Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Az ENSZ hivatalosan is elismerte a román kormány elköteleződését a 2030-as Agenda végrehajtása iránt, és Romániát azon nyolc állam közé sorolta, amelyek pozitív példaként szerepelnek a legfontosabb ENSZ-platform, a Magas Szintű Politikai Fórum záróközleményében a fenntartható fejlődés témakörében.
Brüsszel 139 százalékkal akarja emelni a dohánytermékekre kivetett adót, 2 euróval is drágább lehet egy doboz cigaretta. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a dohányadót új, saját forrásként vegyék fel a 2028–2034-es uniós költségvetésbe, amely várhatóan évi 11,2 milliárd eurót fog termelni.
Tizenkét beteg palesztin gyereket és 36 hozzátartozót menekítettek ki szerdán Izraelből a román légierő gépével. Az evakuáltakat Franciaországba és Norvégiába…
A Kljucsevszkoj nevű vulkán kitörését váltotta ki a szerdán reggel történt 8,8-as magnitúdójú földrengés, amely a Kamcsatkai-félsziget partvidékét sújtotta, Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól…
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Szeben, Vâlcea, Argeș, Dâmbovița, Prahova és…
Több mint 300 tanár tiltakozott tegnap az ország különböző részeiből a fővárosban, az Oktatási Minisztérium épülete előtt. A demonstrálók elégedetlenek…
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták…
A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről ismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, amikor megfosztották közigazgatási rangjától, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség.
Tavaly kicserélték a Pécskai Magyar Közösségi Ház tetejét, idén falaznak, belső javítási munkálatokat végeznek az épületben. Közadakozásból, adományokból, jótékonysági előadásokon és téglajegyek árusításából befolyt összegekből fedezik a több mint 100 éves porta javítását.
Az ENSZ hivatalosan is elismerte a román kormány elköteleződését a 2030-as Agenda végrehajtása iránt, és Romániát azon nyolc állam közé sorolta, amelyek pozitív példaként szerepelnek a legfontosabb ENSZ-platform, a Magas Szintű Politikai Fórum záróközleményében a fenntartható fejlődés témakörében.
Az ENSZ két jó gyakorlatot emelt ki, amelyeket Románia vezetett be, az első egy virtuális erőforrásközpont létrehozása a Fenntartható Fejlődési Célok lokalizálására, amely segíti az önkormányzatokat, civil társadalmat és a magánszektort a célok közösségi tervekbe való beillesztésében, a másik a fenntartható fejlődési szakértői hivatás intézményesítése: 2000 központi és helyi közigazgatásban dolgozó alkalmazott szakmai képzése. „Románia bizonyítja, hogy az emberekbe és intézményekbe történő befektetés a fejlődés kulcsa. A 2000 fenntartható fejlődési szakértő képzése mérföldkő a kormányzati adminisztratív kapacitások megerősítésében” – nyilatkozta Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora.
Brüsszel 139 százalékkal akarja emelni a dohánytermékekre kivetett adót, 2 euróval is drágább lehet egy doboz cigaretta. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a dohányadót új, saját forrásként vegyék fel a 2028–2034-es uniós költségvetésbe, amely várhatóan évi 11,2 milliárd eurót fog termelni.
A közlemény szerint a visszaélések megelőzése, a legális dohánytermelők védelme érdekében több lépcsőben szigorítják a jövedéki szabályozást. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió a dohánytermékek adóztatását tartja a leghatékonyabb leszoktató módszernek, a dohányipar szerint azonban az áremelések a feketepiacok malmára hajtják a vizet.
Néhány perccel ezelőtt új európai rekordot jelentő 46,51 másodperc idővel nyerte meg David Popovici a Szingapúrban tartott úszó világbajnokságon a 100 méteres versenyszámot is, miután korábban 200 méteren is diadalmaskodott. Popovici az utolsó 50 méteren tört az élre, egy karcsapásnyival előzte meg a másodikként célba ért amerikai Jack Alexy-t. A bronzérmet az ausztrál Kyle Chalmers szerezte meg.
