Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy tegnap este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös…
Nicușor Dan államfő szerint sok túlzó kijelentés hangzik el az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényre vonatkozó esetleges…
Nicușor Dan államelnök tegnap kijelentette, hogy a kormány meghozta már a legtöbb olyan deficitcsökkentő intézkedést, amelyek lehetővé teszik az Európai…
Nicușor Dan államfő kedden azt nyilatkozta, még nincs teljes képe arról, hogy mi húzódott a tavalyi novemberi elnökválasztás érvénytelenítésének hátterében,…
Kormányzati szinten a fejlesztési minisztérium hívta le az összes szaktárca közül a helyreállítási alapból rendelkezésre álló erőforrások legnagyobb részét –…
A védelmi minisztérium felkérte a parlamentet, hagyja jóvá több mint 200 újabb amerikai Abrams-tank és hozzájuk való lőszerek, alkatrészek beszerzését,…
Az adóemelés ellenére sem csökkent a nyolchavi román államháztartási hiány – derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium tegnap közzétett költségvetési adataiból.…
Utalták a szociális kártyákra az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás első részletét – jelentette be Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru európai…
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy tegnap este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös sajtótájékoztatójukon közölte: elfogadja Donald Trump közel-keleti béketervét, amely egyebek között arról szól, hogy az izraeli hadseregnek számos feltétel teljesülése után végleg ki kell vonulnia a Gázai övezetből. Netanjahu azonban a videoüzenetben határozottan kijelenti, hogy a hadsereg a béketervnek megfelelően a Gázai övezetben marad. Noha Trump béketerve utalást tesz arra, hogy szintén bizonyos feltételek teljesülése esetén egyszer lehetségessé válhat a palesztin állam létrehozása, Netanjahu a videóban kijelenti, hogy nem egyezett bele semmilyen palesztin állam létrehozásába. "Elmondtuk, hogy határozottan ellenezzük a palesztin állam létrehozását, Trump elnök mondta is, hogy megérti ezt" – mondta Netanjahu.
A keleti drónfalról, a védelemről és Ukrajnáról tárgyalnak az EU vezetői Dániában azon a ma kezdődött kétnapos EU-csúcson, amelynek a helyszíne Dánia. Mint ismert, az északi országban az elmúlt héten egy sor drón bukkant fel katonai helyszínek felett is. A napirenden olyan védelmi kezdeményezések állnak, mint egy lehetséges drónfal kialakítása a kontinens keleti részén, valamint Ukrajna támogatása Oroszországgal szemben. A mostani EU-csúcs fő témája az, hogyan lehet a legjobban megvédeni az unió keleti szárnyát.
Nicușor Dan államfő szerint sok túlzó kijelentés hangzik el az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényre vonatkozó esetleges elutasító döntésével kapcsolatban. Az Agerpres hírügynökség szerint egy temesvári eseményen az elnök tegnap rámutatott: a romániai társadalom egybehangzó véleménye szerint nincsen rendjén, hogy valamely ágazatban a nyugdíj összege megegyezzen a fizetésével. Az elnök szerint ha mégis úgy ítélik meg, hogy a jogszabály problémás, ki kell dolgozni egy másik törvényt, amellyel kapcsolatban nem merülnek fel alkotmányossági aggályok. A taláros testület a múlt héten október 8-ára halasztotta annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban. A tervezetet szeptember elején parlamenti felelősségvállalással fogadta el a kormány.
