A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Bukaresti Unitárius Napot szerveztek vasárnap a fővárosban. Ebből az alkalomból Kovács István unitárius püspök is meglátogatta a szórványgyülekezetet, amely nem rendelkezik saját templommal vagy imaházzal, és csak beszolgáló lelkésze van. A református Calvineum templomban tartott ünnepi istentiszteleten a püspök ígéretet tett a gyülekezetnek: az egyház vezetősége továbbra is elkövet mindent, hogy saját otthonuk legyen a bukaresti unitáriusoknak. A püspök egyebek mellett arról beszélt, hogy miért öröm felkeresni a szórványgyülekezeteket, és miért mutatnak példát a tömbben élőknek. Kovács István unitárius püspököt hallják.
Kovács István unitárius püspököt hallották. Műsorainkban később részletesebben visszatérünk a vasárnapi eseményre.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Életének hetvenegyedik évében, kedden meghalt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, többek közt a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák…
Adásunkban olyan tavaly lezajlott kulturális eseményeket idézünk fel, amelyek az elkövetkezőkben is aktuálisak és meghatározóak maradnak. Szó lesz a Bukarestben…
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, annak támogató jóváhagyásával az RMDSZ frakciója decemberben iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet Márton Áron püspök évévé nyilvánítaná.
A 2026-os év egyik nagy kérdése az Egyesült Államok és Európa viszonyának alakulása lesz. Ha Donald Trump december elején közzétett új nemzetbiztonsági stratégiáját vesszük alapul, a transzatlanti relációban új fejezet kezdődik. A dokumentum nem szövetségesként, hanem ideológiai riválisként tekint Európára. „Támogatni kell az Európán belüli ellenállást a jelenlegi fősodorral szemben” – áll a stratégiában, amely egy teljes fejezetet szentel az EU kritikájának. Aki tavaly még azt hitte, hogy J. D. Vance amerikai alelnök magánakciója volt a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondott vitriolos vádbeszéde, az most már tudhatja: a teljes Trump-kormányzat azon dolgozik, hogy úgymond „jó útra térítse” Európát. J.D. Vance megrótta az európai politikusokat a demokrácia állapotáért, kifogásolta a szólásszabadság „túl gyakori” korlátozását a gyűlöletbeszédre hivatkozva, a német politikusoknak pedig felrótta a szélsőjobboldal köré vont „tűzfalat”, aminek szerinte nincs helye egy demokráciában.
A Fehér Ház által kiadott új nemzetbiztonsági stratégia tételesen megfogalmazza: Washington céljának tekinti Európa jelenlegi kurzusának megváltoztatását. Ennek érdekében pedig Washingtonnak prioritásként kell kezelnie „az ellenállás erősítését” Európa jelenlegi irányvonalával szemben, a „hasonló gondolkodású” pártok támogatása révén. A dokumentum „civilizációs eltűnés” kockázatáról beszél, és azt állítja, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a kontinens 20 éven belül felismerhetetlenné válhat. A dokumentum szerint az amerikai diplomácia feladata segíteni azoknak az európai országoknak, amelyek vissza akarják nyerni „civilizációs önbizalmukat”, ami hosszabb távon a transzatlanti kapcsolatok újraértelmezését vetíti előre.
Olaszország ad otthont a XXV. Téli Olimpiai és Paralimpiai Játékoknak február 6. és 22., illetve március 6. és 15. között. Technikailag azonban már február 4-én elkezdődnek a küzdelmek – hiszen ekkor indul a vegyes páros curlingtorna alapszakasza, valamint a női jégkorongtorna csoportmeccsei és a férfi snowboard big air selejtezője. A Milánó–Cortina 2026-os téli olimpia minden eddiginél látványosabbnak ígérkezik. A február 6-i nyitóünnepség a legendás milánói stadionban, a San Siróban lesz, míg a február 22-i záróünnepségen a verónai ókori amfiteátrumban, az Arena di Verona falai között búcsúztatják majd a játékokat. A jeges sportok többségének – köztük a műkorcsolyának, a hokinak és a gyorskorcsolyának – Milánó ad otthont, míg a Dolomitok és az Alpok lejtőin zajlanak majd a havas számok. A téli olimpián több mint 3500 sportoló indul 116 versenyszámban, 16 sportágban. Az olimpiai láng 2025 végén indult útjára, és mintegy 12 000 kilométert tesz meg Olaszország-szerte, mielőtt megérkezik a San Siróba. Olaszország korábban már kétszer is rendezett téli olimpiát: 1956-ban Cortinában és 2006-ban Torinóban.
