett a Nikolaus Lenau Elméleti Líceumban. A fiú édesapja a rendőrnek azt mondta, nem tudott arról, hogy gyermeke ilyen eszközt tartana magánál. A megyei főtanfelügyelő súlyos biztonsági incidensként kezeli az esetet, függetlenül a diák szándékától, és pszichológiai támogatást biztosítanak az érintetteknek. Temes megye valamennyi iskolájában felülvizsgálják a biztonsági szabályokat.
Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön Brüsszelben tartja újabb csúcstalálkozóját, amelynek rendkívül sűrű napirendjét főként Oroszország ukrajnai háborúja, a Donald…
Román-bosnyák vegyesvállalat építi az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya leghosszabb, Gyergyóditró és Grințieș közötti szakaszát. Ezt Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter közölte egy…
A 26 elnökjelölt-aspiráns közül a Központi Választási Iroda (BEC) és az alkotmánybíróság 11 jelöltségét hagyta jóvá.Jelöltségük csütörtökön véglegessé vált.Az államelnök-választás első, május 4-i…
Anamaria Gavrilă a Fiatal Emberek Pártjának elnöke szerdán este bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől, így George Simion marad a szuverenisták államfőjelöltje. A Facebookon…
Csütörtökön, március 20-án este 23:59-ig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a…
A brassói Áprily Lajos Főgimnázium Grimasz diákszínjátszó csoportja látogatott a bukaresti Ady Endre Elmélet Líceumba a múlt héten. A magunk megvalósításának néhány változata, Örkény István egypercese adta az előadás címét, amelyet Bálint Ferenc rendezett.
Moldvában mintegy 40 ezer fő beszéli még a magyar nyelv valamely nyelvjárását. Február 28-tól Gál Emília személyében magyar alprefektusa lett a csángómagyarok által is lakott Bákó megyének.
A rovatunk legutóbbi részében már utaltam a tavaszi nap-éj egyenlőségre, amely idén március 20-ra esik… tehát csillagászati értelemben ma kezdődött meg a tavasz. Az Értelmező szótár szerint „az a jelenség, illetve időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és a napnyugta közt 12 óra van”.
Kedves hallgatóink, március 20-án, csütörtökön műszaki okok miatt nem lesz hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyváradi adótorony körzetében középhullámon…
Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön Brüsszelben tartja újabb csúcstalálkozóját, amelynek rendkívül sűrű napirendjét főként Oroszország ukrajnai háborúja, a Donald Trump által kezdeményezett tárgyalások és az EU új, több milliárdos újrafegyverzési tervei határozzák meg - tudósít az Euronews.
A találkozón szó lesz a versenyképesség fokozásának szükségességéről, az illegális migráció kezeléséről, a közel-keleti helyzetről, a többoldalú rendről és az EU költségvetésének jövőjéről is, amelyet súlyosan megterheltek az egymást követő válságok az elmúlt években.A témák listája olyan terjedelmes, hogy az állam- és kormányfők esetleg kénytelenek lesznek éjszakára a belga fővárosban maradni, és péntek reggel folytatni a megbeszéléseket.
A csúcstalálkozót a déjà vu érzése kíséri az Euronews szerint, hiszen a 27-ek mindössze két hete ültek össze, hogy Ukrajnáról és a védelemről tárgyaljanak. A rendkívüli találkozót Donald Trump gyors ütemű diplomáciájára és Moszkva felé történő fordulatára reagálva hívták össze, ami megrázta a vezetőket, és szította a transzatlanti szövetség közelgő összeomlásától való félelmet.
Az EU-csúcson várhatóan részt vesz António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is.
Román-bosnyák vegyesvállalat építi az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya leghosszabb, Gyergyóditró és Grințieș közötti szakaszát.
