Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó főszerkesztőjével.
Bukaresti Rádió/SRR
A Kölcsey-díjat olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományozzák, akik sokat tettek az aradi magyarságért, és önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. Idén Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át a kitüntetést. Erről hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó Doina Gecse-Borgovan Haza: úton című prózakötetével vett részt idén a bukaresti Liszt Intézet által szervezett Irodalmi szálak elnevezésű kortárs irodalmi és műfordítói minifesztiválon. A kiadó főszerkesztőjével, Gálfalvi Ágnessel Forró László készített interjút.
Erdélyi Helikon (1926-2026) címmel tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Dávid Gyulát a Kolozsvári Rádió munkatársa, László Tibor kérte mikrofonhoz az előadást követően.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciamegállapodás tervezete. A héten háromoldalú találkozót tartanak Abu-Dzabiban az ukrán, amerikai és orosz delegációk részvételével, ahol a tárgyalási kereteket véglegesítik. Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll „valódi lépésekre” egy tartós béke érdekében, és számít az amerikai támogatásra a helyreállítási és gazdasági dokumentumok kidolgozásában. Az elnök úgy véli, a pénteken életbe lépett eszkalációcsökkentő intézkedések erősítik a lakosság bizalmát, és segítik a háború lezárásához szükséges feltételek megteremtését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 50 százalékról 18-ra csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat, miután India vállalta, hogy leállítja az orosz olaj vásárlását.
Narendra Modi miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy India nagy mennyiségben vásárol majd amerikai olajat, szenet, technológiát és mezőgazdasági termékeket. A megállapodás része lehet a venezuelai olajimport is.
A bejelentés egyelőre nem tartalmaz pontos dátumokat vagy hivatalos dokumentumokat. A Fehér Ház még nem adott ki elnöki rendeletet a vámcsökkentésről - mutat rá a Reuters.
Kedd délig érvényes elsőfokú, sárga jelzésű, árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt megye folyóvizeire.…
Itthon a politikai viták mellett mindenképpen az államháztartás helyzete, illetve az év első hónapjaiban a 2026-os állami és önrkományzati költségvetések…
Az Egyesült Államokban az egyház társadalmi szerepének erősödését vetíti előre több 2025-ös fejlemény, köztük a meggyilkolt konzervatív influenszer, Charlie Kirk…
Kihívásokkal teli, mozgalmas évet zár a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A moldvai csángók mintegy 40 ezres közösségében a legtöbben beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását, és a szövetség szervezésében 36 településen tanulhatnak magyarul a diákok.
A következő összeállításunkban hallgassák meg három erdélyi magyar történelmi egyházi vezető – Pál József Csaba római katolikus, Bogdán Szabolcs János…
Kedd délig érvényes elsőfokú, sárga jelzésű, árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt megye folyóvizeire.
A hidrológusok közlése szerint holnap délig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a következő folyók vízgyűjtő területén: Béga (Temes és Arad megye), Temes, Berzava, Moravița (Krassó-Szörény és Temes megye), Karas, Néra (Krassó-Szörény megye), Desnățui (Mehedinți és Dolj megye).
Balsors, akit régen tép? – Történelmi kalauz egy új nemzedéknek címmel jelent meg Stefano Bottoni olasz-magyar történész legújabb könyve a Magyar Hang Könyvek gondozásában.
A tudományos igényű történelmi esszé és társadalmi vitairat a 19. századtól napjainkig elemzi a magyar történelmet. Azt vizsgálja, miért térnek vissza a magyar történelemben ciklikusan bizonyos minták: a Nyugattól való elfordulás, az egyeduralmi törekvések és a társadalmi apátia.
Központi tézise az, hogy a jelenlegi magyar politikai berendezkedés nem a semmiből jött létre, hanem mély történelmi gyökerekkel rendelkezik.
A kötet éles elemzést nyújt a „nemzeti együttműködés rendszeréről”, amelyet nem egyedi kisiklásként, hanem a 19-20. századi magyar politikai kultúra egyfajta modern örököseként mutat be.
Rostás Péter István november végén, még a hivatalos megjelenés előtt kapta meg a kéziratot és beszélgetett a szerzővel.
Alig egy éve elemzők azt várták, hogy 2025-ben a mesterséges intelligencia a piacon is bizonyítani fog. Más szóval, a technológia körüli lelkesedés olyan jövedelmező alkalmazásokban ölt testet, amelyek alapján felsejlik, hogy valamikor a nem túl távoli jövőben megtérülhetnek a fejlesztésbe beleölt gigantikus összegek.
Ezzel szemben a 2026-os év nagy kérdése a „hogyan tovább”, miután tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy a mesterséges intelligencia megfeneklett. Miközben körülötte óriási pénzügyi buborék alakult ki, egyre erősebbek azok a szkeptikus hangok, amelyek szerint a jelenlegi logika alapján működő mesterséges intelligencia már nem lesz sokkal jobb a mostaninál.
