Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem megalapozottan vet ki vámokat az Egyesült Államok az európai árukra arra hivatkozva, hogy az Európai Unióban hiányos a kényszermunka-ellenőrzés. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Irodája csütörtökön jelentette be, hogy a kényszermunka tilalmáról szóló előírás megsértése miatt 60 országra új, 10 és 12,5 százalékos importvámot vet ki, ami az Egyesült Államok által importált áruk 99 százalékát érintik. Az intézkedés mától lép életbe, egy időben azzal, hogy a korábbi, átmeneti időre alkalmazott 10 százalékos vámok lejárnak. Kaja Kallas a Reutersnek kijelentette, hogy ha összehasonlítjuk az európai munkajogot az Egyesült Államokéval, akkor itt fizetett szabadság van, nagyon jók a munkakörülmények, ezért az amerikai indok nem igazán megalapozott. Az uniós főképviselő rámutatott arra, hogy az EU tisztázni akarja a kérdést Washingtonnal és emlékeztetett, hogy az Európai Unió teljesítette a tavaly megkötött transzatlanti kereskedelmi megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásait.
Elfogadta az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács csütörtökön az Oroszországgal szembeni 21. szankciós csomagot, amely szigorú gazdasági korlátozásokat vezet be az orosz energia-, pénzügyi és kriptoszektort érintően az Ukrajna elleni háború folytatása miatt. Az új intézkedések azokat az ágazatokat célozzák, amelyek a legnagyobb hatással vannak az orosz gazdaságra és az ország háborús képességeire. A csomag részeként az elmúlt négy év legnagyobb egyedi szankciós listabővítésére is sor került: 48 személyt és 170 szervezetet vettek fel a korlátozó intézkedések hatálya alá. A Tanács hangsúlyozta, hogy az új szankciók célja tovább gyengíteni Oroszország gazdasági és katonai képességeit.
Friedrich Merz német kancellár felmentette tisztségéből Patrick Schnieder közlekedési minisztert, mert elégedetlen volt a német vasúthálózat és a közlekedési infrastruktúra állapotával - jelentette a Bild. A lap szerint a döntés a kormány átfogó átalakításának része. Merz egyre elégedetlenebb volt azzal, hogy Schnieder rekordnagyságú költségvetés mellett sem tudott érdemi előrelépést elérni a vasúthálózat és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésében. A kabinetátalakítás Jens Spahn, a CDU egyik legbefolyásosabb politikusának váratlan lemondása után gyorsult fel. Spahn egy béranyasággal kapcsolatos ügy miatt távozott a kormányból.
Újabb, Ukrajnába tartó tartályhajót ért támadás péntekre virradóra a Fekete-tengeren, a román partok közelében - közölte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU). A libériai zászló alatt közlekedő tartályhajó az Egyesült Államok északi részén található Norfolkból szállított szenet Ukrajnába. A tanker a Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál található Szentgyörgy településtől 22 tengeri mérföldre dél-keletre tartózkodott, amikor támadás érte. A segélykérés nyomán a román tengeri életmentő ügynökség (ARSVOM) két hajója a helyszínre sietett, de a legénységből senki sem sérült meg és evakuálni sem kellett őket. A hajó folytatni tudta útját a part irányába, hogy műszaki vizsgálatnak vessék alá. A héten ez a második tartályhajó, mely az orosz-ukrán háborúval összefüggésben sérült meg a román partok közelében. Kedden egy szintén libériai zászló alatt közlekedő, cseppfolyósított gázt szállító tankert ért találat a román partoktól 37 kilométerre.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem megalapozottan vet ki vámokat az Egyesült Államok az európai árukra arra hivatkozva, hogy az Európai Unióban hiányos a kényszermunka-ellenőrzés. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Irodája csütörtökön jelentette be, hogy a kényszermunka tilalmáról szóló előírás megsértése miatt 60 országra új, 10 és 12,5 százalékos importvámot vet ki, ami az Egyesült Államok által importált áruk 99 százalékát érintik. Az intézkedés mától lép életbe, egy időben azzal, hogy a korábbi, átmeneti időre alkalmazott 10 százalékos vámok lejárnak. Kaja Kallas a Reutersnek kijelentette, hogy ha összehasonlítjuk az európai munkajogot az Egyesült Államokéval, akkor itt fizetett szabadság van, nagyon jók a munkakörülmények, ezért az amerikai indok nem igazán megalapozott. Az uniós főképviselő rámutatott arra, hogy az EU tisztázni akarja a kérdést Washingtonnal és emlékeztetett, hogy az Európai Unió teljesítette a tavaly megkötött transzatlanti kereskedelmi megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásait.
