Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
Folytatódik a NATO 36. csúcstalálkozója Ankarában – ez immár a második alkalom, hogy a NATO Törökországban ül össze, először 2004-ben, Isztambulban szervezték meg ezt a találkozót.
A csúcs napirendjének középpontjában három téma áll: a tagállamok védelmi kiadásainak további növelése – a szövetségesek 2035-re a GDP 5%-ára tervezik emelni ezt az arányt –, a transzatlanti védelmiipari együttműködés mélyítése, valamint Ukrajna folytatódó támogatása. Mark Rutte főtitkár szerint az európai szövetségesek és Kanada már most a GDP mintegy 4%-át fordítják védelemre – ez jelentős előrelépés, mindössze egy évvel a tízéves program elindítása után. A találkozót ugyanakkor komoly feszültségek árnyékolják be: Donald Trump amerikai elnök nyíltan bírálja a szövetséget, miközben a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy korábbi vállalásaikat valóban tettekre váltják. A csúcson Nicușor Dan román államfő is részt vesz.
Az eseményt szigorú biztonsági intézkedések kísérték: Ankarában betiltották a tüntetéseket, emberi jogi szervezetek pedig arról számoltak be, hogy a tiltakozásokkal összefüggésben több mint 200 embert – köztük aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat – vettek őrizetbe.
Csíkszereda idén is otthont ad Románia legrégebbi múltra visszatekintő zenei rendezvényének: az 1980 óta megrendezett Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 6. és 12. között várja a régi zene szerelmeseit. A fesztivál 2008 óta az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA) is tagja.
Az idei kiadás mottója a "Fantasia" – a lantirodalom egyik legjellegzetesebb, szabálytalan felépítésű műfaja, amely egyben szimbolikusan a megszokott zenei formáktól való elszakadást is kifejezi. Nem véletlen a választás, hiszen 2026 három jelentős évfordulót is összefog a zenetörténetben. Idén emlékezünk Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójára. Mivel mindhárom híres muzsikus egyben korának elismert lantosa is volt, a fesztivál középpontjába idén a lant kerül.
Az évfordulós hangulatot két hazai együttes kerek jubileuma is erősíti: a fesztivált alapító Barozda Együttes idén 50 éves, míg a csíkszeredai Codex Régizene Együttes 30 éve meghatározó szereplője Erdély régizenei életének. A Barozda jubileumi koncertje a fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik: a zenekar a Cantigas de Santa Maria és a Llibre Vermell de Montserrat középkori kódexek Mária-énekeiből állít össze különleges műsort.
A fellépők között olyan visszatérő nevek és nemzetközi vendégek szerepelnek, mint a Musica Historica (HU), amely a 16–17. századi magyarországi világi zenét szólaltatja meg, vagy a fesztivál saját együttese, a Baroque Festival Orchestra (RO, HU, DE). A Laudate Kamarakórus és a Campanella Gyermekkar közösen Kájoni János nyomán idézi meg az erdélyi többszólamúság hagyományát, míg az Amaryllis Régizene Együttes és a Passeggio Historikus Táncegyüttes "Széttáncolt cipellők" címmel zenét és táncot ötvöző közös produkcióval lép fel. A koncertek mellett a fesztivállal párhuzamosan zajlik a XVIII. Régizenei Nyári Egyetem is, nyolc mesterkurzussal, ahol fiatal zenészek dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal. A legkisebb korosztályról sem feledkeznek meg a szervezők: az Etnospot – a budapesti Néprajzi Múzeum csíkszeredai örökségpontja – gyerekprogramokkal, zenei mítoszokkal és legendákkal ismerteti meg a gyerekeket a régizene világával, a felnőttebb közönségnek pedig tudományos előadások szólnak, például a lantjáték európai virágkoráról.
