A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A…
Lia Savonea szerint Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyben figyelmeztette az alkotmánybíróságot az uniós források elvesztésének kockázatára, összeegyeztethetetlen a hatalmi ágak…
A kürpödi (Chirpăr) család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután két testvére vízbe fúlt, másik kettő pedig…
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését…
Az Európai Bizottság 2024 februárjában indult vizsgálata megállapította: a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések és a nagymértékben személyre…
Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget a pakisztáni főváros egyik síita mecsetje elleni pénteki támadásért. Az öngyilkos merénylő imaidő…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányzati pálfordulásról, hiszen a kabinet főleg az RMDSZ unszolására hajlandónak mutatkozik felülvizsgálni a helyi adókról…
Az országos háromoldalú tanácsban elemezte pénteken a kormány a munkáltatókkal a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket, a közigazgatási átszervezési tervet, valamint az állami költségvetés általános irányvonalait.
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A hírügynökségnek három forrás is megerősítette az értesülést, azonban azt is hozzátették, hogy a határidő valószínűleg csúszni fog, mert a legfontosabb kérdésekben nincs megállapodás.
A tervek szerint az esetleges békemegállapodást népszavazásra bocsátanák Ukrajnában, és a referendummal egy időben országos választásokat is tartanának – ennek megszervezése azonban jogi és logisztikai akadályokba ütközik a hadiállapot miatt.
Az amerikai tárgyalók állítólag azzal sürgették a megegyezést, hogy a novemberi félidős választások közeledtével Trump elnök figyelme a belföldi ügyek felé fordul.
A témával kapcsolatban az amerikai elnök annyit jegyzett sejtelmesen újságíróknak nyilatkozva, hogy „valami történhet” az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként.
A Washington közvetítésével zajló orosz-ukrán tárgyalások második fordulója csütörtökön zárult le Abu-Dzabiban.
Lia Savonea szerint Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyben figyelmeztette az alkotmánybíróságot az uniós források elvesztésének kockázatára, összeegyeztethetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A kormányfő azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló döntés további halasztása veszélybe sodorhatja a helyreállítási alap egy részét.
Savonea szerint ez beavatkozás az igazságszolgáltatásba. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy véli a kormányfő figyelmeztetése nyomásgyakorlásnak minősül. Hangsúlyozta: a döntéseknek kizárólag jogi elemzésen, nem pedig politikai vagy költségvetési szempontokon kell alapulniuk. Az alkotmánybíróság feladata nem a kormányzati politika támogatása, hanem az alkotmányosság védelme – mutatott rá a legfelsőbb bíróság elnöke.
A miniszterelnök szerint a kormány célja az, hogy egy időben fogadja el a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló két nagy törvénycsomagot - még a 2026-os költségvetés jóváhagyása előtt.
Ilie Bolojan a szociális érdekegyeztető tanács pénteki ülésén egyúttal bemutatta a büdzsé főbb mutatóit: 6,2%-os költségvetési hiánycél, a GDP 7%-át kitevő beruházások – ha befejeződnek augusztus végéig az országos helyreállítási tervben finanszírozott projektek -, és 4%-os inflációs cél az év végére.
A munkáltatói oldal azt hangsúlyozta, hogy kisebb, hatékonyabb államot, kevesebb adminisztrációt és több beruházási ösztönzőt szeretnének.
A szakszervezetek viszont ellenzik a létszámleépítést, mivel érvelésük szerint a közigazgatás már most is munkaerőhiánnyal küzd.
A kürpödi (Chirpăr) család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután két testvére vízbe fúlt, másik kettő pedig korábban tüdőgyulladás szövődményeibe halt bele - tájékoztatott a Szeben megyei gyermekvédelem.
Az intézkedésre a gyermek fizikai és érzelmi integritásának védelme érdekében volt szükség. A döntést a bíróság hozta meg a kockázati tényezők elemzésének lezárulta után.
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését célozza. A felek szerint ez a lépés a márciusra tervezett teljes körű kereskedelmi megállapodás előszobája.
Az USA jelentősen csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat – 50 százalékról 18-ra. A 25 százalékos büntetővámot – amelyet India orosz olajvásárlásai miatt vezettek be – most visszavonták, miután India vállalta, hogy az USA‑ból és Venezuelából vásárol olajat.
A megállapodás részeként India vállalja, hogy 500 milliárd dollár értékben vásárol amerikai termékeket öt év alatt, többek között: olajat és gázt, kokszolható szenet, repülőgépeket és alkatrészeket, technológiai termékeket (pl. AI‑hoz használt GPU‑kat). Ugyanakkor India csökkenti vagy eltörli a vámokat számos amerikai termékre, köztük mezőgazdasági árukra és alkoholos italokra.
