Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
A szenátus munkaügyi bizottsága két héttel elhalasztotta a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet megvitatását. A szenátus döntő házként fog…
Világhírű magyar előadóművészt, Baráti Kristóf, Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar hegedűművész, karmestert köszöntötték április elején Kolozsváron, majd április…
Zavartalanul tudták megkezdeni a munkát a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) munkatársai kedden, azt követően, hogy az országban hónapok óta tiltakozó…
A fő ok: saját gazdaságpolitikája. Április elején léptek életbe a világ legtöbb országának termékeire kivetett büntetővámok, amelyek megrázkódtatásokat okoztak a…
Az indiai hadsereg kedd reggeli közleménye szerint a pakisztáni hadsereg „mindenféle indoklás nélkül” tüzet nyitott kézifegyverekből az ellenőrző vonalon át,…
Robbanás történt tegnap délután a hadsereg Ilfov megyei tüzérségi laboratóriumában, a detonációban egy civil alkalmazott életét vesztette. A védelmi minisztérium közleménye szerint a robbanás akkor következett be, amikor egy technikus robbanóanyagok fizikai-kémiai vizsgálatát végezte. A fővárosi katonai tűzoltók 35 perc alatt eloltották a tüzet.
Az incidens körülményeit az alakulat vezetősége és a bukaresti katonai ügyészség is vizsgálja.
A védelmi minisztérium közleményben üdvözölte, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta az új Patriot légvédelmi rakétarendszer átadását Romániának. A döntést az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége jelentette be tegnap.
Az új Patriot-üteg a Románia által tavaly szeptemberben Ukrajnának átengedett légvédelmi rendszert hivatott pótolni – írták a közleményben.
A védelmi minisztérium közleményéből kiderül, hogy az új rakétaelhárító rendszer radarberendezése korszerűbb a tavaly Ukrajnának adományozotténál.
A Patriot ellenértékét az Azonnali Légvédelmi Kezdeményezés részeként biztosítják a szövetséges államok.
"
["post_title"]=>
string(93) "Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta az új Patriot-rendszer átadását"
["post_excerpt"]=>
string(125) "Az új Patriot-üteg a Románia által tavaly szeptemberben Ukrajnának átengedett légvédelmi rendszert hivatott pótolni."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "az-egyesult-allamok-kulugyminiszteriuma-jovahagyta-az-uj-patriot-rendszer-atadasat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-30 12:48:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-30 09:48:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449895"
["menu_order"]=>
int(4051)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3686 (24) {
["ID"]=>
int(449879)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-29 13:34:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-29 10:34:47"
["post_content"]=>
string(1313) "
Spanyolország és Portugália nagy részén kedden kora reggel helyreállt az áramszolgáltatás a tegnapi országos áramkimaradás után, de a hatóságok még mindig próbálják kideríteni, mi okozta a hirtelen áramszünetet.
Tegnap délután a Spanyolországot megbénító áramszünet ellenére sikerült felszállnia Madridból a TAROM Bukarest járatának, 150 utassal a fedélzetén. A TAROM akkor azt közölte, hogy a madridi Barajas repülőtéren válságos a helyzet, a poggyászszalagok nem működnek.
A spanyolországi villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Electrica közölte, hogy ma reggel gyakorlatilag az ország teljes villamosenergia-igényét képes volt kielégíteni, míg a portugál REN azt közölte, hogy hétfő késő estére az ország mind a 89 alállomása újra működött.
Újra megnyitottak az iskolák és az irodák, a tömegközlekedés hosszú késések után újraindult, enyhültek a közlekedési dugók, és sok kórház helyreállította az áramszolgáltatást, míg mások továbbra is generátorokról működnek – jelenti a Reuters.
Az idei negyedik, május 16-ig tartó jegyzési időszakban az 1, 3 és 5 éves futamidejű lejalapú Fidelis kötvények 6,75, 7,4 és 7,8 százalékot kamatoznak. A 2 és 7 éves futamidejű euróalapú papírok hozama 3,85 és 6,25 százalék.
A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők.
A lakossági állampapírokból származó jövedelem nem adóköteles - emlékeztetett a pénzügyminisztérium.
A véradók kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az államkötvényekhez. Az egyéves futamidejű kötvények 7,75 százalékot kamatoznak. További előny a véradók számára, hogy esetükben az 5000 lejes alsó felvásárlási küszöb 500 lejre csökken, a felső küszöb pedig 100.000 lejre nő. A kedvezménnyel azok élhetnek, ha igazolni tudják, hogy a 2024. november 1. óta eltelt időszakban vért adtak.
A tárca adatai szerint egyre több véradó vásárol államkötvényeket, az idén eddig 12.046 donor több mint 964 millió lejt fektetett be, a lakosság által felvásárolt kötvények összege közel 8 milliárd lejre rúg.
A Hargita megyei rendőrség közlése szerint, amikor a rendőrök a víztározóhoz érkeztek, a 18 éves lányt már kiemelték a vízből, de a Hargita megyei mentőszolgálat munkatársai sikertelenül próbálták újraéleszteni.