A koncertek és programok Csíkszereda több emblematikus helyszínén zajlanak: a Zengő Tér mellett a Mikó-vár, a Millenniumi templom, a Szent Ágoston-templom, valamint a csíksomlyói kegytemplom is szerepel a fesztivál térképén – így a zene szó szerint belengi a város történelmi negyedeit egy egész héten át.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint Romániát megbénítja a politikai válság, miközben ez George Simion és az AUR malmára hajtja a vizet. Az RMDSZ nyitott bármilyen felelős, korábbi koalíciós partnerekkel (PSD, PNL, USR) kötött megoldásra, de "a szélsőséges és magyarellenes AUR szalonképessé tételében vagy legitimálásában nem fog részt venni"- nyilatkozta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor arra is figyelmeztetett, hogy a teljes jogkörű kormány hiányában a minisztériumok működése elakadt, sürgősségi rendeletek nem hozhatók, és ez veszélyezteti az uniós forrásokhoz jutást – amit ki kell pótolni hitelből vagy megszorításokból, és ez tovább gyengíti az ország gazdasági helyzetét.
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
A Szövetség tapasztalatával hozzá kíván járulni a román társadalom legsúlyosabb problémáinak megoldásához – nyilatkozta, az RMDSZ elnöke a pénteken lezárult…
Az energiaügyi miniszter cáfolta a nemzetközi sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Románia növelte volna az orosz energiaimportot. Bogdan Ivan hangsúlyozta:…
Az amerikai elnöknek ajánlotta friss Nobel-békedíját a venezuelai ellenzék vezetője. „Venezuela szenvedő népének és Trump elnöknek ajánlom ezt a díjat…
A Szövetség tapasztalatával hozzá kíván járulni a román társadalom legsúlyosabb problémáinak megoldásához – nyilatkozta, az RMDSZ elnöke a pénteken lezárult kongresszus után.
A Kolozs megyei Zsukiménesen tartott 17. kongresszuson a küldöttek elfogadtak egy stratégiai dokumentumot, amely a következő két év politikai irányát és feladatait rögzíti.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: céljuk, hogy a költségvetési válságot úgy kezeljék, hogy közben ne alakuljon ki gazdasági válság, és a terheket igazságosan, arányosan osszák meg a társadalomban. Bejelentette továbbá, hogy a jövőben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felel a politikai tevékenység koordinálásáért, a szervezetfejlesztésért és a közösség megerősítéséért.
A bukaresti sajtó egy része feszültségkeltésre használta az RMDSZ kongresszusát
Több hírtelevízió is azt emelte ki, hogy az esemény megnyitásakor elénekelték „Székelyföld himnuszát”. Források szerint állítólag emiatt mondta le az utolsó percben a részvételét Nicusor Dan államfő.
Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletteljesen végighallgatta a himnuszokat, viszont Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke néhány percre kilépett, és csak a székely himnusz eléneklése után tért vissza az ülésterembe.
Viselkedésére az lehet a magyarázat megfigyelők szerint, hogy a szociáldemokraták tisztújtó kongresszusra készülnek, Grindeanu kihívója pedig Titus Corlățean, a Maszol portál kommentátora szerint „egy fekete öves nacionalista”. Ráadásul köztudott, hogy a PSD szavazói tömegesen vonulnak át a szélsőségesen nacionalista AUR párthoz.
A kérdésre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is kitért a kongresszuson, mondván: "A székely zászló, a székely himnusz nem mások ellen van, hanem értünk. Ezt lehet, hogy nem értik a foci ultrák, de a politikai vezetőknek és a hatóságoknak 35 év után érteniük kell, nincs benne semmi atomfizika, nincs benne rakétatudomány".
Sorin Grindeanu szombaton ismét kitért a székely himnusz kérdésére egy temesvári eseményen. "Romániában a román himnusz az egyetlen hivatalos himnusz" - jelentette ki a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke. A politikus szombaton azt nyilatkozta a téma kapcsán, sajnálja, hogy erre a gesztusára helyeződik a hangsúly. Mint kiemelte, szívesen tett eleget az RMDSZ meghívásának és ment el a kongresszusra, ahol megköszönte Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a támogatást és a 'pozitív nyomásgyakorlást', amellyel Magyarország elősegítette Románia schengeni csatlakozását. Hozzátette, több kollégája és barátja van az RMDSZ-ben, akiket nagyra tart és tisztel. 'De a tegnap az egységről is beszéltem. Az egység pedig azt jelenti, hogy - legalábbis Románia nézőpontjából - egyetlen hivatalos himnusz létezik, a román himnusz' - fogalmazott.