Ezt Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter közölte egy mai sajtótájékoztatón, ahol azt is bejelentette, hogy a közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön aláírta a szerződést a román-bosnyák céggel, amely több mint 6 milliárd lejért vállalta a 37,9 kilométer hosszú sztrádaszakasz tervezését és megépítését.
A cégnek 14 hónap áll a rendelkezésére a tervezésre és 40 hónap a kivitelezésre. A Hargita és Neamț megyét is érintő autópálya-szakaszon 19 alagút, valamint 63 híd és völgyhíd épül. Az alagutak és hidak a sztrádaszakasz teljes hosszának 57 százalékát teszik ki.
A 26 elnökjelölt-aspiráns közül a Központi Választási Iroda (BEC) és az alkotmánybíróság 11 jelöltségét hagyta jóvá.Jelöltségük csütörtökön véglegessé vált.Az államelnök-választás első, május 4-i fordulójában tehát a következő jelöltek fognak szerepelni a szavazólapon:
* Cristian Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt)
* John-Ion Banu-Muscel (független)
* Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Liga Párt)
* Daniel Funeriu (független)
* Sebastian-Constantin Popescu (Új Románia Párt)
A Központi Választási Iroda két jelölt - Sebastian-Constantin Popescu és John-Ion Banu-Muscel esetében a nyomozó hatóságokhoz fordult, mert kételyek merültek fel a támogató aláírások hitelességével kapcsolatban.
Anamaria Gavrilă a Fiatal Emberek Pártjának elnöke szerdán este bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől, így George Simion marad a szuverenisták államfőjelöltje.
A Facebookon közzétett videóüzenetében Gavrilă rámutatott, Călin Georgescuval közösen abban állapodtak meg, hogy azt a jelöltet kell támogatniuk, akinek nagyobb esélye van győzelemre vinni a mozgalmukat, és az George Simion, akinek 'egy nagy párt áll a háta mögött'.
Miután az alkotmánybíróság elutasította Călin Georgescu jelöltségét, az addig őt támogató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Fiatal Emberek Pártjának (POT) vezetői, George Simion és Anamaria Gavrilă közölték, hogy mindketten jelöltetik magukat a májusi elnökválasztásra, majd a jelöltségük érvényesítése után egyikük visszalép a másik javára. A két pártelnök külön-külön benyújtotta jelölési iratcsomóját a Központi Választási Irodához (BEC), amely iktatta ezeket, jelöltségüket azonban többen is megóvták az alkotmánybíróságon. A testület szerdán az utolsó óvásokat is elutasította.
Az elnökválasztás menetrendjét rögzítő kormányhatározat szerint csütörtöktől a jelöltségek véglegessé válnak, a szerdai nap volt az utolsó, amikor még visszaléphettek a jelöltek.
Csütörtökön, március 20-án este 23:59-ig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a május 4-i elnökválasztáson.
Csütörtök reggelig több mint 5600 erre vonatkozó igénylést jegyeztek a www.votstrainatate.ro platformon, a legtöbben Németországból, Nagy-Britanniából, Svájcból, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Spanyolországból, Olaszországból és Kanadából jelezték, hogy levélben szavaznának.
A levélszavazásra regisztrálóknak ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben meg kell adniuk a nevüket, a személyi számukat, a lakcímüket, az e-mail címüket, illetve meg kell jelölniük, hogy Romániába vagy a diplomáciai képviseletre küldik-e el a levélben leadott szavazatukat. Az űrlaphoz a választópolgároknak csatolniuk kell a személyi igazolványuk szkennelt másolatát, valamint a külföldi hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyt.
A www.votstrainatate.ro portálon január 20-ától regisztrálhatnak azok a román állampolgárok, akik levélben vagy valamelyik külképviseleten szavaznának. A külképviseleteken történő szavazásra 2025. március 4-én éjfélig lehetett regisztrálni. Az Állandó Választási Hatóság ismételten felhívta a figyelmet, hogy a külföldi szavazókörzeteknél azok a külföldön élő román állampolgárok is szavazhatnak majd, akik nem regisztráltak a www.votstrainatate.ro portálon.
