Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Románia kész felhasználni Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közel-keleti helyzet rendezéséhez – jelentette ki Oana Ţoiu külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében.
Ausztrália elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén – jelentette be Anthony Albanese miniszterelnök azt követően, hogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada is jelezte hasonló szándékát.
A Fehér Ház közleménye szerint Donald Trump amerikai elnök kikérte Orbán Viktor magyar kormányfő véleményét az orosz–ukrán háborúról. Trump a magyar miniszterelnököt nagyon okos embernek nevezte – írja a Mandiner.
A The Telegraph értesülései szerint Ukrajna nyitottnak mutatkozik arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a harcokat, és az orosz kézen lévő területeket átengedje, egy olyan béketerv részeként, amely mögött európai támogatás is áll.
Az előző hónaphoz képest júniusban tovább emelkedett, közel 4,31 millió volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamelyik tagországában – derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.
Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke vasárnap este bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) őszi kongresszusán megpályázza a pártelnöki…
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke hétfőre összehívta az Országos Állandó Tanácsot, ahol arról döntenek, hogy a szociáldemokraták kilépjenek-e…
Románia kész felhasználni Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közel-keleti helyzet rendezéséhez – jelentette ki Oana Ţoiu külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében.
A tárcavezető részt vett az Európai Unió külügyminisztereinek videokonferenciáján. Hangsúlyozta: a fő célok között szerepel az azonnali tűzszünet, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátása, a civilek védelme, valamint a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás jelentős bővítése. A miniszter szerint a Hamasz lefegyverzése elengedhetetlen, és ennek a nemzetközi joggal összhangban kell történnie. Egyben bírálta az izraeli kormány nemrég bejelentett döntését a gázai katonai műveletek fokozásáról, mivel ez szerinte nem visz közelebb sem a tűzszünethez, sem a hosszú távú, kétállami megoldáshoz.
Ausztrália elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén - jelentette be Anthony Albanese miniszterelnök azt követően, hogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada is jelezte hasonló szándékát.
Az ausztrál miniszterelnök az elismerés feltételéül szabta, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság kötelezettséget vállaljon arra, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet nem vesz részt a jövőbeni állam működésében.
A Fehér Ház közleménye szerint Donald Trump amerikai elnök kikérte Orbán Viktor magyar kormányfő véleményét az orosz–ukrán háborúról. Trump a magyar miniszterelnököt nagyon okos embernek nevezte – írja a Mandiner.
Mint ismert, az amerikai elnök pénteken találkozik Alaszkában Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök gyors tűzszünetet szeretne, de jelezte, hogy egy esetleges megállapodás részeként Ukrajnának területeket kellene átengednie Oroszországnak.
A The Telegraph értesülései szerint Ukrajna nyitottnak mutatkozik arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a harcokat, és az orosz kézen lévő területeket átengedje, egy olyan béketerv részeként, amely mögött európai támogatás is áll.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy el kell utasítani minden olyan, Donald Trump által javasolt megállapodást, amelyben Ukrajna további területeket adna fel – ugyanakkor Oroszország megtarthatná a már elfoglalt területek egy részét.
Az előző hónaphoz képest júniusban tovább emelkedett, közel 4,31 millió volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamelyik tagországában - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig Németország biztosította, őt követi Lengyelország és Csehország. A kedvezményezettek 44 százalékát nők, 31 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 24 százalékát pedig férfiak tették ki.
Sokan sokféleképpen értékelték az évek során Ion liescu politikai szerepét, de arra aligha számított bárki, hogy mintegy a hagyaték utolsó darabjaként a volt államfő temetése körüli nézeteltérések koalíciós válsághoz vezetnek. A 95 éves korában elhunyt liescut, Románia első szabadon választott elnökét katonai tiszteletadással temették el csütörtökön, amely napot a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította. Ez nem mindenkinek volt ínyére, és több civil szervezet mellett a kormányban részt vevő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is nyilvánosan tiltakozott. Az ok közismert: sokan úgy tartják, hogy Ion liescu vétkes emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, és csakis az igazságszolgáltatás inkompetenciája vagy cinkossága miatt tölthette utolsó napjait a börtön helyett a hírszerzés kórházában Abban amúgy nincs vita, hogy Iliescu több száz áldozattal járó erőszakos cselekmények megszervezője, a kérdés csak az egyesek számára, hogy az adott történelmi pillanatban le lehetett volna-e járni másként. Mindenesetre az liescu által alapított Szociáldemokrata Párt bántónak tarţja az USR álláspontját - annyira, hogy fontolóra vette a kormányból való kilépést. Ion iescu politikai örökségéről és a temetése körül kialakult feszültségekről beszélgettünk Farkas Istvánnal, a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV szerkesztőjével, műsorvezetőjével.
