Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve.
A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a közelmúltban a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Valamivel több mint egy éve van hivatalban a Hargita megyei Kászon község új polgármestere András Tamás, akivel a kilencedik kászoni karácsonyi vásáron találkoztam és kértem meg, vonja meg ennek a valamivel több, mint egy éves mandátumnak a mérlegét.
A kilencedik kászoni karácsonyi vásáron készült összeállításunkat december 25-i műsorunkban hallhatják.
Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeken.
Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.
December 21-én, vasárnap – kelet-európai idő szerint 17 óra 2 perckor – lesz a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete. Az év leghosszabb éjszakája vár majd ránk, de másnaptól egészen a nyári napfordulóig hosszabbodnak a nappalok. A téli napforduló amúgy a legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság.
Most jött el az ideje annak, hogy rátérjek a karácsonyra, illetve az azt megelőző szentestére. Krisztus születésének megünneplése 325 és 335 között, a 325 május 20. és július 25. között tartott niceai zsinat intézkedései kapcsán került be a köztudatba. Az ünnep napját nem volt egyszerű kitűzni, mivel egyesek szerint Jézus december 20-án született, mások viszont úgy vélték, hogy április 18-án vagy 19-én, de november 25-e és január 6-a is felmerült a világrajövetelének dátumaként. Végül az illetékesek december 25-ét jelölték meg az ünnep napjának, ezzel is ellensúlyozva a téli napforduló alkalmával tartott pogány ünnepet.
A mai részben a karácsony szavunk eredetére is kitérek: az etimológiai szótár szerint déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, a magyarba a keleti egyház műszavaként került be, sokan viszont úgy vélik, hogy ősi magyar szó.
Fontos megjegyezni, hogy a magasztos érzelmi töltet ellenére kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, nevezetes napok, történelmi események, időszakok nevét, és ebből kifolyólag az advent, a szenteste, a karácsony, a vízkereszt, a húsvét és a pünkösd szavakat is. Ugyanakkor az ünnepi jókívánságokban csupán az első szót kezdjük nagybetűvel, a többi kisbetűs. Idén egyébként december 21-én gyújtjuk meg a negyedik gyertyát, a szeretet szimbólumát az adventi koszorún.
December 31-én már a szilveszteri mulatságok kerülnek előtérbe, január elsején pedig boldog új évet kívánunk egymásnak. Ha írott formában küldünk üzenetet, ajánlott különbséget tenni a különírt új év és az egybeírt újév között. A különírt változat rövid idő óta tartó évet jelent, míg az egybeírt írásmóddal az év első napjára mint ünnepre célzunk. Mivel általában a jókívánság nem egyetlen napra, hanem a teljes évre szól, a „Boldog új évet kívánunk!” mondatban külön kell írni az új évet szavakat, és természetesen ilyenkor is csak a jókívánság első szavát kezdjük nagybetűvel. Az idén tízéves legújabb szabályzat szerint a csupa nagybetűs, pontok és felkiáltójel nélküli BÚÉK rövidítéssel is üzenhetünk majd a szeretteinknek. Kedves hallgatóink, köszönöm az egész évi figyelmüket. Ferencz Melániát hallották, áldott karácsonyt, és békés, boldog új esztendőt kívánok!
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve.
A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a közelmúltban a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Tízezrek vonultak az utcákra Németország-szerte, hogy kifejezzék tiltakozásukat a CDU vezetője, Frederich Merz, a migrációs politika szigorítását jelentő törvényjavaslata ellen,…
A két házbizottság tagjai szombat esti ülésükön azzal indokolták döntésüket, hogy Klaus Johannis államfői tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslat kezdeményezői nem tartották…
Első hivatalos látogatására érkezik hétfőn Bukarestbe az Európai Bizottság szociális jogokért, kompetenciákért, minőségi munkahelyekért és képzésért felelős alelnöki minőségében Roxana…
Szombati ülésén elfogadta a kormány az RMDSZ vezettePénzügyminisztérium által kidolgozott állami költségvetésről és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvények tervezetét. „Rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházásokkal…
Elfogadta az idei költségvetési törvény tervezetét a délelőtt a kormány. A jogszabályt a jövő héten küldik a parlamentbe, amely hétfőn kezdi meg idei első ülésszakát.
