A heti hírösszefoglalóban áttekintjük a hazai belpolitikai válságot, amely immár négy hónapja tart. Megvizsgáljuk, miért húzódik el ennyire ez a politikai krízis az Ilie Bolojan vezette kormány május eleji megbuktatása óta, illetve miért veszélyes hosszú távon fenntartani ezt a bizonytalan helyzetet. Továbbá szó lesz arról, hogy a PSD, az AUR és az SOS Románia egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az együttműködés olyan váratlan helyzetet idézett elő az őszi parlamenti ülésszak elején, ami az RMDSZ-t arra kényszerítette, hogy megszavazza a két szélsőségesen nacionalista párt egy-egy tagjának a házbizottságba való bekerülését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmagyarázta, miért nem tekinthető ez szövetségre lépésnek az AUR-ral. Szó lesz még a németországi szász-anhalti tartományi választásról is, amely a szélsőséges AfD párt meggyőző győzelmét eredményezte.
Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják a Háárec izraeli napilap leleplezéséről, miszerint Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztették egy lehetséges támadásra október 7. előtt, de ő nem adta át az üzenetet a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetőinek.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Látunk vagy drukkolunk? című jegyzetét.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára különböző védelmi eszközök beszerzésére a lég- és rakétavédelem területén, valamint egyebek mellett lőszerek és drónok vásárlására.
A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.
"
["post_title"]=>
string(74) "Az EB 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára"
["post_excerpt"]=>
string(179) "A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(65) "az-eb-61-milliard-euro-kifizeteset-hagyta-ma-jova-ukrajna-szamara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 13:29:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 10:29:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467875"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3542 (24) {
["ID"]=>
int(467859)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:46"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:46"
["post_content"]=>
string(882) "
Negyed évszázaddal a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken a 25. évforduló alkalmából.
Az X-en közzétett üzenetében Kallas kiemelte: a szeptember 11-i események alapjaiban változtatták meg a világpolitikai viszonyokat és változtatták meg a történelem menetét.
Az Európai Tanács a közösségi oldalán külön bejegyzésben azt írta: szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot, de átalakította biztonsághoz való hozzáállást az unión belüli is.
"
["post_title"]=>
string(69) "Európai Tanács: Szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot"
["post_excerpt"]=>
string(286) "Negyed évszázaddal a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki ma Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "europai-tanacs-szeptember-11-e-orokre-megvaltoztatta-a-vilagot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467859"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3716 (24) {
["ID"]=>
int(467856)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:45:07"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:45:07"
["post_content"]=>
string(738) "
Az Ukrajna elleni orosz támadások újabb hulláma közepette ma váratlanul Kijevbe látogatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Látogatásának programját nem hozták nyilvánosságra.
Maciej Wewiór lengyel külügyi szóvivő a PAP hírügynökségnek azt mondta: Sikorski látogatása az Oroszország ellen harcoló Ukrajnával való szolidaritás jele. A kijevi hatóságok ma reggel, amikor Sikorski már Kijevben tartózkodott, előbb sárga, majd piros jelzésű riasztást adtak ki dróntámadás veszélye okán. A sárga riasztás dróntámadást jelez, a piros rakétatámadás veszélyére figyelmeztet.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük a hazai belpolitikai válságot, amely immár négy hónapja tart. Megvizsgáljuk, miért húzódik el ennyire ez a politikai krízis az Ilie Bolojan vezette kormány május eleji megbuktatása óta, illetve miért veszélyes hosszú távon fenntartani ezt a bizonytalan helyzetet. Továbbá szó lesz arról, hogy a PSD, az AUR és az SOS Románia egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az együttműködés olyan váratlan helyzetet idézett elő az őszi parlamenti ülésszak elején, ami az RMDSZ-t arra kényszerítette, hogy megszavazza a két szélsőségesen nacionalista párt egy-egy tagjának a házbizottságba való bekerülését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmagyarázta, miért nem tekinthető ez szövetségre lépésnek az AUR-ral. Szó lesz még a németországi szász-anhalti tartományi választásról is, amely a szélsőséges AfD párt meggyőző győzelmét eredményezte.
Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják a Háárec izraeli napilap leleplezéséről, miszerint Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztették egy lehetséges támadásra október 7. előtt, de ő nem adta át az üzenetet a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetőinek.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Látunk vagy drukkolunk? című jegyzetét.
Donald Trump elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkezõ acél és alumínium termékre. Az elnök a Fehér Házban hozzátette, további hasonló intézkedések várhatók a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatban is.
A francia elnök a Notre-Dame újjáépítéséhez hasonló európai összefogást sürget a mesterséges intelligencia terén. A témában rendezett nemzetközi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök ígértet tett a mesterséges intelligencia terén szükséges infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítására hétfõn Párizsban.
