Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3790 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseken dolgozók nem tudják, hogy tanárok százai mondanak le naponta az óradíjjal fizetett óráikról.
A közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatói tisztségébe Robert Schwartz-ot, a közszolgálati televízió élére pedig Adriana Săftoiut jelöli az igazgatótanács.
Adásunkban két különleges közösségi kezdeményezés történetébe pillantunk be. Elsőként az idei makfalvi alkotótábor hangulatát idézzük fel, majd ellátogatunk a csíksomlyói…
XIV. Leó pápa bírálta a politikai akarat hiányát a globális klímaválság kezelésében. Az egyházfő videóüzenetben az ENSZ klímakonferenciája utolsó hetének…
Ilie Bolojan kormányfő tegnap kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell…
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az…
Elutasította a szenátus az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. Az…
Sztrájkőrséget áll ma az oktatási minisztérium épülete előtt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség tagjai.
Tegnapi közös közleményükben felrótták, hogy a kormány az oktatásban dolgozók bérköltségeinek további csökkentésére készül egy újabb jogszabállyal, 'amelyről zárt ajtók mögött tárgyalnak a Victoria-palotában'. Az intézkedés amellett, hogy nem időszerű, mélységesen igazságtalan, és súlyos következményekkel jár, példátlan válságot idézhet elő a rendszerben, és súlyosan sértené a gyermekek oktatáshoz való jogát - szögezték le.
Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseken dolgozók nincsenek tisztában a romániai tanügy helyzetével, nem tudják, hogy gyermekek ezreit jelenleg is szakképzetlen pedagógusok tanítják, és tanárok százai mondanak le naponta az óradíjjal fizetett óráikról. 'Minden további költségcsökkentés csak súlyosbítaná ezt a válságot, ami közvetlen következményekkel járna a gyermekekre nézve' - hívták fel a figyelmet.
A parlament két háza tegnapi együttes ülésén elfogadta azt a fiskális csomagot, amelyért a kormány szeptember elsején felelősséget vállalt. A jogszabály szerint az adókat egy átmeneti mechanizmus segítségével számítják ki 2027 januárjáig, amikor bevezetik a piaci érték alapján történő adóztatást.
A Profit.ro számításai szerint a helyi adók akár 75-80 százalékkal is emelkedhetnek most januártól. Például egy fővárosi háromszobás lakás esetében, amelyre az ingatlanadó idén 198 lej volt, a tulajdonosnak jövőre 355 lejt kell fizetnie. Ami a gépkocsiadót illeti, a „szennyező fizet” elvet tartják szem előtt, azaz a hengerűrtartalom és a környezetvédelmi besorolás figyelembevételével állapítják meg az illetéket.
"
["post_title"]=>
string(66) "Jelentősen emelkedhetnek a helyi adók és illetékek januártól"
["post_excerpt"]=>
string(152) "A parlament két háza tegnapi együttes ülésén elfogadta azt a fiskális csomagot, amelyért a kormány szeptember elsején felelősséget vállalt."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(60) "jelentosen-emelkedhetnek-a-helyi-adok-es-illetekek-januartol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-19 12:47:16"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-19 10:47:16"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456755"
["menu_order"]=>
int(4075)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3729 (24) {
["ID"]=>
int(456750)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-19 09:07:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-19 07:07:26"
["post_content"]=>
string(956) "
A Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Adrian Țuțuianu PSD-szenátort, korábbi védelmi minisztert nevezte ki az állandó választási hatóság (AEP) élére a parlament tegnapi együttes ülése. Mivel az AEP elnöke nem lehet párttag, Țuțuianu előzetesen kilépett a PSD-ből. Kinevezését a kormánykoalíció 271 képviselője és szenátora szavazta meg. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a többi ellenzéki párt törvényhozói nem vettek részt a titkos szavazáson.
A parlament február 28-án menesztette tisztségéből az AEP korábbi elnökét, a szintén szociáldemokrata előéletű Toni Greblát, amiért a tavalyi félbeszakított államfőválasztáson "tisztségével összeegyeztethetetlen megnyilvánulásaival" ártott az AEP megítélésének, megingatva az intézménybe vetett közbizalmat.
Jóváhagyta tegnapi ülésén a parlament a közszolgálati rádió és televízió vezetőtanácsi tagjainak kinevezését. Az RMDSZ részéről Bodoczi Annamária tagként és Demeter Katalin póttagként vesz részt a rádió vezetőtanácsában. A Román Televízió igazgatótanácsában Anderco Aliz Tímea tagként és Kis Tímea póttagként képviseli a szövetséget.
George Simion AUR-elnök bejelentette, hogy pártja hivatali visszaélésért feljelentést tesz az ügyészségen a parlament kulturális bizottságának tagjai ellen, amiért a két igazgatótanács névsorának kialakításánál szerintük a parlamenti erőviszonyok figyelmen kívül hagyásával aránytalanul sok kormánypárti tagot jelölt a közmédia vezető testületeibe.
A közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatói tisztségébe, a koalíciós megállapodás szerint, Robert Schwartz-ot, a közszolgálati televízió élére pedig Adriana Săftoiut jelöli az igazgatótanács. A két jelöltet jövő héten hallgatja meg a parlament két házának kulturális bizottsága, azt követően a plénum szavaz a kinevezésükről.
Adásunkban két különleges közösségi kezdeményezés történetébe pillantunk be. Elsőként az idei makfalvi alkotótábor hangulatát idézzük fel, majd ellátogatunk a csíksomlyói kegytemplom kórusához, amely fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli.