Donald Trump első elnöksége idején alaposan elbánt Kínával, elsősorban a vámtarifái révén. Az azóta eltelt évek alatt azonban a pekingi vezetés felkészült a következő csatára. Számos nyugati megfigyelő szerint ezúttal Kína nemcsak megvédeni tudja magát, de vissza is tud vágni az Egyesült Államoknak, sőt nyerésre áll a Trump által indított kereskedelmi háborúban – állapította meg a tekintélyes The Economist. Az Egyesült Államok technológiai exportkorlátozásokkal igyekezett akadályozni Kínát, hogy felzárkózzon a fejlett félvezetőket illetően, de kiderült: ezek a lépések legfeljebb késleltetni tudták a feltörekvő ázsiai nagyhatalom fejlődését. Mi több, éppen az amerikai korlátozások hatására Peking jelentősen felgyorsította a képességei kiépítésére irányuló beruházásokat és fejlesztéseket. Ráadásul Peking sikerrel azonosított egy területet, ahol az USA sérülékeny, ez pedig a ritkaföldfémek előállítása. Ez utóbbiak nélkülözhetetlenek a számítógépes chipek és védelmi technológiák gyártásában, az okostelefonoktól a vadászgépekig.
Noha ezek az ásványok a Föld számos pontján fellelhetők, a feldolgozásukban Kína óriási előnyre tett szert, elsősorban a tőkeerős nyugati államok vízióhiánya miatt. Mára Kína kvázi monopóliumot élvez a ritkaföldfémek előállításában, ezek mintegy 90 százalékát kínai vállalatok dolgozzák fel. Kína egyre magabiztosabbnak tűnik, és egyre inkább úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok visszahúzódik a nemzetközi színtérről, ami alapjaiban változtathatja meg a globális hatalmi egyensúlyt. A következő években a kereskedelem, a biztonságpolitika és a globális intézmények működése szempontjából is meghatározó lesz, hogy az Egyesült Államok mennyire képes fenntartani vezető szerepét, és hogy Európa, valamint más térségek milyen stratégiával reagálnak Kína megerősödésére.
Életének hetvenegyedik évében, kedden meghalt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, többek közt a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák című filmek alkotója - közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma hajnalban, hosszú és súlyos betegség után, Tarr Béla filmrendező elhunyt - írta a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Pécsett született 1955-ben. Az érettségit követően volt hajógyári segédmunkás és szállodaportás is, amatőr dokumentumfilmesként került kapcsolatba a Balázs Béla Stúdióval (BBS). 1977-ben alig négy nap alatt készítette el Családi tűzfészek című alkotását. A dokumentum-játékfilm egy család tragikus lakáshelyzetével foglalkozott, szereplői pedig olyan amatőrök voltak, akiknek az életben hasonló sors adatott. Filmjét a gyors forgatás, a részbeni rögtönzés, a színészi szabadság, de leginkább a tér és a távolság problémájának kulcskérdése miatt John Cassavetes amerikai rendező műveihez hasonlították. Miután a film nagydíjat nyert a mannheimi filmfesztiválon, felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1981-ben diplomázott rendezői szakon. Még abban az évben a Társulás Filmstúdió egyik alapítója volt.
Szabadgyalog (1981) című dokumentarista alkotása az emberi kapcsolatok reménytelenségét mutatta be, ahogy az egy évvel későbbi, a locarnói filmfesztiválon elismerésben részesült Panelkapcsolat is, melynek főszereplője egy válságba jutott, lakótelepi lakásban élő házaspár. 1982-ben a Macbethből készített tévés adaptációt, benne egy egyórás felvétellel. A szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult, új korszakának első darabja 1984-ben az Őszi almanach volt. A közeli kamerás felvételeket a hosszú snittek, a nyomasztó realizmust a metafizikusabb látásmód váltotta fel, ezért Antonionival és Tarkovszkijjal is rokonították az eredetileg filozófusnak készülő rendezőt. A nyolcvanas évek közepétől lett állandó munkatársa Krasznahorkai László író, aki 2025-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
Első közös alkotásuk, a Kárhozat az elmagányosodás, a reménytelenség, a kárhozatba zuhanás sajátos feldolgozása, a nyomasztó érzést csak növelik a hosszú snittek, a fekete-fehér tónus és az állandó eső. A három évig forgatott, 1994-ben elkészült Sátántangó mindeddig a leghosszabb magyar film, hét és fél órás. Krasznahorkai regényéből készült alkotás egy kis közösség széthullását, az ördög csábító és kényszerítő erejét mutatja be, a világvége-hangulatot sugárzó film a nézőt a legfelkavaróbb élmények átélésére kényszeríti.