A brassói Áprily Lajos Főgimnázium Grimasz diákszínjátszó csoportja látogatott a bukaresti Ady Endre Elmélet Líceumba a múlt héten. A magunk megvalósításának néhány változata, Örkény István egypercese adta az előadás címét, amelyet Bálint Ferenc rendezett.
Az előadást követően közönségtalálkozót is tartottak, a résztvevők a fellépőkkel beszélgettek az előadásról, a színjátszásról és az alkotófolyamatról. A Grimasz diákszínjátszó csoport 34 évvel ezelőtti megalapítóját, irányítóját, a rendező Bálint Ferencet az előadás létrejöttéről kérdeztem.
Moldvában mintegy 40 ezer fő beszéli még a magyar nyelv valamely nyelvjárását. Február 28-tól Gál Emília személyében magyar alprefektusa lett a csángómagyarok által is lakott Bákó megyének.
A fiatal kormánybiztos tanulmányait szülőfalujában, Magyarfaluban kezdte, majd Csíkszeredában folytatta. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett filológia szakos diplomát, majd Londonban nemzetközi turizmusmenedzsment szakon végzett mesteri képzést, és projektmenedzsment képzéseken is részt vett. Egyetemistaként nem tervezett hazatérni szülőföldjére, végül egy kárpátaljai példás összefogást látva úgy döntött, az ott szerzett tapasztalatait otthon próbálja kamatoztatni. Gál Emíliával, Bákó megye új alprefektusával csíkszeredai tudósítónk Bíró István beszélgetett.
A rovatunk legutóbbi részében már utaltam a tavaszi nap-éj egyenlőségre, amely idén március 20-ra esik… tehát csillagászati értelemben ma kezdődött meg a tavasz. Az Értelmező szótár szerint „az a jelenség, illetve időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és a napnyugta közt 12 óra van”.
Egyébként nagyon jól számolható, azaz „percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását” – olvasható az eumet.hu weboldalon.
Most pedig a helyesírás szemszögéből közelítem meg a témát… Míg a korábbi, 2015 szeptembere előtti szabályzat szerint a napéjegyenlőség kifejezést egybe kellett írni, a mostaniban kötőjel van a nap és az éj között, az egyenlőség szó pedig különíródik. A magyarázat így hangzik: „Vannak olyan többszörös szókapcsolatok, amelyekben két tag egységként kapcsolódik egy harmadik elemhez. Ilyenkor az egységet alkotó szókapcsolat tagjait kötőjellel kötjük össze, és különírjuk a harmadik elemtől. Például: élet-halál harc, kutya-macska barátság, réz-arany ötvözet. Ugyanez a szabály érvényesül az ellentétes jelentésű igekötők összekapcsolódása esetén is: föl-le sétál, ki-be nézeget.”
A múlt heti részben nemcsak a tavaszi nap-éj egyenlőségre, hanem a költészet világnapjára, illetve a víz világnapjára és a magyar fordítók és tolmácsok napjára is utaltam. A költészet világnapját március 21-én ünnepeljük, míg két utóbbit 22-én. Mi a közös bennük? Bár angolul a csupa nagy kezdőbetűs írásmódot használják, a magyar nyelvben mindegyik szót kis kezdőbetűvel kell írni.
A mai rész vége felé a költészetet helyezem nagyító alá… Kosztolányi Dezső szerint „minden nagy költészet családias. A család tagjai az idegen számára jelentéktelen, érthetetlen adomákat mesélnek egy kisgyerekről, aki hajdanában mindnyájunk ismerőse volt, emlékeznek valamire, amire az idegen nem emlékezhet és elmosolyodnak. Valami ilyesmihez hasonló a költészet. Nyelvünk szellemében él, melyben összeforradunk valamennyien, akármiféle politikai hiten élünk. Nem dicsekszünk azzal, hogy hűek vagyunk ehhez a nyelvhez. Mi magunk vagyunk a hűség. Nem állítjuk azt sem, hogy csak vele, általa, érette lélegzünk. Mi magunk vagyunk ez a nyelv. Vér vízzé válhat, pártot is üthet, de ez a szellemi közösség megronthatatlan, elmozdíthatatlan”.
