Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július 22-én végzik.
Ebben a periódusban a nyolcadik osztályt végzett tanulók szüleik és osztályfőnökük jelenlétében kitöltik a felvételi űrlapot, a választásuknak megfelelő sorrendben jelölve meg a kiválasztott osztályok/szakok kódszámait. Azok a tanulók, akik nem jutottak be a roma diákoknak vagy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak fenntartott helyekre, illetve lemondanak elnyert helyükről, július 15. és 17. között jelentkezhetnek a számítógépes felvételi eljárásra.
A számítógépes elosztást július 22-én végzik el, és a felvételt nyert diákoknak július 23. és 28. között kell benyújtaniuk a beiratkozáshoz szükséges irataikat az adott tanintézethez.
A második számítógépes elosztásra augusztus 17-én és 18-án kerül sor, a megyei felvételi bizottságok által kidolgozott eljárásrend szerint.
A nyolcadik osztályt végzett tanulókat a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek átlaga alapján sorolják be a középiskolai osztályokba. A képességvizsga végleges eredményei szerint a résztvevők 79,1 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot.
Az óvások elbírálását követően 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Összesen 55.454 fellebbezést nyújtottak be a jegyükkel elégedetlen diákok.
A sikeres vizsgához szükséges átmenő jegyeket és a legalább 6-os átlagot elérő diákok száma 97.020, közülük 92.502-en idei végzősök, 4518-an korábbi évfolyamokon végeztek.
Mintegy 29 ezren megbuktak az érettségin, számukra újabb lehetőséget kínál az augusztus 3. és 24. között zajló pótérettségi, amelyre holnap kezdődik a jelentkezés.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Csökkenti a kormány az állami vállalatok vezetőinek számát és juttatásait – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A második…
Az Egyesült Államok törvényhozói megszavazták a köznyelvben „One Big Beautiful Bill”, vagyis Egy nagy, szép törvényként emlegetett, többtényezős törvényjavaslat jóváhagyását.…
Az Egyesült Államok úgy döntött, megszünteti tagságát az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetében. Az UNESCO-ból való kilépés 2026. december…
Informális találkozó keretében fogadja szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök magyar hivatali kollégáját, Orbán Viktort – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. Ioana Dogioiu…
Az alkotmánybíróság elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) keresetét, amellyel megtámadta a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott első deficitcsökkentő csomagot – nyilatkozták…
Tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami nagy terhet jelent az államkasszának – jelentette ki tegnap Ilie Bolojan miniszterelnök.…
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt…
Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó, szerdára tervezett…
Németország és Nagy-Britannia, illetve Ukrajna más szövetségesei a fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgették tegnap Kijev részére. John Healey brit védelmi miniszter az…
Brazília legfelsőbb bírósága letartóztatással fenyegette meg Jair Bolsonaro volt elnököt a közösségimédia-megjelenésekre kimondott tilalom megsértése miatt. A puccskísérlet miatt eljárás…
Csökkenti a kormány az állami vállalatok vezetőinek számát és juttatásait – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A második deficitcsökkentő csomag részeként a kabinet törvénymódosítással készül visszafogni a menedzserek és igazgatótanácsi tagok számát, valamint korlátozni a nekik járó juttatásokat, amelyek az elmúlt években indokolatlanul emelkedtek a kormányfő szerint. Bolojan úgy véli, hogy sok esetben a fizetések elérték a törvény által megengedett maximumot, miközben a vállalatok teljesítménye vagy szolgáltatási színvonala nem javult. A kormány ezért felülvizsgálja az állami cégek teljesítménymutatóit, és a vezetőket választás elé állítja: vagy növelik a teljesítményt az új célok alapján vagy pedig távoznak.
Elemezni fogják a veszteséges vagy minimális profitot termelő állami vállalatok helyzetét
A második deficitcsökkentő csomag állami vállalatokra vonatkozó javaslatait a miniszterelnök Dragoș Anastasiu kormányfő-helyettessel közösen mutatta be. Anastasiu kijelentette: Romániában 266 állami vállalat összesen 2,5 milliárd lejes veszteséget termel, és ebből 2 milliárd lejt 7 olyan vállalat, amely eközben állami támogatásban is részesült. A miniszterelnök-helyettes szerint ez a hét vállalat (részvénytársaság) a következő: a Román Államvasutak (Căi Ferate CFR), az Electrocentrale Craiova energiatermelő vállalat, az Unifarm gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat, a CFR Marfă tehervasút-társaság (Transport Feroviar Marfă CFR), a bukaresti távfűtésért felelős Termoenergetica, a fővárosi metróhálózatot üzemeltető Metrorex, valamint a bányászati és energiatermelési ágazatban működő Zsil-völgyi Energetikai Komplexum (Complex Energetic Valea Jiului).
