A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
A Wetterstein‑hegységben lebontják a Schneeferner sífelvonót, amely a világ egyik legnagyobb szintkülönbségét hidalta át. A létesítmény tartóoszlopainak stabilitását már nem lehetett biztosítani, mert a gleccser gyors ütemben olvad.
A Bajor Tudományos Akadémia korábban törölte a déli gleccsermaradványokat a hivatalos listáról, és a kutatók szerint a megmaradt négy bajorországi gleccser is súlyos veszteségeket szenvedett: felületük egynegyede eltűnt két év alatt.
Az Európai Unió Copernicus programja szerint az elmúlt három év volt a valaha mért legmelegebb, a gleccserek felülete pedig 2015 óta több mint 40 százalékkal csökkent világszerte.
Az ENSZ pont szombaton tartja a gleccserek világnapját, hogy felhívja a világ figyelmét a megóvásuk fontosságára.
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Nicuşor Dan államfő ma Washingtonban részt vesz a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrejövő Béketanács ülésén. Románia megfigyelői státuszban kapcsolódik be a szervezet munkájába.
Magyarország „pontosan tudja”, hogy a Barátság kőolajvezeték azért állt le, mert Oroszország csapást mért rá – jelentette ki tegnap Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő a Telegramon.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Hamvazószerdával megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében…
A Genfben megrendezett – ukrajnai háború lezárását célzó – háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyilvánosan bírálta Donald…
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták…
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója…
A költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői tegnap délután Nicușor Dan államfővel. A TVR1-nek…
Nicuşor Dan államfő ma Washingtonban részt vesz a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrejövő Béketanács ülésén. Románia megfigyelői státuszban kapcsolódik be a szervezet munkájába.
Az államfő rámutatott: a szervezet chartáját már aláírták a tagállamok, azonban a dokumentum egyes előírásai ellentmondanak Románia korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeinek: a szervezet tagjai közösen kívánnak szankciókról dönteni, Románia azonban az Európai Unió felé vállalt kötelezettségei miatt nem írhat alá olyan dokumentumot, amely ellentétes az uniós szabályozással. Nicuşor Dan hozzátette: az első ülésen kizárólag a gázai helyzetről lesz szó.
Magyarország „pontosan tudja”, hogy a Barátság kőolajvezeték azért állt le, mert Oroszország csapást mért rá – jelentette ki tegnap Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő a Telegramon.
A sajtóreferens Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnapi bejelentésére reagált, amelyben a magyar tárcavezető közölte: Magyarország leállította a dízel üzemanyag szállítását Ukrajnába, és mindaddig nem indítja újra, amíg Kijev helyre nem állítja a kőolajtranzitot a Barátság vezetéken Magyarország irányába – közölte a 24.hu portál.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
A meteorológusok szerint a nyugat felől érkező csapadékmező az ország szinte egész területén áthalad a következő napokban. A Bánságban és Körösvidéken esőre, Moldvában és a hegyekben havazásra kell számítani. Az ország többi részén vegyes csapadék, a pénteki nap folyamán és szombatra virradóra pedig havazás várható. A lehulló csapadék mennyisége eléri a 10-15 litert, helyenként a 20-25 litert is négyzetméterenként. Átlagosan 5-15 centiméter friss hó rakódik le.
Hamvazószerdával megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében felhívja a figyelmet: ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk. A nagyböjt segít újra felfedeznünk megváltásunk végső okát: Isten határtalan és feltétel nélküli szeretetét.
XIV. Leó pápa elutasította Donald Trump meghívását, hogy csatlakozzon a Béketanácshoz – közölte Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára az Independent szerint. Parolin hangsúlyozta: a visszautasítás nem személyes vagy politikai jellegű, hanem elvi döntés, mert a Vatikán szerint a nemzetközi válságok kezelésének elsődleges fóruma az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyben a Szentszék állandó megfigyelői státusszal rendelkezik.
