Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
A parajdi sóbánya helyreállítását segítő intézkedésekről dönt a ma 2-kor kezdődött ülésén a kormány – nyilatkozta Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök.…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést ma Vilniusban Nicușor Dan államfő. ‘Románia nagyon fontos ország’ – jelentette ki Zelenszkij a…
Bessenyei Gedő Istvánt, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját választotta elnökévé a Magyar Színházi Szövetség, a MASZÍN. Az…
Gergely Balázst, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét választották a hétvégén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökévé. A poszt azt…
Parajdra és Háromszékre, az árvíz sújtotta településekre látogatott szombaton Nicușor Dan államelnök több miniszter kíséretében. Az államfő látogatását először Kelemen…
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására - jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter. Tánczos Barna a kormány rendkívüli ülése után a sajtónak elmondta, hogy Parajdon történelmi léptékű katasztrófa történt, a sóbányában még soha nem állt le meghatározatlan ideig a kitermelés.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter ismertette részletesen az intézkedéseket. Elmondta, hogy a kormány által hétfőn elfogadott, a Salrom számára nyújtandó támogatási mechanizmus magában foglalja a parajdi bányában dolgozó alkalmazottak bérének fedezését is december 31-ig. Hozzátette, hogy hétfőn a kormány határozatot fogadott el két állami támogatási program létrehozásáról, amelyek közül az egyik a sóbányát üzemeltető vállalat, valamint más, a sóbányában gazdasági tevékenységet folytató vállalatok számára biztosít támogatást az árvíz okozta károk helyreállításához. A második támogatási program arra a mintegy 200 vállalatra vonatkozik, amelyek turisztikai szempontból a parajdi sóbányától függtek.
A Hargita megyei prefektúra közben ma bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében. A prefektúra tájékoztatása szerint a térségen áthaladó közutat nem fenyegeti ugyan közvetlen veszély, de rendőrök és csendőrök segítségével korlátozzák a forgalmat. A közlemény szerint csúcstechnológiás berendezések bevetésével mérik fel a bánya állapotát, és a vállalat bányamentői is a helyszínen tartózkodnak. A prefektúra beszámolt arról is, hogy Korond-patak elterelésére javasolt útvonalat hamarosan ismertetik. A kormányhivatal azt ígérte, hogy a fejleményekről legkevesebb napi két alkalommal tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Közben az elnöki látogatás óta romlott a helyzet Parajdon, hiszen a régi tárnák fölött a talaj kezdett megereszkedni, lyukak jelentek meg a földben. Ezért a hatóságok úgy döntöttek, hogy 45 házból kitelepítik az embereket. Tegnap késő este nagyszabású helyi összefogással az emberek több száz méteren gátat emeltek, hogy megelőzzék azt a legrosszabb eshetőséget, hogy a bánya teteje egyszerre beszakadjon és szökőár jellegű áradás keletkezzen a környéken. Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke, az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy önkéntesek százai segítettek a hatóságoknak. Korondról, Farkaslakáról, Székelyudvarhelyről és Maros megyéből is érkeztek önkéntesek, továbbá több község önkéntes tűzoltói és a Vöröskereszt önkéntesei is segítettek a mintegy 12 ezer homokzsák elhelyezésében. Emellett védőpanelekből is emeltek gátakat az épületek és az infrastruktúra védelmében. Tánczos Barna miniszter közölte, hogy mivel a kilakoltatás által érintett épületek többsége hétvégi ház, végül 15 házból kellet kitelepíteni biztonságos helyre a lakókat. Arról biztosította a közvéleményt, hogy a veszélyeztetett területen kívül lakók és elszállásoltak biztonságban vannak a legrosszabb forgatókönyv esetén is.
A parajdi sóbánya helyreállítását segítő intézkedésekről dönt a ma 2-kor kezdődött ülésén a kormány - nyilatkozta Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök. A kormányfő elmondta: napirenden szerepel a Kovászna megyei Kökösbácsteleken és Nagyborosnyón keletkezett árvízkárok és a kártérítések témája is. A kormányülésre azt követően került sor, hogy a hétvégén Parajdra és Háromszékre látogatott Nicușor Dan államelnök és több miniszter, akik Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghívására utaztak a térségbe. Pénteken az RMDSZ közbenjárására az Országos Vészhelyzeti Bizottság elfogadta azt a határozatot, amely alapján a kormány anyagi támogatást adhat a parajdi sóbányának. A helyi hatóságok a kormány sürgős beavatkozását kérték a kialakult válsághelyzet megoldására. A kormányfő tárcaközi munkacsoportot hozott létre a károk felmérésére és a helyzet megoldására.
