Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Beszélgetés Kósa Andrással, a bukaresti Balassi Intézet igazgatójával, Magdó Jánossal, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetőjével és Szebeni Zsuzsanna színháztörténésszel