A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét…
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Kolozsvár és Nagybánya 42, illetve 32 kilométer hosszú terelő útjainak megépítését. Marcel Ciolacu kormányfő szerint a stratégiai beruházások értéke meghaladja a 12 milliárd lejt és hozzájárul a forgalom könnyítéséhez és a regionális fejlődéshez.
Molnár Zsolt fogja képviselni Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsában. Az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását érintő törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetést sürgetnek a koalíciós pártok vezetőivel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség vezetői.
Szováta első helyen végzett gyógyfürdő kategóriában az ötödik alkalommal megszervezett Az év turisztikai célpontja országos versenyben, ahol a szakma képviselői és online szavazás dönti el a sorrendet.
Alaptalannak nevezte a román külügyminisztérium az orosz hatóságok döntését, amellyel nemkívánatos személynek nyilvánították a moszkvai román nagykövetség katonai attaséját.
A Friedrich Merz kancellárjelölt vezette német konzervatív CDU/CSU pártszövetség szerdán koalíciós megállapodásra jutott a szociáldemokrata SPD-vel – írja a Reuters több forrásra hivatkozva.
A csiksomlyói hegynyeregben mutatja be Csillag az égen koncertműsorát a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company.
Az alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó zenekar a koncerten saját, népzenei hangszerelésű dalait játssza, amelyek dramaturgiai ív mentén, néptáncosok és népdalénekesek segítségével egy történetet mesélnek el. A június 14-i koncert részleteit a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál tartott sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Bíró István összeállításában elsőként Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét halljuk.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
A szombatig Kovásznán és Csomakőrösön tartott 35. Csoma-Napok rendezvénysorozatról Ferencz Évát a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola vezetőjét kérdeztem.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakjaként is emlegetett József Attila 1905-ben, azaz százhúsz éve született, és a versei mellett egy-egy megszívlelendő gondolatmenetet is az utókorra hagyott. Például ezt: „Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.”
Noha április 11-én többnyire József Attiláról beszélünk, nem feledkezhetünk meg Márai Sándorról, aki százhuszonöt éve, 1900. április 11-én látta meg a napvilágot. A kassai születésű író, költő és újságíró az 1930-as években korának egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzője volt, de miután 1948-ban elhagyta a hazáját, a műveit kiiktatták a magyar irodalmi életből.
Az 1980-as években megpróbálták hazacsalogatni, ám ő nem adta be a derekát, sőt könyveinek kiadását sem engedélyezte. 1989-ben bekövetkezett halála után kezdték el munkáit újra megjelentetni Magyarországon, 1990-ben pedig posztumusz Kossuth-díjat kapott, majd az azt követő években hat filmet is készítettek a regényei alapján.
Márai mondta, hogy „az emigráns, mint az űrhajós, megtudja, hogy nincs fix pont, ahol megkapaszkodjon. Egyformán otthon van az otthonosságban és az otthontalanságban”.
A mai rész vége felé közeledve visszakanyarodnék a magyar költészet napjához, amely a Magyar Írószövetség szerint az elmúlt évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez. Magát a megnevezést a többi ünnephez, történelmi időszakhoz, nevezetes naphoz hasonlóan csupa kisbetűvel írjuk a szabályzat szerint.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét – jelentette be a kormányülés elején a miniszterelnök. Marcel Ciolacu szerint a kormány célja, hogy 2026 végéig mintegy 28 ezer hektár területen végezzenek erdősítési és újraerdősítési munkálatokat.
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Kolozsvár és Nagybánya 42, illetve 32 kilométer hosszú terelő útjainak megépítését. Marcel Ciolacu kormányfő szerint a stratégiai beruházások értéke meghaladja a 12 milliárd lejt és hozzájárul a forgalom könnyítéséhez és a regionális fejlődéshez.
A miniszterelnök bejelentette, hogy egy német vállalat nyit új gyárat Romániában, ahol utasszállító repülőgépeknek fognak alkatrészeket gyártani. A kormány szerdai ülésén több, mint 14 millió lejt utalt ki az iskolák korszerűsítésére. Marcel Ciolacu szerint tanévkezdéskor egyetlen olyan iskola sem legyen Romániában, amelyiknek az udvaron van a mellékhelyisége.
Molnár Zsolt fogja képviselni Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsában. Az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
A kabinet sajtóirodájának közleménye szerint a testület póttagja Románia részéről Ciprian Ioniță lesz. A kinevezéseket az indokolta, hogy a korábbi tagok megbízatása január 6-án lejárt, és az Európai Bizottság kérte Romániát, hogy jelöljön új tagokat a testületbe.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását érintő törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetést sürgetnek a koalíciós pártok vezetőivel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség vezetői.
A jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.