Kedves hallgatóink, március 20-án, csütörtökön műszaki okok miatt nem lesz hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyváradi adótorony körzetében középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián.
A hágai fellebbviteli bíróság elutasította azoknak a nőknek a keresetét, akiket arra kényszerítettek, hogy lemondjanak házasságon kívül született gyermekeikről, és az államot perelték a megpróbáltatásaik miatt – adja hírül a Dutchnews.
A hírportál szerint Hollandiában 1956 és 1984 között mintegy 14 ezer hajadon nő kényszerült arra, hogy törvényi nyomásra lemondjon gyermekéről. Az ügyet Trudy Scheele-Gertsen kezdeményezte. A nő 22 éves korában 1968-ban hajadonként adott életet fiúgyermekének, akit nem sokkal a szülés után akarata ellenére elvettek tőle. A gyermeket örökbefogadása előtt, egy katolikus intézményben helyezték el, édesanyja csak 2018-ban vette fel vele a kapcsolatot.
A bíróság elismerte, hogy az ügy "a holland történelem sötét fejezete", és az érintettek valódi fájdalmat éltek át.
Az ítélet után Scheele-Gertsen kijelentette, hogy mindent megtett, amit lehetett, bár a harc sok energiát és pénzt emésztett fel. Hangsúlyozta, hogy az ügy nyilvánosságra hozatalával sikerült láthatóvá tenni a múltat, és ma már sokkal többen tudnak arról, hogy több ezer csecsemőt vettek el anyjuktól engedély nélkül.
"
["post_title"]=>
string(99) "Pert vesztettek a holland állammal szemben a gyermekeikről való lemondásra kényszerített nők"
["post_excerpt"]=>
string(135) "Hollandiában 1956 és 1984 között mintegy 14 ezer hajadon nő kényszerült arra, hogy törvényi nyomásra lemondjon gyermekéről."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(92) "pert-vesztettek-a-holland-allammal-szemben-a-gyermekeikrol-valo-lemondasra-kenyszeritett-nok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-03-19 14:41:24"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:41:24"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=448563"
["menu_order"]=>
int(6666)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3751 (24) {
["ID"]=>
int(448560)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-03-19 14:39:39"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:39:39"
["post_content"]=>
string(2071) "
Donald Trump amerikai elnök rendelete értelmében nyilvánossá teszik a John Fitzgerald Kennedy elnök elleni elleni merénylet minden dokumentumát. Az eddig még nem ismert Kennedy-iratok elektronikus másolatainak első adagja tegnap este vált elérhetővé a Nemzeti Levéltár honlapján, várhatóan összesen több mint 80 ezer iratot tesznek majd közzé. A levéltár honlapján közölte, hogy digitalizálja az ügy iratait, és folyamatosan teszi őket elérhetővé, emellett a már nyilvánossá vált akták személyesen is megtekinthetőek az intézményben.
A digitális dokumentumok, köztük a korábban titkosított feljegyzések, betekintést nyújtanak az Egyesült Államokban akkoriban uralkodó félelem légkörébe, miután a Szovjetunióval való viszony röviddel az 1962-es kubai rakétaválság után majdnem atomháborúhoz vezetett. A John F. Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos teljes iratgyűjtemény összesen több mint hatmillió oldalnyi iratot, fényképet, mozgóképet, hangfelvételt és műtárgyat tartalmaz. Szakértők szerint a most nyilvánosságra került dokumentumok valószínűleg nem változtatják meg alapjaiban az ügy már ismert részleteit, azonban a részletes nyomozati anyagok alapján még többet megtudhatnak majd a merénylet elkövetőjéről. Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a F. Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.