Az IRSOP legfrissebb felmérésében megkérdezettek 55 százaléka szerint Amerika a következő tíz évben is megőrzi vezető szerepét, míg 41 százalék úgy véli, Kína vagy Oroszország veheti át a helyét.
Az Egyesült Államok megítélése alapvetően kedvező: a válaszadók 78 százaléka jó vagy nagyon jó véleménnyel van róla. A romániaiak 64 százaléka úgy gondolja, Európa nem tudná megvédeni magát az USA nélkül Oroszországgal szemben, és 60 százalék támogatná az amerikai katonai bázisok számának növelését is.
Az IRSOP telefonos felmérése október 2-8. között készült 1017 fős mintán, a hibaküszöb +/-3 százalék.
"
["post_title"]=>
string(97) "A romániaiak többsége továbbra is az Egyesült Államokat tartja a világ vezető hatalmának"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(88) "a-romaniaiak-tobbsege-tovabbra-is-az-egyesult-allamokat-tartja-a-vilag-vezeto-hatalmanak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-10-11 16:02:06"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-10-11 13:02:06"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=455509"
["menu_order"]=>
int(2322)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3640 (24) {
["ID"]=>
int(455507)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-10-11 16:00:58"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-10-11 13:00:58"
["post_content"]=>
string(1119) "
Az energiaügyi miniszter cáfolta a nemzetközi sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Románia növelte volna az orosz energiaimportot.
Bogdan Ivan hangsúlyozta: az ország 2022 decembere óta nem vásárol nyersolajat, 2023 decembere óta pedig kőolajtermékeket sem Oroszországból.
A tárcavezető szerint Románia maradéktalanul betartja az Európai Unió szankcióit, amelyek megsértése bűncselekménynek számít, és akár 12 év börtönnel is büntethető. A miniszter helyreigazítást kért a Reuters hírügynökségtől, amely a arról írt, hogy Románia 57 százalékkal növelte az orosz energiaimportját.
Az energiaügyi tárca vezetője kiemelte: az ország nem köt kompromisszumot sem az uniós kötelezettségek, sem az energiabiztonság terén, és arra kérte a lakosságot, jelezzék a hatóságoknak, ha szankciókat megsértő gazdasági szereplőről tudnak.
A döntés mindössze néhány nappal azután érkezett, hogy a politikus - hétfőn - lemondott. A döntés célja, hogy véget vessen a hónapok óta tartó politikai patthelyzetnek, és biztosítsa a jövő évi költségvetés elfogadását.
Lecornu új kabinetjének tagjai nem indulhatnak a 2027-es elnökválasztáson, a kormány pedig a megújulást és a sokszínűséget kell képviselje.
Franciaországban az államadósság már meghaladja a GDP 114 százalékát, a szegénységi ráta pedig 15,4 százalékra emelkedett. Az ellenzék továbbra is előrehozott választásokat vagy Macron lemondását követeli, és bizalmatlansági indítványt helyezett kilátásba. A politikai válság kimenetele így továbbra is bizonytalan.
Ezt maga az amerikai first lady jelentette ki a Fehér Ház előcsarnokában adott pénteki nyilatkozatában. Trump asszony közölte: a három hónapja folytatott tárgyalások eredményeként az elmúlt 24 órában nyolc gyermeket sikerült visszajuttatni családjához, és előkészületben vannak további újraegyesítések, írja a Reuters.
A Kreml egyelőre nem kommentálta a bejelentést, de az orosz sajtó beszámolt róla.
Az ukrán hatóságok szerint több mint 19 ezer gyermeket vittek el Oroszországba vagy orosz ellenőrzés alatt álló területekre a háború kezdete óta. A gyermekek tömeges deportálása miatt adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Az amerikai elnöknek ajánlotta friss Nobel-békedíját a venezuelai ellenzék vezetője. „Venezuela szenvedő népének és Trump elnöknek ajánlom ezt a díjat az ügyünk határozott támogatásáért” – írta María Corina Machado az X-en. Úgy fogalmazott: „a győzelem küszöbén állunk, és jobban, mint valaha, számítunk Trump elnökre, az Egyesült Államok népére, Latin-Amerika népeire és a világ demokratikus nemzeteire mint fő szövetségeseinkre a szabadságért és a demokráciáért vívott küzdelmünkben”.
