Elutasította az Európai Parlament az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt az úgynevezett Pfizergate ügyben. Az AUR EP-képviselője, Gheorghe Piperea által kezdeményezett bizalmi indítványt 175-en támogatták és 360-an elutasították. 18 képviselő tartózkodott, köztük az RMDSZ két képviselője is.
Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek/EFA képviselőcsoportja elutasították a bizalmatlansági indítványt, a Baloldal, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója nem szavazott egységesen, a Patrióták Európáért – amelyhez a Fidesz is tartozik – és a Szuverén Nemzetek Európája az indítvány mellett szavazott.
A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetett ma a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség több száz tagja a deficitcsökkentő csomag ellen, amelyért hétfőn felelősséget vállalt a kormány a parlamentben - közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Alexandru Nazare pénzügyminiszter fogadta a tüntető pénzügyi szakszervezetek küldöttségét. A tárgyalásokon részt vett a BNS elnöke, Dumitru Costin is.
A BNS a napokban döntött a hozzájuk tartozó szakszervezetek és szövetségek tiltakozásainak menetrendjéről, illetve arról, hogy videókampányt indítanak a közösségi oldalakon a megszorító intézkedések hatásairól. Az elfogadott menetrend szerint minden csütörtökön 10 és 12 óra között tüntetést szerveznek azoknál a közintézménynél, ahol a BNS-nek szakszervezeti tagjai vannak, az első sztrájkőrséget pedig a pénzügyminisztérium előtt tartják. Erre a megmozdulásra más szakszervezeti szövetségek tagjait is meghívták.
Nagy-Britannia és Franciaország összehangolja nukleáris elrettentő erejének alkalmazási feltételeit. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia elnök londoni tartózkodásának csütörtöki, utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozóra kerül sor, ahol a francia politikus és Keir Starmer brit kormányfő megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
A megállapodás alapján mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti - áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában. A dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy Európában csak Nagy-Britanniának és Franciaországnak van nukleáris fegyverzete, és ez az elrettentő erő jelentős mértékben hozzájárul a NATO és az euroatlanti térség általános biztonságához.
Hivatalosan is elfoglalta posztját Magyarország új bukaresti nagykövete. több új nagykövettel – így Peru, Ciprus, India és Németország képviselőjével - együtt adta át megbízólevelét Nicușor Dan államfőnek – közölte a román elnöki hivatal. A Cotroceni-palotában megtartott keddi eseményen szóba került a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése is. A román elnök szerint Bukarest nyitott a stratégiai partnerség erősítésére, és arra, hogy Magyarországgal közös projekteket indítsanak el olyan területeken, mint az energetika, a közlekedés, a digitális fejlesztések, a turizmus, a környezetvédelem, az oktatás és a demográfia.
Kissné Hlatki Katalin korábban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közép-európai főosztályát vezette, de korábban már dolgozott a bukaresti nagykövetségen is, tanácsosi rangban. Az új nagykövet Zákonyi Botondot váltja, aki 2013-ban lett bukaresti nagykövet.
Elutasította az Európai Parlament az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt az úgynevezett Pfizergate ügyben. Az AUR EP-képviselője, Gheorghe Piperea által kezdeményezett bizalmi indítványt 175-en támogatták és 360-an elutasították. 18 képviselő tartózkodott, köztük az RMDSZ két képviselője is.
Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek/EFA képviselőcsoportja elutasították a bizalmatlansági indítványt, a Baloldal, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója nem szavazott egységesen, a Patrióták Európáért – amelyhez a Fidesz is tartozik – és a Szuverén Nemzetek Európája az indítvány mellett szavazott.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök tegnap részvétét fejezte ki a 100 évvel ezelőtt az oszmán törökök által meggyilkolt örmények leszármazottainak, azt mondta, hogy Törökország osztozik fájdalmukban, és bejelentette, hogy gyászistentiszteletet fognak tartani az isztambuli örmény pátriárkatusnál az áldozatok emlékére. (tovább…)
Tíz pontból álló „azonnali cselekvési” tervet készített az Európai Bizottság a Földközi-tengeren kialakult migrációs válsághelyzet kezelésére – jelentette be tegnap Dimitrisz Avramopulosz, a brüsszeli testület belügyi biztosa az EU kül- és belügyminisztereinek együttes ülését követően. (tovább…)
Megdöntötte a gyorsasági világrekordot ma a japán mágnesvasút, miután egy tesztszakaszon 603 kilométer/órás sebességgel száguldott – jelentette be a japán vasúttársaság. (tovább…)
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Az évfordulós rendezvénysorozat keretében a bukaresti Balassi Intézetben tegnap este…
Ion Ochi szociáldemokrata képviselő őrizetbe vételének és előzetes letartóztatásának jóváhagyását kérte a Korrupcióellenes Ügyészség a Képviselőháztól. A honatyát csúszópénz elfogadásával…
A péntekig tartó 66 órás sztrájkot a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság mozdonyvezetőinek szakszervezete (GDL) hirdette meg. Délután 15 órától a teherszállító vonatokon dolgozó mozdonyvezetők hagynak fel a munkával, a személyszállító vonatok mozdonyvezetői pedig szerdán hajnali 2 órakor csatlakoznak. (tovább…)
Az RMDSZ küldöttsége új alternatív küszöb bevezetését szorgalmazta a parlamenti választásokra a Klaus Johannis államfővel folytatott megbeszélésén. A szövetség szerint…
Egyezségre jutottak a parlamenti pártok a választási törvények reformja tekintetében – jelentette be Klaus Johannis államfő a parlamenti alakulatokkal folytatott egyeztetés után. (tovább…)
Sepsiszentgyörgy központjában szervez május 9-én Kürtőskalács ünnepet Kovászna Megye Tanácsa, a Europe Direct Információs Központ és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület kezdeményezésére. (tovább…)
A választási törvények kidolgozása, a pártfinanszírozási törvény és a mentelmi jog felfüggesztése kapcsán egyeztet ma Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal. Az RMDSZ küldöttsége adásunkkal egyidőben, 3 órától vesz részt a Cotroceni-i palotában immár harmadik alkalommal megtartott elnöki konzultáción.
A nemzeti kisebbségek sok célkitűzése megoldatlan még Romániában, de ezekre kizárólag a többséggel folytatandó párbeszéd hozhat megoldást – hangoztatta az RMDSZ-hez intézett üzenetében Klaus Johannis.
Részletes vallomástétellel kezdődött ma Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon elmondta, hogy amikor a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1942-ben Auschwitz-Birkenauba került, tudomást szerzett arról, hogy a táborban a foglyok meggyilkolására szolgáló gázkamrák működnek. Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök tegnap részvétét fejezte ki a 100 évvel ezelőtt az oszmán törökök által meggyilkolt örmények leszármazottainak, azt mondta, hogy Törökország osztozik fájdalmukban, és bejelentette, hogy gyászistentiszteletet fognak tartani az isztambuli örmény pátriárkatusnál az áldozatok emlékére. A tragikus események kezdetének centenáriuma, április 24. előtt néhány nappal Davutoglu engesztelő üzenetében mindazonáltal tartózkodott attól, hogy a gyilkosságokat népirtásnak nevezze, és bírálta azokat a nyomásgyakorlási próbálkozásokat, hogy Törökországot rábírják ennek elismerésére. Egyes történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után meggyilkolt örmények számát, és a kutatók széles körben a 20. század első népirtásának tartják az akkori eseményeket.
Tíz pontból álló "azonnali cselekvési" tervet készített az Európai Bizottság a Földközi-tengeren kialakult migrációs válsághelyzet kezelésére - jelentette be tegnap Dimitrisz Avramopulosz, a brüsszeli testület belügyi biztosa az EU kül- és belügyminisztereinek együttes ülését követően. A terv első pontja, hogy meg kell erősíteni a jelenleg folyó műveleteket a Földközi-tengeren, a Tritont és a Poseidont. Avramopulosz konkrét léptéket, megduplázást nem említett, csak arról beszélt, hogy az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet meg kell erősíteni és "bőkezűbben" kell finanszírozni. A terv a műveletek anyagi lehetőségének és eszköztárának megerősítése mellett azok területi hatályát is kiterjesztené.