A rendőrségi vizsgálatok során kiderült, hogy a lány egy kirándulócsoport tagjaként a tó melletti erdőben sétált, amikor megijedt egy medvétől, menekülni kezdett, és futás közben egyensúlyát elveszítve a magasból a tóba esett.
A szenátus munkaügyi bizottsága két héttel elhalasztotta a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet megvitatását.
A szenátus döntő házként fog szavazni a tervezetről, amelyet korábban a képviselőház módosításokkal fogadott el: eltörölte a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának fokozatos emelését rögzítő függeléket, amely szerint az általános nyugdíjkorhatár csak 2045-re érte volna el a 65 évet. A képviselőház által elfogadott változat szerint 2026. január elsejétől az összes ügyész és bíró a 65. évének betöltésekor mehet nyugdíjba.
Marius Humelnicu, a szenátus munkaügyi bizottságának elnöke azzal indokolta a halasztást, hogy röviddel az ülés előtt több módosító javaslat érkezett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorai bírálták a tervezetet, hangsúlyozva, hogy a párt a nyugdíjak járulékalapú kiszámítását támogatja.
Románia lakossága 21,739 millió fő volt 2025. január elsején, ami félszázalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Városon 12 millió 50 ezren élnek, 1,2 százalékkal kevesebben, mint egy éve, a vidéken élők száma 9 millió 680 ezer, ami 0,4 százalékkal több, mint 2024 elején.
Az adatokból az is kiderül, hogy folytatódik a lakosság elöregedése. 100 (15 év alatti) gyermekre 132,4 65 évnél idősebb személy jut, ami 4,5 százalékos romlást jelent. A 14 évesnél fiatalabb lakosság aránya az összlakossághoz viszonyítva 0,3 százalékponttal csökkent, a 65 év fölöttiek aránya pedig 0,4 százalékponttal nőtt.
A lakosság átlagéletkora 42,9 év volt az elemzett időszakban, csaknem öt hónappal magasabb, mint 2024. január elsején. A legnépesebb korcsoport a 45-49 év közöttieké, ők teszik ki a lakosság 8,6 százalékát.
Világhírű magyar előadóművészt, Baráti Kristóf, Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar hegedűművész, karmestert köszöntötték április elején Kolozsváron, majd április 10-én kortárs szerző remekművét, Vajda János Karnyóné című vígoperáját mutatták be az Állami Magyar Operában. Mindezekről László Tibortól, a Kolozsvári Rádió munkatársától hallhatunk.
Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat legfrissebb lapszámait ismerteti.
Bejelentette lemondását június 15-i hatállyal Ronan Bar, az izraeli Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetője - közölte hétfőn a The Jerusalem post című izraeli lap.
A tájékoztatás szerint Bar mindezt a Sin Bet szolgálatteljesítés közben életüket vesztett tagjairól való megemlékezésen jelentette be a belbiztonsági szolgálat központjában
"Harmincöt év szolgálat után, annak érdekében, hogy szavatolni lehessen egy állandó utód kijelölésének rendezett eljárását és a szakmai irányítás átadását, 2025. június 15-én befejezem munkámat" - mondta hozzátéve, hogy bejelentését egy olyan estére időzítette, amely "a megemlékezésről, hősiességről és önfeláldozásról" szól.
Bar hangsúlyozta, hogy minden köztisztviselőnek, aki kudarcot vallott a biztonság szavatolásával október 7-én, "alázatosan fejet kell hajtania a meggyilkoltak, az elesettek, a sebesültek, a túszok, illetve családjaik előtt és ennek megfelelően kell cselekedniük". "Mindannyiunknak" - tette hozzá. "Szakmai életutam minden döntésének a hazaszeretetem és az állam iránti lojalitásom voltak az alapjai, ahogy ezen az estén is" - hangsúlyozta.
Bar kijelentette, hogy intézményes védelemre van szüksége a Sin Bet utána következő vezetőinek, hogy megfelelően el tudják majd látni hivatalukat. Kiemelte, hogy az államnak "világos vonalat kell húznia különbséget téve a bizalom és a lojalitás között".
Rámutatott, hogy az izraeli legfelsőbb bíróságon folyó eljárás nem személy szerint ellene irányul, hanem "a Sin Bet vezetőinek jövőbeli függetlenségéről".
"Természetesen készen állok részt venni minden olyan eljárásban, amelyet a törvényszék szükségesnek ítél, hogy biztosíthassam ezt a jövőt" - fűzte hozzá.
Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság ideiglenesen felfüggesztette március 21-én Bar leváltását, miután az előző nap menesztését megszavazták egy késő esti kormányülésen Benjámin Netanjahu miniszterelnök javaslatára. Az ellenzéki pártok és egyéb szervezetek számos beadványban tiltakoztak emiatt a legfelsőbb bíróságon.