Tizenkét beteg palesztin gyereket és 36 hozzátartozót menekítettek ki szerdán Izraelből a román légierő gépével. Az evakuáltakat Franciaországba és Norvégiába szállítják. Az Izraelből kimenekített gyerekeket az orvosi ellátáshoz való hozzáférés hiánya miatt sürgősen kellett evakuálni. A külügyminisztérium közölte, hogy Románia továbbra is hozzájárul a Gázai övezetben élő palesztin civileket sújtó humanitárius válság hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekhez.
A Kljucsevszkoj nevű vulkán kitörését váltotta ki a szerdán reggel történt 8,8-as magnitúdójú földrengés, amely a Kamcsatkai-félsziget partvidékét sújtotta, Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól mintegy 125 km-re keletre. Ez az eddigi legerősebb rengés a térségben, mióta az amerikai földfizikai intézet feljegyzéseket készít. A földrengés cunamiriasztásokat váltott ki a Csendes-óceán mentén: ezek érintették Japánt, Hawaiit, Kaliforniát, valamint a közép- és dél-amerikai partokat is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Szeben, Vâlcea, Argeș, Dâmbovița, Prahova és Ilfov megyei folyókra.A hidrológusok szerint csütörtök déltől éjfélig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet az említett megyék folyóvizein.
Argeș megye kis folyóvizein a legnagyobb az áradás veszélye - közölte az INHGA.A lakosságnak azt tanácsolják, hogy kövessék a hatóságok hivatalos tájékoztatását, ne közlekedjenek folyók közelében vagy árvízveszélyes területeken, és akadálymentesítsék a víz elvezetését célzó sáncokat és csatornákat.
A román társadalomban még jelen van a diszkrimináció és jellemző a problémák felvállalásának hiánya - jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön. Az elnök a roma holokauszt emléknapja alkalmából szervezett megemlékező ünnepségen vett részt a fővárosban.
Beszédében rámutatott, társadalomként hajlamosak vagyunk nem elismerni problémáinkat, és inkább más, külső tényezőt hibáztatni, pedig véleménye szerint ez hibás megközelítés, el kellene gondolkodni ezen.
'El kell ismernünk, hogy társadalmunkban még mindig létezik diszkrimináció, még mindig vannak hátrányos helyzetű közösségek, és vannak olyan mentalitások, amelyeket meg kell változtatnunk' - hangsúlyozta az államfő. A hatóságoknak pedig tenniük kell ezért.
'Minden gyereknek egyenlő eséllyel kell indulnia az életben' - nyomatékosította. Véleménye szerint ez a legfontosabb dolog minden szempontból, még akkor is, ha a holokauszt áldozataira gondolunk.
Több mint 300 tanár tiltakozott tegnap az ország különböző részeiből a fővárosban, az Oktatási Minisztérium épülete előtt.
A demonstrálók elégedetlenek több, az ő szakterületüket is érintő intézkedéssel, amelyek a fiskális csomagban szerepelnek. Ezek között van a heti 20 órás tanítási kötelezettség, az alacsony gyermeklétszámmal rendelkező oktatási intézmények összevonása, valamint a nagyobb létszámú osztályok kialakítása. További kifogásaik szerint a kutatóintézeteket is „alulfinanszírozzák”, mivel nem frissítették a szükséges költségeket sem a humánerőforrásra, sem a közművekre, sem az infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére.
Az oktatási szakszervezetek Daniel David miniszter lemondását követelik, és azt állítják, hogy a kormány intézkedései tevékenységcsökkentéshez, bérveszteséghez, valamint időveszteséghez vezetnek az iskolák közötti nagyobb távolságok miatt. Az érdekvédelmisek további demonstrációkat jelentettek be, valamint szeptember 8-án, az új tanév első napján nagyszabású tiltakozást szerveznek.
Daniel David válaszképpen kifejtette, hogy azért vállalta el az oktatási tárca vezetését, hogy segítsen, nem pedig azért, hogy hátráltasson, és hangsúlyozta, már régen bejelentette volna lemondását, ha ez megoldotta volna az oktatás és kutatás pénzügyi helyzetét.
Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki tegnap az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter, Dragoş Pîslaru az Európai Bizottság legfrissebb adataira hivatkozva.