Egy éve még a munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) amiatt aggódott, hogy a munkahelyek 40 százalékát veszélyezteti az automatizálás. Közben kiderült, a technológia nem hozza azt a termelékenységi növekedést, amit sokan vártak. Olyan területeket leszámítva, mint a fordítás vagy marketingszövegek írása, nem tudja kiváltani az emberi munkát, csupán részfolyamataiban segíti. Egyre szélesebb körű a felismerés, hogy a nagy nyelvi modellekben nincs több lehetőség.
A Massachusetts Institute of Technology tanulmánya szerint a mesterséges intelligenciát bevezető vállalatok 95 százaléka nem tapasztalt érdemi javulást. A legfejlettebb modellek sem képesek egyelőre emberi szintű alkalmazkodásra, így sok feladat esetében nem váltják ki hatékonyan az élő munkaerőt. Ennek ellenére a techóriások továbbra is gigantikus összegeket költenek jórészt a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások működéséhez szükséges adatközpontokra.
Itthon a politikai viták mellett mindenképpen az államháztartás helyzete, illetve az év első hónapjaiban a 2026-os állami és önrkományzati költségvetések elfogadása fogja meghatározni a közbeszédet.
A kormánynak sietnie kell az új büdzsé elfogadásával, valamint újabb kiadáscsökkentő intézkedések meghozatalával, ugyanis idén az államháztartási hiánynak 2 százalékponttal - 8,4 százalékról 6,4 százalékra - kell csökkennie. Ez nem könnyű feladat a koalíciónak, amely rendszeresen arról vitatkozik, hogy milyen intézkedésekkel érjék el a kiadások csökkentését, illetve a bevételek növelését.
A gazdasági növekedés jelentős mértékben lassult, és hazánk azt kockáztatja, hogy gazdaságösztönző intézkedések nélkül - csak megszorításokkal és adóemelésekkel - recesszióba kerül a gazdaság. Az ösztönző intézkedések viszont nagyobb kiadásokat jelentenek, ezért fontos, hogy a kormány maximális hatékonysággal felhasználja az uniós forrásokat, amelyekkel a beruházásokat finanszírozza, illetve amennyire a költségvetés engedi, hazai pénzalpokkal is kiegészítse.
Lassan az ötödik évébe lép a 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború. Tavaly az orosz hadsereg több ezer négyzetkilométerrel növelte az elfoglalt ukrajnai területek nagyságát, ám a jelentős veszteségekkel járó támadások során nem ért el stratégiai jelentőségű eredményeket. Moszkvának még a két Donyec-medencei megyét, Donyecket és Luhanszkot sem sikerült elfoglalnia teljes egészében.
Az oroszok elsősorban az ukrán energiahálózatra, míg az ukránok az olajfinomítókra, -vezetékekre, illetve -tározókra mérnek csapásokat. Az orosz taktika része az is, hogy a városok ellen rendre a hajnali órákban intéznek támadást, ezzel fokozva a polgári lakosságra kifejtett nyomást.
Bár Donald Trump a megválasztása előtt még arról beszélt, hogy egy nap alatt békét teremt Ukrajnában, próbálkozásai eddig kudarcba fulladtak. A diplomáciai erőfeszítések 2025 végén sem hoztak áttörést, és több szereplő is arra figyelmeztet, hogy a tárgyalások 2026-ban is folytatódhatnak anélkül, hogy radikális előrelépés történne. A párbeszédek gyakran hosszú, többoldalú egyeztetésekbe torkollnak, amelyek lassan haladnak. A fő akadályok közé tartozik, hogy Moszkva területi engedményeket és Ukrajna semlegességét követeli, míg Kijev és európai partnerei a területi integritást és biztonsági garanciákat szorgalmaznak.
Két forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek: részleges megállapodás vagy a frontok befagyasztása a jelenlegi vonalak mentén, ami de facto területi veszteségeket jelentene Ukrajnának; vagy a tárgyalások meghiúsulása és a konfliktus elhúzódása, amelyet Moszkva katonai nyomásgyakorlása és fenyegetése is kísérhet. A külső szereplők - különösen az Egyesült Államok és európai vezetők - közvetítői szerepe döntő lesz, de a politikai akarat és a garanciák részletei határozzák meg, hogy bármilyen megállapodás mennyire lesz tartós.
Az Egyesült Államokban az egyház társadalmi szerepének erősödését vetíti előre több 2025-ös fejlemény, köztük a meggyilkolt konzervatív influenszer, Charlie Kirk temetési szertartása. A 31 éves Kirk a 2012-ben alapított Turning Point USA nevű szervezetével, annak vezetőjeként és karizmatikus aktivistaként nemcsak hirdette konzervatív nézeteit, hanem vitákban védte meg azokat egyetemi campusokon, nemegyszer vállaltan provokatív módon. Egy ilyen eseményen lőtte agyon a 22 éves Tyler Robinson.