Visszaérkeztek Romániába a hollandiai Drents Múzeumban kiállított tárgyak, az ellopott négy műkincs kivételével – számolt be a Nemzeti Történeti Múzeum ügyvivő igazgatója.
Első fokon 10 év börtönbüntetésre ítélte a mangaliai bíróság Vlad Pascut emberölésért. A 10 évből levonják az előzetes letartóztatásban eltöltött időt.
Tízezrek vonultak az utcákra Németország-szerte, hogy kifejezzék tiltakozásukat a CDU vezetője, Frederich Merz, a migrációs politika szigorítását jelentő törvényjavaslata ellen, amelyet a szélsőjobboldali AfD-vel összefogva, képviselőinek támogatásával szavazott meg a Bundestag a héten.
Vasárnap délután, egyes becslések szerint 160 ezren, a szervezők szerint 250 ezren gyűltek össze a berlini demonstráción.Az egyik dühös tüntető azt mondta, hogy nácikkal nem lehet játszani, és reméli, hogy Merzet megbüntetik a szavazók az előrehozott választásokon. A baloldali tüntetők és politikusok azzal vádolják Merzet, hogy megsértette a közmegegyezéses tabut, és veszélyezteti a mainstream pártok szélsőjobboldali AfD-vel szembeni "tűzfalát".Merz azonban kitart amellett, hogy álláspontja változatlan; nem dolgozott össze és nem is fog együttműködni a párttal. Hetekkel a németországi választások előtt a CDU/CSU pártszövetség támogatottsága a legnagyobb, mintegy 30 százalékos. Az AfD áll a második helyen 20 százalékkal, míg a szociáldemokraták és a Zöldek csak utánuk következnek.
A két házbizottság tagjai szombat esti ülésükön azzal indokolták döntésüket, hogy Klaus Johannis államfői tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslat kezdeményezői nem tartották be a közös házszabályban előírt eljárást, és nem nyújtották be az indítványt mindkét ház házbizottságához.
Klaus Johannis tisztségéből történő felfüggesztését az ellenzéki pártok kezdeményezték, az erre irányuló kezdeményezést Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke iktatta a képviselőház titkárságán.
Első hivatalos látogatására érkezik hétfőn Bukarestbe az Európai Bizottság szociális jogokért, kompetenciákért, minőségi munkahelyekért és képzésért felelős alelnöki minőségében Roxana Mînzatu - jelentette be az EB romániai képviselete.
Ma, február 3-án, Roxana Mînzatu Marcel Ciolacu kormányfővel, Marcel Boloș európai projektekért felelős tárcavezetővel, Simona Bucura-Oprescu munka-, család- és ifjúságügyi, valamint Daniel David oktatási miniszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral, a katasztrófavédelmi főosztály vezetőjével tart megbeszéléseket. A közlemény szerint a megbeszéléseken szó lesz az új Európai Bizottság fő prioritásairól, többek között a foglalkoztatásról, szociális jogokról és az EU által finanszírozott romániai oktatási programokról, valamint a válsághelyzetekre való felkészülésről. Február 4-én, kedden az EB ügyvezető alelnöke Klaus Iohannis államfővel folytat megbeszélést, majd Ilie Bolojan szenátusi és Ciprian-Constantin Șerban képviselőházi elnökkel is találkozik.
Szombati ülésén elfogadta a kormány az RMDSZ vezettePénzügyminisztérium által kidolgozott állami költségvetésről és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvények tervezetét.
„Rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházásokkal a költségvetési hiány 7%-ra csökkentése mellett is biztosítjuk a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatjuk a rászorulókat, és biztosítjuk a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat. Az idei költségvetés egy új időszak kezdetét jelenti, az első lépés egy karcsúbb állam fele, amivel csökkentjük az állami apparátus költségeit és a gazdasági növekedést támogatjuk. Erre azért van szükség, hogy a befizetett adókból többet vissza lehessen juttatni az állampolgároknak” – hangsúlyozta Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter.
Az RMDSZ-es tárcavezető kiemelte: az állam karcsúsítása, a rekordszintű beruházások és az Országos Szolidaritási Alap képezik a költségvetés fő pilléreit.
„Az állam a saját kiadásait csökkenti, de nem csökkenti a nyugdíjakat és a béreket. A nettó átlagbér az inflációs szint felett fog emelkedni, a kisnyugdíjasok pedig támogatást kapnak. A beruházások idén elérik a GDP 7,8%-át. A 150 milliárd lejt autópályák, új kórházak, helyi fejlesztési programok és kis- és középvállalkozásokat támogató programok finanszírozására fordítjuk. Emellett Országos Szolidaritási Alapot hoztunk létre, amelyhez idéntől Bukarest is hozzájárul, az önkormányzatoknak juttatott összegek elosztásánál pedig a népszámlálási adatokat vesszük figyelembe, ami a települések lakosságát reálisabban tükrözi” – mondta Tánczos Barna.(rmdsz.ro)
A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 15 órára hívta össze a plénumot. A parlamenti eljárásnak megfelelően az ülésszak első napján megválasztják az új házbizottság tagjait, vagyis az alelnököket, titkárokat és háznagyokat.
A két házelnököt - Ilie Bolojant és Ciprian Șerbant - a négyéves törvényhozási ciklus elején választottak meg. A szenátus házbizottsága hétfőn 12 órától gyűlt össze, a plénum 15 órától ülésezik. 16 órától a két ház együttes ülést tart, amelyen közös állandó bizottságokat állítanak fel, 18 órától pedig a házbizottságok összevont ülésére kerül sor, amelyen megszabják az időkereteket a 2025-ös állami költségvetés szakbizottsági vitájára. A tervek szerint a parlament még ezen a héten elfogadja az állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvénytervezeteket.
A parlament vezetőségének szombati döntése szerint hétfőn 16 óráig lehet módosító javaslatokat benyújtani a két tervezethez. Az ezeket véleményező szakbizottságok kedden 8 és 10 óra között üléseznek, a két ház költségvetési bizottságainak együttes ülésére pedig kedden 10:30-tól és szerdán 10 órától kerül sor.A költségvetési bizottságoknak szerdán 13 óráig kell benyújtaniuk a tervezetekről szóló jelentésüket.
A mai műsorban két interjút hallhatnak, elsőként László Tibor beszélgetését dr. Farkas György volt egyetemi oktatóval, fotóssal a Kolozsváron január végén megnyitott A teremtett világ szépségei című tárlatáról, majd a műsor második felében a 2024-ben 55 születésnapját ünneplő Bukaresti Magyar Adásról, ennek történetről és a jelenlegi helyzetről kérdezte Borbély Tamás Szilágyi Gödri Ildikót és Kacsó Sándor szerkesztőket – tartsanak velünk!
Elfogadta az idei költségvetési törvény tervezetét a délelőtt a kormány. A jogszabályt a jövő héten küldik a parlamentbe, amely hétfőn kezdi meg idei első ülésszakát.