Nicușor Dan államelnök tegnap kijelentette, hogy a kormány meghozta már a legtöbb olyan deficitcsökkentő intézkedést, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal szemben vállalt 2025 és 2026-os hiánycélok megközelítését. Hangsúlyozta, az állam kénytelen volt most meghozni a deficitcsökkentő intézkedéseket, amelyek negatívan érintették a lakosságot és az üzleti szférát, de ha 2026-ban sikerül 6 százalék alá csökkenteni a GDP-arányos költségvetési hiányt, akkor lehetőség lesz tárgyalni a magánszektorral a következő évek adórendszeréről a kiszámíthatóság biztosítása érdekében. Az államelnök tegnap este az Euronewsnak nyilatkozva az ország gazdasági helyzetéről és a fellendülés lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás – amely lehetséges, hogy már jövő nyáron megtörténik – plusz garanciát fog jelenteni a román gazdaság számára. Hozzátette, hogy 2027-ben megkezdődhet a gáz kitermelése a Fekete-tengerből, és 2028-ra elkészülhet egy autópálya, amely összeköti a konstancai kikötőt Nyugat-Európával.
Nicușor Dan államfő kedden azt nyilatkozta, még nincs teljes képe arról, hogy mi húzódott a tavalyi novemberi elnökválasztás érvénytelenítésének hátterében, de amint minden információ a birtokába jut, nyilvánosságra hozza ezeket. Az elnököt egy temesvári konferencián faggatták a témáról. Nicușor Dan hozzátette, meglátása szerint szükség van még néhány hónapra ahhoz, hogy teljes legyen a kép és azt ígérte, hogy mihelyt minden információ rendelkezésére fog állni, nyilvánosságra fogja hozni ezeket. Az államfő arról biztosította a hallgatóságát, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jövendőbeli civil igazgatója prioritásként fogja kezelni az orosz befolyás elleni küzdelmet.
Kormányzati szinten a fejlesztési minisztérium hívta le az összes szaktárca közül a helyreállítási alapból rendelkezésre álló erőforrások legnagyobb részét – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter abból az alkalomból, hogy száz nappal ezelőtt vette át a minisztériumot. A szaktárca felhasználási rátája jelenleg 48 százalék. A mandátum átvételekor, év elején a szaktárca az uniós alapok mindössze 15 százalékát hívta le, így az ő mandátuma idején 7,6 milliárd lej áramlott be az országba – magyarázta Cseke Attila. Rámutatott: a fejlesztési minisztérium azon dolgozik, hogy a Románia számára rendelkezésre álló európai uniós források 100 százalékát lehívja, ami mintegy 23 milliárd lejt jelent.
Románia fel volt készülve az európai uniós csatlakozásra, ellenkező esetben az EU nem járult volna hozzá az ország integrációjához - jelentette ki tegnap Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök. Tăriceanu ezzel Nicușor Dan államfőnek arra a korábbi nyilatkozatára reagált, amely szerint annak idején Románia nem állt készen az EU-csatlakozásra. A volt miniszterelnök szerint az államfőnek ez a nyilatkozata nemcsak helytelen, hanem sértő is az országra és mindazokra nézve, akik erőfeszítéseikkel lehetővé tették Románia EU-integrációját. Călin Popescu-Tăriceanu veszélyesnek és felelőtlennek nevezte az államfő kijelentését, amely szerinte árthat az ország megítélésének, hiszen úgy is értelmezhető, hogy Románia jogtalanul vált az EU tagjává.
A védelmi minisztérium felkérte a parlamentet, hagyja jóvá több mint 200 újabb amerikai Abrams-tank és hozzájuk való lőszerek, alkatrészek beszerzését, valamint a harckocsik használatához szükséges kiképzés biztosítását összesen több mint 7 milliárd dollár értékben - közölte tegnap a szaktárca. Hazánk 2023-ban írt alá szerződést 54 Abrams-tank beszerzéséről amerikai készletekből több mint 1 milliárd dollárért. Ezek leszállítása várhatóan 2028-ban fejeződik be. Bukarest most lőszert, alkatrészeket, szimulátorokat, műszaki támogatást és kiképzést akar vásárolni ezekhez a tankokhoz. Emellett további 216 tankot és alkatrészt is akar rendelni 7,6 milliárd dolláros áron a General Dynamicstől.
