Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
A Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként „átvenné az irányítást” Gáza városában, miközben humanitárius segítséget…
Közvitára bocsátották a helyi közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetését célzó reform tervezetét, amelyet a fejlesztési minisztérium dolgozott ki a költségvetési…
A tisztán elektromos autók regisztrációja 17,8%-kal csökkent 2025 júliusában az előző év azonos időszakához képest, miközben egyébként 26,2%-kal több új…
Újabb 30 nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság, a bányakatasztrófa miatt meghirdetett rendkívüli helyzet szeptember 9-ig érvényes.…
Szokatlan témájú könyvet mutattak be a hétvégén Bihar megyében. Vasárnap az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonban vehették kézbe elsőként az érdeklődők a Balázsi József, az értékteremtő polgármester című kötetet.
Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán. Ott őrzik átmenetileg a néhai aradi főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is.
Ion Iliescu volt államfő állami temetésének megszervezése komoly feszültségeket váltott ki a koalícióban. A Szociáldemokrata Párt vezetői nehezményezték a Mentsétek meg Romániát Szövetség politikusainak a magatartását, miután ellenezték a nemzeti gyásznap elrendelését.
A Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként "átvenné az irányítást" Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben.
A hivatalos döntésben jogi megfontolásból a "uralom átvétele" kifejezést használták, ugyanis a megszállás nemzetközi jogi következményeket vonna maga után a civil lakosságért viselt felelősségben.
A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot, mert Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.
A péntekre virradó ülésen többször éles szóváltás alakult ki a vezérkari főnök és a miniszterek között. Zamir arra figyelmeztetett, hogy egymillió gázai lakos kitelepítése, a túszok veszélyeztetése és a humanitárius válasz hiánya súlyos következményekkel jár.
A kormányfő javaslatát ellenző vezérkari főnököt az utóbbi napokban éles bírálatok érték a miniszterelnök környezetéből, emlékeztet az MTI.
Az amerikai elnök abban az esetben is kész találkozni orosz hivatali kollégájával, ha Vlagyimir Putyin nem tárgyal közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Donald Trump erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt.
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dimitrij Poljanszki csütörtökön New Yorkban a világszervezet székhelyén azt mondta a tervbe vett jövő heti amerikai-orosz elnöki találkozóval kapcsolatban, hogy a felek megállapodtak a helyszínről, de az egyelőre nem nyilvános. A találkozó céljával kapcsolatban az orosz diplomata úgy fogalmazott, hogy "Oroszország célja mindig a béke és biztonság a világban, és ezek nem változnak, ugyanezt a célt követjük az ilyen fajta egyeztetéseken is".
Közben egy friss Gallup közvélemény-kutatás szerint a háború sújtotta Ukrajnában tízből hét ember már a békés, tárgyalásos megoldást támogatja az orosz-ukrán konfliktusban. Ez jelentős változás a 2022-es adatokhoz képest, amikor még csak kevesen, 27 százaléknyian szorgalmazták a tárgyalásokat, és a többség inkább a harcok folytatását támogatta. Az új közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy ma már csak 24 százalék szeretné a háború folytatását a győzelem reményében.
A kutatás szerint jelentősen gyengült az ukránok bizalma az Amerikai Egyesült Államok vezetésében is – 66-ról 16 százalékra. Ennek ellenére a megkérdezettek 70 százaléka továbbra is úgy véli, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik majd a béketárgyalásokban.
Közvitára bocsátották a helyi közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetését célzó reform tervezetét, amelyet a fejlesztési minisztérium dolgozott ki a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések részeként. A Cseke Attila által vezetett tárca honlapján közzétett csaknem ötvenoldalas törvénytervezet 20 százalékkal csökkentené az állami állások számát a központi és helyi közigazgatásban.
Csökkentenék, illetve településenként lakosságarányossá tennék például a köztisztségviselők személyes tanácsadóinak számát: csak ezzel az intézkedéssel több mint hatezer állami állást lehet felszámolni, ami csaknem 600 millió lejes költségvetési megtakarítást jelenthet az év utolsó négy hónapjában.
Karcsúsítanák a különböző állami hatóságok és ügynökségek igazgatótanácsait, és lakosságarányossá tennék az önkormányzati alárendeltségben működtetett helyi rendőrségek létszámát. A tervezet az adóbehajtást segítő intézkedéseket is tartalmaz.
A kormány augusztus folyamán véglegesíti a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedéseinek második csomagját, amelyet a tervek szerint – az áfaemelést és más bevételnövelő intézkedéseket tartalmazó első csomaghoz hasonlóan – parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptetnek életbe.
A tisztán elektromos autók regisztrációja 17,8%-kal csökkent 2025 júliusában az előző év azonos időszakához képest, miközben egyébként 26,2%-kal több új autót helyeztek forgalomba.