Az arizonai State Farm stadionban mintegy százezer ember előtt tartott gyászszertartásán a republikánusok az isten-haza-család szentháromságot hirdető Kirk-ot az államhatalom és a vallás talán soha nem látott összeolvadásában Amerika és a kereszténység mártírjává avatták. Ezzel a mozgalom a párt domináns irányzatává válhat. A 2026-os év és az őszi időközi választások alighanem megmutatják ki lehet Charlie Kirk politikai örököse, illetve milyen szerepe lehet az általa alapított mozgalomnak.
Donald Trump 2016-os megjelenése óta a Republikánus Pártban a jelenlegi elnök által létrehozott MAGA mozgalom volt a meghatározó. Ezen belül azonban megjelentek törésvonalak tavaly év vége felé, hiszen a korábban egységesnek tűnő mozgalom egyre kevésbé egyesíti a támogatók különböző csoportjait. A konfliktus egyik fő oka az elítélt szexuális ragadozó Jeffrey Epstein bírósági aktáinak nyilvánosságra hozatala körüli vita. A MAGA‑tábort megosztják külpolitikai kérdések is, különösen Izrael és Irán ügye. Mindez annak a jele, hogy a MAGA már túlmutat Trump személyén, miután az elmúlt évtizedben ő volt a mozgalmat egyesítő erő. Trump 2028-ban nem indulhat újabb elnöki mandátumért.
Most, hogy a Republikánus Párt elkezdett szembesülni a Trump utáni korszak valóságával, és kezdenek felszínre kerülni a mozgalmon belüli törésvonalak, már nemcsak az a kérdés, hogy ki lesz Trump utódja, hanem hogy a MAGA hosszú távon is meghatározhatja-e az amerikai politikát, vagy a belső repedések tartós átrendeződést indítanak el.
Boldog Új Évet kívánok minden kedves hallgatónknak! A mai Észpresszóban a Magyar kalendárium című összeállításunkat hallják – a zenei részt a Csurgó együttes előadásában, illeve rövid ismertetőt a kalendáriumok történetéről, felfedve benne mit rejt a csízió szavunk, és azt, hogy hol nyomtatták az első magyar nyelvű naptárakat – tartsanak velünk!
A Bölöni – Az erdélyi legenda című, Kollarik Tamás és Szabó Attila által rendezett kétórás életrajzi film Bölöni László életét mutatja be. Elkalauzolja a nézőket azokra a helyszínekre, ahol a kiváló sportember dicsőséget és hírnevet szerzett. A Marosvásárhelyi ASA egykori sztárja Dicsőszentmártonból indult, ott kezdett el futballozni, majd a marosvásárhelyi sikeres évek után a Steauához igazolt, amellyel Bajnokcsapatok Európai Kupáját nyert 1986-ban, illetve elhódította az Európai Szuperkupát is. Bölöni családjával Franciaországba telepedett ki, ahol folytatta labdarúgói pályáját, majd futballedzői diplomát szerzett, noha nem vágyott erre.
Mai egyórás különkiadásunkban egy interjút hallhatnak Bölöni Lászlóval, akit Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádió munkatársa szakmai- és magánéletéről kérdezett, illetve arról is faggatott, hogy hogyan készült el a róla szóló film.
Kihívásokkal teli, mozgalmas évet zár a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A moldvai csángók mintegy 40 ezres közösségében a legtöbben beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását, és a szövetség szervezésében 36 településen tanulhatnak magyarul a diákok.
Emellett – ugyancsak a szövetség irányításával – számos kulturális és közösségépítő programot vittek tovább, illetve indítottak el új formában. A 2025-ös év eredményeiről, kihívásairól és a folytatásról Pogár Lászlóval, a szövetség elnökével Bíró István beszélgetett.
Ez akkor szokott megtörténni ha a helyi fiatalság jól végzi a munkáját - tudtuk meg Póka Jácint Tivadar projektvezetőtől. A 2025-ös eredményekről és az idei tervekről Póka Jácint Tivadar projektvezetőt Orbán Szabolcs kérdezte.
A következő összeállításunkban hallgassák meg három erdélyi magyar történelmi egyházi vezető - Pál József Csaba római katolikus, Bogdán Szabolcs János református és Kovács István unitárius püspök - újévi pásztorlevelét.
Az alábbiakban Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének újévi üzenetét hallják.
Kedd délig érvényes elsőfokú, sárga jelzésű, árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt megye folyóvizeire.
A hidrológusok közlése szerint holnap délig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a következő folyók vízgyűjtő területén: Béga (Temes és Arad megye), Temes, Berzava, Moravița (Krassó-Szörény és Temes megye), Karas, Néra (Krassó-Szörény megye), Desnățui (Mehedinți és Dolj megye).
