Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem írta alá az ásványkincsekről szóló egyezményt, remélhetőleg haladéktalanul megteszi – hangsúlyozta Donald Trump…
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még decemberben vette őrizetbe az ukrán titkosszolgálatnak való kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt, és a…
A pénzügyminiszter szerint az év első három hónapjának költségvetési végrehajtása tükrözi a hazai és nemzetközi gazdasági környezet kihívásait A kiadások…
A legfelsőbb bíróság helyt adott a ploiești-i ítélőtábla előző napi ítélete ellen benyújtott fellebbezéseknek, és semmisnek nyilvánította az alkotmánybíróság december…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz Ferenc pápa haláláról, az egyre aggasztóbb méreteket öltő államháztartási hiányról, a csökkenő bortermelésről,…
Ezt a környezetvédelmi miniszter jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mircea Fechet emlékeztetett, hogy nemrégiben az Európai Unió megváltoztatta a farkasok védettségi…
Ez annak ellenére, hogy a ploiești-i ítélőtábla felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot. A Központi Választási Iroda…
Folytatódik a munkaügyi minisztérium országos programja, amely jelentős anyagi támogatással segíti a meddőséggel küzdő párokat és egyedülálló nőket a gyermekvállalásban.…
A jemeni húszi lázadók március vége óta hét US Reaper drónt lőttek le, amivel több mint 200 millió dolláros, azaz mintegy 70 milliárd forintos veszteséget okoztak a Pentagonnak. Az AP írása szerint ez volt legsúlyosabb veszteség az amerikaiak számára az Irán által támogatott fegyveresek ellen hosszabb ideje folytatott katonai akció során.
A hírügynökség forrásai szerint a legfejlettebb amerikai drónok közül hármat a múlt héten lőttek le – ami arra utal, hogy jelentősen javultak a lázadó csapatok képességei a Jemen felett repülő pilóta nélküli repülőgépekkel szemben.
A General Atomics által gyártott kifinomult drónok darabonként mintegy 30 millió dollárba kerülnek, és általában 12 ezer méter feletti magasságban repülnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem írta alá az ásványkincsekről szóló egyezményt, remélhetőleg haladéktalanul megteszi – hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
Hozzátette: az ukrán elnök már legalább három hetet késett, ennek ellenére „gördülékenyen megy a munka az Oroszország és Ukrajna közötti átfogó békemegállapodáson; siker körvonalazódik a láthatáron".
Donald Trump elnök különmegbízottja, Steven Witkoff tegnap újra az orosz elnöknél járt. Két hét alatt ez volt a második találkozó Vlagyimir Putyin és Witkoff között, és a negyedik az év eleje óta – emlékeztet az MTI. Legutóbb április 11-én volt Szentpéterváron több mint négy órán át tartott a tárgyalás, amelynek középpontjában az ukrajnai rendezés állt.
Szintén pénteken Witkoff találkozott Kirill Dmitrijevvel, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki megbízottal.
"
["post_title"]=>
string(86) "Az ukrán elnök még mindig nem írta alá az ásványkincsekről szóló egyezményt"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(75) "az-ukran-elnok-meg-mindig-nem-irta-ala-az-asvanykincsekrol-szolo-egyezmenyt"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-26 11:13:59"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-26 08:13:59"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449801"
["menu_order"]=>
int(4078)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3691 (24) {
["ID"]=>
int(449798)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-26 11:12:48"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-26 08:12:48"
["post_content"]=>
string(2527) "
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még decemberben vette őrizetbe az ukrán titkosszolgálatnak való kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt, és a román hatóságok erőfeszítéseket tesznek, hogy védelmet és konzuli segítséget biztosítsanak számára - tájékoztatott a külügyminisztérium.
A közlemény szerint az eset „tankönyvbe illően példázza, hogyan kell propagandisztikus célból felmelegíteni egy témát”.
A külügyminisztérium szerint a román állampolgárt valójában négy hónappal ezelőtt Abháziában vették őrizetbe, majd Szocsiba szállították. Közben Bukarest kapcsolatba lépett a grúz és az orosz hatóságokkal, hogy biztosítsa a konzuli segítségnyújtást, és garantálja az ilyen helyzetben lévő személyek jogainak tiszteletben tartását.
A nemzetközi jog értelmében a szabadságelvonással járó intézkedéseknek alávetett személyeknek joguk van az ártatlanság vélelméhez, valamint ahhoz, hogy észszerű időn belül és számukra érthető nyelven tájékoztassák őket az ellenük felhozott vádakról - magyarázták.