Az Európai Bizottság elnöke levelet küldött a tagállamoknak, amelyben gyors megállapodásra szólít fel arról, hogyan pótolják Ukrajna jövő évi és 2027-es hatalmas, 135 milliárd eurós költségvetési lyukát. Az uniós vezetők decemberben találkoznak egy sorsdöntő csúcstalálkozón. Ursula von der Leyen arra kérte az Európai Unió országait, hogy decemberig állapodjanak meg egy olyan tervről, amely fedezi Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteit a következő két évben, amelyek becslések szerint 135,7 milliárd eurót tesznek ki – derül ki az Euronews által megszerzett levélből. A dokumentumban von der Leyen kiemeli, hogy Ukrajnának jelentős mértékű finanszírozásra lesz szüksége: 83 milliárd euróra az ukrán hadsereg finanszírozására és 55 milliárd euróra a gazdaság stabilizálására és a költségvetési hiány kezelésére.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap elfogadta az Egyesült Államok határozati javaslatát a gázai béketervről. A testület tagállamai közül 13 képviselő igennel szavazott, míg Oroszország és Kína nem vett részt a határozathozatalban és nem élt vétójogával. Az Egyesült Államok annak érdekében terjesztette elő a határozati javaslatot, hogy nemzetközi legitimációt nyerjen Donald Trump elnök 20 pontból álló béketervének végrehajtása.
XIV. Leó pápa bírálta a politikai akarat hiányát a globális klímaválság kezelésében. Az egyházfő videóüzenetben az ENSZ klímakonferenciája utolsó hetének kezdetén Brazíliában dicsérte a 10 évvel ezelőtt aláírt párizsi megállapodás keretében elért előrelépéseket, és hangsúlyozta, hogy "nem a megállapodás nem működik, hanem az országok nem reagálnak megfelelően". A konferencián mintegy 200 ország tárgyal arról, hogyan lehetne gyorsabban megfékezni a globális felmelegedést.
A kormánykoalíció nem fog módosítani a bírák és ügyészek nyugdíján, így az utolsó nettó bérük 70 százalékát fogják kapni az újabb tervezet szerint, amit a kormány beterjeszteni készül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus az RFI rádiónak ma reggel elmondta, erről egyezség van a koalícióban, az egyedüli részlet ami még változhat, hogy mekkora átmeneti időszakot biztosítanak a 65 éves nyugdíjkorhatár alkalmazásáig. Emlékeztetett: ő azt javasolta, hogy a korábban beterjesztett 10 év helyett 15 év legyen, de ezt még a többi koalíciós pártnak is el kell fogadnia. A magisztrátusok a múlt heti tárgyalásokon 18 év átmeneti időszakot kértek. Az RMDSZ elnöke azt is közölte, hogy a katonák speciális nyugdíjának az újratárgyalása fog terítékre kerülni, miután rendezik a magisztrátusok öregségi járandóságának az újbóli szabályozását.
Ilie Bolojan kormányfő tegnap kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé. A miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben gyors ütemben növekedett Románia eladósodottsága. Az ország évente 20-30 milliárd euró hitelt vett fel a nemzetközi pénzpiacról, és a GDP-arányos államadósság mára már megközelíti a 60 százalékot. Az alapvető probléma pedig az, hogy az ország leminősítése miatt más országokhoz képest Románia kétszer drágábban - jelenleg 7 százalék körüli kamattal - jut hitelekhez. Jövőre pedig a kamatkiadások megközelítik a GDP 3 százalékát - mondta Ilie Bolojan kormányfő.
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az RMDSZ a rádió igazgatótanácsában Bodóczi Annamáriát javasolta, póttagként Demeter Katalint. A Román Televízió igazgatótanácsába a szövetség Anderco Aliz Tímeát javasolta, póttagként Kis Tímeát. Mindkét igazgatótanácsban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csak egy-egy helyet kapott, amit az ellenzéki párt élesen bírált. Szerintük a parlamenti többség nem járt el helyesen, mert nem vette figyelembe a parlament összetételét. Közölték, hogy emiatt az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Elutasította a szenátus az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. Az indítvány 28 támogató és 65 elutasító szavazatot kapott. A képviselőház is elutasította azt az egyszerű indítványt, amelyet szintén az AUR nyújtott be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter ellen. A kezdeményezés 83 támogató és 193 elutasító szavazatot kapott, heten tartózkodtak.
Sztrájkőrséget áll ma az oktatási minisztérium épülete előtt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség tagjai.
Tegnapi közös közleményükben felrótták, hogy a kormány az oktatásban dolgozók bérköltségeinek további csökkentésére készül egy újabb jogszabállyal, 'amelyről zárt ajtók mögött tárgyalnak a Victoria-palotában'. Az intézkedés amellett, hogy nem időszerű, mélységesen igazságtalan, és súlyos következményekkel jár, példátlan válságot idézhet elő a rendszerben, és súlyosan sértené a gyermekek oktatáshoz való jogát - szögezték le.
Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseken dolgozók nincsenek tisztában a romániai tanügy helyzetével, nem tudják, hogy gyermekek ezreit jelenleg is szakképzetlen pedagógusok tanítják, és tanárok százai mondanak le naponta az óradíjjal fizetett óráikról. 'Minden további költségcsökkentés csak súlyosbítaná ezt a válságot, ami közvetlen következményekkel járna a gyermekekre nézve' - hívták fel a figyelmet.