Világszerte felkapták a fejüket politikusok és elemzők az amerikai elnök múlt keddi felvetésére, melyet az izraeli miniszterelnökkel közös washingtoni sajtótájékoztatóján…
Bejelentette lemondását Klaus Iohannis államelnök, akit számos bírálat ért amiatt, hogy hivatalában maradt az alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése értelmében. A…
Kihirdette Klaus Iohannis államfő az idei állami és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényt. A két jogszabályt múlt heti együttes ülésén fogadta…
Migrációpolitikai kérdések és az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal való együttműködés is napirenden volt Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár és Friedrich…
Állami kitüntetésben részesül Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke, valamint Livia Stanciu és Varga Attila alkotmánybíró. Klaus Iohannis államfő ma írta…
Ilie Bolojan liberális szenátusi házelnök szerint a parlament két házbizottsága ma összeül Klaus Iohannis elnök tisztségből való felfüggesztését követelő kérés…
Crin Antonescu, a kormánykoalíció pártjainak államelnök-jelöltje elmondta a román közszolgálati televízió hírcsatornájának, hogy Klaus Iohannis elnök ma találkozni fog a…
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint a szupermarketek bojkottálása nem lehet cél, hiszen ezzel csak a hazai termelők szenvednek kárt. Állítása…
Donald Trump elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkezõ acél és alumínium termékre. Az elnök a Fehér Házban hozzátette, további hasonló intézkedések várhatók a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatban is.
Az elnök már vasárnap kilátásba helyezte az acél- és alumíniumvámot, amikor újságírók kérdésére közölte, hogy döntése minden országra, így Mexikóra és Kanadára is vonatkozik majd. Azt is hozzátette, hogy kedden vagy szerdán sajtótájékoztató keretében további országokra nézve "kölcsönösségi alapú" átfogó vámpolitikát ismertet. Az elnök hétfõn rendeletet írt alá a papír szívószálak betiltásáról a mûanyag szívószálak használatának fenntartása érdekében. Donald Trump az intézkedéssel az elõzõ, Joe Biden vezette adminisztráció döntését változtatta meg, amely szerint 2035-ig minden egyszer használatos mûanyag eszközt betiltottak volna a szövetségi intézményeknél.
A francia elnök a Notre-Dame újjáépítéséhez hasonló európai összefogást sürget a mesterséges intelligencia terén. A témában rendezett nemzetközi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök ígértet tett a mesterséges intelligencia terén szükséges infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítására hétfõn Párizsban.
A francia államfõ vasárnap este jelentette be, hogy francia és külföldi befektetõk a következõ években 109 milliárd eurót fognak befektetni Franciaországban a mesterséges intelligenciába. A mesterséges intelligencia potenciális veszélyeirõl és lehetõségeirõl szóló vita kedden kormány- és államfõi szinten folytatódik a hivatalos párizsi csúcstalálkozón a Grand Palais kiállítócsarnokban, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök, J. D. Vance amerikai alelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár részvételével.
Világszerte felkapták a fejüket politikusok és elemzők az amerikai elnök múlt keddi felvetésére, melyet az izraeli miniszterelnökkel közös washingtoni sajtótájékoztatóján fogalmazott meg. Azt mondta, az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezetet, ahonnan kiköltözteti a palesztinokat. A kialakult helyzetről Salamon Márton Lászlóval, a Román Kulturális Intézet tel-avivi igazgatójával beszélgettünk.
Bejelentette lemondását Klaus Iohannis államelnök, akit számos bírálat ért amiatt, hogy hivatalában maradt az alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése értelmében. A lemondását többen követelték már, az ellenzéki politikai erők mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. A szövetségi elnök kijelentette, hogy Iohannis hivatalban maradása indokolatlanul növeli a társadalomban a feszültséget, ezért önként kellene távoznia, hiszen a május 4-i elnökválasztásig Ilie Bolojan, a szenátus elnöke is el tudja látni az ideiglenes államfői tisztséget. Iohannis ma röviddel 2 óra után bejelentette, hogy az ellene kezdeményezett felfüggesztési eljárás káros folyamatokat indít be a társadalomban, és teljes mértékben alaptalan. Úgy látja, hogy a leváltására irányuló ellenzéki akció tovább növelné a társadalomban a feszültséget, ezért önként távozik a Cotroceni-palotából. Iohannis közölte, hogy hivatalosan holnapután, február 12-én fog lemondani.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő az idei állami és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényt. A két jogszabályt múlt heti együttes ülésén fogadta el a parlament két háza. A kormány február 1-jén fogadta el a büdzsét, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy még ma 25 százalékos vámot kíván bevezetni az importált acélra és alumíniumra. Azt is közölte: kedden vagy szerdán vámokat léptet életbe azokkal az országokkal szemben, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra. Közlése szerint az intézkedés az Egyesült Államok valamennyi kereskedelmi partnerére vonatkozik. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok vámintézkedéseire az Európai Unió is válaszolni fog, ahogyan Trump első mandátumában tette 2018-ban. A külügyminiszter konkrét intézkedéseket nem nevezett meg. Az európai acélexport mintegy 25 százaléka irányul az Egyesült Államokba.