John Fitzgerald Kennedy sírja az arlingtoni katonai temetőben található. A rejtélyekkel övezett, egy egész nemzedékre hatást gyakorló merényletről számtalan könyv, film és zenemű született, mostantól pedig már a teljes iratgyűjtemény elérhetővé válik majd mindenki számára.
"
["post_title"]=>
string(75) "Nyilvánosságra kerül a John F. Kennedy elleni merénylet összes aktája"
["post_excerpt"]=>
string(112) "Az eddig még nem ismert Kennedy-iratok elektronikus másolatainak első adagja tegnap este vált elérhetővé."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(68) "nyilvanossagra-kerul-a-john-f-kennedy-elleni-merenylet-osszes-aktaja"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-03-19 14:39:41"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:39:41"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=448560"
["menu_order"]=>
int(6667)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3752 (24) {
["ID"]=>
int(448557)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-03-19 14:37:56"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:37:56"
["post_content"]=>
string(1619) "
A török hatóságok őrizetbe vették ma Ekrem Imamoglut, Isztambul ellenzéki főpolgármesterét, Rezsep Tájíp Erdohán Recep Tayyip Erdogan török elnök legfőbb riválisát, akit egyebek mellett korrupcióval és terrorszervezet támogatásával gyanúsítanak. A főpolgármester őrizetbe vételét az isztambuli főügyészség rendelte el.
Az Imamoglu elleni vádak között bűnszervezet irányítása, vesztegetés és zsarolás is szerepel. Az elfogása előtti napon az Isztambuli Egyetem érvénytelenítette a főpolgármester diplomáját arra hivatkozva, hogy szabálytalanságokra derült fény az észak-ciprusi magánegyetemről az Isztambuli Egyetem üzleti adminisztrációs karára való 1990-es átiratkozása során. Az egyetemi diploma az elnökválasztáson való indulás egyik feltétele.
Imamoglu közölte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Isztambul tartomány kormányzója négy napra minden tömegrendezvény betiltott a nagyvárosban, és a főpolgármesteri hivatalhoz, a rendőrfőkapitánysághoz és a korábbi tiltakozások helyszínéül szolgáló Taksim térre vezető utakat pedig lezárták.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) "a leendő elnök elleni puccskísérletnek" nevezte a főpolgármester őrizetbe vételét. A CHP vasárnap tartja kongresszusát, amelyen a tervek szerint hivatalosan elnökjelöltté nyilvánítják Imamoglut.
Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön Brüsszelben tartja újabb csúcstalálkozóját, amelynek rendkívül sűrű napirendjét főként Oroszország ukrajnai háborúja, a Donald Trump által kezdeményezett tárgyalások és az EU új, több milliárdos újrafegyverzési tervei határozzák meg - tudósít az Euronews.
A találkozón szó lesz a versenyképesség fokozásának szükségességéről, az illegális migráció kezeléséről, a közel-keleti helyzetről, a többoldalú rendről és az EU költségvetésének jövőjéről is, amelyet súlyosan megterheltek az egymást követő válságok az elmúlt években.A témák listája olyan terjedelmes, hogy az állam- és kormányfők esetleg kénytelenek lesznek éjszakára a belga fővárosban maradni, és péntek reggel folytatni a megbeszéléseket.
A csúcstalálkozót a déjà vu érzése kíséri az Euronews szerint, hiszen a 27-ek mindössze két hete ültek össze, hogy Ukrajnáról és a védelemről tárgyaljanak. A rendkívüli találkozót Donald Trump gyors ütemű diplomáciájára és Moszkva felé történő fordulatára reagálva hívták össze, ami megrázta a vezetőket, és szította a transzatlanti szövetség közelgő összeomlásától való félelmet.
Az EU-csúcson várhatóan részt vesz António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is.
