Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
Az Európai Unió több mint 4 milliárd eurót utalt ki Ukrajna támogatására. A pénzt a háború utáni újjáépítésre, valamint az ország szuverén és demokratikus jövőjének biztosítására szánják.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt pénteken. Kifejtette, hogy döntése a két oldal hozzáállásán is múlik.
Az éhező palesztinok kimerültek, képtelenek elmenekülni Gáza városából, amelyet egyre hevesebben támad Izrael. Az ENSZ támogatásával megjelent jelentésben pénteken úgy értékelik, hogy mintegy félmillió ember éhezik egy teljes mértékben mesterséges válság miatt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael azonnali tárgyalásokat kezd a palesztinok lakta Gázai övezetben fogva tartott valamennyi izraeli túsz…
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő…
Románia azzal járulhatna hozzá a tartós ukrajnai béke biztosításához, hogy a NATO-csapatok rendelkezésére bocsátja a katonai támaszpontjait – jelentette ki…
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését…
Az ügyészek kérésére a legfelsőbb bíróság elrendelte Horațiu Potra fogdában vagy házi őrizetben lévő zsoldosainak szabadlábra helyezését. A bíróság előzetes…
Protokollingatlant bocsátott a kormány Traian Băsescu volt államfő rendelkezésére, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egykori államfőnek ezt a…
Rövid időn belül harmadszor is ukrán támadás érte a Magyarország és Szlovákia ellátása szempontjából is kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket Oroszországban, ezért…
Az Európai Unió több mint 4 milliárd eurót utalt ki Ukrajna támogatására. A pénzt a háború utáni újjáépítésre, valamint az ország szuverén és demokratikus jövőjének biztosítására szánják.
Mark Rutte NATO-főtitkár pénteken Kijevbe látogatott, ahol felhívást intézett a szövetségesekhez, hogy szilárd biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának, amennyiben békét köt Oroszországgal.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt pénteken. Kifejtette, hogy döntése a két oldal hozzáállásán is múlik.
Donald Trump a Munkácson amerikai befektetésből épült elektronikai üzemet ért csütörtöki orosz rakétatámadás kapcsán feltett kérdésre azt mondta, hogy egyáltalán nem örül neki, hozzátéve, semminek nem örül, aminek köze van ehhez a háborúhoz. Az elnök ismét elismerte, hogy az orosz-ukrán konfliktus rendezése nehezebb, mint gondolta.
Az éhező palesztinok kimerültek, képtelenek elmenekülni Gáza városából, amelyet egyre hevesebben támad Izrael. Az ENSZ támogatásával megjelent jelentésben pénteken úgy értékelik, hogy mintegy félmillió ember éhezik egy teljes mértékben mesterséges válság miatt.
Az izraeli miniszterelnök elutasította a jelentést, amelyet nyilvánvaló hazugságnak minősített. A BBC jeruzsálemi tudósítója emlékeztet, hogy több izraeli miniszter is azt mondta, hogy a nemzetközi bírálatok vagy szankciókkal fenyegetés ellenére Gáza elfoglalása az egyetlen útja a túszok kiszabadításának, a Hamasz legyőzésének és a háború befejezésének. A megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy megváltozik az élelmiszerek Gázai övezetbe vitelével kapcsolatos izraeli politika.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael azonnali tárgyalásokat kezd a palesztinok lakta Gázai övezetben fogva tartott valamennyi izraeli túsz kiszabadítása és a közel két éve tartó háború - Izrael számára elfogadható feltételek között történő - befejezése érdekében. A Gázai övezetben szolgálatot teljesítő katonák előtt mondott beszédében a miniszterelnök közölte: találkozik a parancsnokokkal, hogy jóváhagyják a Gázaváros elfoglalását és a Hamász palesztin terrorszervezet teljes legyőzését célzó terveket. Netanjahu hozzátette, hogy a háború döntő szakaszában vannak.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő csomagért. A kormányfő erről az Antena1 televíziónak nyilatkozott. Bolojan a koalícióról elmondta: működik, legalábbis a kormányzás szintjén. Elmondta, hogy a kormány sorra fontos döntéseket hoz, nincsenek súrlódások a miniszterek között. Közlése szerint a többi kormánypárt vezetőivel jól működik együtt, beleértve Sorin Grindeanut, a PSD ügyvivő elnökét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy négypárti koalícióban nem könnyű összehangolni az álláspontokat, és ha ebben az időszakban sikerült volna megtartani a koalíciós üléseket, néhány döntést gyorsabban meg lehetett volna hozni. A kormányfő arról is beszélt, hogy a kabinet elhalasztja az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását – vagyis jelentős mértékű emelését –, mert az önkormányzatok még nem rendelkeznek olyan szoftverrendszerrel, amely lehetővé tenné számukra, hogy meghatározzák a településükön található ingatlanok hozzávetőleges piaci értékét. Közölte, hogy ezt a rendszert csak egy év múlva vezetik be. Az ingatlanok piaci értéken történő adóztatása az Európai Bizottság által jóváhagyott pénzügyi tervben és az uniós helyreállítási tervben is szerepelt, ott is az áll, hogy 2027-től alkalmazható, 2026-ra pedig átmeneti mechanizmust fognak kidolgozni.