A korábbi 5,55 százalékról az eddigi legmagasabb szintre, évi 6,06 százalékra emelte tegnap a Román Nemzeti Bank a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC). A negyedévente közölt referenciamutató az előző negyedévi bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. 2022. május elején megállapított referenciamutató még csak évi 2,36 százalék volt. A lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatlábot, a ROBOR-t 6,51 százalékban állapította meg a jegybank.
Az adóemelés ellenére sem csökkent a nyolchavi román államháztartási hiány - derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium tegnap közzétett költségvetési adataiból. Augusztus végén 4,54 százalék volt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya, míg 2024 azonos időszakában 4,57 százalék. Az év első nyolc hónapjában a kormányzati kiadások több mint 86 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Utalták a szociális kártyákra az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás első részletét - jelentette be Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a támogatást a szociális juttatásban részesülő, 65 éven felüli nyugdíjasok, a havi 2000 lejnél kisebb jövedelmű fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek, illetve az úgynevezett inkluzivitási minimumjövedelemben részesülő családok és egyedülálló személyek kapják meg. A segély első részletére több mint 1 millió 115 ezren jogosultak. A támogatás értéke 250 lej, amit két 125 lejes részletben utalnak ki.
A lapszám Irodalom rovatában verseket Markó Béla, Bartha László Zsolt és Lajtos Nóra közöl, míg prózát Novák Éva és Bali Péter. Kockázat és varázslat a címe Demény Péter esszéjének.
A Galéria rovat Dana Constantin nagyváradi és Szabó Csongor marosvásárhelyi kiállításának anyagát kínálja. Az irodalom erősebb a halálnál címmel Radu Vancu és André Ferenc június végi kolozsvári beszélgetését olvashatják a Kultúra rovatban Gálfalvi Ágnes szerkesztésében. Tévhitek, rosszul-tudások és első benyomások képezik a témáját a Ketten egy páston sorozatban Filep Tamás Gusztáv és Boka László értekezéseinek.
Mikola Emese az általa gyakorolt közösségi írásterápia mibenlétével ismertet meg a Társadalom rovatban. Furus Zsolt írása Erdélyi Ágnes Kovácsék című regényét elemzi. Lakatos-Fleisz Katalin a nagyváradi színtársulat Shakespeare-előadását, az Ahogy tetsziket méltatja. Műfajok és kultúrák összecsapása címmel Ryan Coogler Sinners című filmjét szemlézi Bozsódi-Nagy Orsolya. Hocza-Szabó Marcell Szenderák Bence Csendrendelet című debütkötetét elemzi, míg Sall László Az emlékezés méltósága vagy a felejtés közönye címmel Kenneth Hermele A vad igazságszolgáltatás – zsidó bosszú a holokauszt után című művét. A lapszám vezércikkét közelgő nagyváradi irodalmi évfordulók apropóján Szűcs László jegyzi.
A lapszám kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, nagyváradi hírlapárusoknál, Budapesten az Írók boltjában, olvasható és megrendelhető a holnap.ro online könyváruházban, illetve a laptapir.hu oldalon.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy tegnap este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös sajtótájékoztatójukon közölte: elfogadja Donald Trump közel-keleti béketervét, amely egyebek között arról szól, hogy az izraeli hadseregnek számos feltétel teljesülése után végleg ki kell vonulnia a Gázai övezetből. Netanjahu azonban a videoüzenetben határozottan kijelenti, hogy a hadsereg a béketervnek megfelelően a Gázai övezetben marad. Noha Trump béketerve utalást tesz arra, hogy szintén bizonyos feltételek teljesülése esetén egyszer lehetségessé válhat a palesztin állam létrehozása, Netanjahu a videóban kijelenti, hogy nem egyezett bele semmilyen palesztin állam létrehozásába. "Elmondtuk, hogy határozottan ellenezzük a palesztin állam létrehozását, Trump elnök mondta is, hogy megérti ezt" – mondta Netanjahu.