Amikor péntek este újságírók a döntésről kérdezték, Donald Trump azt mondta, Machado valószínűleg neki adta volna a díjat, ha kéri. „Az a személy, aki ténylegesen megkapta a Nobel-díjat, ma felhívott, és azt mondta: Az ön tiszteletére fogadom el, mert ön érdemelte volna meg igazán” – mondta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a venezuelai ellenzék vezérének gesztusa "nagyon kedves" volt. "Nem mondtam neki, hogy »akkor add nekem«, bár szerintem megtette volna” - bizonygatta Trump.
A New York Times szombati számában arról ír, hogy az idei Nobel-békedíj nyertese nyíltan támogatja Trump elnök hadjáratát a Karib-tengeren, amely elvileg a venezuelai rezsim droghajói ellen irányul, de amelynek egy kolumbiai polgári hajó is áldozatul esett.
Machado volt a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje a tavaly nyári választáson, de Nicolas Maduro rezsimje megakadályozta az indulását. Helyette Edmundo González Urrutia diplomata indult az ellenzék szerint végül elcsalt voksoláson. Machado bujkál Venezuelában. Edmundo González, akit az Egyesült Államok és több más ország elnöknek ismer el, száműzetésben él. Mindkettőjüket „hazaárulással” vádolja a kormány.
Machado röviden megjelent egy tüntetésen Maduro januári beiktatása előtt, de letartóztatták, majd szabadon engedték. A választások után kirobbant tömeges tiltakozások azóta ritkultak, mert a résztvevők retorzióktól tartanak.
Az ellenzék felszólításai, hogy a hadsereg és a biztonsági erők forduljanak el Madurótól, eddig nem jártak sikerrel. A fegyveres erők és a hozzájuk kapcsolódó milíciák továbbra is hűségesek az elnökhöz.
Nyitott kérdés, hogy az ellenzék szövetségesei – köztük az Egyesült Államok – milyen messzire hajlandók elmenni a beavatkozásban.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok legalább négy hajóra mért csapást a Karib-tengeren Venezuela partjainál, nemzetközi vizeken, legalább 21 ember halálát okozva. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy kábítószer-kereskedő hajók, de nem közölt részleteket a fedélzeten lévőkről.
Egy nemrégiben kiszivárgott feljegyzés szerint, amelyet a kongresszusnak küldtek, az Egyesült Államok "nem nemzetközi fegyveres konfliktusként" határozza meg az akciókat – ami arra utalhat, hogy igazolni kívánják háborús erő alkalmazását az állítólagos kartellekkel szemben.
A BBC szerint bár igaz, hogy jelen vannak kartellek a régióban, de ez korántsem a legnagyobb csempész gócpont Latin-Amerikában. Ezért sokan azt gyanítsák, hogy Donald Trump valódi célja ezekkel a csapásokkal – az amerikai katonai jelenlét kiépítésével párhuzamosan –, hogy katonai nyomást gyakoroljon Maduróra és eltávolítsa a hatalomból.
Machado asszony külpolitikai tanácsadója, Pedro Urruchurtu nemrégiben egy interjúban azt mondta, hogy csapata kommunikál a Trump-adminisztrációval Nicolas Maduro venezuelai elnök eltávolításának tervéről, amit szavai szerint „erőszakkal kell megtenni”. Maga a kitüntetett pedig múlt héten a BBC-nek adott interjúban szintén kiállt a Trump-adminisztráció Karib-tengeri hadjárata mellett.
Ezt a moldovai kormányzó párt, a PAS vezetője jelentette ki az Agerpresnek adott interjúban. Igor Grosu hangsúlyozta: a szeptemberi választásokon a Dnyeszteren túli szavazók 40 százaléka az Európa-párti erőket támogatta, miközben a régió exportjának 80 százaléka már most Romániába és az EU-ba irányul.