Az Európai Bizottság 2024 februárjában indult vizsgálata megállapította: a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések és a nagymértékben személyre szabott ajánlórendszer olyan funkciók, amelyek nem megfelelően felmért kockázatokat hordozhatnak a felhasználók - különösen a kiskorúak - mentális és fizikai jóllétére nézve.
A bizottság szerint a TikTok nem vette kellően figyelembe az alkalmazás kényszeres használatára utaló fontos mutatókat, így például azt, hogy a kiskorúak mennyi időt töltenek az applikációval éjszaka, és nem alkalmaz elég hatékony képernyőidő‑kezelő és szülői felügyeleti eszközöket.
A TikToknak lehetősége van reagálni az észrevételekre. Amennyiben az Európai Bizottság végleges döntésében is jogsértést állapít meg, akár a cég éves árbevételének 6 százalékát elérő bírságot szabhat ki.
Európában egyre keményebb a hangulat a közösségi médiával szemben. Több ország – Franciaország, Spanyolország, India, Ausztrália – már szigorú korhatár‑szabályokat vezetett be vagy tervez bevezetni.
Itthon a Mentsük meg a Gyermekeket szervezet azt javasolja, hogy Romániában tiltsák meg a 13 év alattiak számára a közösségi média használatát, a 13 és 15 év közöttiek pedig csak szülői engedéllyel hozhassanak létre fiókot.
A szervezet szerint a platformok jelenleg nem ellenőrzik megfelelően a felhasználók életkorát, ezért szankciókat sürgetnek azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem tesznek eleget a biztonsági előírásoknak.
A szervezet kutatásai szerint a túlzott közösségimédia‑használat növeli a depresszió, a szorongás és az önkárosító magatartás kockázatát. A gyermekvédők szerint elengedhetetlen a hatékony életkor‑ellenőrzés, a privát fiókok alapértelmezett beállítása és a függőséget erősítő algoritmusok visszaszorítása.
A javaslat része az is, hogy az iskolákban kötelező legyen a digitális oktatás, különös tekintettel az online veszélyek felismerésére.
Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget a pakisztáni főváros egyik síita mecsetje elleni pénteki támadásért.
Az öngyilkos merénylő imaidő alatt támadt rá a síita mecsetre. A merényletnek legalább 31 halálos áldozata és 169 sebesültje van.
Ez volt a legvéresebb támadás a pakisztáni fővárosban 2008 szeptembere óta, amikor 60 ember halt meg egy pokolgépes merényletben, ami lerombolta az ötcsillagos Marriott szálloda egy részét.
Az Iszlám Állam péntek éjszakai közlése szerint egyik fegyveresük a gyülekezetet vette célba, és felrobbantott egy robbanóanyaggal teli mellényt.
A mintegy 250 milliós lélekszámú dél-ázsiai ország szunnita többségű, lakosságának 15-20 százaléka síita muszlim.
Az amerikai elnök szerint jól sikerültek az Irán és az Egyesült Államok között Ománban megtartott tárgyalások, és a jövő héten újra találkoznak a két ország képviselői.
Donald Trump azt mondta: a teheráni küldöttség „nagyon akarja a megállapodást”. „Tudják, hogy a következmények nagyon súlyosak” – mondta az amerikai elnök utalva az USA haditengerészete által összevont jelentős erőkre a Perzsa-öböl térségében.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szintén pozitívan nyilatkozott a pénteki megbeszélésekről. „A bizalomépítés fázisában vagyunk” – mondta hozzátéve, hogy Irán nem fogad el fenyegetéseket, és a párbeszéd kizárólag a nukleáris kérdésre korlátozódhat. Washington eredetileg a rakétaprogramot, a regionális milíciák támogatását és az emberi jogok kérdését is napirendre tette volna.
Közben az amerikai elnök olyan rendeletet írt alá, amely 25 százalékos vámot helyez kilátásba minden olyan ország számára, amely üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal. Ez jelentős diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás Teheránra és partnereire.
Ugyanakkor az Egyesült Államok 15 vállalatot és 14 hajót vett fel a szankciós listájára. A cél az iráni „árnyékflotta” megfékezése. A szankciók olyan hajókat érintenek, amelyek a nemzetközi ellenőrzés elől rejtve próbálják szállítani az iráni olajat, és így kulcsszerepet játszanak Teherán számára a szankciók kijátszásában.