Megdöntötte a gyorsasági világrekordot ma a japán mágnesvasút, miután egy tesztszakaszon 603 kilométer/órás sebességgel száguldott - jelentette be a japán vasúttársaság. A maglev néven is ismert - még kísérleti szakaszban tartó - szuper gyorsvonat nemrégiben felállított saját rekordját adta át a múltnak, ez 590 kilométer/óra volt. A kiemelkedően magas sebességgel nem egészen 11 másodpercig száguldott a vonat. A vasúttársaság 2027-től tervezi üzembe helyezni a Tokió és Nagoja közti mágnesvonatot, amelynek várható átlagsebessége is nagyon magas, 500 kilométer/óra lesz. A maglev-szerelvények a mágneses rendszernek köszönhetően nem érintkeznek a vasúti sínnel, hanem fölötte lebegnek, így csak a levegővel való súrlódás korlátozza a sebességüket.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Az évfordulós rendezvénysorozat keretében a bukaresti Balassi Intézetben tegnap este Dáné Erzsébet ombudsman-helyettest Rácz Éva, a MÚRE elnöke faggatta arról, hogyan látja az esélyegyenlőség biztosítását és a diszkrimináció helyzetét a sajtóban 25 évvel a rendszerváltás után.
A péntekig tartó 66 órás sztrájkot a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság mozdonyvezetőinek szakszervezete (GDL) hirdette meg. Délután 15 órától a teherszállító vonatokon dolgozó mozdonyvezetők hagynak fel a munkával, a személyszállító vonatok mozdonyvezetői pedig szerdán hajnali 2 órakor csatlakoznak. A csaknem 200 ezer embert foglalkoztató DB 20 ezer dolgozóját képviselő GDL egyebek között 5 százalékos béremelést követel, és el akarja érni, hogy ne csak a mozdonyvezetők, hanem valamennyi vasutas nevében is tárgyalhasson a bérekről. A tárgyalások a munkaadóval tavaly kezdődtek, és az előző héten véget ért, 16. fordulón sem vezettek eredményre.
"
["post_title"]=>
string(32) "Vasutassztrájk Németországban"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(29) "vasutassztrajk-nemetorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-04-21 13:36:22"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 10:36:22"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(32) "http://maghiara2.srr.ro/?p=11855"
["menu_order"]=>
int(34376)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3226 (24) {
["ID"]=>
int(11645)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-21 11:45:46"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 08:45:46"
["post_content"]=>
string(688) "Az RMDSZ küldöttsége új alternatív küszöb bevezetését szorgalmazta a parlamenti választásokra a Klaus Johannis államfővel folytatott megbeszélésén. A szövetség szerint ezzel a választási reform nem veszélyeztetné a romániai magyarság parlamenti képviseletét.
Az RMDSZ arról tájékoztatta az államfőt, hogy a 2008 előtti megyei pártlistás arányos parlamenti választásokhoz való visszatérést támogatja, ugyanakkor azt szorgalmazza, hogy ne csak az országos voksok öt százalékát elérő szervezetek jussanak képviselethez, hanem azok is, amelyek esetleg ezt nem érik el, de négy megyében 20 százalék feletti támogatottságot szereznek."
["post_title"]=>
string(36) "Alternatív küszöb a magyarságnak"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(32) "alternativ-kuszob-a-magyarsagnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-04-21 12:49:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 09:49:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(32) "http://maghiara2.srr.ro/?p=11645"
["menu_order"]=>
int(34377)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3227 (24) {
["ID"]=>
int(11585)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-21 11:42:35"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 08:42:35"
["post_content"]=>
string(771) "Egyezségre jutottak a parlamenti pártok a választási törvények reformja tekintetében - jelentette be Klaus Johannis államfő a parlamenti alakulatokkal folytatott egyeztetés után.