A Béketanácsot Trump januárban alapította Davosban, célja a „hiteles vezetés helyreállítása és a fenntartható béke biztosítása a konfliktusövezetekben”. A tanácsot maga az amerikai elnök vezeti, és első ülése február 19-én, csütörtökön lesz Washingtonban.
A Genfben megrendezett - ukrajnai háború lezárását célzó - háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyilvánosan bírálta Donald Trumpot, mert érzése szerint az amerikai elnök igazságtalanul nagy nyomást helyez Ukrajnára. Zelenszkij hangsúlyozta, országa nem ad át területeket a keleti Donbászban, amelyeket Oroszország nem foglalt el a háború során.
A keddi egyeztetések feszült légkörben zajlottak. Az ukrán főtárgyaló, Rusztem Umerov szerint a tárgyalások a gyakorlati kérdésekre és a lehetséges megoldások mechanizmusaira összpontosítottak. Az orosz delegáció tagja a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy az első nap különösen feszült volt, mert Moszkva nem kívánt engedni területi követeléseiből, bár jelek szerint a háború mielőbbi lezárásában érdekeltek.
A genfi háromoldalú tárgyalások szerdai napirendjén biztonsági és humanitárius ügyek szerepelnek
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet - nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Mint ismert, a legfelsőbb bíróság azt indítványozta az alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál a különnyugdíjak reformjával kapcsolatban. A legfelsőbb bíróság ugyanis úgy vélte, hogy a kormány tervezetében szereplő intézkedések diszkriminálják a bírákat és az ügyészeket a különnyugdíjban részesülő más kategóriákkal szemben.
A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
A jogszabály elfogadása méltó tisztelgés annak a püspöknek a kiemelkedő életműve és közösségépítő szolgálata előtt, aki következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, bátran szembeszállva minden diktatúrával és szélsőséggel.
Az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy 2026 folyamán országos szinten kulturális, oktatási és közösségi programok mutassák be Márton Áron szellemi örökségét. A törvény biztosítja, hogy a központi és helyi hatóságok, valamint a közszolgálati média anyagi és logisztikai támogatást nyújthassanak az emlékév rendezvényeihez. A döntés fontos lépés közös történelmi örökségünk megőrzésében, és hozzájárul ahhoz, hogy Márton Áron példája a jövő generációi számára is irányt mutasson – írta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Márciusban 40–50 román nagykövetet hívnak vissza, és új diplomatákat neveznek ki helyettük – nyilatkozta tegnap Nicuşor Dan államfő, aki szerint „fontos változások” várhatók ezen a területen. A közszolgálati rádió főcsatornájának, a Radio România Actualităţi-nek adott interjúban az elnök elmondta, az új nagykövetek vélhetően idén nyártól kezdik meg a mandátumukat. Az elnök megjegyezte: „fontos fővárosokban” is várhatók nagykövetcserék.
Nicuşor Dan hozzátette: a román nagykövetek „szigorúan diplomáciai szempontból” jól teljesítenek, viszont nem fektettek eddig hangsúlyt a gazdaságdiplomáciára. Mint magyarázta, a nagykövetek munkájához az is hozzátartozik, hogy tárgyalnak az adott ország nagyobb vállalatainak képviselőivel, kapcsolatokat próbálnak kiépíteni, felmérik a piacot és a romániai vállalatok előtt kínálkozó lehetőségeket, valamint „ajtókat nyitogatnak”. Az új nagykövetek megbízása erre is vonatkozik majd – nyilatkozta az államfő.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap délután a Román Rádió főcsatornájának adott interjújában. Az elnök megerősítette, hogy Románia megfigyelőként lesz jelen február 19-én Washingtonban, a Donald Trump amerikai elnök által életre hívott Béketanács ülésén.