Ferenc pápának hörgőgörcse volt, amely a légzési állapot hirtelen rosszabbodásához vezetett – közölte a Szentszék a Gemelli-klinika orvosainak információi alapján…
“Arra törekszem, hogy a polgárok biztosak legyenek a szavazatuk tiszteletben tartásában” – jelentette ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) vezetését…
A legfelsőbb bíróság összesen tizennyolc személy ügyében rendelt el előzetes letartóztatást vagy házi őrizetet, akik a volt államelnökjelölt védelmét ellátó…
A miniszterelnök után az ideiglenes államfő is megrótta Emil Hurezeanut, amiért válaszolt Elon Musk Romániával kapcsolatos bírálataira, anélkül, hogy erről…
A helyi idő szerint pénteken délelőttre tervezett amerikai-ukrán elnöki csúcstalálkozó még azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna. Donald Trump már…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz Călin Georgescu volt független elnökjelölt ellen indított bűnvádi eljárásról, annak a májusi elnökválasztásra…
A Fehér Házba látogató brit miniszterelnök, Keir Starmer átadta Donald Trumpnak III. Károly brit uralkodó levelét, amelyben állami látogatásra hívta meg…
Az ukrajnai béketárgyalásokon kísérletet tesznek majd arra, hogy az Oroszország által elfoglalt ukrán szuverén területek egy részét visszaszerezzék – közölte…
Reménytkeltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat…
A fejlesztési szaktárca új tűzbiztonsági építkezési szabályozást rögzítő miniszteri rendeletet küldött megjelentetésre a Hivatalos Közlönynek. Több mint két évtized után…
Ferenc pápának hörgőgörcse volt, amely a légzési állapot hirtelen rosszabbodásához vezetett - közölte a Szentszék a Gemelli-klinika orvosainak információi alapján péntek este.
Ferenc pápát nem invazív gépi lélegeztetésnek vetették alá, amire a páciens pozitív választ adott - olvasható a közleményben.
Az egyházfő éber volt, és "közreműködött a terápiás beavatkozás során".
Az orvosok továbbra sem bocsátkoznak jóslásba a pápa egészségi állapota alakulását illetően.
A szentszéki sajtóközpont hangsúlyozta, hogy a hörgőgörcs délután két órakor történt. Hozzátették, hogy az orvosok a következő 24-48 óra múlva tudnak pontosabb információt adni a helyzet alakulásáról.
A kórkép továbbra is összetett, a pápa nincsen túl az életveszélyen - hangzott el.
Hangsúlyozták, hogy a beavatkozást követően a pápa légzése normalizálódott.
A szentszéki szóvivő emlékeztetett, hogy Ferenc pápának utoljára szombat este volt légzési rohama.
Ferenc pápa február 14. óta van a Gemelli-klinikán.
A Szent Péter téren hétfőtől minden nap Ferenc pápa és minden beteg felépüléséért megismételt rózsafüzérimát Victor Emanuel Fernandez bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa vezeti péntek este.
Kérését azzal indokolta, hogy történetében először a PSD nem indít önálló jelöltet az elnökválasztáson, és a baloldali szavazókat cserbenhagyva a többi kormánypárttal együtt egy olyan jelöltet támogat, aki szerinte a tavaly novemberi elnökválasztás első fordulójában elutasított rendszert és a múltat képviseli.
A volt szociáldemokrata miniszterelnök február 19-én bejelentette, hogy indul a májusi elnökválasztáson.
“Arra törekszem, hogy a polgárok biztosak legyenek a szavazatuk tiszteletben tartásában” – jelentette ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) vezetését ügyvivőként átvevő Vajda Zsombor, miután a parlament pénteken nagy többséggel menesztette az intézmény éléről Toni Greblă korábbi elnököt.
Vajda Zsombor közölte: “felelősséggel és elszántsággal” vállalja az elnökválasztás tisztaságának biztosítását. A választási hatóság korábbi alelnöke biztosította a közvéleményt arról, hogy az intézmény teljesíteni fogja a törvényben előírt feladatait, illetve a szabad és tisztességes választások biztosításában betöltött szerepét.