Az orosz hadsereg 4 rakétát és 80 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra. A támadásban több mint tízen megsebesültek, 12 helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök - jelentették katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok. A légvédelem 52 drónt ártalmatlanított. Az orosz drónok 12 helyszínen célba találtak. A légicsapás fő célterülete Harkiv, Csernyihiv, Donyeck és Herszon megye volt.
Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint. Nawrocki kihívója, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a voksok 49,11 százalékát kapta a választás vasárnap tartott második fordulójában. Karol Nawrocki csaknem 10,6 millió szavazatot szerzett, többet, mint Andrzej Duda leköszönő elnök az előző, 2020-as választáson, amelyen a két befutó jelölt közül az akkor szintén pályázó Rafal Trzaskowski alulmaradt. A részvételi arány meghaladta a 71 százalékot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt, Karol Nawrocki győzelméhez a lengyel elnökválasztáson, majd közölte: biztos abban, hogy az Európai Unió továbbra is nagyon jó együttműködést fog folytatni Lengyelországgal. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy értékelt, hogy óriási patrióta győzelem született a lengyelországi elnökválasztáson, ami új lehetőséget ad a varsói kormány által szándékosan lerombolt magyar-lengyel államközi kapcsolatok helyreállítására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést ma Vilniusban Nicușor Dan államfő. 'Románia nagyon fontos ország' - jelentette ki Zelenszkij a Bukaresti Kilencek és az északi országok vilniusi csúcstalálkozójára érkezésekor. Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy kétoldalú és európai szintű közös kérdésekről fognak tárgyalni a román államfővel, akit meghívott Ukrajnába. Nicușor Dannak ez az első külföldi útja államfővé választása óta. A litván fővárosban közös sajtótájékoztatót fog tartani Mark Rutte NATO-főtitkárral, Volodimir Zelenszkij ukrán és Andrzej Duda lengyel elnökkel, valamint Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel.
Bessenyei Gedő Istvánt, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját választotta elnökévé a Magyar Színházi Szövetség, a MASZÍN. Az egyesület közölte, hogy a tisztség azt követően üresedett meg, hogy Balázs Attila, a korábbi elnök lemondott a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház főigazgatói tisztéről. A színházat működtető temesvári önkormányzat azóta Horváth Hunort nevezte ki ideiglenes igazgatónak a temesvári teátrum élére. A szatmárnémeti, a nagyváradi, a temesvári, a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a kézdivásárhelyi színházakat tömörítő szakmai szervezet évente több fesztivált szervez, egyebek között Bukarestben is a Bukfesztet. Az új elnök bejelentette, hogy reményei szerint a közeljövőben sikerül egy budapesti fesztivált is életre hívni.
Gergely Balázst, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét választották a hétvégén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökévé. A poszt azt követően üresedett meg, hogy korábban az egyesületet 12 éven át vezető Széman Péter lemondott az EMKE éléről. Gergely Balázs elmondta, hogy az EMKE megújítását egy korszerű, közösségközpontú szervezetként képzeli el, amely nemcsak a múltat őrzi, hanem a jelen kihívásaira is választ ad.
A legrosszabb forgatókönyvre is felkészülve 45 ház kiürítését rendelte el a Hargita megyei vészhelyzeti bizottság Parajdon, ahol a hatóságok úgy értékelték: fennáll a veszélye annak, hogy a vízzel elöntött régi sóbánya teteje beomlik. Több helyen is kráterek keletkeztek a bánya tetején. A hétvégén Parajdra látogattak az ország vezetői, kezdve az államfővel a pénzügyminiszteren át a gazdasági miniszterig. Első alkalommal jelent meg a helyszínen a parajdi sóbányát üzemeltető Salrom Országos Sótársaság igazgatója. A politikusok biztosították a helyieket, hogy anyagi támogatást biztosítanak a bányában dolgozóknak, illetve azoknak is, akik a turizmusból élnek. Nagy-Bodó Szilárd, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa számolt be a helyszínen szerzett tapasztalatairól.