Szintén Krasznahorkai-mű, Az ellenállás melankóliája alapján készült a Magyar Filmszemlén fődíjat nyert Werckmeister harmóniák (2000). A címben szereplő 17. századi német orgonista az isteni rendnek megfelelő harmóniát akarta megteremteni a zenében és így az emberi lélekben is. A film ugyanakkor egy időtlen, szinte posztapokaliptikusan nyomasztó hangulatú kisvárost mutat be, ahol a békésnek amúgy sem nevezhető rend felborul, gyilkos indulatok szabadulnak el, a pokoli káosznak minden és mindenki áldozatául esik.
Következő filmjét Georges Simenon regényéből, Krasznahorkai forgatókönyve alapján már külföldön forgatta, nem kis nehézségek árán. A három évig készült A londoni férfi 2007-ben - 19 év után első magyar filmként - meghívást kapott a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Főhőse egy kikötői pályaudvaron dolgozó, elmagányosodott váltóőr, aki egy gyilkosság véletlen szemtanújaként alapvető morális problémákkal szembesül. A rendezőt a regényben a bűnügyi szálnál jobban izgatták a létezés alapkérdései, az emberi méltóság és a magány problémája. Életműve befejező darabjának A torinói ló című filmet szánta. A Krasznahorkai írásain alapuló alkotás 2011-ben a Berlinálén megkapta a nemzetközi zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét, valamint a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) fődíját, és három kategóriában is (legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb zeneszerző) Európai Filmdíjra jelölték. A rendező a lét elviselhetetlen nehézségét akarta ábrázolni a történetben, amelynek címe arra a jelenetre utal, amikor a filozófus Friedrich Nietzsche a torinói főtéren védelmére kelt egy kocsisa által kegyetlenül ütlegelt lónak.
Számos kitüntetést nyert el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok B. Nagy László-díját. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották. Művészetét több külföldi kitüntetéssel, egyebek közt a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, számos nemzetközi filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2023-ban megkapta a tiszteletbeli Európai Filmdíjat. Tavaly februárban a 44. Magyar Filmszemle, legutóbb pedig a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjával tüntették ki.
2003-ban T.T. Filmműhely néven Téni Gáborral közös produceri irodát alapított, 2013-ban Szarajevóban filmakadémiát indított. 2017-ben A világ végezetéig címmel az emberi méltóságról szóló kiállítás nyílt az ő rendezésében Amszterdamban. 2018-ban az amerikai filmakadémia rendezőként és íróként is meghívta tagjai közé. 2022-ben megválasztották a Freeszfe Egyesület elnökének. Több filmje is előkelő helyen szerepelt rangos szakmai lapok összeállításában. (MTI)
Adásunkban olyan tavaly lezajlott kulturális eseményeket idézünk fel, amelyek az elkövetkezőkben is aktuálisak és meghatározóak maradnak. Szó lesz a Bukarestben február 28-ig megtekinthető, a nagybányai festőiskola alkotásait bemutató kiállításról, a 2027-ben Kolozsváron megszervezendő ICMA-gáláról – vagyis a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díjak átadásáról –, valamint a Nagyváradon megnyílt Magyar Irodalmi Zsidó Könyvtárról.
Vízkereszt napja mind az ortodox, mind a római katolikus vallásban jeles ünnep. Hazánkban január 6-a hivatalos munkaszüneti napnak számít.
A karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja a farsang kezdete. A nyugati kereszténységben ekkor ünneplik a napkeleti bölcsek, a háromkirályok látogatását a kis Jézusnál. A keleti keresztény egyházakban a vízkereszt Jézus megkeresztelésének, Krisztussá válásának ünnepe.
A magyarság körében régen általános szokás volt, hogy a papok a házakat meghintették szenteltvízzel, ami a házszentelés. Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.
Négy évvel ezelőtt az ENSZ a 2026-os évet a legelők és pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. Az elmúlt évek során egy globális koalíció jött létre, amelyben több mint 300 pásztorszervezet, illetve más támogató szervezet fogott össze. A legelők a világ földfelszínének több mint felét borítják, és így a Föld legkiterjedtebb ökoszisztémái, de egyben a legveszélyeztetettebbek.
A legelők több százmillió pásztor megélhetését és élelmezésbiztonságát biztosítják világszerte. Ők nemcsak saját maguknak, hanem több millió embernek is termelnek állati termékeket. A pásztorok számos igazságtalanságot szenvedtek el különösen az elmúlt 100 évben, mint például a hagyományos legelőterületeik elvétele és a vándorlási útvonalaik lezárása.