Nem változnak az adók és illetékek – mondta a miniszterelnök. Fejlődést biztosító költségvetést fogad el a kormány, akárcsak tavaly, amelyben a beruházások újabb rekordot döntenek, az erre fordított összeg eléri a 150 milliárd lejt, 30 milliárddal többet, mint tavaly - jelentette ki Marcel Ciolacu. A kormányülés elején a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az idei költségek 20 százalékát fordítják beruházásokra, ami a bruttó nemzeti össztermék emelkedéséhez vezet és így 2026 közepére ennek értéke a 2018-as kétszeresére emelkedik. Hozzátette, fél százalékponttal csökkentik az állam működési költségeit. Továbbra is védik a kisjövedelműek vásárlóerejét - mondta Marcel Ciolacu hozzátéve, a nettó jövedelem idén 6,1 százalékkal fog nőni, az infláció pedig 4,4 százalékos lesz. A miniszterelnök a gazdaság és a kis- és közepes vállalatok támogatásának folytatását ígérte az Európai Bizottsággal egyeztetett tervnek megfelelően. Ugyanakkor elmondta, 11 milliárd lejt fordítanak az Anghel Saligny és a vidékfejlesztési programokra, 8,2 milliárdot a helyreállítási terv keretében megvalósuló projektekre és 3,3 milliárdot az európai alapokkal megvalósított tervek finanszírozására. Marcel Ciolacu szerint jó hír, hogy Tánczos Barna pénzügyminiszter közlése szerint idén januárban 7,5 százalékkal nőtt az állami költségvetésbe befizetett összegek értéke.
Idén már csak negyedévenként adnak segélyt a kisjövedelmű rászorulóknak – jelentette be Marcel Boloș. A beruházási és európai projektek minisztere emlékeztetett, hogy tavaly kéthavonta részesültek a rászorulók a 250 lej értékű támogatásban. Idén két alkalommal egyenként 250 lej és ugyancsak két alkalommal egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagot kap a mintegy 2 millió 800 ezer rászoruló.
Visszaérkeztek Romániába a hollandiai Drents Múzeumban kiállított tárgyak, az ellopott négy műkincs kivételével – számolt be a Nemzeti Történeti Múzeum ügyvivő igazgatója.
Az asseni Drents Múzeumból szombatra virradóan lopták el ismeretlen tettesek az ott ideiglenesen kiállított dák műkincseket, a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák arany karperecet. A múzeum vezetősége és a holland rendőrség tájékoztatása szerint az elkövetők úgy hatoltak be a múzeumba, hogy robbantással betörték az épület külső falát.
Első fokon 10 év börtönbüntetésre ítélte a mangaliai bíróság Vlad Pascut emberölésért. A 10 évből levonják az előzetes letartóztatásban eltöltött időt.
Mint ismert, az akkor 19 éves Vlad Pascu 2023 nyarán a 2 Mai üdülőhelyen autójával elütött több, az út szélén sétáló fiatalt; ketten közülük meghaltak, hárman pedig megsérültek. A sofőr kábítószert fogyasztott, és a baleset után elmenekült a helyszínről.
Tízezrek vonultak az utcákra Németország-szerte, hogy kifejezzék tiltakozásukat a CDU vezetője, Frederich Merz, a migrációs politika szigorítását jelentő törvényjavaslata ellen, amelyet a szélsőjobboldali AfD-vel összefogva, képviselőinek támogatásával szavazott meg a Bundestag a héten.
Vasárnap délután, egyes becslések szerint 160 ezren, a szervezők szerint 250 ezren gyűltek össze a berlini demonstráción.Az egyik dühös tüntető azt mondta, hogy nácikkal nem lehet játszani, és reméli, hogy Merzet megbüntetik a szavazók az előrehozott választásokon. A baloldali tüntetők és politikusok azzal vádolják Merzet, hogy megsértette a közmegegyezéses tabut, és veszélyezteti a mainstream pártok szélsőjobboldali AfD-vel szembeni "tűzfalát".Merz azonban kitart amellett, hogy álláspontja változatlan; nem dolgozott össze és nem is fog együttműködni a párttal. Hetekkel a németországi választások előtt a CDU/CSU pártszövetség támogatottsága a legnagyobb, mintegy 30 százalékos. Az AfD áll a második helyen 20 százalékkal, míg a szociáldemokraták és a Zöldek csak utánuk következnek.