Románia azzal járulhatna hozzá a tartós ukrajnai béke biztosításához, hogy a NATO-csapatok rendelkezésére bocsátja a katonai támaszpontjait - jelentette ki tegnap este Ilie Bolojan. Az Antena1-nek nyilatkozó miniszterelnököt a kormány álláspontjáról kérdezték az európai vezetőknek azzal az Egyesült Államokhoz intézett kérésével kapcsolatban, hogy az Ukrajnának felajánlott biztonsági garanciák részeként küldjön F-35-ös vadászgépeket Romániába. Bolojan elmondta: amikor szóba kerültek a tartós ukrajnai békéhez szükséges biztonsági garanciák, Románia világossá tette, hogy nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába, viszont a NATO-katonák rendelkezésére bocsáthatja a támaszpontjait. A védelmi minisztérium tegnap este közölte, hogy Románia megbízható és aktív szövetséges a NATO keleti szárnyának védelmében, és továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett a NATO-val és az Európai Unióval szoros együttműködésben.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Radu Miruță. A gazdasági miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a részvényesek közgyűlését összehívták, ennek ellenére a testület nem ült össze megállapítani, hogy a parajdi bányakatasztrófa miatt a Salromot veszteség érte, ami törvénynek megfelelően maga után vonja az igazgatótanácsi tagok menesztését. Radu Miruță szerint a részvényesek törvénytelenül tagadták meg a közgyűlés megtartását, ezért a minisztérium a bírósághoz fordult. Mint ismert, a parajdi sóbányát a nyár eleji áradások következtében teljes mértékben elöntötte a Korond-pataka, és a bánya menthetetlenül odaveszett. A miniszter még július elején jelentette be, hogy kezdeményezi a Salrom vezetőségének a leváltását.
Az ügyészek kérésére a legfelsőbb bíróság elrendelte Horațiu Potra fogdában vagy házi őrizetben lévő zsoldosainak szabadlábra helyezését. A bíróság előzetes letartóztatásról hatósági felügyeletre enyhítette a kényszerintézkedést. Az ügyészség azért kérte ezt, mivel lejárt a maximális hat hónapos időtartam, ameddig előzetes letartóztatásban maradhatnak. A vádhatóság szerint Horațiu Potra és zsoldoscsapata a múlt év végi elnökválasztás érvénytelenítése után megpróbált beszivárogni az utcai tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsen.
Az oktatási minisztérium szerint a címzetes tanárok 98,6 százaléka ugyanabban az oktatási intézményben marad, miután a kormány megnövelte a kötelező heti óraszámot 18-ról 20 órára. A többi 1,4 százalék betanít majd más iskolákba is, hogy kiegészítse a kötelező óraszámát. A minisztérium szerint ez az adat a tanfelügyelőségektől begyűjtött információkon alapszik. A szaktárca szerint az óraszámnövelés miatt a diákok és a tanárok többször találkozhatnak, de ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhet, amelynek módozatát jelenleg vizsgálja a minisztérium. Mint ismeretes, a kormány azért növelte a tanárok óraszámát, hogy megtakarításokat érjen el a tanügyben is, ami felháborodást váltott ki a tanárok körében, akik sztrájkkal fenyegetőznek, és emiatt késhet a szeptember 8-ára tervezett iskolakezdés.
Protokollingatlant bocsátott a kormány Traian Băsescu volt államfő rendelkezésére, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egykori államfőnek ezt a jogát eltörlő törvényt - közölte tegnap Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Basescut, 2023-ban fosztották meg a volt elnököknek járó jogoktól azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság jogerős végzésében megállapította: egyetemi hallgatóként együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval. A volt elnök kérésére ezúttal nem egy protokollvillát, hanem egy társasházi lakást utaltak ki számára.
Több mint ötezer ukrán állampolgár lépte át illegálisan az ukrán-román határt az idei év első hét hónapjában, és menekült Romániába a háború elől a Máramarosi-havasokon keresztül - közölte a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelőségének szóvivője. Iulia Stan az Agerpres hírügynökség jelentése szerint elmondta: ez a szám kisebb, mint az előző év azonos időszakában regisztrált. 2024 első hét hónapjában ugyanis 6700 illegális határátlépést jegyeztek.
Rövid időn belül harmadszor is ukrán támadás érte a Magyarország és Szlovákia ellátása szempontjából is kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket Oroszországban, ezért a budapesti és a pozsonyi kormány levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a hasonló légicsapások ellen - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon. Szijjártó aláhúzta, hogy az újabb támadás nyomán az előzetes kárfelmérések alapján legkevesebb öt napra le fog állni a tranzit Magyarország és Szlovákia irányába. Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg ezekkel a támadásokkal nem Oroszországnak árt elsősorban, hanem Magyarországnak és Szlovákiának, hiszen ez a vezeték kulcsszerepet játszik a két ország energiaellátásában. Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság még januárban írásban vállalta, hogy fel fog lépni a tagállamok energiaellátásáért felelős vezetékekkel szembeni támadások ellen, viszont mind a három közelmúltbeli légicsapás után hallgatott a brüsszeli testület, nem lépett fel az érintett országok érdekében - közölte Szijjártó Péter.
Az Európai Unió több mint 4 milliárd eurót utalt ki Ukrajna támogatására. A pénzt a háború utáni újjáépítésre, valamint az ország szuverén és demokratikus jövőjének biztosítására szánják.
Mark Rutte NATO-főtitkár pénteken Kijevbe látogatott, ahol felhívást intézett a szövetségesekhez, hogy szilárd biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának, amennyiben békét köt Oroszországgal.