Grosu szerint a tartós rendezéshez elengedhetetlen az orosz katonák és fegyverkészletek kivonása, ugyanakkor Moldova uniós csatlakozási folyamata 2028-ra teljesülhet – akár Transznisztriával, akár nélküle.
A PAS 55 mandátummal egyszerű többséget szerzett a parlamentben, így önálló kormányzásra készül. Grosu kiemelte: a következő időszakban az igazságügyi reform, a korrupcióellenes intézkedések, a digitalizáció és az energetikai függetlenség lesznek a fő prioritások, szoros együttműködésben Romániával és az Európai Unióval.
Az Eurostat 2024-re érvényes adatai szerint 1,19 milliárd személyes és üzleti utazást regisztráltak az Európai Unióban, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ugyanakkor az uniós polgárok által tavaly megtett összes utazás 92 százaléka az EU-n belül történt, 71 százalék pedig az országhatárokon belül.
A belföldi utazások terén az EU tagállamai közül Románia áll az első helyen, 90 százalékkal. Spanyolország következik 88, majd Franciaország, Portugália és Görögország 85 százalékkal. Ezzel ellentétben Luxemburgban mindössze 5 százalék volt a belföldi utazások aránya.
Az Eurostat adataiból másfelől az is kiderül, hogy összességében a külföldi utazásokra fordított kiadások lényegesen nagyobbak. 2024-ben az EU lakosai 257 milliárd eurót költöttek belföldi, és 360 milliárd eurót külföldi utazásokra.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a hét legfontosabb híréről, arról, hogy Krasznahorkai László író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat. Szó lesz még az alkotmánybíróság újabb halasztásáról a bírák és ügyészek nyugdíjazása ügyében, valamint az újabb koalíciós feszültségekről, amelyekben közvetlenül az RMDSZ is érintetté vált. Szót ejtünk Franciaország egyik legnagyobb politikai válságáról, ami a héten tovább mélyült Sébastien Lecornu miniszterelnök lemondásával.
Szőcs Levente összeállítása az Izrael és a Hamász között megszületett tűzszüneti és túszmegállapodásról
Garzó Ferenc: Vádlottak padján a kenyér, a cirkusz nem elég
Az RMDSZ nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező – jelentette ki a magyar miniszterelnök az RMDSZ 17. ünnepi kongresszusán, amely a délelőtt kezdődött a Kolozs megyei Zsukiménesen.
Orbán Viktor szerint a szervezet bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát: Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner - foglalta össze a magyar miniszterelnök.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében úgy fogalmazott: „a kongresszus legfontosabb célja, hogy egy új fejezetet nyissunk, beszéljünk a jövőről, az előttünk álló feladatokról”.
A meghívott román politikusok a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke megköszönte az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Orbán Viktor és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe.
A következőkben elfogadnak majd egy stratégiai dokumentumot, amely megszabja az általános politikai irányt a következő RMDSZ-kongresszusig tartó kétéves időszakban.
Összesen 168 millió lejt utalt ki a kormány 34 megye 74 előadóművészeti intézményének támogatására – jelentette be a fejlesztési minisztérium. A támogatás célja a színházak, filharmóniák és kulturális intézmények működésének biztosítása.
A kedvezményezettek között szerepel többek között a Szatmárnémeti Északi Színház és Harag György Társulata 2,5 millió lejjel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2,9 millióval, valamint a nagyváradi Szigligeti Színház közel 3 millió lejjel. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 1,2 millió, a csíkszeredai Csíki Játékszín 1 millió, míg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 700 ezer lejes támogatásban részesül.
A kormány döntése értelmében a kolozsvári Puck Bábszínház 2 millió, a temesvári Merlin Gyermekszínház 1,6 millió, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes 700 ezer, a Háromszék Táncszínház pedig 470 ezer lejt kap.
A nagyobb intézmények közül a kolozsvári filharmónia 9 millió, a temesvári 6,7 millió, a marosvásárhelyi 4 millió, a brassói 3,2 millió, míg a Brassói Opera 5,4 millió lejes támogatásban részesül.
A minisztérium közleménye szerint a kulturális intézmények finanszírozása a közösségek kulturális életének fenntartását és a művészeti értékek megőrzését szolgálja.