Az állami vállalatokat felügyelő ügynökség (AMEPIP) összesen 1326 vállalatra fokuszál. Ezek közül 315 a romániai állami vállalatok által lebonyolított üzleti forgalom 96 százalékáért felelős. Ebben a 315 vállalatban 173 ezer alkalmazott dolgozik, míg az összes állami vállalatnak összesen 256 ezer alkalmazottja van – részletezte Dragoș Anastasiu. A kormányfő-helyettes bejelentette: a következő időszakban külön elemzik mindegyik veszteséges vagy minimális profitot termelő állami vállalat helyzetét, és a hatékonyság növelésére fognak törekedni. A kormány ennek érdekében felállít egy tárcaközi munkacsoportot, olyan egyértelmű célkitűzésekkel, mint az állami támogatások csökkentése, a költségvetési bevételek növelése és a szolgáltatások minőségének javítása.
Az Egyesült Államok törvényhozói megszavazták a köznyelvben „One Big Beautiful Bill”, vagyis Egy nagy, szép törvényként emlegetett, többtényezős törvényjavaslat jóváhagyását. Az új jogszabály megemeli az Amerikába látogatók, a vízummal rendelkezők és az őrizetbe vett migránsok díjait egyaránt.
Mivel Románia jelenleg nem része a vízummentességi programnak, ezért a romániai állampolgároknak a vízumkérelmek jelenlegi költségén felül egy új, legalább 250 dolláros „vízumintegritási díjat” is kell majd fizetniük. Az új díj, amely minden nem bevándorló vízumkérelmezőre vonatkozik, kiegészíti, nem pedig helyettesíti a meglévő költségeket: így például a DS-160 kérelmezési díjat, a biometrikus adatok gyűjtésének díjait és a viszonossági díjakat. A vízumintegritási díj fedezi az évi több millió nem bevándorló vízum feldolgozásával járó adminisztratív költségeket – olvasható a díjmódosítások céljai és pénzügyi hatásai között.
Azok az utazók, akik a Vízummentességi Program országaiból, így Magyarországról szeretnének 90 napra vagy kevesebb időre vízum nélkül látogatni az Egyesült Államokba, ESTA-jóváhagyást kell kérniük a repülőgépre való beszállás előtt. Az ESTA, vagyis az Elektronikus Utazási Engedélyezési Rendszer díjszerkezete is kötelezően emelkedik a 2025-ös pénzügyi évtől kezdődően. Az újonnan elfogadott jogszabály előírja, hogy az ESTA díjnak „utazási engedélyenként legalább 13 dollárt kell tartalmaznia”, ugyanakkor biztosítja, hogy a díjak 2026-tól kezdődően lépést tartsanak az inflációval.
Az Egyesült Államok úgy döntött, megszünteti tagságát az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetében. Az UNESCO-ból való kilépés 2026. december 31-én lép hatályba.
A washingtoni kormány döntése kapcsán Tammy Bruce külügyi szóvivő közölte: a szerepvállalás az UNESCO tevékenységében "nem szolgálja az Egyesült Államok nemzeti érdekét". "Az UNESCO megosztó társadalmi és kulturális ügyek érdekében dolgozik, valamint továbbra is súlyánál nagyobb mértékben összpontosít az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljaira, annak globalista, ideologikus elképzelésére a nemzetközi fejlesztést illetően, ami szembenáll a mi "Amerika az Első" külpolitikánkkal" - olvasható a közleményben. Tammy Bruce egyben "nagymértékben problematikusnak" nevezte az ENSZ szakosított szervezetének azon döntését, hogy felveszi tagjai közé a "Palesztin Államot", ami ellentétes az amerikai politikával, és, ami "hozzájárult az Izrael-ellenes retorika megerősödéséhez a szervezeten belül". Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője azzal indokolta Donald Trump elnök döntését az UNESCO-ból való kilépésről, hogy a szervezet "woke, megosztó kulturális és társadalmi ügyeket támogat, amelyek teljes mértékben eltérnek attól a józan észre alapuló politikától, amire az amerikaiak novemberben szavaztak".
Az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay azonnal reagált az amerikai bejelentésre, és jelezte, hogy "mélyen sajnálja" Donald Trump amerikai elnök döntését, de ez várható volt, és az UNESCO felkészült rá.