Miközben az elektromos autók iránti kereslet csökkent, más környezetkímélő járművek igencsak népszerűek. Az új autók több mint fele ebből a kategóriából kerül ki, viszont a legtöbbet a hibridekből jegyeztek be. A tisztán elektromos autók piaci részesedése mindössze 3,2% volt.
Az új autók regisztrációjának több mint 26%-os növekedése tavaly júliushoz képest biztató, viszont általánosságban véve a piac továbbra is meredeken zuhan – az első hét hónapban több mint 15 százalékkal kevesebb új autót adtak el, mint egy évvel korábban. A júliusi kiemelkedő értékesítés alighanem az augusztusi áfaemeléssel hozható összefüggésbe – több vásárló valószínűleg előrehozta az év második felére tervezett akvizíciót.
Újabb 30 nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság, a bányakatasztrófa miatt meghirdetett rendkívüli helyzet szeptember 9-ig érvényes.
A Hargita megyei prefektúra közlése alapján ez idő alatt számos intézkedést hoznak a térség biztonságossá tétele érdekében. A többi között folytatják a Korond-patak ideiglenes elterelési munkálatait és annak az ideiglenes gátnak a megépítését, amely a patak bevezetését hivatott segíteni az erre a célra kialakított csőrendszerbe.
Mint közölték, egy héten belül végeznek a munkálatokkal, amelyek az ideiglenes gát megemelésére, a töltés megerősítésére és a csőrendszer alatti kőágyazat és vasszerkezet stabilizálására terjednek ki.
A prefektúra közlése szerint a csőrendszer jelenleg a patak teljes vízhozamát felfogja és az elvárásoknak megfelelően működik, miután egy hete - két nappal a munkálatok átadása után – a megduzzadt patak egy része elfolyt a csőrendszer mellett, megrongálva a frissen átadott terepet.
Állást foglalt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) annak kapcsán, hogy több sajtókiadvány munkatársát nem engedték be a magyarországi Tisza Párt Maros megyében rendezett múlt hétvégi táborába.
A Közösségi Párbeszéd Tábor szervezői előbb a budapesti Magyar Nemzet és a Hír Televízió stábját, majd a Székelyhon és a Maszol portál, valamint a Román Közszolgálati Televízió (TVR) újságíróit tiltották ki a rendezvényről.
A MÚRE igazgatótanácsa által kibocsátott állásfoglalás rámutat: a megkülönböztetések, kitiltások, meg nem hívások minden esetben sértik a médiafogyasztók információhoz, tájékozódáshoz való jogát. Tekintettel a 2026-ban esedékes magyarországi választás kampányának közelgő időszakára, a szervezet felkéri a politikai élet összes képviselőjét, hogy tartsa tiszteletben az információhoz való hozzáférés jogát, ne akadályozza az újságírókat abban, hogy eleget tegyenek az objektív tájékoztatás követelményeinek.
A követelmény mind a fizikai üzletekre, mind az online kereskedelmi egységekre vonatkozik, és része az euró jövő év eleji bevezetését célzó előkészületeknek, írja a Novinite portál. A cél: korlátozni a tisztességtelen áremeléseket az euró bevezetésével összefüggésben.
A hivatalos átváltási árfolyam szerint egy eurónak pontosan 1,95583 levának kell lennie.
A vásárlók félretájékoztatásának elkerülése érdekében a levában és euróban kifejezett árnak egymás mellett, azonos betűtípussal, méretben és színnel kell szerepelnie a címkéken. A promóciós ajánlatokat külön kell jelölni. Kivételt képeznek a taxik, a benzinkutak és a cigarettaárusok, ahol a kettős árképzési rendszer nem kötelező.
Az intézkedések egy éven keresztül, 2026. augusztus 8-ig lesznek hatályban.
Szokatlan témájú könyvet mutattak be a hétvégén Bihar megyében. Vasárnap az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonban vehették kézbe elsőként az érdeklődők a Balázsi József, az értékteremtő polgármester című kötetet.
A Holnap Könyvek Kiadó gondozásában, a Partium Alapítvány megbízásából az ismert érmelléki elöljáró halálának harmadik évfordulóján jelenik meg Dérer Ferenc kötete, amelyben hozzátartozói, barátai, munkatársai, kortársai emlékeznek beszélnek a családapáról, barátról, a méhészről, aki 30 éven át vezette Érsemjén községet.
Honnan származik az ötlet? Kik emlékeznek a kötetben a tragikus hirtelenséggel elhunyt elöljáróra? Hogyan él a községben a polgármester emléke és merre halad a település fejlesztése?
Ezekre a kérdésekre is válaszol a kötet szerkesztője, Szűcs László, Érsemjénből pedig Borsi Imre Loránt polgármester. Velük beszélget a következő percekben kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva.
Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán. Ott őrzik átmenetileg a néhai aradi főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is.