Nem erősítette meg és nem is cáfolta a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök közötti telefonbeszélgetésről szóló bejelentést Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Azt, hogy telefonon beszélt Putyinnal, maga Trump mondta a The New York Post című lapnak. Trump hangot adott benyomásának, hogy Putyin tényleg nem közömbös a katonák harctéri halála iránt, és azt mondta, konkrét terve van az orosz-ukrán konfliktus lezárására. Trump többször is kijelentette, hogy tárgyalásokat akar folytatni az orosz elnökkel. Hasonló készségét január végén Putyin is megerősítette.
Migrációpolitikai kérdések és az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal való együttműködés is napirenden volt Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár és Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltjének vasárnapi, késő esti televíziós vitájában. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a február 23-i előrehozott parlamenti választásokat követően is kemény irányvonalat ígért a migrációs politikában. Scholz ezen felül azt hangoztatta, hogy korlátozó irányvonalat követ, ami az illegális bevándorlást illeti. Kihívója, Friedrich Merz ugyanakkor azt vetette a szociáldemokrata kancellár szemére, hogy "több mint kétmillió illegális migránst engedett be Németországba". Scholz azt rótta fel Merznek, hogy bizonygatásai ellenére később mégis együtt fog működni az AfD-vel.
Állami kitüntetésben részesül Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke, valamint Livia Stanciu és Varga Attila alkotmánybíró. Klaus Iohannis államfő ma írta alá a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatának odaítéléséről szóló rendeletet. A három alkotmánybíró az alkotmánybíráskodás terén tanúsított hozzáértésük és szakmaiságuk, az alaptörvény és az alkotmányos értékek fennhatóságának szavatolása, valamint a román állam demokratikus pályán tartásának érdekében végzett tevékenységük elismeréseként részesül a kitüntetésben - olvasható az indoklásban. Livia Stanciut az államfő, Varga Attilát a képviselőház, Marian Enachét pedig a szenátus jelölte taláros testületi tagnak.
Ilie Bolojan liberális szenátusi házelnök szerint a parlament két házbizottsága ma összeül Klaus Iohannis elnök tisztségből való felfüggesztését követelő kérés megvitatására. A Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán ismét benyújtotta a parlamentben az elnök felfüggesztésének kezdeményezésére irányuló kérelmét. Ezt a POT, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) összesen 178 képviselője és szenátora írt alá. Korábban két ilyen kezdeményezésük volt, de Bolojan szerint ezek nem teljesítették a formai követelményeket, ezért nem kerültek a plénum elé. A POT emiatt mind a szenátus mind a képviselőház elnökének leváltását is kezdeményezte.
Crin Antonescu, a kormánykoalíció pártjainak államelnök-jelöltje elmondta a román közszolgálati televízió hírcsatornájának, hogy Klaus Iohannis elnök ma találkozni fog a kormánykoalíció vezetőivel, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megbeszélésen felmerül az elnök esetleges lemondása. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétvégén újfent kijelentette egy interjúban, hogy Iohannis személye az alkotmánybíróság által meghosszabbított mandátuma miatt politikai terhet jelent a koalíció elnökjelöltjének.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint a szupermarketek bojkottálása nem lehet cél, hiszen ezzel csak a hazai termelők szenvednek kárt. Állítása szerint a nagy üzletláncok polcain az áru 70 százaléka hazai termelőktől származik. A miniszter azt követően reagált így, hogy a hazai szélsőséges politikai erők horvát mintára bojkottot hirdettek mára a nagy bevásárlóközpontok ellen.
Donald Trump elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkezõ acél és alumínium termékre. Az elnök a Fehér Házban hozzátette, további hasonló intézkedések várhatók a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatban is.
Az elnök már vasárnap kilátásba helyezte az acél- és alumíniumvámot, amikor újságírók kérdésére közölte, hogy döntése minden országra, így Mexikóra és Kanadára is vonatkozik majd. Azt is hozzátette, hogy kedden vagy szerdán sajtótájékoztató keretében további országokra nézve "kölcsönösségi alapú" átfogó vámpolitikát ismertet. Az elnök hétfõn rendeletet írt alá a papír szívószálak betiltásáról a mûanyag szívószálak használatának fenntartása érdekében. Donald Trump az intézkedéssel az elõzõ, Joe Biden vezette adminisztráció döntését változtatta meg, amely szerint 2035-ig minden egyszer használatos mûanyag eszközt betiltottak volna a szövetségi intézményeknél.