Az Újvárad folyóirat 4-5. összevont lapszámának irodalom rovata közli a Kortárs Hangon pályázat idei lapdíjas szerzői – Aux Eliza, Buna Blanka Boróka, Csóka Zsófia és Zayas-Torres Eduardo írásait. Verset Vass Tibor, Demény Péter, Terék Anna és Farkas Arnold Levente publikál.
Komp-színház címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét. Magyari Sára a társadalom rovatban a Kamaszok című film alapján közöl publicisztikát. Szabó Benedek esztéta a Galéria rovatban közöl tanulmányt a tavaly elhunyt Szabó Eszter Ágnes művészetéről. A Dialog / Párbeszéd rovatban Kemenes Eli Radu Țuculescu íróról, míg Gálfalvi Ágnes Gavril Cadariuról, a marosvásárhelyi bábszínház vezetőjéről közöl emlékezést.
Gidó Attilával, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával Szűcs László készített interjút Erdélyi zsidó identitás, száz év tükrében címmel. A kritika rovatban Bozsódi-Nagy Orsolya elemzi Brody Corbet A brutalista című filmjét, míg Hegyi Réka a Szigligeti Színház Szerelmem, Lüszisztraté című Vișniec-előadását méltatja.
Nagy Dóra Kata a Radnóti Miklós Budapestje című kötetet, Szalók Cecília pedig Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét recenzálja. A lapszám vezércikke Belakni jó a kultúrteret címmel a Léda-ház újranyitását köszönti. A 2025/4-5. lapszám kapható a jobb könyvesboltokban, nagyváradi lapárusoknál, print és online változata előfizethető a holnap.ro könyváruházban, és olvasható a laptapir.hu oldalon.
Parajdra és Háromszékre, az árvíz sújtotta településekre látogatott szombaton Nicușor Dan államelnök több miniszter kíséretében. Az államfő látogatását először Kelemen Hunor jelentette be, aki közölte, hogy meghívta az államfőt a természeti katasztrófa által sújtotta vidékekre. Előző nap az RMDSZ közbenjárására az Országos Vészhelyzeti Bizottság elfogadta azt a határozatot, amely alapján a kormány anyagi támogatást adhat a parajdi sóbányának. A határozat szerint a gazdasági minisztérium tesz javaslatot a bánya helyreállítására, a környezetvédelmi minisztérium pedig a felszíni munkálatokra, patakrendezésre, záportározó tervezésére. Mindehhez a kormány biztosítja a szükséges finanszírozást.
A látogatáson részt vett Bogdan Ivan gazdasági miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. A helyi hatóságok a kormány sürgős beavatkozását kérték a parajdi sóbányánál kialakult válsághelyzet megoldására. Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő tárcaközi munkacsoportot hozott létre a károk felmérésére és a helyzet megoldására.
A parajdi sóbánya körüli helyzet súlyos, és már rég meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket a katasztrófa elkerülése érdekében, jelentette ki Nicușor Dan államfő a helyszíni látogatása során adott sajtónyilatkozatban. Azt mondta, hogy a helyzetet meg lehetett volna előzni. Elmondása szerint a mintegy 130 munkást, akik jelenleg nem tudnak dolgozni, kompenzációval segítik, és a turizmusból élő helyiek számára is támogató intézkedéseket dolgoznak ki, ahogy tették azt a koronavírus-járvány időszakban.
Az államfő elmondta, hogy a Salrom vállalta, hogy három héten belül egy úgynevezett bypass csövet telepít, amely elvezeti a bányába beszivárgó vizet. Ezt követően, megfelelő erősségű szivattyúkkal elvezethetik a vizet a patakba, figyelembe véve a víz sótartalmát. A hosszú távú megoldások között szerepel a patak medrének szabályozása, vagy akár a vízgyűjtő tó létrehozása. Az államfő hozzátette, hogy a megoldások kidolgozása érdekében komplex tanulmányokat végeznek, amelyek várhatóan 3-4 hónapig tartanak - tudósított a Marosvásárhelyi Rádió.