A legelők és pásztorok nemzetközi évének célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet az egészséges legelők és a fenntartható pásztorkodás által nyújtott előnyökre.
A magyar Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány éveként ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia, illetve könyvtára alapításának 200 éves évfordulója alkalmából.
Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása. Emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a tavalyi irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László alma matere egy egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepli december 10-től a Krasznahorkai évet.
Az ELTE ezzel a programsorozattal akarja a figyelem középpontjába állítani Krasznahorkai László munkásságát. A Nobel-díjas író tegnap ünnepelte 72. születésnapját.
Mint minden évben, holnap, január 7-én emlékeznek az 1764-es madéfalvi vérengzésre, vagyis arra, hogy Mária Terézia királynő uralkodása alatt a határőrség szervezése ellen tiltakozó székelyeket lemészárolták.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf von Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami egyenértékű volt az önállóságuk felszámolásával. Habár Mária Terézia kifejezetten azzal az utasítással nevezte ki Buccow helyére báró Siskovics József altábornagyot, horvát-magyar bánt, hogy ne erőszakosan lépjen fel, éppen a Siskovics által vezetett sorozóbizottság adta ki a parancsot Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak.
A vérengzésért a felelősök végső soron a bizottság társelnökei gróf Lázár János és gróf Bethlen Miklós erdélyi magyar főurak voltak.
"
["post_title"]=>
string(54) "Holnap emlékeznek az 1764-es madéfalvi vérengzésre"
["post_excerpt"]=>
string(138) "A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf von Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(50) "holnap-emlekeznek-az-1764-es-madefalvi-verengzesre"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-12-23 10:13:43"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-12-23 08:13:43"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=458161"
["menu_order"]=>
int(1418)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3721 (24) {
["ID"]=>
int(458164)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-01-06 06:56:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-01-06 04:56:00"
["post_content"]=>
string(1311) "
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, annak támogató jóváhagyásával az RMDSZ frakciója decemberben iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet Márton Áron püspök évévé nyilvánítaná.
Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta: Márton Áron nemcsak a romániai magyarság egyik legnagyobb erkölcsi példaképe, hanem a 20. századi Románia történetének is meghatározó személyisége. Szavai és tettei nem megosztottak, hanem védelmeztek; nem uszítottak, hanem hidakat építettek közösségek között. A képviselő emlékeztetett, hogy a törvénytervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Márton Áront a romániai zsidóság védelmében tanúsított bátor kiállásáért a Yad Vashem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki.
A képviselő szerint a Márton Áron-év törvényi elismerése egyértelmű üzenete lenne annak, hogy Románia képes és hajlandó megbecsülni a magyar közösségből származó erkölcsi példaképeket, illetve közös értékként tekint azokra a személyiségekre, akik a legnehezebb időkben is az emberséget választották.
"
["post_title"]=>
string(100) "Szabó Ödön: Márton Áron a 20. századi Románia történetének is meghatározó személyisége"
["post_excerpt"]=>
string(245) "A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, annak támogató jóváhagyásával az RMDSZ frakciója decemberben iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet Márton Áron püspök évévé nyilvánítaná."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(84) "szabo-odon-marton-aron-a-20-szazadi-romania-tortenetenek-is-meghatarozo-szemelyisege"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-12-23 10:16:30"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-12-23 08:16:30"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=458164"
["menu_order"]=>
int(1419)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3722 (24) {
["ID"]=>
int(458166)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-01-06 06:55:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-01-06 04:55:00"
["post_content"]=>
string(2056) "
Itthon a 2026-os évet várhatóan az igazságszolgáltatás témája fogja meghatározni, miután ismét felmerült a komoly gyanúja annak, hogy továbbra sem függetlenek a bíróságok és az ügyészségek. Most éppen a politikum próbál nyomást gyakorolni rájuk és ellenőrizni működésüket.
Az elmúlt években számos felmentő ítélet született, bűncselekmények évültek el, miután nyolc-tíz évig húzódtak egyes perek. A jelenségre Nicusor Dan államfő is felhívta a figyelmet. Az elnök az új nemzetbiztonsági stratégiában kiemelt figyelmet szentelt a korrupcióellenes küzdelemnek, amely esetében - elmondása szerint - lanyhulás tapasztalható, ezért az új stratégia nagyobb hatáskörrel ruházza fel a hírszerzést. Mint ismert, korábban éppen az volt a probléma, hogy a hírszerzés túl nagy hatáskörre tett szert az igazságszolgáltatás működésében. Ennek az időszaknak véget vetett az, hogy az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította 2018-tól kezdve az úgynevezett titkos protokollumokat, amelyek a hírszerzés és az igazságszolgáltatás különböző intézményei között születtek meg.