Donald Trump első elnöksége idején, 2017. októberében már hozott hasonló döntést arra hivatkozva, hogy a nemzetközi szervezet nem volt képes válaszokat adni az amerikai adminisztráció által felvetett aggályokra, majd Joe Biden elnök 2023-ban arról döntött, hogy országa visszalép az UNESCO-ba.
Informális találkozó keretében fogadja szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök magyar hivatali kollégáját, Orbán Viktort – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. Ioana Dogioiu kormányszóvivő bejelentette: a magyar miniszterelnök kezdeményezésére sorra kerülő megbeszélést a bukaresti Victoria-palotában tartják szerda este. Az egyeztetésen a két ország együttműködésével kapcsolatos témákat vitatják meg - tette hozzá a szóvivő.
Lemond az év végén az amerikai közszolgálati rádió, a National Public Radio (NPR) hírigazgatója. Edith Chapin azt írta a csatorna ügyvezető elnökének, hogy "szünetet akar tartani", de "bízik az NPR szerkesztsége erejében és integritásában".
Az eset előzménye, hogy a csatorna finanszírozásáról szóló kongresszus a múlt héten jóváhagyta a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Testület számára a következő két évre már elkülönített 1,1 milliárd dolláros támogatás megszüntetését.
Az 1967-ben Lyndon Johnson elnök által létrehozott szervezet az országos rádió- és televízióállomások költségvetésének egy kisebb részét finanszírozza. Ezen felül pedig mintegy 1500 helyi rádió- és tévépartnerét is, amelyek New Yorktól Alaszkáig közvetítik tartalmuk egy részét.
Az alkotmánybíróság elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) keresetét, amellyel megtámadta a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott első deficitcsökkentő csomagot - nyilatkozták az Agerpresnek bírósági források. Az ellenzéki párt azt az intézkedéscsomagot támadta meg, amely egyebek mellett tartalmazza az áfa 19 százalékról 21 százalékra való emelését augusztus 1-jétől.
Tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami nagy terhet jelent az államkasszának - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan miniszterelnök. Az Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a kormányfő rámutatott, erre az évre 77 milliárd lejt különítettek el a költségvetésben az egészségügy számára, ezt az összeget azonban ki kell egészíteni. Bolojan szerint a kiadások gyors növekedése fenntarthatatlan az egészségügy területén. A kormányfő a B1 televíziónak adott interjúban arról is beszélt, hogy néhány állami intézménynél elkerülhetetlenek lesznek az elbocsátások. Szerinte erkölcsileg az lenne helyes, hogy azokat a személyeket menesszék, akik nyugdíjban is részesülnek. Közölte: megvizsgálják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó intézkedés bevezetésének lehetőségét. Bolojan szerint az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának megtiltása hozzávetőlegesen 10 ezer személyt érintene.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt szankcionálni fogják. A miniszter a kormányfővel együtt tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta: ha egy kórház fiktív szolgáltatásokat próbál meg elszámoltatni, akkor az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) megvonja az intézménytől a szerződésben szereplő összeg 10 százalékát. Rogobete a tervezett intézkedések közé sorolta azt is, hogy új kritériumrendszert vezetnek be a kórházigazgatók munkájának értékelésére, de ezután az osztályvezető orvosok teljesítményét is értékelni fogják. A miniszter szerint a magánkórházaknak kell állniuk a költségeket, ha állami kórházba küldenek át pácienseket, akiknek a kezelését a szövődmények miatt már nem tudják biztosítani. Rogobete közölte azt is, hogy két szakaszban tervezi növelni a kormány a járóbeteg-szakellátásban nyújtott szolgáltatásokért járó pont értékét, amely a jelenlegi 5 lejről augusztus 1-től 6,5 lejre nő, január 1-től pedig 8 lejre. Ettől azt remélik, hogy a szakambulancián végzett beavatkozások és kezelések száma nőni fog. Emellett meghosszabbítják este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők nyitvatartási idejét.
Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó, szerdára tervezett harmadik tárgyalási fordulón Isztambulban. E három kérdés közé tartozik a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása. Erről Zelenszkij az ukrán diplomatákhoz intézett felszólalásában beszélt, amelyet az X-en is közzétettek. Megismételte álláspontját, miszerint a tárgyalások csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azokat Ukrajna és Oroszország a legmagasabb szinten tartja meg.
