A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy Nicușor Dan államelnök a negyedik miniszterelnök-jelöltet is kinevezte Luca Niculescu diplomata személyében. Megvizsgáljuk, milyen esélyei vannak a Niculescu-kormánynak, hogy megkapja a parlament támogatását. Spanyolországban előrehozott parlamenti választást írtak ki, miután a kormány rendeletei a lakhatási gondok könnyítéséről megbuktak. Ennek a cirkusznak nemcsak politikai, hanem szó szerint emberáldozata is volt. Részletesen beszámolunk arról is, hogy kicsoda Anne Carson, a friss irodalmi Nobel-díjas költőnő.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a 2023. október 7-i Hamász vezette gázai kitörés harmadik évfordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a A hírvilág mirelit csirkéi című jegyzetét.
Tragédiákhoz vezethet, ha normálisnak tekintjük az antiszemitizmust, az gyűlöletbeszédet és az ilyen propagandát - írja Ilie Bolojan miniszterelnök a romániai holokauszt emléknap alkalmából kiadott üzenetében.
A kormányfő hangsúlyozza, az intézményeknek és a társadalomnak kötelessége harcolni a diszkrimináció ellen és védeni az emberi méltóságot. A miniszterelnök megerősítette a kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a radikalizálódás elleni küzdelem iránt.
A Nemzeti Liberális Párt kizárta a közös kormányzás lehetőségét a szociáldemokratákkal, miközben a PSD feltételekhez köti az új kormány támogatását.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön elsőként a Szociáldemokrata Párt küldöttségével tárgyalt. A találkozó után a kijelölt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy nyitottságot tapasztalt a szociáldemokraták részéről. A PSD azonban két feltételt szabott a leendő kabinet támogatásához: az Ilie Bolojan által javasolt intézkedések elvetését, valamint egy olyan kormánytöbbség létrehozását, amelyben a PNL és az RMDSZ is részt vesz.
A liberálisokkal folytatott egyeztetés után Luca Niculescu elismerte, hogy javaslatát nem fogadták különösebb nyitottsággal. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök később egyértelművé tette, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem lép kormányra a szociáldemokratákkal.
Az RMDSZ akkor is hajlandó bizalmat szavazni az új kormánynak, ha nem vesz részt a kormányzásban – jelentette ki Antal Árpád, a szövetség stratégiai igazgatója, miután csütörtök délután egyeztettek Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel. A szövetség megvárja a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt álláspontját, valamint a kormányprogram ismertetését, és ezek ismeretében dönt a további lépésekről. Antal Árpád ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem támogat olyan kormányt, amelyben az AUR és az SOS Románia is részt vesz. (Agerpres)
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök egyelőre nem jelentett be egyeztetést az AUR és az SOS Románia képviselőivel. George Simion egy videóüzenetben azzal vádolta a politikai pártokat, hogy a leendő kormány összetételéről már a háttérben megállapodtak.
Az AUR elnöke szerint két hónapja készül az a forgatókönyv, amelynek értelmében valójában a Szociáldemokrata Párt irányítaná az új kabinetet, Luca Niculescu pedig azért kerülne a kormány élére, hogy a PSD-nek ne kelljen teljes egészében vállalnia a következő időszak nehéz döntéseinek következményeit.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy Nicușor Dan államelnök a negyedik miniszterelnök-jelöltet is kinevezte Luca Niculescu diplomata személyében. Megvizsgáljuk, milyen esélyei vannak a Niculescu-kormánynak, hogy megkapja a parlament támogatását. Spanyolországban előrehozott parlamenti választást írtak ki, miután a kormány rendeletei a lakhatási gondok könnyítéséről megbuktak. Ennek a cirkusznak nemcsak politikai, hanem szó szerint emberáldozata is volt. Részletesen beszámolunk arról is, hogy kicsoda Anne Carson, a friss irodalmi Nobel-díjas költőnő.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a 2023. október 7-i Hamász vezette gázai kitörés harmadik évfordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a A hírvilág mirelit csirkéi című jegyzetét.