A minisztérium továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és kapcsolatban áll a román állampolgár családjával is - olvasható a közleményben.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy őrizetbe vettek egy román állampolgárt, akit az ukrán titkosszolgálatnak való kémkedéssel gyanúsítanak.
Az FSZB honlapján közzétett tájékoztatás szerint a 23 éves román állampolgár 2024 nyarán az ukrán hírszerző szolgálat utasítására információkat gyűjtött és továbbított a Szocsiban levő orosz légvédelmi létesítményekről. Cserében az ukrán szolgálatok megígérték neki, hogy segítenek biztonságban elhagyni Oroszországot és csatlakozni önkéntesként az Oroszország ellen harcoló ukrán fegyveres erőkhöz.
Az FSZB Krasznodar régióbeli nyomozó hatósága kémkedés gyanúja miatt büntetőeljárást indított az őrizetbe vett román állampolgár ellen. A nyomozás folyamatban van.
A pénzügyminiszter szerint az év első három hónapjának költségvetési végrehajtása tükrözi a hazai és nemzetközi gazdasági környezet kihívásait
A kiadások csökkentését és a beruházások növelését folytatni kell - állapította meg Tánczos Barna péntek este a Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy idén március végén 2,28 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A pénzügyminiszter szerint az adatok egyúttal tükrözik a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó intézkedések első eredményeit is.
„Nőnek a beruházások, és csökkennek a működési költségekre fordított kiadások” - írta.
Tánczos közölte, hogy az év első három hónapjában a bevételek 6,9 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest, az áfabevételek közel 37 milliárd lejre emelkedtek, a beruházások pedig meghaladták a 25 milliárd lejt, ami több mint 10 százalékos növekedést jelent az előző év első negyedéhez képest.
Hozzátette, hogy az állami kiadások nőttek, tükrözve a tavalyi béremeléseket és nyugdíjemeléseket, ugyanakkor a helyi önkormányzatok és a központi állami intézmények is csökkentették a működési kiadásaikat.
„Ezek olyan eredmények és irányok, amelyeket gyorsabban és hatékonyabban kell folytatni. Ehhez elsősorban politikai stabilitásra van szükség, de ugyanilyen fontos az állami intézmények közös erőfeszítése is. A kiadások csökkentése és a költségvetési szabályok betartása minden állami intézmény legfontosabb feladata kell legyen, mindenféle kivétel vagy engedmény nélkül” - zárta bejegyzését Tánczos Barna.
A legfelsőbb bíróság helyt adott a ploiești-i ítélőtábla előző napi ítélete ellen benyújtott fellebbezéseknek, és semmisnek nyilvánította az alkotmánybíróság december 6-i határozatának felfüggesztését.
A ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki döntését a regionális ügyészség és az alkotmánybíróság fellebbezte meg.
A gyászszertartás helyi idő szerint délelőtt 10 órakor kezdődött a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren, és a Santa Maria Maggiore-bazilikában tartott végső tiszteletadással zárult.
A húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt egyházfő gyászszertartását a bíborosi kollégium dékánja celebrálta. Giovanni Battista Re bíboros a homíliája végén arra kérte Ferenc pápát, aki szerette azzal befejezni beszédeit, hogy ne felejtsenek el imádkozni érte, hogy most ő imádkozzon értünk.
„Az égből most te áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot, ahogyan ezt múlt vasárnap tetted ennek a bazilikának az erkélyéről, utoljára magadhoz ölelve Isten egész népét, és vele lélekben az emberiséget is, amely őszinte szívvel keresi az igazságot és ébren tartja a remény lángját” – fogalmazott Giovanni Battista Re.
A szertartásrendet Ferenc pápa egyszerűsítette, így a korábban szokásos három koporsó helyett egyetlen, cinkkel bélelt fakoporsóban temették el az egyházfőt. A koporsót péntek este zárták le, nem nyilvános szertartás keretében.
A búcsúvételi szertartást követően a koporsót átalakított, üvegtetejű pápamobilban átvitték a Szent Péter-tértől körülbelül öt kilométerre lévő római Santa Maria Maggiore-bazilikába.
Az 5. század elején, tehát még a római császárok korában épült pápai főszékesegyház egyike a római négy patriarchális bazilikának. Nevét Szűz Máriától kapta. A bazilika úgy áll a Vatikán tulajdonában, hogy nem annak területén található.