Vajda Zsombor az új elnök kinevezéséig látja el az Állandó Választási Hatóság irányítását.
A legfelsőbb bíróság összesen tizennyolc személy ügyében rendelt el előzetes letartóztatást vagy házi őrizetet, akik a volt államelnökjelölt védelmét ellátó zsoldoscsoport tagjai.
Az afrikai konfliktusövezetekben harci tapasztalatokat szerzett egykori idegenlégiósok vezetője, Horațiu Potra medgyesi önkormányzati képviselő, a fia és egy másik rokona ellen távollétükben adtak ki előzetes letartóztatási végzést, így ellenük nemzetközi elfogatóparancsot bocsátanak ki.
A legfőbb ügyészség 21 személyt gyanúsít az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel, tiltott fegyverviseléssel és pirotechnikai eszközök birtoklásával, illetve közrend megsértésére irányuló felbujtással. Szerdán Szeben, Maros, Temes, Kolozs és Ilfov megyében 47 helyszínen végeztek házkutatást.
A legfőbb ügyészség közleményében emlékeztetett, hogy az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat után, december 8-án hajnalban Horațiu Potrát húsz felfegyverzett zsoldosával együtt tartóztatta fel a rendőrség Bukarest felé menet.
A miniszterelnök után az ideiglenes államfő is megrótta Emil Hurezeanut, amiért válaszolt Elon Musk Romániával kapcsolatos bírálataira, anélkül, hogy erről egyeztetett volna az ország vezetőivel.
„Ha nem tudsz egy helyzeten javítani, legalább arra vigyázz, hogy ne tetézd a bajt" - tanácsolta a bukaresti diplomácia vezetőjének az ideiglenes államfő.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő korábban egy televíziós interjúban azt mondta: leváltja Hurezeanut, ha kommentál és magánszemélyeknek válaszol anélkül, hogy erről közösen döntenének.
Elégedetlenségét az váltotta ki, hogy Andrei Ţărnea román külügyi szóvivő csütörtökön az X-en válaszolt Elon Musk posztjára, amelyben a világ leggazdagabb embere "szemétségnek" neveztea Calin Georgescu elleni ügyészségi eljárást.
"Romániában az igazságszolgáltatás független és senki sem áll a törvények felett" - írta a külügyi szóvivő.
Korábban Emil Hurezeanu román külügyminiszter egy televíziós interjúban úgy vélekedett, hogy Elon Musk Georgescut támogató posztjai a román "belpolitikába történő beavatkozásnak minősíthetők".
A helyi idő szerint pénteken délelőttre tervezett amerikai-ukrán elnöki csúcstalálkozó még azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna. Donald Trump már Volodimir Zelenszkij érkezésekor, a Fehér Ház bejáratátánál megjegyzést tett a szokás szerint katonai zubbonyban megjelent ukrán elnök ruházatára. Ezután a delegációk az Ovális Irodába mentek, ahol általában néhány udvarias szót vált vendég és vendéglátó, és esetleg röviden válaszol egy-egy újságírói kérdésre.
Ezúttal a protokolláris beszélgetés helyett hosszas és hangos szóváltás tanúi lehettünk. Trump és alelnöke, J.D. Vance felrótta az ukrán államfőnek, hogy nem eléggé hálás az Egyesült Államoknak az utóbbi években Ukrajnának nyújtott támogatásért. Több alkalommal hangsúlyozták, hogy “rossz pozícióban" van, “nincsenek ütőkártyái”. Egy alkalommal Trump elnök konkrétan kijelentette, hogy ha az USA elnöke elébe tesz egy javaslatot, akkor azt alá kell írnia.
Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy Zelenszkij csakis biztonsági garanciákért cserébe mutatkozott hajlandónak lemondani az ukrán altalajkincsek kitermelési jogáról az Egyesült Államok javára.
"Ön hazárdjátékot játszik. Emberek millióinak életével játszik. A harmadik világháborúval hazardíroz. Amit művel, az nagyon tiszteletlen ezzel az országgal szemben" – vetette az ukrán elnök szemére Trump. A találkozó mélypontja az volt, amikor Zelenszkij válaszolni próbált a kritikákra, és az amerikai elnök letorkollta. “Álljon meg, eleget beszélt” – mondta, majd hozzátette, “nagy bajban van".