Az elnök sajtóértekezletén azt mondta: ígéretet kapott a pártok vezetőitől, hogy a helyhatósági választásokat és pártfinanszírozást szabályozó új törvényt május közepéig, a parlamenti választásokat megreformáló jogszabályt pedig a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a parlament. Johannis aggodalmát fejezte ki, hogy a külföldön élő román állampolgárok választójogának érvényesítése érdekében még nem tett semmit a parlament, de a pártvezetők azt ígérték neki, hogy legkésőbb őszig megoldják a problémát."
["post_title"]=>
string(43) "Megállapodás az államfői konzultáción"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(37) "megallapodas-az-allamfoi-konzultacion"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-04-21 14:48:28"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 11:48:28"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(32) "http://maghiara2.srr.ro/?p=11585"
["menu_order"]=>
int(34378)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3225 (24) {
["ID"]=>
int(11315)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-21 10:53:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 07:53:28"
["post_content"]=>
string(667) "Sepsiszentgyörgy központjában szervez május 9-én Kürtőskalács ünnepet Kovászna Megye Tanácsa, a Europe Direct Információs Központ és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület kezdeményezésére.
A rendezvény célja gasztronómiai hagyományaink ápolása, egy őshonos termék reklámja és népszerűsítése valamint minőségének megőrzése. Szakmai támogató a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendje. Az egy napos csapatversenybe amatőr és profi sütők nevezhetnek be április 27-ig a Kovászna Megyei Tanácsánál ? olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben."
["post_title"]=>
string(22) "Kürtőskalács ünnep"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(18) "kurtoskalacs-unnep"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-04-21 14:47:43"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 11:47:43"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(32) "http://maghiara2.srr.ro/?p=11315"
["menu_order"]=>
int(34379)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3228 (24) {
["ID"]=>
int(11295)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-20 16:09:55"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-20 13:09:55"
["post_content"]=>
string(880) "
A választási törvények kidolgozása, a pártfinanszírozási törvény és a mentelmi jog felfüggesztése kapcsán egyeztet ma Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal. Az RMDSZ küldöttsége adásunkkal egyidőben, 3 órától vesz részt a Cotroceni-i palotában immár harmadik alkalommal megtartott elnöki konzultáción.
Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ azt szeretné élérni, hogy a készülő választási törvény megőrizze az egyfordulós választást a polgármesterek esetében, továbbá azt, hogy a helyi választásoknál 3 százalékra csökkentsék a választási küszöböt. Az RMDSZ a megyei listás szavazást támogatja a parlamenti választások esetében, a szavazatok újra leosztásánál pedig egy arányosságot biztosító rendszert javasol.
A nemzeti kisebbségek sok célkitűzése megoldatlan még Romániában, de ezekre kizárólag a többséggel folytatandó párbeszéd hozhat megoldást - hangoztatta az RMDSZ-hez intézett üzenetében Klaus Johannis.
Az államfő üzenetének rövid kivonatát felolvasták pénteken a kongresszusi küldöttek és meghívottak előtt, azonban a teljes szöveget később tette közzé honlapján az elnöki hivatal. Johannis szerint az RMDSZ nagy érdeme az, hogy megalakulása óta az intézményes - parlamenti, kormányzati és helyi szintű - párbeszéd meghonosításával keresi a megoldásokat a kisebbségi kérdésben. Hozzátette: maga is a párbeszédet, együttműködést és nyitottságot helyezte mandátuma középpontjába.
Bár az RMDSZ által is képviselt párbeszéd-modell sikeresnek bizonyult, az államfő szerint sok még a tennivaló olyan kisebbségi célkitűzések elérésében, mint a törvények által rögzített jogok gyakorlati érvényesítése vagy a nemzeti identitás megőrzését szolgáló garanciák javítása.
Az RMDSZ-nek és a magyar közösségnek a régiók kialakításával kapcsolatos aggodalmaira utalva Klaus Johannis megjegyezte: csak a többségi politikusokkal folytatott párbeszéd, a "lépésről lépésre" való építkezés jelent megoldást.
Részletes vallomástétellel kezdődött ma Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon elmondta, hogy amikor a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1942-ben Auschwitz-Birkenauba került, tudomást szerzett arról, hogy a táborban a foglyok meggyilkolására szolgáló gázkamrák működnek. Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie.