Netanjahu március 16-án közölte, hogy már régen elvesztette bizalmát Barban, s hogy a belbiztonsági szolgálat vezetőjébe vetett bizalom, akinek feladatkörébe tartozik a terrorizmus elhárítás mellett a kormányzati tisztségviselők biztonságának szavatolása is, különös jelentőséggel bír háborús időkben.
Zavartalanul tudták megkezdeni a munkát a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) munkatársai kedden, azt követően, hogy az országban hónapok óta tiltakozó egyetemisták hétfő késő este felhagytak a közmédia épületének blokádjával.
Két hétig tartották zárlat alatt az egyetemisták a közmédia épületét, ellehetetlenítve a munkát.
A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy a közszolgálati média nem az emberek érdekeit szolgálja, hanem "ellenük" dolgozik.
Az egyetemisták azt követelték, hogy írjanak ki új pályázatot a szerbiai médiahatóság (REM) tagjainak megválasztására, mert – mint mondták - amíg nem működik a REM, addig nincs, aki megfékezze az RTS "rosszindulatú tudósításait". Azt mondták, mindaddig maradnak, amíg új pályázatot nem írnak ki, vagy amíg meg nem szűnik az RTS. A szerbiai parlament illetékes testülete hétfőn megsemmisítette a korábbi pályázatot, és újat írt ki.
Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva. Ezt követően országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.
Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése.
A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.
A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.
A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.
A fő ok: saját gazdaságpolitikája. Április elején léptek életbe a világ legtöbb országának termékeire kivetett büntetővámok, amelyek megrázkódtatásokat okoztak a világpiacon. A Bloomberg több közvélemény-kutatás adatai alapján most arról ír: miközben közeledik az elnökség szimbolikusnak tekintett 100. Napja, a választók többsége szerint Trump nem teljesítette az amerikai gazdaság megerősítésére tett ígéreteit.
Trump az amerikai gazdaság helyreállításával és az illegális bevándorlás megállításával nyerte meg a tavaly novemberi elnökválasztást.
Mindeközben fokozódik a nyomás a republikánusokon egy korábbi, 2017-es adóterv miatt. Ehhez szüksége lesz a kongresszusi republikánusok támogatására – akik sajtóértesülések szerint aggódhatnak amiatt, hogyan befolyásolhatja esélyeiket a 2026-os félidős választásokon a Fehér Ház gazdaságpolitikája.
A republikánus stratégák szerint a mindenkori kormányzópárt általában kongresszusi helyeket veszít a félidős választásokon, egy recesszió pedig szinte garantálná a republikánusok 2026-os vereségét, és visszaadná az irányítást a demokratáknak.
Az indiai hadsereg kedd reggeli közleménye szerint a pakisztáni hadsereg "mindenféle indoklás nélkül" tüzet nyitott kézifegyverekből az ellenőrző vonalon át, Kupvara és Baramulla körzetekben. Az indiai hadsereg "gyorsan és hatékonyan" reagált - áll a szövegben. Áldozatokról nem érkeztek jelentések.
A két ország között azután erősödött föl az ellenségeskedés, hogy április 22-én fegyveresek terrortámadást követtek el a népszerű turisztikai városban, Pahalgamban. A vitatott hovatartozású Kasmír India által ellenőrzött régiójában történt múlt keddi terrortámadásban 26-an - 25 indiai és egy nepáli állampolgár - vesztették életüket, sokan megsebesültek.
India azt állítja, hogy a pakisztáni hírszerzés támogatta a terroristákat. Pakisztán tagadja ezt.
A terrortámadást követően India csaknem a felére csökkentette az iszlámábádi nagykövetségén tartózkodók számát, nemkívánatos személynek nyilvánította a pakisztáni diplomáciai képviselet katonai tanácsadóit, és bezárta a kulcsfontosságú attari ellenőrzőpontot a határon. Az indiai hatóságok felfüggesztették az Iszlámábáddal kötött vízmegosztási megállapodást, valamint a vízumok kiadását pakisztáni állampolgároknak.
Pakisztáni viszont bejelentette, hogy felfüggeszti az Indiával kötött összes kétoldalú megállapodást. Azt is megjegyezték, hogy háborús cselekménynek tekintenének minden olyan indiai kísérletet, amely az Indus folyó vízfolyásának elterelésére irányul. Ezenkívül Pakisztán lezárta légterét India előtt és nemkívánatos személynek nyilvánította az indiai nagykövetség katonai tanácsadóit. Pakisztáni állítás szerint olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek szerint India terrorszervezeteket támogat az országban.
Robbanás történt tegnap délután a hadsereg Ilfov megyei tüzérségi laboratóriumában, a detonációban egy civil alkalmazott életét vesztette. A védelmi minisztérium közleménye szerint a robbanás akkor következett be, amikor egy technikus robbanóanyagok fizikai-kémiai vizsgálatát végezte. A fővárosi katonai tűzoltók 35 perc alatt eloltották a tüzet.
Az incidens körülményeit az alakulat vezetősége és a bukaresti katonai ügyészség is vizsgálja.
