Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Szokatlan témájú könyvet mutattak be a hétvégén Bihar megyében. Vasárnap az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonban vehették kézbe elsőként az érdeklődők a Balázsi József, az értékteremtő polgármester című kötetet.
Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán. Ott őrzik átmenetileg a néhai aradi főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is.
Ion Iliescu volt államfő állami temetésének megszervezése komoly feszültségeket váltott ki a koalícióban. A Szociáldemokrata Párt vezetői nehezményezték a Mentsétek meg Romániát Szövetség politikusainak a magatartását, miután ellenezték a nemzeti gyásznap elrendelését.
A Corupția ucide elnevezésű civil szervezet bejelentette: este 7 órától a Ion Iliescu temetése miatt hirdetett országos gyásznapon szervez demonstrációt a bukaresti Egyetem téren.
A kormány néhány napon belül közvitára bocsátja a helyi közigazgatás reformjáról szóló törvénymódosító tervezetet – nyilatkozta az Agerpresnek Cseke Attila.
A romániai repülőtereknek csupán egy része rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a folyadékkorlátozás eltörlését. Akadnak repülőterek, amelyeknek van ilyen típusú röntgenszkennerük, de még nem tudják használni, mert szoftverfrissítésre szorulnak.
Lejárt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterének két alkalommal is elrendelt 60 napos felfüggesztése, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség rendelt el. A polgármester ma már visszatért a hivatalába.
Állást foglalt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) annak kapcsán, hogy több sajtókiadvány munkatársát nem engedték be a magyarországi Tisza Párt Maros megyében rendezett múlt hétvégi táborába.
A Közösségi Párbeszéd Tábor szervezői előbb a budapesti Magyar Nemzet és a Hír Televízió stábját, majd a Székelyhon és a Maszol portál, valamint a Román Közszolgálati Televízió (TVR) újságíróit tiltották ki a rendezvényről.
A MÚRE igazgatótanácsa által kibocsátott állásfoglalás rámutat: a megkülönböztetések, kitiltások, meg nem hívások minden esetben sértik a médiafogyasztók információhoz, tájékozódáshoz való jogát. Tekintettel a 2026-ban esedékes magyarországi választás kampányának közelgő időszakára, a szervezet felkéri a politikai élet összes képviselőjét, hogy tartsa tiszteletben az információhoz való hozzáférés jogát, ne akadályozza az újságírókat abban, hogy eleget tegyenek az objektív tájékoztatás követelményeinek.
A követelmény mind a fizikai üzletekre, mind az online kereskedelmi egységekre vonatkozik, és része az euró jövő év eleji bevezetését célzó előkészületeknek, írja a Novinite portál. A cél: korlátozni a tisztességtelen áremeléseket az euró bevezetésével összefüggésben.
A hivatalos átváltási árfolyam szerint egy eurónak pontosan 1,95583 levának kell lennie.
A vásárlók félretájékoztatásának elkerülése érdekében a levában és euróban kifejezett árnak egymás mellett, azonos betűtípussal, méretben és színnel kell szerepelnie a címkéken. A promóciós ajánlatokat külön kell jelölni. Kivételt képeznek a taxik, a benzinkutak és a cigarettaárusok, ahol a kettős árképzési rendszer nem kötelező.
Az intézkedések egy éven keresztül, 2026. augusztus 8-ig lesznek hatályban.
Szokatlan témájú könyvet mutattak be a hétvégén Bihar megyében. Vasárnap az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonban vehették kézbe elsőként az érdeklődők a Balázsi József, az értékteremtő polgármester című kötetet.
A Holnap Könyvek Kiadó gondozásában, a Partium Alapítvány megbízásából az ismert érmelléki elöljáró halálának harmadik évfordulóján jelenik meg Dérer Ferenc kötete, amelyben hozzátartozói, barátai, munkatársai, kortársai emlékeznek beszélnek a családapáról, barátról, a méhészről, aki 30 éven át vezette Érsemjén községet.
Honnan származik az ötlet? Kik emlékeznek a kötetben a tragikus hirtelenséggel elhunyt elöljáróra? Hogyan él a községben a polgármester emléke és merre halad a település fejlesztése?
Ezekre a kérdésekre is válaszol a kötet szerkesztője, Szűcs László, Érsemjénből pedig Borsi Imre Loránt polgármester. Velük beszélget a következő percekben kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva.
Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán. Ott őrzik átmenetileg a néhai aradi főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is.
A Heves megyei Andornakon 1819-ben született és Aradon 1889-ben elhunyt Darányi Jánost a „szegények orvosának” is nevezték. 1858-ban lett Arad főorvosa, később pedig egy magánklinikát alapított, amelyben a város szegény polgárait ingyen kezelte. Az utókor már 1901-ben emlékművet állított tiszteletére, de ezt a román hatóságok 1934-ben eltávolították, és csak 2023-ban került elő a múzeum raktárából. A kórház alapító orvos szobrát a volt városi kórház udvarán fogják felállítani. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a talapzat érkezésénél készült.
A mai részben Gárdonyi Gézáról, Babits Mihályról, illetve Kölcsey Ferencről lesz szó.
Augusztus 3-án volt Gárdonyi Géza születésének százhatvankettedik évfordulója; az 1863-ban, Ziegler Géza néven, Agárdpusztán napvilágot látott íróról, költőről, drámaíróról egyebek között ez olvasható Pintér Jenő Magyar irodalomtörténet című átfogó munkájában: „Írásmódja nem rokon sem Jókai Mór, sem Mikszáth Kálmán, sem Herczeg Ferenc stílusával; egészen másképp ír, mint bárki a koráig föllépő elbeszélők és színműírók közül. Munkáiból mélabús költőiség árad, hangulata és bája van minden írásának, eredeti zenéje prózájának. Társtalan író volt, magános fa kartársai között. Szellemének gyökerei a magyarság ezeréves földjéből táplálkoztak, őserejű művészetét nem rontotta meg semmi idegenszerűség.” Gárdonyi ezt vallotta a magyar nyelvről: „Minden nemzetnek főkincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé.”
E megfontolandó szavak után rátérek Babits Mihályra, aki kevéssel több mint nyolcvannégy éve, 1941. augusztus 4-én hunyt el. Tőle két idézettel készültem mára. „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokon értelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Lelked építő szekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok.” Szintén Babits Mihály mondta, hogy „ha felelsz tanárod kérdésére, gondolkodni tanulsz, ha összefoglalod, amit tanultál, beszélni”.
A mai rész harmadik szereplője a kritikusként, politikusként és reformerként ismert Kölcsey Ferenc, aki kétszázharmincöt éve, 1790. augusztus 8-án látta meg a napvilágot. A Himnusz szerzőjétől két idézettel készültem, amelyeket még most is érdemes megszívlelni. Az első így szól.
„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén, mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog, s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld és tanuld más mívelt népek nyelvét is… de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” Szintén Kölcsey Ferenc mondta, hogy „teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél, ez az első és elengedhetetlen…”
Eltemették a kedden, 95 éves korában elhunyt Ion Iliescu volt államfőt.
A koporsót 10 óra után néhány perccel emelték le a Cotroceni-palotában lévő ravatalról, majd 10:30-tól 11:30-ig tartott a temetési szertartása a Cotroceni-templomban, ahonnan aztán a Ghencea temetőbe szállították. A volt államfő emlékére nemzeti gyásznappá nyilvánította augusztus 7-ét a kormány. A hatályos jogszabályok szerint a nemzeti gyásznapon a központi és helyi közintézmények, a magánszemélyek félárbócra eresztik a román zászlót. A műsorszolgáltatók és a kulturális intézmények a nemzeti gyásznaphoz igazítják programjaikat és tevékenységeiket. Ion Iliescu 1990 és 1992, 1992 és 1996 illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.
Ion Iliescu volt államfő állami temetésének megszervezése komoly feszültségeket váltott ki a koalícióban. A Szociáldemokrata Párt vezetői nehezményezték a Mentsétek meg Romániát Szövetség politikusainak a magatartását, miután ellenezték a nemzeti gyásznap elrendelését.
A kormánykoalíció ülését, amelyen a reformintézkedések második csomagját véglegesítették volna, és amelyet tegnapra terveztek a Victoria-palotába, törölték. A PSD ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu bejelentette, hogy a párt vezetősége úgy döntött: addig nem vesznek részt a koalíciós üléseken, amíg az USR nem tanúsít politikai érettséget, és nem változtat a hozzáállásán.