A RECORDER oknyomozó hírportál egy tényfeltáró anyagában a tavalyi év végén arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években ismét a politikum ellenőrzése alá került az igazságszolgáltatás, a magisztrátusok pedig elszámoltat-hatatlan-ságukért cserében áldozták volna fel függetlenségüket.
Nicusor Dan államfő jelezte: januárban népszavazást végez a magisztrátusok körében, hiszen a tavaly év végén a bírák és az ügyészek számos rendellenességre hívták fel a figyelmét. Az elnök szerint a bírákat általában egyes bírósági elnökökön keresztül próbálják ellenőrizni vagy megfélemlíteni.
A június 11. és július 19. között rendezik meg a labdarúgó világbajnokságot, amelynek házigazdája három tengerentúli ország lesz: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó. Ez lesz az első olyan vb, amelyen 48 csapat fog szerepelni. Szintén premiernek számít, hogy három ország rendezi meg a tornát.
Argentína a címvédő, miután a 2022-es döntőben legyőzte Franciaországot. Románia továbbjutott a pótselejtezőre, ezért március végén fog eldőlni, hogy Mircea Lucescu együttese is ott lesz a tornán vagy újabb négy évet kell várnia.
A román együttesnek nem lesz könnyű feladata, hiszen előbb Törökországot kell legyőznie egyetlen mérkőzésen idegenben, majd a Koszovó és Szlovákia közötti nyertessel kell összecsapniuk szintén egy meccsen.
A magyar válogatott nagyon közel állt ahhoz, hogy továbbjusson a pótselejtezőre, de Marco Rossi együttese hihetetlenül elbaltázta az írek elleni budapesti mérkőzés utolsó perceit, így Magyarország egészen biztosan nem lesz ott a vb-én.
Magyarország legutóbb 1986-ban szerepelt világbajnokságon, Románia pedig 1998-ban.
"
["post_title"]=>
string(82) "Idén lesz az első olyan labdarúgó világbajnokság, amelyen 48 csapat szerepel"
["post_excerpt"]=>
string(73) "Szintén premiernek számít, hogy három ország rendezi meg a tornát. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(75) "iden-lesz-az-elso-olyan-labdarugo-vilagbajnoksag-amelyen-48-csapat-szerepel"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-12-23 10:26:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-12-23 08:26:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=458172"
["menu_order"]=>
int(1421)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3698 (24) {
["ID"]=>
int(458221)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-01-07 10:10:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-01-07 08:10:00"
["post_content"]=>
string(2023) "
A 2026-os év egyik nagy kérdése az Egyesült Államok és Európa viszonyának alakulása lesz. Ha Donald Trump december elején közzétett új nemzetbiztonsági stratégiáját vesszük alapul, a transzatlanti relációban új fejezet kezdődik. A dokumentum nem szövetségesként, hanem ideológiai riválisként tekint Európára. „Támogatni kell az Európán belüli ellenállást a jelenlegi fősodorral szemben” – áll a stratégiában, amely egy teljes fejezetet szentel az EU kritikájának. Aki tavaly még azt hitte, hogy J. D. Vance amerikai alelnök magánakciója volt a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondott vitriolos vádbeszéde, az most már tudhatja: a teljes Trump-kormányzat azon dolgozik, hogy úgymond „jó útra térítse” Európát. J.D. Vance megrótta az európai politikusokat a demokrácia állapotáért, kifogásolta a szólásszabadság „túl gyakori” korlátozását a gyűlöletbeszédre hivatkozva, a német politikusoknak pedig felrótta a szélsőjobboldal köré vont „tűzfalat”, aminek szerinte nincs helye egy demokráciában.
A Fehér Ház által kiadott új nemzetbiztonsági stratégia tételesen megfogalmazza: Washington céljának tekinti Európa jelenlegi kurzusának megváltoztatását. Ennek érdekében pedig Washingtonnak prioritásként kell kezelnie „az ellenállás erősítését” Európa jelenlegi irányvonalával szemben, a „hasonló gondolkodású” pártok támogatása révén. A dokumentum „civilizációs eltűnés” kockázatáról beszél, és azt állítja, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a kontinens 20 éven belül felismerhetetlenné válhat. A dokumentum szerint az amerikai diplomácia feladata segíteni azoknak az európai országoknak, amelyek vissza akarják nyerni „civilizációs önbizalmukat”, ami hosszabb távon a transzatlanti kapcsolatok újraértelmezését vetíti előre.