Trump azt is kijelentette, hogy nem állhat Ukrajna oldalán Oroszországgal szemben, mert az megakadályozná a béketeremtésben. Egyúttal rosszallóan megjegyezte a mellette ülő ukrán elnökről, hogy az gyűlöli Vlagyimir Putyint.
A találkozó félbeszakadt, Zelenszkij anélkül távozott a Fehér Házból, hogy aláírta volna a két hete intenzíven tárgyalt ásványszerződést. A bejelentett sajtótájékoztatót törölték.
Később Trump azt írta saját közösségi oldalán, hogy az ukrán elnök akkor térhet vissza a Fehér Házba, ha készen áll a békére.
Több európai vezető is az ukrán elnök mellett állt ki a Trump-Zelenszkij találkozó után
"Ma világossá vált, hogy a szabad világnak új vezetőre van szüksége” – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője. Hozzátette: „rajtunk, európaiakon múlik, hogy vállaljuk-e ezt a kihívást".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Zelenszkij „méltósága tiszteleg az ukrán nép bátorsága előtt”. „Soha nem leszel egyedül, kedves Zelenszkij elnök" – tette hozzá.
Friedrich Merz, aki valószínűleg Németország új kancellárja lesz, azt írta: "Soha nem szabad összekeverni az agresszort és az áldozatot ebben a szörnyű háborúban". Olaf Scholz leköszönő kancellár hangsúlyozta: senki sem akar békét jobban, mint Ukrajna, hozzátéve, hogy Kijev teljes mértékben támaszkodhat Berlinre és Európára.
Franciaország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Izland, Németország, Litvánia, Moldova és Svédország vezetői is támogatásukról biztosították az ukrán elnököt.
Emmanuel Macron francia elnök nem finomkodott, és kijelentette: "Van egy agresszor: Oroszország. Van egy áldozat: Ukrajna."
"Kitartunk Ukrajna mellett. Eljött az ideje annak, hogy Európa növelje erőfeszítéseit" - reagált Petr Pavel cseh államfő az X közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.
A román elnök azt írta az X-en: „Ukrajna biztonsága kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Mindannyiunknak össze kell fognunk, hogy harcoljunk értékeinkért, a szabadságért és a békéért.”
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán úgy értékelte: " Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút. Trump elnök bátran kiállt a béke mellett. Akkor is, ha ezt sokaknak nehéz megemészteni".
A heti hírösszefoglalóban szó lesz Călin Georgescu volt független elnökjelölt ellen indított bűnvádi eljárásról, annak a májusi elnökválasztásra gyakorolt hatásáról, az ellenzék bizalmatlansági indítványáról, az államháztartási hiányról és az energiaár-sapka meghosszabbításáról, a Tate fivérek elleni kényszerintézkedések enyhítéséről, valmint a németországi választások utáni koalíciós tárgyalásokról.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ásványkincsekről szóló egyezményéről.
Garzó Ferenc: Befagyott konfliktusok: sarki jég és romlott hús
A parlament pénteken elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát. Az Agerpres tudósítása szerint az AUR, az SOS Románia és a POT által beterjesztett indítványt 147-en támogatták és egy ellenszavazat volt, ami nem elegendő a kormány megbuktatásához. A kormánykoalíciót alkotó pártok, valamint az USR honatyái nem szavaztak. A kormány megbuktatásához 233 szavazatra lett volna szükség.
A Fehér Házba látogató brit miniszterelnök, Keir Starmer átadta Donald Trumpnak III. Károly brit uralkodó levelét, amelyben állami látogatásra hívta meg az amerikai elnököt. Donald Trump elfogadta a meghívást, amivel kapcsolatban Keir Starmer hangsúlyozta, hogy az történelmi gesztusnak számít abban a tekintetben, hogy brit uralkodó amerikai elnököt korábban soha nem hívott meg második hivatalos állami látogatásra.
Donald Trump első elnöksége idején, 2019-ben II. Erzsébet királynő meghívására tett hivatalos látogatást az Egyesült Királyságban.
Az ukrajnai béketárgyalásokon kísérletet tesznek majd arra, hogy az Oroszország által elfoglalt ukrán szuverén területek egy részét visszaszerezzék – közölte csütörtökön Donald Trump amerikai elnök, amikor a washingtoni Fehér Házban fogadta Keir Starmer brit miniszterelnököt.