A Corupția ucide elnevezésű civil szervezet bejelentette: este 7 órától a Ion Iliescu temetése miatt hirdetett országos gyásznapon szervez demonstrációt a bukaresti Egyetem téren.
A csoport szerint nem igazságos, hogy Iliescu állami búcsúztatása hivatalosan elismert emléknappá váljon, mivel többen bűnben érintettnek tartják az 1990 júniusi bányászjárás ügyben. A szervezet kijelentette, a demonstráció a bányászjárás erőszakos eseményeinek áldozatai előtt tiszteleg.
A kormány néhány napon belül közvitára bocsátja a helyi közigazgatás reformjáról szóló törvénymódosító tervezetet – nyilatkozta az Agerpresnek Cseke Attila.
A fejlesztési és közigazgatási miniszter emlékeztetett arra, hogy a jogszabályjavaslat része a második deficitcsökkentő csomagnak. A dokumentum a decentralizációval kapcsolatos, illetve eszközöket nyújt az önkormányzatoknak a helyi adók és illetékek hatékonyabb beszedésére. Ugyanakkor 20 százalékos leépítéseket ír elő az önkormányzatoknál, de nem egységesen.
A szakmai felmérés eredményének függvényében folyósítják ezután a bérpótlékot az európai alapokat kezelő köztisztviselőknek.
A kezdeti 40 százalékos kiegészítést az első felmérésig folyósítják, ezt követően csak a nagyon jó minősítést elért alkalmazottak kapják meg. A jó minősítésű alkalmazottak bérük 20 százalékának megfelelő pótlékot kapnak, az ennél gyengébben teljesítők pedig semmilyen bérkiegészítésre nem jogosultak - derül ki a közvitára bocsátott kormányhatározat tervezetéből.
A romániai repülőtereknek csupán egy része rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a folyadékkorlátozás eltörlését. Akadnak repülőterek, amelyeknek van ilyen típusú röntgenszkennerük, de még nem tudják használni, mert szoftverfrissítésre szorulnak.
Az Európai Bizottság nemrégiben ismét engedélyezte olyan CT-berendezések használatát a repülőtereken, amelyek lehetővé teszik, hogy az utasok a kézipoggyászukban 100 milliliternél nagyobb mennyiségű folyadékot és elektronikai eszközöket vihessenek biztonságban a fedélzetre.
Lejárt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterének két alkalommal is elrendelt 60 napos felfüggesztése, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség rendelt el. A polgármester ma már visszatért a hivatalába.
A vádhatóság szerint a városvezető bűncselekményt követett el, amikor a rendőrségtől kikért adatokat egy a háza környékén parkoló autóról. Az említett jármű napokon keresztül megjelent a polgármester és szomszédai háza közelében, miközben fotókat és videókat készített – ezt a helyzetet szerette volna tisztázni az önkormányzati vezető, hét gyermek édesapja. Soós Zoltánt egyébként 2024 decemberében kétrendbeli vesztegetéssel vádolták meg. Az ügyészség akkor a polgármester előzetes letartóztatását kérte, azonban a bíróság úgy döntött, hogy helyette hatósági felügyelet alá helyezi Soós Zoltánt, amely enyhébb intézkedés. Később, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla részben helyt adott a polgármester fellebbezésének.
Állást foglalt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) annak kapcsán, hogy több sajtókiadvány munkatársát nem engedték be a magyarországi Tisza Párt Maros megyében rendezett múlt hétvégi táborába.
A Közösségi Párbeszéd Tábor szervezői előbb a budapesti Magyar Nemzet és a Hír Televízió stábját, majd a Székelyhon és a Maszol portál, valamint a Román Közszolgálati Televízió (TVR) újságíróit tiltották ki a rendezvényről.
A MÚRE igazgatótanácsa által kibocsátott állásfoglalás rámutat: a megkülönböztetések, kitiltások, meg nem hívások minden esetben sértik a médiafogyasztók információhoz, tájékozódáshoz való jogát. Tekintettel a 2026-ban esedékes magyarországi választás kampányának közelgő időszakára, a szervezet felkéri a politikai élet összes képviselőjét, hogy tartsa tiszteletben az információhoz való hozzáférés jogát, ne akadályozza az újságírókat abban, hogy eleget tegyenek az objektív tájékoztatás követelményeinek.