A Heves megyei Andornakon 1819-ben született és Aradon 1889-ben elhunyt Darányi Jánost a „szegények orvosának” is nevezték. 1858-ban lett Arad főorvosa, később pedig egy magánklinikát alapított, amelyben a város szegény polgárait ingyen kezelte. Az utókor már 1901-ben emlékművet állított tiszteletére, de ezt a román hatóságok 1934-ben eltávolították, és csak 2023-ban került elő a múzeum raktárából. A kórház alapító orvos szobrát a volt városi kórház udvarán fogják felállítani. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a talapzat érkezésénél készült.
A mai részben Gárdonyi Gézáról, Babits Mihályról, illetve Kölcsey Ferencről lesz szó.
Augusztus 3-án volt Gárdonyi Géza születésének százhatvankettedik évfordulója; az 1863-ban, Ziegler Géza néven, Agárdpusztán napvilágot látott íróról, költőről, drámaíróról egyebek között ez olvasható Pintér Jenő Magyar irodalomtörténet című átfogó munkájában: „Írásmódja nem rokon sem Jókai Mór, sem Mikszáth Kálmán, sem Herczeg Ferenc stílusával; egészen másképp ír, mint bárki a koráig föllépő elbeszélők és színműírók közül. Munkáiból mélabús költőiség árad, hangulata és bája van minden írásának, eredeti zenéje prózájának. Társtalan író volt, magános fa kartársai között. Szellemének gyökerei a magyarság ezeréves földjéből táplálkoztak, őserejű művészetét nem rontotta meg semmi idegenszerűség.” Gárdonyi ezt vallotta a magyar nyelvről: „Minden nemzetnek főkincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé.”
E megfontolandó szavak után rátérek Babits Mihályra, aki kevéssel több mint nyolcvannégy éve, 1941. augusztus 4-én hunyt el. Tőle két idézettel készültem mára. „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokon értelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Lelked építő szekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok.” Szintén Babits Mihály mondta, hogy „ha felelsz tanárod kérdésére, gondolkodni tanulsz, ha összefoglalod, amit tanultál, beszélni”.
A mai rész harmadik szereplője a kritikusként, politikusként és reformerként ismert Kölcsey Ferenc, aki kétszázharmincöt éve, 1790. augusztus 8-án látta meg a napvilágot. A Himnusz szerzőjétől két idézettel készültem, amelyeket még most is érdemes megszívlelni. Az első így szól.
„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén, mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog, s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld és tanuld más mívelt népek nyelvét is… de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” Szintén Kölcsey Ferenc mondta, hogy „teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél, ez az első és elengedhetetlen…”
Eltemették a kedden, 95 éves korában elhunyt Ion Iliescu volt államfőt.
A koporsót 10 óra után néhány perccel emelték le a Cotroceni-palotában lévő ravatalról, majd 10:30-tól 11:30-ig tartott a temetési szertartása a Cotroceni-templomban, ahonnan aztán a Ghencea temetőbe szállították. A volt államfő emlékére nemzeti gyásznappá nyilvánította augusztus 7-ét a kormány. A hatályos jogszabályok szerint a nemzeti gyásznapon a központi és helyi közintézmények, a magánszemélyek félárbócra eresztik a román zászlót. A műsorszolgáltatók és a kulturális intézmények a nemzeti gyásznaphoz igazítják programjaikat és tevékenységeiket. Ion Iliescu 1990 és 1992, 1992 és 1996 illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.
Ion Iliescu volt államfő állami temetésének megszervezése komoly feszültségeket váltott ki a koalícióban. A Szociáldemokrata Párt vezetői nehezményezték a Mentsétek meg Romániát Szövetség politikusainak a magatartását, miután ellenezték a nemzeti gyásznap elrendelését.
A kormánykoalíció ülését, amelyen a reformintézkedések második csomagját véglegesítették volna, és amelyet tegnapra terveztek a Victoria-palotába, törölték. A PSD ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu bejelentette, hogy a párt vezetősége úgy döntött: addig nem vesznek részt a koalíciós üléseken, amíg az USR nem tanúsít politikai érettséget, és nem változtat a hozzáállásán.
A Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként "átvenné az irányítást" Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben.
A hivatalos döntésben jogi megfontolásból a "uralom átvétele" kifejezést használták, ugyanis a megszállás nemzetközi jogi következményeket vonna maga után a civil lakosságért viselt felelősségben.
A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot, mert Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.
A péntekre virradó ülésen többször éles szóváltás alakult ki a vezérkari főnök és a miniszterek között. Zamir arra figyelmeztetett, hogy egymillió gázai lakos kitelepítése, a túszok veszélyeztetése és a humanitárius válasz hiánya súlyos következményekkel jár.
A kormányfő javaslatát ellenző vezérkari főnököt az utóbbi napokban éles bírálatok érték a miniszterelnök környezetéből, emlékeztet az MTI.