Nicușor Dan szerint ennek a döntésnek fontos üzenete van, ugyanis a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítését követően “kétely és talán némi bizalmatlanság” volt érezhető az amerikai adminisztráció részéről. Az, hogy Románia elnöki szinten képviselteti magát az ülésen, segít majd tisztázni - diplomáciai szempontból és a polgárok előtt is - a Románia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét. Nicușor Dan megjegyezte: egy választás érvénytelenítése nem számít szokványosnak egy demokráciában, de szerinte mára tisztázódtak a dolgok.
A költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői tegnap délután Nicușor Dan államfővel. A TVR1-nek nyilatkozó Ilie Bolojan miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a találkozón “békét kötöttek-e” a koalíció vezetői, azt válaszolta: a felek a korábban meghozott döntések végrehajtásában állapodtak meg. Hangsúlyozta, a legfontosabb feladat egy reális költségvetés mielőbbi elfogadása. Ennek előkészítése várhatóan a jövő hét végéig lezárulhat, beleértve a főbb költségvetési előirányzatok és a beruházási projektek véglegesítését.
A kormányfő szerint a költségvetés elfogadása előtt azonban jóváhagyják a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A két jogszabályt várhatóan a jövő hét elején fogadja el, mivel a minisztériumok véleményezése mellett a Gazdasági és Szociális Tanáccsal is egyeztetni kell, ami néhány nappal meghosszabbítja az eljárást – nyilatkozta Ilie Bolojan.
Huszonegy megye 67 településén, köztük Bukarestben volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt - közölte szerdán a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU). A katonai tűzoltók országszerte 176 szél által kidöntött fát és hat villanyoszlopot, valamint épületelemeket távolítottak el az utakról, 29 gépjárművet ástak ki a hóból. A kidőlő fák 67 személygépkocsit rongáltak meg.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerdán arról számolt be, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt teljesen leállították a forgalmat az A7-es autópálya Bukarest és Adjud közötti szakaszán, az A1-es autópályán a Pitești - Bukarest menetirányban, a Bukarest és Ploiești közötti A3-as autópályán, valamint a fővárost Konstancával összekötő A2-es sztráda egyes szakaiszain pedig nem közlekedhetnek a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik. Az ország délkeleti részében emellett több országúton és megyei úton is leállították a forgalmat vagy korlátozásokat vezettek be a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik számára.
A vasúti közlekedésben is fennakadásokat okozott a havazás és a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint törölték többek között a Bukarestet Brassóval összekötő Intercity-, Regio- és Interregio-járatokat is. Emellett a fővárost Konstancával, Iași-val, Suceavával, Ploiești-tel vagy Galaccal összekötő járatok sem indultak el szerdán a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
A fővárosi Henri Coandă repülőtéren és a băneasai Aurel Vlaicu nemzetközi repülőtéren is fennakadásokat okozott a kedvezőtlen időjárás, nyolc járatot töröltek, öt repülőgépet pedig más repülőterekre irányítottak át. A havazás és erős szél miatt valamennyi konstancai kikötőt lezárták a hatóságok, és felfüggesztették a teherautók határátkelését a Giurgiu és Ruse közötti Duna-hídon.
Az elmúlt 24 órában ugyanakkor öt megye (Brăila, Buzău, Konstanca, Prahova és Vrancea) 21 településén megközelítőleg 18.437 fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
Az ország déli és délkeleti megyéiben szerda délig narancssárga jelzésű riasztás van érvényben a havazás és erős szél miatt.
Nicuşor Dan államfő ma Washingtonban részt vesz a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrejövő Béketanács ülésén. Románia megfigyelői státuszban kapcsolódik be a szervezet munkájába.
Az államfő rámutatott: a szervezet chartáját már aláírták a tagállamok, azonban a dokumentum egyes előírásai ellentmondanak Románia korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeinek: a szervezet tagjai közösen kívánnak szankciókról dönteni, Románia azonban az Európai Unió felé vállalt kötelezettségei miatt nem írhat alá olyan dokumentumot, amely ellentétes az uniós szabályozással. Nicuşor Dan hozzátette: az első ülésen kizárólag a gázai helyzetről lesz szó.