Trump a találkozó elején újságírók kérdésére a küszöbön álló tárgyalásokra is utalva megjegyezte, hogy az oroszok „nagyon nagy területet elfoglaltak a tengerparti sávban, és arról is beszélni fogunk majd”. Hozzáfűzte, „meglátjuk, hogy vissza tudjuk-e szerezni, vagy sokat belőle vissza tudunk-e szerezni Ukrajna számára”.
A brit miniszterelnök köszönetet mondott az amerikai elnöknek, hogy „megváltoztatta a párbeszédet” Ukrajna körül, és lehetővé tette, hogy az most egy békemegállapodásról szóljon. „Együtt akarunk működni Önökkel annak érdekében, hogy a békéről szóló megállapodás tartós legyen, és történelmi egyezségként maradjon majd meg, amit senki nem sért meg” – fogalmazott a brit kormányfő. Az amerikai-brit csúcstalálkozó kiemelt témája az ukrajnai békefolyamat elindítása és az Ukrajnának adhatóbiztonsági garanciák kérdése. A találkozón Donald Trump ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával kötött ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás az a biztonsági garancia, amelyre Kijevnek szüksége van Oroszországgal szemben-idézi az amerikai elnököt az Euronews.
Reménytkeltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának csütörtöki moszkvai kibővített ülésén – írja az MTI.
Putyin szerint kölcsönös a szándék a problémák megoldására. Méltatta, hogy az amerikai partnerek pragmatizmusról és a sztereotípiák elhagyásának szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a nyugati elit továbbra is próbálja megzavarni a Moszkva és Washington között megkezdett párbeszédet.
A fejlesztési szaktárca új tűzbiztonsági építkezési szabályozást rögzítő miniszteri rendeletet küldött megjelentetésre a Hivatalos Közlönynek. Több mint két évtized után ez az első új rendelkezés ezen a területen – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter.
A szakemberek által is elavultnak tartott 1999-es szabályozás a kilencvenes évek technológiájához, építőanyagaihoz és műszaki megoldásaihoz igazodott, így már nem felel meg a mai követelményeknek, és nem veszi figyelembe az elmúlt két évtizedben kifejlesztett új technológiákat és megoldásokat.
Az új szabályzat korszerű műszaki megoldásokat és részletes műszaki helyzetmegoldási ábrákat tartalmaz, ami megkönnyíti a tervezési folyamatot, rövidebb engedélyezési időt eredményez és nagyobb tűzvédelmi biztonságot biztosít. Az új épületek ennek megfelelően épülnek, a régi épületek esetében pedig kompenzációs adaptációs megoldásokat tesz lehetővé. Például az 1999-es szabályozás még nem tartalmazta a füstérzékelők és tűzoltóberendezések kötelező alkalmazását.Az új előírások értelmében a régi kórházak esetében nem lesz kötelező külső, gyakran rendkívül drága menekülőlépcsőt építeni. Ehelyett több megoldást is lehetővé tesz a szabályozás, például tűzbiztos menedékhelyek kialakítását vagy saját áramforrással rendelkező, tűzbiztos liftek beépítését, amelyek tűzesetben is használhatók a betegek kimenekítésére.
Ferenc pápának hörgőgörcse volt, amely a légzési állapot hirtelen rosszabbodásához vezetett - közölte a Szentszék a Gemelli-klinika orvosainak információi alapján péntek este.
Ferenc pápát nem invazív gépi lélegeztetésnek vetették alá, amire a páciens pozitív választ adott - olvasható a közleményben.
Az egyházfő éber volt, és "közreműködött a terápiás beavatkozás során".
Az orvosok továbbra sem bocsátkoznak jóslásba a pápa egészségi állapota alakulását illetően.
A szentszéki sajtóközpont hangsúlyozta, hogy a hörgőgörcs délután két órakor történt. Hozzátették, hogy az orvosok a következő 24-48 óra múlva tudnak pontosabb információt adni a helyzet alakulásáról.
A kórkép továbbra is összetett, a pápa nincsen túl az életveszélyen - hangzott el.
Hangsúlyozták, hogy a beavatkozást követően a pápa légzése normalizálódott.
A szentszéki szóvivő emlékeztetett, hogy Ferenc pápának utoljára szombat este volt légzési rohama.
Ferenc pápa február 14. óta van a Gemelli-klinikán.
A Szent Péter téren hétfőtől minden nap Ferenc pápa és minden beteg felépüléséért megismételt rózsafüzérimát Victor Emanuel Fernandez bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa vezeti péntek este.
