Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Az európai részvények hétfőn négyhavi csúcsra emelkedtek az autóipari és gyógyszeripari részvények emelkedése nyomán, miután az EU kereskedelmi megállapodást kötött…
Földcsuszamlás okozhatta azt a német vonatbalesetet, amelyben legkevesebb hárman meghaltak – közölte az Euronews. A szerencsétlenség az ország délnyugati részén,…
A munkaügyi minisztérium ellenőrző testülete Florin Manole tárcavezető kérésére ma vizsgálatot indít az Országos Fizetési és Szociális Ellenőrző Ügynökség egyes…
Az egészségügyi miniszter ezen a héten megkezdi a kórházak ellenőrzését. Ez főleg azon egészségügyi intézményekre vonatkozik, amelyekre a betegek vagy…
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közlése szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban. Ezt a…
Bejelentette lemondását Dragoș Anastasiu, az egy hónapja beiktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át úgynevezett védelmi pénzt…
Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre…
Az európai részvények hétfőn négyhavi csúcsra emelkedtek az autóipari és gyógyszeripari részvények emelkedése nyomán, miután az EU kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, elkerülve ezzel egy szélesebb körű kereskedelmi háborút az augusztus 1-jei határidő előtt. A megállapodásnak azonban bírálói is akadtak. Francois Bayrou francia miniszterelnök kijelentette, hogy „komor nap az, amikor a szabad népek szövetsége – amely közös értékeik megerősítése és közös érdekeik védelme érdekében jött létre – beletörődik az alávetettségbe”. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is bírálta a megállapodást. Szerinte ez nem egy megállapodás, hanem Donald Trump amerikai elnök "megette reggelire" Ursula von der Leyent.
Földcsuszamlás okozhatta azt a német vonatbalesetet, amelyben legkevesebb hárman meghaltak - közölte az Euronews. A szerencsétlenség az ország délnyugati részén, Riedlingen közelében történt vasárnap éjjel. A szerelvényen több mint százan utaztak, a sérültek száma a negyvenet is meghaladja. A rendőrség ma reggel bejelentette, hogy a szerelvény kisiklását valószínűleg egy földcsuszamlás okozta, amely azután alakult ki, hogy a térségben heves esőzések voltak.
A munkaügyi minisztérium ellenőrző testülete Florin Manole tárcavezető kérésére ma vizsgálatot indít az Országos Fizetési és Szociális Ellenőrző Ügynökség egyes alkalmazottainak nyújtott sürgősségi segélyeivel kapcsolatban. Az intézmény főigazgatóját idézték be, hogy magyarázatot adjon az ügyről. A lépés azt követően történt, hogy a sajtóban megjelent információk szerint az ügynökség több tucatnyi alkalmazottja 2017 és 2025 között 185 000 lej sürgősségi segélyt kapott.
Az egészségügyi miniszter ezen a héten megkezdi a kórházak ellenőrzését. Ez főleg azon egészségügyi intézményekre vonatkozik, amelyekre a betegek vagy hozzátartozóik panaszt tettek a kórházi tartózkodás alatt kapott ellátással, főleg az étkeztetéssel kapcsolatban. Alexandru Rogobete közölte, hogy több mint 200 panasz érkezett, amelyeket a betegek képekkel is alátámasztottak. Egyesekből kitűnik, hogy a kórházak megfelelően működnek, mások az emberek iránti megvetést tükrözik. Rogobete hozzátette, hogy nyilvánosságra hozza az ellenőrzések eredményét.
Az év első három hónapjában a tavalyi első negyedévhez képest 7,5 százalékkal 16,1 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A vasúti áruszállítás teljesítménye árutonnában mérve 18,5 százalékkal visszaesett a vizsgált időszakban. Januártól márciusig összesen 9 millió tonna árut szállítottak vasúton, ennek csaknem 80 százalékát belföldön.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közlése szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban. Ezt a juttatást nem a hozzájárulás és a szolgálati idő alapján számolják ki, mint az öregségi nyugdíjat, hanem speciális törvények szabályozzák. Júniusban 5680 személy a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény alapján részesült a különnyugdíjban, amelynek átlagos összege 25 258 lej volt. A diplomaták nyugdíját szabályozó törvény alapján 798 személy kapott járandóságot, ennek átlagos összege 6877 lej volt. A volt parlamenti tisztviselők átlagban 6106 lejes, a polgári repülés terén dolgozók 13 015 lejes, a számvevőszéki alkalmazottak 10 089 lejes különnyugdíjat kaptak átlagban.