Az Európai Unió álláspontja az, hogy az ukrajnai béketárgyalásokat nem lehet Ukrajna és az EU részvétele nélkül megtartani – tudósít az Euronews.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vasárnap kijelentette, hogy az USA és Oroszország között létrejövő, Ukrajnával kapcsolatos megállapodásokból Ukrajnát és az EU-t sem szabad kihagyni. Az uniós külpolitika vezetője hétfőre összehívta a külügyminiszterek tanácsát, hogy megvitassák a következő lépéseket. A külügyminiszteri találkozót virtuálisan tartják meg hétfő délután, és Kallas bejelentése szerint a miniszterek napirendjén a közel-keleti és gázai fejlemények is szerepelnek.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a háború kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogi helyzet egyértelmű: „minden ideiglenesen megszállt terület Ukrajnához tartozik". A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a tárgyalásos rendezés nem teremtheti meg a terepet a NATO, Európa vagy Ukrajna elleni további agresszióhoz.
Az amerikai álláspont nem azonos az európaival az ügyben. Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy akkor is találkozna Vlagyimir Putyinnal, ha a Putyin-Zelenszkij találkozó nem jön létre.
Vasárnap vezető európai politikusok - köztük Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen EB-elnök és Alexander Stubb finn elnök - nyilatkozatot adtak ki, amelyben megismételték azt a már korábban is hangoztatott álláspontjukat, hogy „az ukrajnai béke felé vezető útról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni". A nyilatkozatban az is szerepel, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni," de hozzáteszik, hogy a jelenlegi frontvonalnak kell „a tárgyalások kiindulópontjának lennie".
Hétfőn is marad a kánikula, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vörös, narancssárga és sárga riasztást is kiadott a hőség miatt.
A figyelmeztetés szerint harmadfokú, vörös riasztás érvényes Dolj és Mehedinţi megyében, ahol nappal 39-41 fokot is mutathatnak a hőmérők, éjszaka pedig legfennebb 20-23 fokra hűl le a levegő. A hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.
A másodfokú, narancssárga riasztás Olt, Teleorman, Gorj és Vâlcea megyét érinti. Ezekben a megyékben a nappali csúcshőmérséklet 37 és 39 fok között lesz, éjszaka 17-20 fok várható. A hőmérséklet-páratartalom mutató eléri és helyenként meghaladja a kritikus 80 egységet.
Elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Argeş, Dâmboviţa, Giurgiu, Ilfov, Călăraşi, Konstanca megyében, valamint a fővárosban is. Hétfőn a hőmérséklet eléri a 33-37 fokot, az éjszakák pedig trópusiak lesznek (minimum 17–20 °C között). Helyenként magasabb lesz a hőérzet, ugyanis a hőmérséklet-páratartalom index (ITU) eléri vagy enyhén meghaladja a kritikus 80 egységes küszöböt.
A hét végén országos szinten 588 tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül 439 tarlótűz volt, melyek nyomán több mint 1500 hektár terület égett le - számolt be hétfőn a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
A három nap alatt országos szinten több mint 5000 vészhelyzetben nyújtottak segítséget a tűzoltók. A katasztrófavédelmi főfelügyelőség emlékeztet, hogy a tarlóégetést a törvény tiltja, és a cselekedet 7500 és 15.000 lej közötti bírságot vonhat maga után magánszemélyek, illetve 50.000 és 100.000 lej közötti bírságot jogi személyek esetében.
A Duna-delta egyes területein is bozóttűzzel küzdnek: nehéz tűzoltási munkálatok zajlanak a Duna-deltában – a lángok az elmúlt napokban több mint 70 hektár erdőt és száraz növényzetet pusztítottak el, főként Ó-Kilia térségében. A beavatkozás összetett: a tűzoltók földről, vízről és levegőből is dolgoznak, hogy megfékezzék a tüzet és megelőzzék az új lángokat – mondta a Tulcea megyei katasztrófavédelem szóvivője, Daniel Năstase.A legtöbb tűzfészek még mindig parázslik a Tătaru-szigeten, és a szél könnyen fellobbanthatja a tüzet a fatörzsekben és a száraz növényzetben. A legfrissebb adatok szerint a tűz több mint 30 hektár erdőterületet, valamint további 30 hektárnyi száraz növényzetet, erdőszegélyt és cserjést érintett.
Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke vasárnap este bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) őszi kongresszusán megpályázza a pártelnöki tisztséget.
A politikus szerint a PSD nagyon sok embert - tagokat, választókat és szimpatizánsokat - veszített az utóbbi hónapokban, és úgy véli, hogy a vezetőségi csapat teljes megújításra szorul a párt és több millió román érdekében, ezért úgy döntött, versenybe száll az elnöki tisztségért.
Az első írásbeli vizsgát, román nyelv és irodalomból, augusztus 11-én, hétfőn tartják, augusztus 12-én, kedden pedig a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból vizsgáznak a diákok. Augusztus 13-án kerül sor a választható vizsgatárgyra, és augusztus 14-én lesz a nemzeti kisebbségek anyanyelv és irodalom vizsgája.
Több mint 30 200 végzős – közülük több mint 18 200 a jelenlegi évfolyamból, és körülbelül 12 000 a korábbi évfolyamokból – iratkozott be a pótérettségire. Ők vagy az egész vizsgát leteszik, vagy – a korábbi vizsgaeredményeik függvényében, csak azokból a tantárgyakból vizsgáznak, amelyekből a korábbi vizsgaszesszióban nem sikerült átmenő jegyet szerezni.
Az írásbeli vizsgák minden nap 9-kor kezdődnek, a termekbe fél 9-től lehet bejutni érvényes személyazonosító okmánnyal. A vizsga időtartama a feladatlapok kiosztásától számított három óra. A feladatok megoldásához az érettségizők csak kékkel író tollat vagy golyóstollat, az ábrákhoz és rajzokhoz pedig csak ceruzát használhatnak. A feladatokat kizárólag a teremben szétosztott lapokon lehet megoldani. A pótérettségi írásbelik eredményeinek közzététele, a dolgozatok megtekintése és az óvások benyújtása augusztus 18 – 20 között történik. A végleges eredményeket augusztus 26-án teszik közzé.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke hétfőre összehívta az Országos Állandó Tanácsot, ahol arról döntenek, hogy a szociáldemokraták kilépjenek-e a kormánykoalícióból, és ha maradnak, milyen feltételekkel. „ A PSD véleménye szerint a koalíció egyes tagjainak közelmúltbeli lépései és nyilatkozatai – amelyek ellentétesek a jogi kötelezettségekkel és az intézményi magatartási normákkal – nemcsak a kormányzási politikai megállapodás aláírói közötti kapcsolatokat, hanem a kormány működéséhez szükséges egyensúlyt is veszélyeztetik” – írta Grindeanu még pénteken a Facebookon.
Az Agerpres hírügynökség tudosítása szerint Ilie Bolojan kormányfő reményét fejezte ki, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fog kilépni a kormányból a koalíciós partnereknek a Ion Iliescu volt államelnök hivatalos gyászszertartásával szembeni eltérő álláspontjai által keltett feszültségek miatt, és hangsúlyozta, hogy a politikai stabilitás kulcsfontosságú Románia számára, különösen a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben. A kormányfő beismerte, hogy egy négypárti koalícióban az álláspontok összehangolása néha nehéz, de felelősségteljességre van szükség az ország érdekében - hangsúlyozta. Bolojan ugyanakkor cáfolta, hogy a kormány anélkül döntött a megszorító intézkedésekről, hogy azokat a koalícióban megvitatták volna, amint azt egyes szociáldemokrata politikusok állítják.
Románia kész felhasználni Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közel-keleti helyzet rendezéséhez – jelentette ki Oana Ţoiu külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében.
A tárcavezető részt vett az Európai Unió külügyminisztereinek videokonferenciáján. Hangsúlyozta: a fő célok között szerepel az azonnali tűzszünet, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátása, a civilek védelme, valamint a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás jelentős bővítése. A miniszter szerint a Hamasz lefegyverzése elengedhetetlen, és ennek a nemzetközi joggal összhangban kell történnie. Egyben bírálta az izraeli kormány nemrég bejelentett döntését a gázai katonai műveletek fokozásáról, mivel ez szerinte nem visz közelebb sem a tűzszünethez, sem a hosszú távú, kétállami megoldáshoz.