A pápa koporsóját szállító menetet félórás útja során hívők százezrei köszöntötték tapssal, integetve. A menet áthaladt a Gianicolo-domb alatti alagúton, a II. Viktor Emánuel olasz királyról elnevezett hídon, érinti a központi Velence teret, a Forum Romanumot és a Colosseumot, majd a Via Merulanán érkezett a Santa Maria Maggiore-bazilikához.
VATICAN MEDIA Divisione
A bazilika előtti lépcsősoron olyan hajléktalanok, szegények, engedéllyel néhány órára elengedett elítéltek fogadták a koporsót, egy-egy szál fehér rózsával kezükben, akikkel Ferenc pápa az utóbbi tizenkét évben közeli kapcsolatba került.
Ferenc pápát végakaratának megfelelően a Santa Maria Maggiore-székesegyház bal oldali mellékhajójában helyezték örök nyugalomra. Az egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja azon az ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli útja kezdetén és végén elment imádkozni. Kérésének megfelelően sírhelyét a bazilika páli kápolnája és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítették el. Ferenc pápa rendelkezett arról is, hogy a sír legyen egyszerű, különösebb díszítés nélkül, egyetlen felirattal: Franciscus.
Ferenc pápa búcsúztatásán részt vett a világ szinte valamennyi vezető politikusa, köztük 12 uralkodó, 52 államfő és 12 miniszterelnök.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz Ferenc pápa haláláról, az egyre aggasztóbb méreteket öltő államháztartási hiányról, a csökkenő bortermelésről, egy felmérésről, amely hazánk lakosságának NATO és EU iránti elkötelezettségéről szól, valamint arról, hogy egyes amerikai államok megtámadták a bíróságon Donald Trump vámpolitikáját.
Szőcs Levente összefoglalója arról, hogy Donald Trump amerikai elnök visszakozni látszik a Kínával szembeni vámháborút illetően.
Garzó Ferenc: A pápaság változó arcai és hiányzó lapjai
Alabamában helyi idő szerint csütörtökön kivégeztek egy 55 éves férfit, aki 2010-ben megerőszakolt és meggyilkolt egy nőt. James Osgood maga kérte a halálbüntetése végrehajtását. Barátnője és tettestársa életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
A férfit halálos injekcióval végezték ki. Ezzel 14-re emelkedett az Egyesült Államokban az év eleje óta végrehajtott kivégzések száma.
Az Equal Justice Initiative (EJI), a halálbüntetést ellenző szervezet közleményében azt írta, hogy az elítélt felhagyott a kivégzése elleni fellebbezéssel, és levélben kérte, hogy vessenek véget az életének.
Az EJI megállapította, hogy az elítélt férfi nem részesült tisztességes tárgyalásban, és a bíróságok több enyhítő körülményt is figyelmen kívül hagytak: Osgoodot születésekor elhagyták, alultápláltságban szenvedett, szexuálisan bántalmazták, pszichiátriai osztályra került, és öngyilkosságot kísérelt meg.
Az Egyesült Államok 50 államából 23-ban eltörölték a halálbüntetést. Hat másik államban (Arizona, Kalifornia, Ohio, Oregon, Pennsylvania és Tennessee) a kormányzó döntése alapján moratóriumot vezettek be a kivégzésekre.
Donald Trump a Truth Social oldalán üzent Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miután szerdáról csütörtökre virradó éjjel nagyszabású orosz támadás érte Kijevet, amelyben kilencen meghaltak és mintegy hetvenen megsebesültek, írja a BBC.
Az orosz erők drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadták az ukrán fővárost, a támadás számos lakóépületben okozott tüzet.
Az amerikai elnök ezzel kapcsolatban a bejegyzésében azt írta: „nem örül” a kijevi támadásnak, ami szerinte „nem volt szükséges”, illetve „az időzítése is rossz”.
Vlagyimir, állj! – üzente az orosz elnöknek, hozzátéve, hogy „heti ötezer katona hal meg a fronton”. Szülessen meg a békeszerződés – zárta a posztot Trump.
Ezt a környezetvédelmi miniszter jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Mircea Fechet emlékeztetett, hogy nemrégiben az Európai Unió megváltoztatta a farkasok védettségi státuszát, a fajt jelenleg a „védett” kategóriába sorolták vissza a „szigorúan védett” helyett.