Az üzemanyagárak hamarosan visszatérnek a megszokott szintre – jelentette ki Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy…
Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság figyelmeztetése szerint magas a kockázata annak, hogy a madárinfluenza-vírus hazánk területén is felüti a fejét,…
Bekérették a külügyminisztériumba tegnap a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz…
A Nemzetközi Valutaalap megfelelő adópolitikát és szerkezeti reformokat kér a kormánytól annak érdekében, hogy fenntarthatóak legyenek az ország pénzügyei. Az…
Az Európai Unió Bíróságához fordult a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében Izsák Balázs, és keresetében az Európai Bizottság elutasító…
Öt nagy NATO-tagállam védelmi minisztere az együttműködés fokozását ígérte az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni fellépésben. A tegnapi berlini tárgyalások után…
Nicușor Dan államfő szerint csökkenteni kell a bírák és ügyészek nyugdíját a jelenlegi bérezésükhöz képest, ugyanakkor ehhez nincs szükség az alkotmány módosítására, csak egy jól átgondolt adminisztratív döntésre.
A Románia TV-nek nyilatkozva az államelnök azt mondta: az egész társadalom látja, hogy most a nyugdíj gyakorlatilag megegyezik a fizetéssel. A megoldás is egyértelmű: a nyugdíjakat a bérekhez viszonyítva kell csökkenteni. Hozzátette: ha a jogalkotási folyamat bizonyos szakaszai lezajlanak, az Európai Bizottság részéről elképzelhető „némi rugalmasság” a vonatkozó kötelezettségek betartásában. Elmondása szerint november 28-ig kellene elfogadni a törvényt, amelyhez szakvéleményre, alkotmányossági ellenőrzésre és államfői kihirdetésre is szükség van. Ha ezek közül néhány már teljesül, lehet némi mozgástér az uniós egyeztetésekben.Nicușor Dan szerint régen hozott hibás döntések vezettek oda, hogy az igazságszolgáltatásban a nyugdíj elérte a fizetés szintjét. „Abban mindenki egyetért, hogy csökkenteni kell a bírák nyugdíját, kérdés, mennyivel és milyen tempóban.
Ma van a magyar szórvány napja, amit az RMDSZ kezdeményezésére ünnepel meg minden évben november 15-én a romániai magyarság. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közösségi oldalán háláját fejezte ki azoknak, akik a legnehezebb helyzetben, elszórtan élnek magyarként. Kifejtette: a szórványban a szülőkre többszörös felelősség hárul abban, hogy a magyarságtudatot erősítsék gyerekeikben és azon meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek még többet kell foglalkoznia a szórvánnyal.
Az üzemanyagárak hamarosan visszatérnek a megszokott szintre – jelentette ki Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a gázolaj ára tegnap meghaladta a 8 lejt. Chiriţoiu szerint a kedélyek hamarosan megnyugszanak, amikor mindenki meg fog győződni arról, hogy az Oroszországra, így a Lukoilra és a Rosznyeftre kivetett amerikai és brit szankciók nem fogják felforgatni az üzemanyagpiacot. A Lukoil hazánkban is jelen van, egy finomítóval is rendelkezik, de a Versenytanács elnöke szerint ez most éppen be van zárva karbantartási munkálatok miatt, ezért nem lesz közvetlen hatása az orosz olajra kivetett szankcióknak. Chiriţoiu szerint egyelőre nem jelezték a Versenytanácsnál, hogy a Lukoil romániai üzletágát eladnák. Az orosz vállalat tegnap jelentette be, hogy potenciális vásárlókkal tárgyal a külföldi üzletágainak eladásáról. A bolgár kormány tegnap kinevezett egy bolgár adminisztrátort a bulgáriai Lukoil vállalat kezelésére. A déli szomszéd így akarja elkerülni, hogy az amerikai szankciók miatt leálljon a vállalat, amely így zavartalanul folytathatná működését. A Lukoil tulajdonában levő burgaszi finomító az egyedüli Bulgáriában és a legnagyobb a Balkánon. Az orosz anyacég ugyanakkor orosz vagyon kisajátításával vádolta meg Szófiát.
Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság figyelmeztetése szerint magas a kockázata annak, hogy a madárinfluenza-vírus hazánk területén is felüti a fejét, tekintettel az Európában fennálló járványügyi helyzetre, amelyet aggasztónak tart. A szakhatóság közölte, hogy jelenleg Romániában nincs aktív madárinfluenza-góc, de felkérte az összes megyei igazgatóságot, hogy tegyenek további intézkedéseket, különösen a vadmadarak vándorlásának kitett területeken. Emlékeztetettek, hogy az elmúlt 30 napban számos európai országban, például Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában és Magyarországon megerősítették a H5N1-vírus megjelenését.
Bekérették a külügyminisztériumba tegnap a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe. A szaktárca közleménye szerint a minisztérium képviselői konkrét, átfogó és szilárd bizonyítékokat mutattak be Vladimir Lipaev orosz nagykövetnek arról, hogy a november 10-éről 11-ére virradó éjszaka egy orosz katonai erőkhöz tartozó pilóta nélküli légi jármű megsértette Románia légterét. Az orosz felet felkérték, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést a román légtér jövőbeli megsértésének elkerülése érdekében.
Mugur Isărescu jegybankelnök szerint nincs ok arra, hogy jövő évtől a kormány növelje az áfát. A központi bank kormányzója szerint egy ilyen döntés keményen sújtaná a kis jövedelműeket. Isărescu szerint a kormány által eddig elfogadott intézkedések jó irányba mutatnak, ugyanakkor még egy pár hónap türelemre intett, hogy még jobban látszódjanak a kormány intézkedéseinek hatásai a költségvetési egyensúlyban. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi pénzpiacok bizalmát hamar el lehet veszíteni, ezért óva intette a kormányt attól, hogy meghátráljon a jelenlegi irányból.
A Nemzetközi Valutaalap megfelelő adópolitikát és szerkezeti reformokat kér a kormánytól annak érdekében, hogy fenntarthatóak legyenek az ország pénzügyei. Az IMF igazgatótanácsa üdvözölte a kormány idei és jövő évi adóügyi reformját, ami hatékonyan kezelheti a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányából álló úgynevezett ikerdeficitet. Az IMF igazgatótanácsa azt követően adott ki közleményt, hogy jóváhagyták a nemzetközi pénzintézet bukaresti küldöttségének szeptemberi látogatása során a román hatóságokkal folytatott tárgyalások következtetéseit. Az IMF igazgatótanácsa szerint a növekedésbarát és méltányos költségvetési konszolidáció elősegítése érdekében további középtávú költségvetési reformoknak kell következniük, növelni kell a bevételeket, ösztönözni kell a munkavállalást, és meg kell őrizni a tőkebefektetések vonzerejét. A testület egyes tagjai óvatosságot javasoltak az új fiskális intézkedések végrehajtása során, hogy ne csökkenjen tovább a belföldi fogyasztás.
A Nemzetközi Valutaalap jelentése igazolja, hogy a román kormány reformcsomagja létfontosságú hazánk számára és emellett hitelesnek tekintik a nemzetközi partnerek – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, akit a pénzügyminisztérium közleménye idézett. A tárcavezető közölte, hogy a kormány számára prioritást élvez továbbra is a gazdaság egészséges alapokra helyezése, és megerősíti abban a meggyőződésében, hogy hazánknak sikerül elérnie a vállalt deficitcélokat.