Az oktatásban a tanítási órák számának növelése heti 18-ról 20-ra, azt fogja előidézni, hogy a tanárok egy részének nem fog kijönni az óraszáma. Az intézkedés szerepel a Nicușor Dan elnök által kihirdetett első deficitcsökkentő csomagban. Az oktatási szakszervezetek felhívják a figyelmet, hogy lesznek olyan katedrák, amelyeket nem lehet majd lefedni. Lavinia Lăcustă jászvásári szakszervezeti vezető szerint ez érinteni fogja a rendszer működőképességét. A szakszervezetek bírálják a létszám alatti oktatási intézmények összevonását is, amely intézkedés a nagyvárosokban számos óvoda megszűnését fogja eredményezni, míg vidéken a helyzetet nehéz lesz kezelni a iskolák közötti nagy távolságok miatt.
Bejelentette lemondását Dragoș Anastasiu, az egy hónapja beiktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át úgynevezett védelmi pénzt fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek. Anastasiu tegnapi sajtóértekezletén azt állította, hogy cége esetében – "nem meggazdagodási, hanem túlélési megvesztegetésről" volt szó, ártatlanságát pedig az is bizonyítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem emelt vádat ellene. A távozó kormánytag abban a korrupciós ügyben érintett, amelynek nyomán Angela Burlacu adóellenőrt jogerősen öt év és két hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte 2023-ban a bukaresti táblabíróság.
A vádirat szerint Anastasiu turisztikai cége 2009-2017 között több mint 150 ezer eurót fizetett fiktív tanácsadási szolgáltatásokért Burlacu egy rokonának, illetve rendszeresen biztosított ingyenes európai és ázsiai luxusvakációkat az adóellenőrnek és hozzá közel álló személyeknek (olykor 12 fős társaságoknak), miután az adóhatóság (ANAF) állítása szerint megzsarolta. A több vállalkozásban is tulajdonrésszel rendelkező Anastasiu azt állította, hogy évekig nem tudott az adóellenőr kifizetetlen számláiról, de amint "teljessé vált számára a kép", társtulajdonosával együtt maga fordult a DNA-hoz. Megjegyezte: bárcsak más vállalkozóknak is lenne bátorságuk szembeszállni azzal a nyomással, amellyel a korrupt hivatalnokok kenőpénzt próbálnak kierőszakolni tőlük".
Mentségére azt hozta fel, hogy a cég ellen adócsalás gyanújával indított, öt évre kiterjedő vizsgálat csőddel fenyegette a gazdasági válság idején amúgy is nehéz helyzetben lévő cégét, amelynek választania kellett, hogy eleget tesz a "zsaroló" követeléseinek, vagy megkockáztatja, hogy több száz alkalmazottja munka nélkül marad és 20 ezer vakációzó ügyfelüket már nem tudják hazahozni. Anastasiu a kormány küszöbön álló újabb deficitcsökkentő intézkedéseivel hozta összefüggésbe, hogy a média lejárató kampányt indított ellene a két éve lezárult bírósági ügy miatt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint van lehetőség a jó együttműködésre Románia és Magyarország között – a magyar kormányfő ezt ma Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott szokásos szombati előadásán jelentette ki. Orbán felidézte, hogy szerdán este találkozott Ilie Bolojan miniszterelnökkel, akiről elmondta, hogy ő is közös román-magyar sikerekben érdekelt. Orbán Viktort hallják, aki a román kormányfőről és a vele folytatott megbeszélésről nyilatkozott.
Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre a két ország kulturális tárcája között. A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely “a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja és a mindennapok részévé teszi". A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik. Demeter András romániai kulturális miniszter közölte: az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.
Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal - hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes tegnap Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. Közölte: a magyar kormány a többi utódállammal is hasonló viszony kiépítésére törekszik, mint amilyen Szerbiával megvalósult. Semjén szerint a hiba nem Magyarország készülékében van, hogy ez eddig nem sikerült. Ugyanezen a panelbeszélgetésen a magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezetek vezetői. Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást.
Az európai részvények hétfőn négyhavi csúcsra emelkedtek az autóipari és gyógyszeripari részvények emelkedése nyomán, miután az EU kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, elkerülve ezzel egy szélesebb körű kereskedelmi háborút az augusztus 1-jei határidő előtt. A megállapodásnak azonban bírálói is akadtak. Francois Bayrou francia miniszterelnök kijelentette, hogy „komor nap az, amikor a szabad népek szövetsége – amely közös értékeik megerősítése és közös érdekeik védelme érdekében jött létre – beletörődik az alávetettségbe”. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is bírálta a megállapodást. Szerinte ez nem egy megállapodás, hanem Donald Trump amerikai elnök "megette reggelire" Ursula von der Leyent.
