A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján…
A Hargita megyei önkormányzat korrupcióval vádolt és ez okból tisztségéből felfüggesztett alelnöke a brassói táblabíróságon fellebbezett a korlátozó intézkedés ellen.…
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború…
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust,…
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025.…
A mai műsorban a 19. Bukaresti Magyar Filmhétről hallanak összeállítást, benne Bara Zsolt interjúit, többek között a nagysikerű Hunyadi tévésorozat rendező-szövegírójával, Lengyel Balázzsal, illetve más, a fővárosi magyar filmhéten résztvevő rendezőkkel, vágókkal, a filmek szempontjából kulcsfontosságú személyekkel. Tartsanak velünk!
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A miniszterelnök elmondta: az egyik napirendi pont a nehézségekkel küzdő vállalatok menedzsmentjének javítása volt. Azonosították azokat a cégeket, amelyeket a jövő évtől hatékonyabbakká lehet tenni, de azokat is, „amelyeket be kell zárni, mivel menthetetlenek”.
A megmaradó vállalatoknak csökkenteniük kell veszteségeiket, javítaniuk kell a szolgáltatásaikon, reformot kell végrehajtaniuk – sorolta a miniszterelnök, aki korábban a Szabad Európának nyilatkozva elárulta, hogy a román vasút teherfuvarozó részlegét biztosan felszámolják.
A miniszterelnök reméli, hogy a kormány már jövő héten megkapja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezését a bírói nyugdíjreform tervezetéről, és a hétvége előtt elindíthatja a jogszabály elfogadásának procedúráját.
Az intézmény pénteken jelentette be, hogy jövő hétre összehívta az ügyészek és a bírák közgyűléseit.
Ilie Bolojan emlékeztetett, hogy a különnyugdíjak rendezése mérföldkő az Országos Helyreállítási Tervben, a határidő pedig lejár november 28-án, azaz jövő pénteken.
A kormány új tervezete szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára fokozatosan nő 65 évre a jelenlegi 48-ról.
A miniszterelnök elmondta, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását egy múlt heti találkozón kérték az igazságszolgáltatási rendszer képviselői. A kormány elfogadta a kérésüket, így az új változat szerint a nyugdíjkorhatár évente egy évvel nő, 15 éven keresztül, amíg eléri az általános nyugdíjkorhatárt.
A szív- és érrendszeri betegségek, az onkológia, a ritka betegségek, a neonatológia, a mentális egészség, a táplálkozás, a cukorbetegség és a fogászat azok a fő kockázati területek, amelyekre az országos prevenciós és szűrési stratégia épülni fog – közölte az egészségügyi miniszter.
Alexandru Rogobete Facebook-bejegyzésben számolt be a stratégiáról. Kifejtette: meg kell változtatni az eddigi szemléletet, és világos, szervezett és minden beteg számára hozzáférhető szűrési rendszert kell kidolgozni.
A központi pillért a családorvoslás képezi majd, hangsúlyozta az egészségügyi miniszter.
Az SOS Románia párthoz közel álló, Makaveli néven ismert influenszerről van szó, aki polgári nevén Alexandru Zidaru.
Közölte, hogy születésnapja alkalmából „megajándékozza a bukarestieket” a visszalépésével, és a továbbiakban a szélsőjobboldal jelöltjét, Anca Alexandrescut támogatja.
Utóbbi hivatalosan függetlenként indul. A szélsőjobboldali AUR elnöke, George Simion azonnal gratulált is Makavelinek, amiért Alexandrescu javára visszalépett, hangsúlyozva, hogy az „egyesülés a román nép egyetlen megoldása”.
Mioveniben egy 60 éves taxisofőrt szúrtak le fuvar közben. Az áldozat a helyszínen életét vesztette. A gyanúsított egy 21 éves fiatalember a közeli Davidești községből, akit a rendőrség többórás hajtóvadászat után elfogott.
Szintén péntek este Suceavában egy BOLT-sofőr került kórházba, miután egy 17 éves utas késsel támadt rá. A tinédzser nem akarta kifizetni a teljes viteldíjat, a vita két lej miatt robbant ki. A sofőr karján és lábán sérült meg, az elkövetőt a rendőrök azonnal őrizetbe vették. Mindkét ügyben folyik a nyomozás.”
A Hargita megyei önkormányzat korrupcióval vádolt és ez okból tisztségéből felfüggesztett alelnöke a brassói táblabíróságon fellebbezett a korlátozó intézkedés ellen.
Az ítélőtábla hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott döntés szerint a talárosok helyben hagyták a brassói törvényszék november 13-i ítéletét, amely alapján január 11-ég hosszabbították meg az RMDSZ politikusa elleni hatósági felügyeletet.