A péntek esti három és félórás megnyitót egyszerre tartották Milánó San Siro stadionjában és Cortina d’Ampezzóban, ami példa nélküli az olimpiai játékok történetében.
A Harmónia címet viselő esemény Olaszország történelmét, művészetét és divatját ünnepelte. Az olimpiai lángot legendás olasz síelők gyújtották meg: Milánóban Alberto Tomba és Deborah Compagnoni háromszoros olimpiai bajnok, Cortinában pedig Sofia Goggia, aki elsőként szerzett hazájának olimpiai aranyat lesiklásban, a 2018-as téli játékokon. Ő egyben a mostani olimpia egyik éremesélyese.
A show-t Mariah Carey amerikai énekesnő indította a „Volare” című olasz slágerrel, de fellépett Andrea Bocelli is, aki a ceremónia csúcspontjaként előadta a közismert Nessun Dorma áriát.
A közönség reakcióiban látványosan megjelentek napjaink politikai feszültségei. Amikor a San Siro stadion kivetítőin egy pillanatra megjelent J.D. Vance amerikai alelnök képe, a résztvevők füttykoncerttel köszöntötték az Európával szemben gyakran ellenséges tengerentúli politikust. Hurrogással fogadták az izraeli csapat bevonulását is Milánóban, miközben az ukrán sportolók hatalmas ovációt kaptak.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányzati pálfordulásról, hiszen a kabinet főleg az RMDSZ unszolására hajlandónak mutatkozik felülvizsgálni a helyi adókról szóló rendelkezést. Áttekintjük, hogy milyen események kényszerítették a kormányfőt arra, hogy a rugalmasabb énjét mutassa meg. Szót ejtünk arról a gazdasági valóságról is, ami a kormány számára sürgőssé teszi a gazdaságélénkítő intézkedéseket, de arról is, hogy az Egyesült Államok ismét bírálta hazánkat a 2024-es elnökválasztás törlése miatt. Áttekintjük a közösségi platformok kiskorúakra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak visszaszorításáról szóló vitát, amelyben több vezető politikus is megszólalt.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az utolsó izraeli túsz holttestének hazaszállításával lezárult a gázai háború, és elkezdődik a Donald Trump-féle béketerv második szakaszának végrehajtása.
Garzó Ferenc: Trump és Mariska a pletykákkal szemben
Az országos háromoldalú tanácsban elemezte pénteken a kormány a munkáltatókkal a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket, a közigazgatási átszervezési tervet, valamint az állami költségvetés általános irányvonalait.
A sokat vitatott közigazgatási reform az állások csökkentését, a hatékonyság növelését és a költségvetési kiadások optimálissá tételét célozza. Az intézkedéscsomag tartalmazza a nyujgdíj és bér halmozásának tilalmát is az állami alkalmazottaknál. A szociáldemokraták javaslata kiegyensúlyozni kívánja a takarékossági intézkedéseket, illetve a költségvetési kiadások csökkentését. A közigazgatási szakszervezetek bírálják a reform tervét, mert az szerintük nem átlátható, károsítja az alkalmazottak jogait. A munkáltatók saját megoldásokat javasoltak a gazdaság talpraállítására, amelyek hiányában folytatódnak az elbocsátások.
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik legalább 30%-os kárt szenvedtek, rendelkeznek hivatalos kárfelmérési dokumentumokkal, valamint szerepelnek a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség nyilvántartásában, ahová benyújtották a 2025-ös területalapú támogatási kérelmüket. A maximálisan igényelhető összeg 10.180 lej hektáronként. A kifizetett összeg a károsodás mértékétől függ. A kifizetések legkésőbb április 30-ig megtörténnek.
Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A hírügynökségnek három forrás is megerősítette az értesülést, azonban azt is hozzátették, hogy a határidő valószínűleg csúszni fog, mert a legfontosabb kérdésekben nincs megállapodás.
A tervek szerint az esetleges békemegállapodást népszavazásra bocsátanák Ukrajnában, és a referendummal egy időben országos választásokat is tartanának – ennek megszervezése azonban jogi és logisztikai akadályokba ütközik a hadiállapot miatt.
Az amerikai tárgyalók állítólag azzal sürgették a megegyezést, hogy a novemberi félidős választások közeledtével Trump elnök figyelme a belföldi ügyek felé fordul.
A témával kapcsolatban az amerikai elnök annyit jegyzett sejtelmesen újságíróknak nyilatkozva, hogy „valami történhet” az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként.
A Washington közvetítésével zajló orosz-ukrán tárgyalások második fordulója csütörtökön zárult le Abu-Dzabiban.