A miniszterek arról biztosították a bányászokat, hogy a kormány decemberig folyósítani fogja a bérüket. Constantin Dan Dobrea, az országos sóipari vállalat, a Salrom igazgatója elmondta, hogy az Európai Sótermelők Szövetsége készen áll felszerelést és szakértőket küldeni Parajdra a sóbánya helyzetének megoldása érdekében. A segítség nagy kapacitású szivattyúkból áll, amelyek segítségével eltávolítják a beömlött vizet a bányából. Az igazgató azt is elmondta, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakértői, valamint nemzetközi szakértők érkeznek majd Parajdra, hogy felmérjék a bánya helyzetét. A Salrom igazgatója beszámolt arról is, hogy bányamentők szálltak le a bánya mélyére mintát venni a tárnában felgyűlt vízből, és kiderült, hogy a sókoncentráció 160 gramm literenként, ami azt jelenti, hogy a víz még mindig oldja a sót, hiszen 300 grammos koncentrációnál áll le csak ez a folyamat.
Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök szombaton bejelentette, elrendelte ellenőrző testületének kiküldését a parajdi sóbányához, hogy gyorsan és alaposan feltárják az árvíz nyomán kialakult helyzet okait és felelőseit. - Nicușor Dan államelnök úr álláspontjával teljesen összhangban tegnap (pénteken - szerk. megj.) utasítottam a miniszterelnöki ellenőrző testület vezetőjét a parajdi sóbánya helyzetének kivizsgálására, az idáig vezető okok és felelősök gyors és alapos feltárására - írta Predoiu a kormány Facebook-oldalára az Agerpres jelentése szerint.
Az államfő ellátogatott az elmúlt napok áradásai által leginkább sújtott települések egyikére, a háromszéki Kökösbácstelekre is. Ott Nicușor Dan a katasztrófavédelem szakértőivel, a helyi és megyei elöljárókkal folytatott rövid egyeztetést követően a sajtónak kijelentette, hogy rendszerszintű beavatkozásokra van szükség azokban a térségekben, amelyeket rendszeresen áradások fenyegetnek. Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy szándékában áll nyomást gyakorolni az állam azon intézményeire, amelyeknek feladata a szükséges beruházások elvégzése, amelyek több térségben elmaradtak.
Az elnök Facebook-oldalán az árvizekkel kapcsolatban azt írta, hogy “a helyzet súlyos, de ismert, és mégis évek óta semmit sem tettek. Túl sok területen működésképtelen az állam, és nyomást kell gyakorolnunk, hogy működőképessé váljon. A megoldások megvannak: a gátak megerősítése és megemelése, szisztematikus intézkedések és valódi beruházások a megelőzésbe. Romániának át kell térnie a reagálásról a megelőzésre” - üzente a közösségi oldalán az államfő.
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására - jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter. Tánczos Barna a kormány rendkívüli ülése után a sajtónak elmondta, hogy Parajdon történelmi léptékű katasztrófa történt, a sóbányában még soha nem állt le meghatározatlan ideig a kitermelés.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter ismertette részletesen az intézkedéseket. Elmondta, hogy a kormány által hétfőn elfogadott, a Salrom számára nyújtandó támogatási mechanizmus magában foglalja a parajdi bányában dolgozó alkalmazottak bérének fedezését is december 31-ig. Hozzátette, hogy hétfőn a kormány határozatot fogadott el két állami támogatási program létrehozásáról, amelyek közül az egyik a sóbányát üzemeltető vállalat, valamint más, a sóbányában gazdasági tevékenységet folytató vállalatok számára biztosít támogatást az árvíz okozta károk helyreállításához. A második támogatási program arra a mintegy 200 vállalatra vonatkozik, amelyek turisztikai szempontból a parajdi sóbányától függtek.
A Hargita megyei prefektúra közben ma bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében. A prefektúra tájékoztatása szerint a térségen áthaladó közutat nem fenyegeti ugyan közvetlen veszély, de rendőrök és csendőrök segítségével korlátozzák a forgalmat. A közlemény szerint csúcstechnológiás berendezések bevetésével mérik fel a bánya állapotát, és a vállalat bányamentői is a helyszínen tartózkodnak. A prefektúra beszámolt arról is, hogy Korond-patak elterelésére javasolt útvonalat hamarosan ismertetik. A kormányhivatal azt ígérte, hogy a fejleményekről legkevesebb napi két alkalommal tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