Vádemelés nélkül lezárták a nyomozást annak a Tulcea megyei román nacionalistának az ügyében, aki az elnökválasztás első fordulója után a rádióban nem reprodukálható szitkok kíséretében buzdította az ország elhagyására a szerinte ide "menekült" magyarokat. A férfi így fejezte ki örömét a közösségi médiában afölött, hogy a radikális nacionalista George Simion nagy előnnyel nyerte az első fordulót.
Az ügyészség elnézően kezelte a szélsőséges, magyarellenes gyűlöletbeszéd ügyét – írja a G4media portál, ismertetve a babadagi főügyész indoklását. Eszerint a nagy nyilvánosság előtt elhangzott xenofób, a magyar közösséget sértő kijelentések nem tekinthetők törvénysértésnek, az illető mindössze a szólásszabadságával élt.
A G4media cikke szerint azonban a megadott jogi hivatkozások – az európai emberjogi bíróság ítéletei – semmiféle kapcsolatban nem állnak a romániai esettel.
A román hatóságokat régebb óta érik bírálatok a gyűlöletbeszéddel szembeni elnéző hozzáállásuk miatt.
A Szövetség tapasztalatával hozzá kíván járulni a román társadalom legsúlyosabb problémáinak megoldásához – nyilatkozta, az RMDSZ elnöke a pénteken lezárult kongresszus után.
A Kolozs megyei Zsukiménesen tartott 17. kongresszuson a küldöttek elfogadtak egy stratégiai dokumentumot, amely a következő két év politikai irányát és feladatait rögzíti.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: céljuk, hogy a költségvetési válságot úgy kezeljék, hogy közben ne alakuljon ki gazdasági válság, és a terheket igazságosan, arányosan osszák meg a társadalomban. Bejelentette továbbá, hogy a jövőben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felel a politikai tevékenység koordinálásáért, a szervezetfejlesztésért és a közösség megerősítéséért.
A bukaresti sajtó egy része feszültségkeltésre használta az RMDSZ kongresszusát
Több hírtelevízió is azt emelte ki, hogy az esemény megnyitásakor elénekelték „Székelyföld himnuszát”. Források szerint állítólag emiatt mondta le az utolsó percben a részvételét Nicusor Dan államfő.
Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletteljesen végighallgatta a himnuszokat, viszont Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke néhány percre kilépett, és csak a székely himnusz eléneklése után tért vissza az ülésterembe.
Viselkedésére az lehet a magyarázat megfigyelők szerint, hogy a szociáldemokraták tisztújtó kongresszusra készülnek, Grindeanu kihívója pedig Titus Corlățean, a Maszol portál kommentátora szerint „egy fekete öves nacionalista”. Ráadásul köztudott, hogy a PSD szavazói tömegesen vonulnak át a szélsőségesen nacionalista AUR párthoz.
A kérdésre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is kitért a kongresszuson, mondván: "A székely zászló, a székely himnusz nem mások ellen van, hanem értünk. Ezt lehet, hogy nem értik a foci ultrák, de a politikai vezetőknek és a hatóságoknak 35 év után érteniük kell, nincs benne semmi atomfizika, nincs benne rakétatudomány".
Sorin Grindeanu szombaton ismét kitért a székely himnusz kérdésére egy temesvári eseményen. "Romániában a román himnusz az egyetlen hivatalos himnusz" - jelentette ki a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke. A politikus szombaton azt nyilatkozta a téma kapcsán, sajnálja, hogy erre a gesztusára helyeződik a hangsúly. Mint kiemelte, szívesen tett eleget az RMDSZ meghívásának és ment el a kongresszusra, ahol megköszönte Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a támogatást és a 'pozitív nyomásgyakorlást', amellyel Magyarország elősegítette Románia schengeni csatlakozását. Hozzátette, több kollégája és barátja van az RMDSZ-ben, akiket nagyra tart és tisztel. 'De a tegnap az egységről is beszéltem. Az egység pedig azt jelenti, hogy - legalábbis Románia nézőpontjából - egyetlen hivatalos himnusz létezik, a román himnusz' - fogalmazott.