Az ügyészek szerint Barti Tihamér tavaly július-augusztusban a Gyergyószéki szervezet elnökeként, valamint a Hargita megyei tanács alelnökeként befolyást gyakorolt az országos adóhatóság (ANAF) vezetőire, hogy Kurkó Andrást léptessék elő a területi hivatal vezetőhelyettesi tisztségébe. Ezért cserébe Kurkó cégekről szolgáltatott neki nem nyilvános információkat.
A Nigériai Keresztény Szövetség (CAN) szerint az eset pénteken történt, egyben a legnagyobb iskolai tömeges emberrablás 2024 márciusa óta.
A közlés szerint ugyan néhány diáknak sikerült elmenekülnie a terroristák elől, a támadók így is 300 diákot és 12 tanárt raboltak el. A szervezet helyi szóvivője elmondta, hogy együtt dolgoznak a kormánnyal és a biztonsági szervekkel azon, hogy a gyerekeket épségben visszahozzák. A támadások miatt a kormány 47 iskola bezárására kényszerült Nigériában.
Kína az ENSZ-hez fordult a Japánnal éleződő tajvani vita miatt. Peking szerint Takaicsi Szanae japán miniszterelnök súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, amikor kijelentette: egy kínai támadás Tajvan ellen katonai válaszlépést válthat ki Tokió részéről.
Kína ENSZ-nagykövete, Fu Cung úgy fogalmazott: ha Japán beavatkozna a Tajvani-szoros helyzetébe, az agressziónak minősülne, és Kína az önvédelem jogára hivatkozva megvédené szuverenitását.
A diplomáciai feszültség már a gazdasági és kulturális kapcsolatokra is kihat: kínai–japán kereskedelmi együttműködések sérültek, japán zenekarok koncertjeit mondták le, a kínai hajózási társaságok kerülik Japánt.
Peking egyre gyakrabban idézi fel Japán második világháborús atrocitásait, valamint a Potsdami és Kairói nyilatkozatokat, amelyek szerint Tajvan visszakerülne Kínához, emlékeztet a Reuters.
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére.
Az Egyesült Államokban egyébként éppen csütörtökön ünneplik a hálaadás napját.
A Fox rádió műsorában a riporter megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni.
Trump véleménye szerint az orosz elnök nem törekszik újabb háborúra, az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra.
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust, miután nyílt konfliktusba került Donald Trumppal.
A republikánus képviselő korábban Trump egyik legelszántabb védelmezőjeként volt ismert a kongresszusban, de Jeffrey Epstein pedofil milliárdos ügyében szembekerült az elnökkel, aki „árulónak” nevezte és megvonta tőle a támogatását.
A konfliktus odáig duzzadt, hogy Greene végül néhány képviselőtársával rá tudta kényszeríteni az elnökre akaratát az Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát illetően.
A baloldali Zohran Mamdani pénteken tárgyalt a Fehér Házban az elnökkel, aki nemrég még „kommunista őrültnek” titulálta. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták, hogy New York iránti elkötelezettségük a nézetkülönbségeik ellenére is összekötik őket.
A tréfás hangulatban lévő Donald Trump kedélyesen felszólította a jobbján álló polgármestert, hogy nevezze csak nyugodtan fasisztának. Sőt odáig ment, hogy kijelentette: abszolút lakna a Mamdani vezette New Yorkban, és szerinte az új polgármester sok konzervatív szavazót meg fog lepni a józan intézkedéseivel.
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025. november 21-én befejezi működését.
A Hvg.hu információi szerint a Szabad Európa vezetősége csütörtök délután közölte a megszűnés hírét a lap munkatársaival.
„Az elmúlt években munkatársaink elhivatottan és az újságírás legjavát adva dolgoztak a magyar olvasók független és objektív tájékoztatásáért. Köszönjük a bizalmat, érdeklődést és támogatást, amit közönségünktől kaptunk” – írta közleményében a szerkesztőség hozzátéve, hogy a Szabad Európa korábbi tartalmai ezután is elérhetőek maradnak a www. szabadeuropa.hu weboldalon.
A mai műsorban a 19. Bukaresti Magyar Filmhétről hallanak összeállítást, benne Bara Zsolt interjúit, többek között a nagysikerű Hunyadi tévésorozat rendező-szövegírójával, Lengyel Balázzsal, illetve más, a fővárosi magyar filmhéten résztvevő rendezőkkel, vágókkal, a filmek szempontjából kulcsfontosságú személyekkel. Tartsanak velünk!