Németország és Nagy-Britannia, illetve Ukrajna más szövetségesei a fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgették tegnap Kijev részére. John Healey brit védelmi miniszter az úgynevezett ukrajnai kontaktcsoport virtuális találkozójának kezdetén arról beszélt: az elkövetkező 50 napot arra kell felhasználni, hogy a lehető legtöbb fegyverrel ellássák a kijevi vezetést. Donald Trump amerikai elnök a múlt héten magas vámokkal fenyegette meg Oroszország kereskedelmi partnereit, amennyiben az említett időn belül nem jön létre tűzszünet vagy békemegállapodás. Healey ennek kapcsán kijelentette, ezt az időt ki kell használni arra, hogy Trump ultimátuma mellett a lehető legjobban felfegyverezzék Ukrajnát, s ezáltal tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Boris Pistorius német védelmi miniszter további segítséget helyezett kilátásba Ukrajnának a légvédelmet illetően.
Brazília legfelsőbb bírósága letartóztatással fenyegette meg Jair Bolsonaro volt elnököt a közösségimédia-megjelenésekre kimondott tilalom megsértése miatt. A puccskísérlet miatt eljárás alatt álló volt elnök múlt péntek óta feltételes szabadlábon van, de közösségi médiamegjelenési és éjszakai kijárási tilalom alatt áll, valamint elektronikus nyomkövető bokabilincset kell viselnie. – A védelemnek 24 órája van Bolsonaro cselekedeteinek magyarázására, ellenkező esetben a intézkedést visszavonják, és őrizetbe veszik – idézte több média Alexandre de Moraes bírót.
A kormány bejelentett intézkedései ellen tiltakozott ma 11 és 14 óra között a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren a Silva Erdészeti Szakszervezeti Szövetség, a Romániai Vasúti Fuvarozók Szakszervezeteinek Szövetsége és az Országos Munkásszövetség. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a hatóságok olyan reformokkal próbálják meg rendbehozni az ország pénzügyi helyzetét, amelyek a tisztességesen dolgozókat sújtják leginkább. A Silva szövetség emellett egy közleményben rámutatott, hogy a Romsilva átszervezéséhez életképes tervre van szükség, amelyet minden érintett féllel vitassanak meg.
Csökkenti a kormány az állami vállalatok vezetőinek számát és juttatásait – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A második deficitcsökkentő csomag részeként a kabinet törvénymódosítással készül visszafogni a menedzserek és igazgatótanácsi tagok számát, valamint korlátozni a nekik járó juttatásokat, amelyek az elmúlt években indokolatlanul emelkedtek a kormányfő szerint. Bolojan úgy véli, hogy sok esetben a fizetések elérték a törvény által megengedett maximumot, miközben a vállalatok teljesítménye vagy szolgáltatási színvonala nem javult. A kormány ezért felülvizsgálja az állami cégek teljesítménymutatóit, és a vezetőket választás elé állítja: vagy növelik a teljesítményt az új célok alapján vagy pedig távoznak.
Elemezni fogják a veszteséges vagy minimális profitot termelő állami vállalatok helyzetét
A második deficitcsökkentő csomag állami vállalatokra vonatkozó javaslatait a miniszterelnök Dragoș Anastasiu kormányfő-helyettessel közösen mutatta be. Anastasiu kijelentette: Romániában 266 állami vállalat összesen 2,5 milliárd lejes veszteséget termel, és ebből 2 milliárd lejt 7 olyan vállalat, amely eközben állami támogatásban is részesült. A miniszterelnök-helyettes szerint ez a hét vállalat (részvénytársaság) a következő: a Román Államvasutak (Căi Ferate CFR), az Electrocentrale Craiova energiatermelő vállalat, az Unifarm gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat, a CFR Marfă tehervasút-társaság (Transport Feroviar Marfă CFR), a bukaresti távfűtésért felelős Termoenergetica, a fővárosi metróhálózatot üzemeltető Metrorex, valamint a bányászati és energiatermelési ágazatban működő Zsil-völgyi Energetikai Komplexum (Complex Energetic Valea Jiului).
Az állami vállalatokat felügyelő ügynökség (AMEPIP) összesen 1326 vállalatra fokuszál. Ezek közül 315 a romániai állami vállalatok által lebonyolított üzleti forgalom 96 százalékáért felelős. Ebben a 315 vállalatban 173 ezer alkalmazott dolgozik, míg az összes állami vállalatnak összesen 256 ezer alkalmazottja van – részletezte Dragoș Anastasiu. A kormányfő-helyettes bejelentette: a következő időszakban külön elemzik mindegyik veszteséges vagy minimális profitot termelő állami vállalat helyzetét, és a hatékonyság növelésére fognak törekedni. A kormány ennek érdekében felállít egy tárcaközi munkacsoportot, olyan egyértelmű célkitűzésekkel, mint az állami támogatások csökkentése, a költségvetési bevételek növelése és a szolgáltatások minőségének javítása.