Románia álláspontja azonban az, hogy a farkasok helyett inkább a medvék védettségén kellene lazítani, mert – legalábbis ami a két faj romániai populációit illeti –, mivel a medveállomány a farkasoknál jobban konzerválódott.
Fechet elmondta, hogy javaslatát már az uniós környezetvédelmi tanács ülésén is ismertette. Időközben semmi sem gátolja meg a romániai hatóságokat abban, hogy intézkedjenek a lakosság védelméről – tette hozzá. A minisztérium közvitára bocsátott egy sürgősségirendelet-tervezetet, amelyik kiiktatná a fokozatosság elvét a medvék elleni védekezésből, és a polgármesterekre bízza annak eldöntését, hogy elkergetik, befogják vagy kilövik a településre bejáró nagyvadakat.
Ez annak ellenére, hogy a ploiești-i ítélőtábla felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtök este közölte, hogy az ország összes választási irodája folytatja a tevékenységét az elnökválasztási törvény és más jogszabályok előírásainak megfelelően.
A bíróságok portálján közzétett adatok szerint a csütörtöki ítélet egy Gheorghiță Popescu nevű magánszemély beadványára született.
A ploiești-i regionális ügyészség máris fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bíróságon.
Az alkotmánybíróság határozatai nem támadhatók meg a bíróságon – jelentette ki Tudorel Toader korábbi alkotmánybíró és igazságügyi miniszter. Elmondta: a döntést jogi ismérvek nem támasztják alá, az azt meghozó bírónak csupán azt sikerült elérnie, hogy a neve bekerült a köztudatba.
Az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetője, Radu Marinescu is úgy vélte, a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy egy közigazgatási bíróság felfüggessze vagy megsemmisítse az alkotmánybíróság határozatait.
Marinescu hozzátette, hogy a májusi elnökválasztást nem érinti a ploiești-i ítélőtábla döntése, mert az ítélet nem terjed ki a választás megszervezéséről szóló kormányhatározatokra.
Az Igazságügyi Felügyelet (IJ) megvizsgálja, hogy fegyelmi vétséget követett-e el a ploiești-i ítélőtábla bírója. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtök esti közleménye szerint az ellenőrzést az indokolja, hogy az eddigi hozzávetőlegesen harminc hasonló ügyben az ítélőtáblák elutasították a keresetet. „A bírósági gyakorlat egységes ebben a tekintetben” - tették hozzá.
Folytatódik a munkaügyi minisztérium országos programja, amely jelentős anyagi támogatással segíti a meddőséggel küzdő párokat és egyedülálló nőket a gyermekvállalásban.
A program keretében 15 ezer lejes támogatás igényelhető. Ebből 5 ezer lej a gyógyszereket, 10 ezer lej pedig az orvosi beavatkozásokat fedezi. A jelentkezések elektronikusan nyújthatók be, a pályázók a beérkezés sorrendjében részesülnek a támogatásban.
„A tavalyi eredmények is egyértelműen igazolják: a program valódi segítséget nyújt azoknak, akik tudatosan, felelősségteljes döntéssel vállalnának gyermeket, de orvosi támogatásra szorulnak. Az eddig résztvevők 62 százaléka a 30 és 39 év közötti korosztályból került ki, sokan épp ebben az életszakaszban készülnek családalapításra” – idézte Derzsi Ákos államtitkárt az RMDSZ csütörtöki közleménye.
A program idei költségvetése 150 millió lej, vagyis tízezer pályázat fedezésére elegendő.
Célja, hogy enyhítse a meddőséggel küzdők terheit, és hozzájáruljon a születésszám növeléséhez egy elöregedő, csökkenő népességgel szembenéző társadalomban - tette hozzá az államtitkár.
A jemeni húszi lázadók március vége óta hét US Reaper drónt lőttek le, amivel több mint 200 millió dolláros, azaz mintegy 70 milliárd forintos veszteséget okoztak a Pentagonnak. Az AP írása szerint ez volt legsúlyosabb veszteség az amerikaiak számára az Irán által támogatott fegyveresek ellen hosszabb ideje folytatott katonai akció során.
A hírügynökség forrásai szerint a legfejlettebb amerikai drónok közül hármat a múlt héten lőttek le – ami arra utal, hogy jelentősen javultak a lázadó csapatok képességei a Jemen felett repülő pilóta nélküli repülőgépekkel szemben.
A General Atomics által gyártott kifinomult drónok darabonként mintegy 30 millió dollárba kerülnek, és általában 12 ezer méter feletti magasságban repülnek.