Románia a Mintia és a nyárádtői erőművek üzembe helyezését követően jövő év végére körülbelül 2200 megawatt beépített kapacitással és közel 2000 megawatt tárolókapacitással rendelkezhet – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. Közölte: dolgoznak egy olyan mechanizmuson, amely a villamosenergia árát 1 lej 10 banira mérsékli a háztartási fogyasztók számára. A miniszter elismerte, hogy a térségben a romániai fogyasztók fizetik a legnagyobb árat a villamosenergiáért, aminek több oka van. Ezek között említette, hogy nincs összekötve az osztrák és a szlovák, illetve az osztrák és a magyar villamosenergia-hálózat, ezért Románia nem tud például a francia atomerőművek által termelt olcsó energiából importálni. De az is közrejátszik a magas árakban, hogy Románia maximalista célokkal vállalta a dekarbonizációt, ezért több szénalapú erőművet bezárt és emiatt csökkent a termelési kapacitása.
Az Európai Unió Bíróságához fordult a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében Izsák Balázs, és keresetében az Európai Bizottság elutasító döntésének az érvénytelenítését kérte - közölte tegnap a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtóirodája. Az MTI jelentése szerint Izsák Balázs a kezdeményezés polgári bizottságának nevében nyújtotta be a keresetet, amelyet csütörtökön iktattak. Az SZNT-elnök azt követően fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy az Európai Bizottság (EB) szeptember elején egyértelművé tette: a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem kíván érdemi intézkedést hozni a nemzeti régiók ügyében. A polgári bizottság keresetével érvényességet szeretne szerezni annak a több mint 1,2 millió uniós polgár demokratikus akaratának, akik aláírásukkal támogatták a kezdeményezést. Megállapításuk szerint az Európai Bizottság döntése nem kellően indokolt, számos megállapítása téves, valótlan vagy ellentétes a közösségi jog előírásaival.
Öt nagy NATO-tagállam védelmi minisztere az együttműködés fokozását ígérte az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni fellépésben. A tegnapi berlini tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére. A miniszterek – akikhez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is – arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk az új nemzetvédelmi stratégiáról, amit Nicușor Dan államfő mutatott be. Szó lesz még arról, hogy várhatóan milyen nehézségekbe fog ütközni a kormány által eltervezett leépítés, mennyi európai uniós pénzt veszíthet hazánk, mit tartalmaz az úgynevezett Nordis-törvény, milyen ellenőrzéseket végez az adóhatóság, illetve milyen nemzetközi sajtóbotrány rázta meg a világot.
Szőcs Levente összeállítása arról a boszniai háború idején állítólag külföldiek fizettek a szerb hadsereg tagjainak azért, hogy Szarajevóban vadászhassanak a gyanútlan bosnyákokra. Erről eddig is lehetett tudni, de most a milánói ügyészség vádat emelt több ilyen, egykori olasz "turista" ellen.
Nicușor Dan államfő szerint csökkenteni kell a bírák és ügyészek nyugdíját a jelenlegi bérezésükhöz képest, ugyanakkor ehhez nincs szükség az alkotmány módosítására, csak egy jól átgondolt adminisztratív döntésre.
A Románia TV-nek nyilatkozva az államelnök azt mondta: az egész társadalom látja, hogy most a nyugdíj gyakorlatilag megegyezik a fizetéssel. A megoldás is egyértelmű: a nyugdíjakat a bérekhez viszonyítva kell csökkenteni. Hozzátette: ha a jogalkotási folyamat bizonyos szakaszai lezajlanak, az Európai Bizottság részéről elképzelhető „némi rugalmasság” a vonatkozó kötelezettségek betartásában. Elmondása szerint november 28-ig kellene elfogadni a törvényt, amelyhez szakvéleményre, alkotmányossági ellenőrzésre és államfői kihirdetésre is szükség van. Ha ezek közül néhány már teljesül, lehet némi mozgástér az uniós egyeztetésekben.Nicușor Dan szerint régen hozott hibás döntések vezettek oda, hogy az igazságszolgáltatásban a nyugdíj elérte a fizetés szintjét. „Abban mindenki egyetért, hogy csökkenteni kell a bírák nyugdíját, kérdés, mennyivel és milyen tempóban.