Szováta első helyen végzett gyógyfürdő kategóriában az ötödik alkalommal megszervezett Az év turisztikai célpontja országos versenyben, ahol a szakma képviselői és online szavazás dönti el a sorrendet.
Az idei turisztikai seregszemlén összesen tizenkét kategóriában hirdettek győztest. Az év mesebeli faluja kategóriában a Fehér megyei Torockót választották a legjobbnak. Az „inspiráló városok” kategória győztese Nagyvárad lett. Az év régiója kategóriában (hivatalosan elvarázsolt tájaknak nevezik) a Duna-delta lett a legjobb, és egyben megkapta az Év úti célja seregszemle nagydíját is. A szórakozás és kaland kategóriában a barcarozsnyói dinópark győzött, míg a kultúra és oktatás szekcióban a nagyszebeni Astra Falumúzeum lett a legjobb. A legjobban népszerűsített turisztikai úti célnak a Via Transilvanica túraútvonalat választották. Az év szállodája a mamaia-i Malibu Hotel lett, míg az év megyéje címen Brassó és Szeben osztozik.
Alaptalannak nevezte a román külügyminisztérium az orosz hatóságok döntését, amellyel nemkívánatos személynek nyilvánították a moszkvai román nagykövetség katonai attaséját.
Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés válaszlépés a román fél 'indokolatlan' döntésére, amellyel múlt hónapban nemkívánatos személynek nyilvánította Oroszország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját és annak helyettesét.
Pozitívan reagáltak a pénzügyi piacok az amerikai elnök döntésére, hogy 90 nappal elhalasztotta több tucat országgal szemben tervezett vámok emelését.
A S&P 500 mutató tegnap 9,5 százalékos növekedést jegyzett, a japán tőzsdei mutató, a Nikkei is 8 százalékos emelkedéssel nyitott. Úgy tűnik stabilizálódnak a tőzsdék, miután a vámügyi intézkedések bejelentése után elmúlt héten több ezer milliárd dolláros veszteségeket regisztráltak. A CNN szerint Donald Trump halasztását is az váltotta ki, hogy a pénzügyi piacok veszteségesen zártak és az amerikai államkötvények értéke is az összeomlás szélén állt. Másrészt Trump csapata továbbra is azt állítja, hogy az intézkedések olyan terv részét képezik, amelyek előnyt aznak az Egyesült Államoknak a tárgyalások során. Trump ugyanakkor bejelentette, hogy fenntartja a 10 százalékos vámilletéket minden országgal szemben, kivéve Kínát, amely 84 százalékos vámot vetett ki az amerikai termékekre, ezért Donald Trump 125 százalékra emelte az amerikai vámtarifát és nyíltnak mutatkozott tárgyalni Xi Jinping kínai elnökkel a kérdésről. Hozzátette, több mint 75 országgal folynak tárgyalások a vámügyi illetékekről.
Megszavazta az Európai Unió, hogy 25 százalékos vámot vet ki mintegy 21 milliárd euró értékű amerikai importra, írja a Világgazdaság.
Brüsszel válasza még nem Donald Trump múlt héten szerdán, a közösség ellen bevezetett, az unió esetében 20 százalékos vámokra érkezik, hanem a múlt hónapban bejelentett acél- és alumíniumipari vámokra. Időközben Trump az autók importjára is 25 százalékos vámot vetett ki. Az uniós tagállamok, Magyarország kivételével, a vámok bevezetése mellett foglaltak állást. Az eddig bevezetett amerikai vámok mintegy 380 milliárd eurónyi uniós exportot érintenek, szemben a szerdai 21 milliárd eurós válasszal.
A Friedrich Merz kancellárjelölt vezette német konzervatív CDU/CSU pártszövetség szerdán koalíciós megállapodásra jutott a szociáldemokrata SPD-vel – írja a Reuters több forrásra hivatkozva.
A februári német választáson a CDU/CSU végzett az első helyen 28,5 százalékkal, az SPD a története legrosszabb eredményét elérve végzett harmadik helyen 16,4 százalékkal. A második helyre a 2021-es szavazatszámát megduplázó szélsőjobboldali AfD ért fel, amellyel azonban egyből kizárták az együttműködés lehetőségét a konzervatívok. A Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint a szerdán nyélbe ütött megállapodás szerint a CDU/CSU közel 60 év után először veszi át a külügyminisztériumot, illetve a Belügyminisztérium is hozzájuk kerülhet. Az SPD a Pénzügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot irányíthatja majd.
A csiksomlyói hegynyeregben mutatja be Csillag az égen koncertműsorát a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company.
Az alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó zenekar a koncerten saját, népzenei hangszerelésű dalait játssza, amelyek dramaturgiai ív mentén, néptáncosok és népdalénekesek segítségével egy történetet mesélnek el. A június 14-i koncert részleteit a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál tartott sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Bíró István összeállításában elsőként Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét halljuk.