A tárcavezető szerint egy évvel ezelőtt 5 százalék alatti volt az abszorpció, tehát jelentős előrehaladás történt az uniós források lehívása terén, és ez a gyorsulás a mandátuma alatt folytatódni fog – ígérte. Dragoş Pîslaru azt is elmondta, hogy jelenleg 5800 projekt áll kivitelezés alatt. A miniszter szerint a fenntartható fejlődési, a közlekedési, valamint a társadalmi befogadási program terén történt a legjelentősebb előrehaladás.
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
Az idézett források szerint a második intézkedéscsomagba bele akarják foglalni a kiváltságok – többek között a bírák és ügyészek különnyugdíja – megszüntetését vagy korlátozását célzó intézkedéseket, valamint a csődeljárás törvényének módosítását és a tőkejövedelmek adóztatásának bevezetését.
A második deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedések egy részét a kormány parlamenti felelősségvállalással akarja elfogadtatni. A költségvetés-kiigazítás után derül ki, hogy milyen pénzforrásokat lehet még kiutalni az Anghel Saligny közművesítési program projektjeire, addig is a fejlesztési minisztérium minden egyes projektet egyenként elemez – mutattak rá a források.
A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről ismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, amikor megfosztották közigazgatási rangjától, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség.
Egykor oktatási központ volt, magyarul, románul és szerbül folyt a tanítás, nyolcosztályos bentlakásos iskola működött Tornyán, de ez ma már csak emlék. A falu múltjáról és jelenéről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Tavaly kicserélték a Pécskai Magyar Közösségi Ház tetejét, idén falaznak, belső javítási munkálatokat végeznek az épületben. Közadakozásból, adományokból, jótékonysági előadásokon és téglajegyek árusításából befolyt összegekből fedezik a több mint 100 éves porta javítását.
A 2018-ban megvásárolt régi udvarház az elmúlt 30-40 évben lakatlan volt, a beszivárgott esővíz annyira megrongálta a tűzfalat, hogy újjá kellett építeni. Minden nehézség, látszólagos hátráltató tényező ellenére a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke, Balta-Taics Tünde úgy érzi, az akadályok csak megerősítik elszántságában, és nem a megoldásra váró feladatok jelentik a gondot, hanem a tétlenség. Tervei szerint idén szeptemberben már ott szervezik a citerazenekar, a dalárda és a színjátszókör próbáit, jövőre pedig ünnepélyesen fel is avatják a Pécskai Magyar Közösségi Házat. Az Arad megyei Pécskának a legutóbbi népszámlálás szerint közel 12 ezer lakosa van, közülük valamivel többen mint 2300-an vallották magukat magyarnak. Számbelileg ez a második legnagyobb magyar közösség Arad megyében: iskolája, erős hite, civil szervezetei és hagyományos rendezvényei vannak a magyarságnak. A fogyás azonban felgyorsult, a szórványosodás lassításában nagy szerepe lehet a Magyar Közösségi Háznak – vallja Balta-Taics Tünde, akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
Az ENSZ hivatalosan is elismerte a román kormány elköteleződését a 2030-as Agenda végrehajtása iránt, és Romániát azon nyolc állam közé sorolta, amelyek pozitív példaként szerepelnek a legfontosabb ENSZ-platform, a Magas Szintű Politikai Fórum záróközleményében a fenntartható fejlődés témakörében.
Az ENSZ két jó gyakorlatot emelt ki, amelyeket Románia vezetett be, az első egy virtuális erőforrásközpont létrehozása a Fenntartható Fejlődési Célok lokalizálására, amely segíti az önkormányzatokat, civil társadalmat és a magánszektort a célok közösségi tervekbe való beillesztésében, a másik a fenntartható fejlődési szakértői hivatás intézményesítése: 2000 központi és helyi közigazgatásban dolgozó alkalmazott szakmai képzése. „Románia bizonyítja, hogy az emberekbe és intézményekbe történő befektetés a fejlődés kulcsa. A 2000 fenntartható fejlődési szakértő képzése mérföldkő a kormányzati adminisztratív kapacitások megerősítésében” – nyilatkozta Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora.