Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
Folytatódik a NATO 36. csúcstalálkozója Ankarában – ez immár a második alkalom, hogy a NATO Törökországban ül össze, először 2004-ben, Isztambulban szervezték meg ezt a találkozót.
A csúcs napirendjének középpontjában három téma áll: a tagállamok védelmi kiadásainak további növelése – a szövetségesek 2035-re a GDP 5%-ára tervezik emelni ezt az arányt –, a transzatlanti védelmiipari együttműködés mélyítése, valamint Ukrajna folytatódó támogatása. Mark Rutte főtitkár szerint az európai szövetségesek és Kanada már most a GDP mintegy 4%-át fordítják védelemre – ez jelentős előrelépés, mindössze egy évvel a tízéves program elindítása után. A találkozót ugyanakkor komoly feszültségek árnyékolják be: Donald Trump amerikai elnök nyíltan bírálja a szövetséget, miközben a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy korábbi vállalásaikat valóban tettekre váltják. A csúcson Nicușor Dan román államfő is részt vesz.
Az eseményt szigorú biztonsági intézkedések kísérték: Ankarában betiltották a tüntetéseket, emberi jogi szervezetek pedig arról számoltak be, hogy a tiltakozásokkal összefüggésben több mint 200 embert – köztük aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat – vettek őrizetbe.
Csíkszereda idén is otthont ad Románia legrégebbi múltra visszatekintő zenei rendezvényének: az 1980 óta megrendezett Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 6. és 12. között várja a régi zene szerelmeseit. A fesztivál 2008 óta az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA) is tagja.
Az idei kiadás mottója a "Fantasia" – a lantirodalom egyik legjellegzetesebb, szabálytalan felépítésű műfaja, amely egyben szimbolikusan a megszokott zenei formáktól való elszakadást is kifejezi. Nem véletlen a választás, hiszen 2026 három jelentős évfordulót is összefog a zenetörténetben. Idén emlékezünk Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójára. Mivel mindhárom híres muzsikus egyben korának elismert lantosa is volt, a fesztivál középpontjába idén a lant kerül.
Az évfordulós hangulatot két hazai együttes kerek jubileuma is erősíti: a fesztivált alapító Barozda Együttes idén 50 éves, míg a csíkszeredai Codex Régizene Együttes 30 éve meghatározó szereplője Erdély régizenei életének. A Barozda jubileumi koncertje a fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik: a zenekar a Cantigas de Santa Maria és a Llibre Vermell de Montserrat középkori kódexek Mária-énekeiből állít össze különleges műsort.
A fellépők között olyan visszatérő nevek és nemzetközi vendégek szerepelnek, mint a Musica Historica (HU), amely a 16–17. századi magyarországi világi zenét szólaltatja meg, vagy a fesztivál saját együttese, a Baroque Festival Orchestra (RO, HU, DE). A Laudate Kamarakórus és a Campanella Gyermekkar közösen Kájoni János nyomán idézi meg az erdélyi többszólamúság hagyományát, míg az Amaryllis Régizene Együttes és a Passeggio Historikus Táncegyüttes "Széttáncolt cipellők" címmel zenét és táncot ötvöző közös produkcióval lép fel. A koncertek mellett a fesztivállal párhuzamosan zajlik a XVIII. Régizenei Nyári Egyetem is, nyolc mesterkurzussal, ahol fiatal zenészek dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal. A legkisebb korosztályról sem feledkeznek meg a szervezők: az Etnospot – a budapesti Néprajzi Múzeum csíkszeredai örökségpontja – gyerekprogramokkal, zenei mítoszokkal és legendákkal ismerteti meg a gyerekeket a régizene világával, a felnőttebb közönségnek pedig tudományos előadások szólnak, például a lantjáték európai virágkoráról.
A koncertek és programok Csíkszereda több emblematikus helyszínén zajlanak: a Zengő Tér mellett a Mikó-vár, a Millenniumi templom, a Szent Ágoston-templom, valamint a csíksomlyói kegytemplom is szerepel a fesztivál térképén – így a zene szó szerint belengi a város történelmi negyedeit egy egész héten át.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint Romániát megbénítja a politikai válság, miközben ez George Simion és az AUR malmára hajtja a vizet. Az RMDSZ nyitott bármilyen felelős, korábbi koalíciós partnerekkel (PSD, PNL, USR) kötött megoldásra, de "a szélsőséges és magyarellenes AUR szalonképessé tételében vagy legitimálásában nem fog részt venni"- nyilatkozta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor arra is figyelmeztetett, hogy a teljes jogkörű kormány hiányában a minisztériumok működése elakadt, sürgősségi rendeletek nem hozhatók, és ez veszélyezteti az uniós forrásokhoz jutást – amit ki kell pótolni hitelből vagy megszorításokból, és ez tovább gyengíti az ország gazdasági helyzetét.
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
Egy modern, biztonságos és könnyen elérhető rendszer váltja fel jövő évben az egészségbiztosítások jelenlegi informatikai platformját – közölte szerdán az…
Oroszország egyéb alternatíva hiányában folytatja a „különleges hadműveletet” Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden egy…
A kormány által beterjesztett formában fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága az RCA-törvény tervezetét. A jogszabály a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó…
Ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnököt dicsérte Donald Trump amerikai elnök. Trump tegnap este az egyiptomi Sarm-es-Sejkben rendezett békekonferencián a magyar…
Donald Trump amerikai elnök pénteken fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a washingtoni Fehér Házban. Ezt Trump is megerősítette, miután Zelenszkij…
Befejeződött a kétsávos szederjesi alagút áttörése a Brassó és Segesvár közötti vasútvonalon – közölte szerdán a román állami vasúttársaság. A Maros megyében lévő alagút a szederjesi megálló és a héjjasfalvi vonatállomás között található, és teljes hossza meghaladja a 740 métert.
Az eddig elvégzett munka után következik a belső burkolat kiöntése, a specifikus vasúti felszerelések beépítése, valamint a befejező munkálatok elvégzése - közölte a CFR. Kiemelték, hogy az alagút megfelel a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó követelményeknek: így oldalsó menekülőútvonalakkal, korlátokkal, vészvilágítással és polipropilénszálakkal megerősített, tűzálló burkolattal van ellátva. A korszerűsített vasútvonalon a tervek szerint a vonatok akár 160 km/órás sebességgel is közlekedhetnek majd.
A beruházás része annak a Rajna–Duna folyosó menti projektnek, amely által felújítják a Brassó és Simeria közötti vasútvonal Brassó–Segesvár közötti szakaszának Kaca–Segesvár alrészét. A kivitelezést a RailWORKS konzorcium végzi.
Az első földrengés reggel 7 óra 57 perckor történt Szatmár megyében és 4-es erősségű volt volt a Richter-skála szerint. A földmozgás 5 kilométeres mélységben következett be. Epicentruma 22 kilométerre volt Szatmárnémetitől, 34 kilométerre Nagybányától és 55 kilométerre Zilahtól.
Nem sokkal később, 8 óra 31 perckor Buzău megyében is észleltek egy 3,3-as erősségű földrengést. A földmozgás ezúttal 122,5 kilométeres mélységben következett be. Epicentruma 51 kilométerre volt Buzăutól, 52 kilométerre Focșani-tól, 68 kilométerre Sepsiszentgyörgytől és 73 kilométerre Brassótól.
Októberben eddig 14 földrengést észleltek Romániában, ezek erőssége 2 és 4 között volt a Richter-skálán.
Ukrajna támogatásának a lehető legerősebbnek kell maradnia, mert csak így tud helytállni a harcban – közölte szerdán a NATO főtitkára Brüsszelben. Mark Rutte a szövetséges országok védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte: az Ukrajnának nyújtott támogatásban kiemelt fontosságú a légvédelmi rendszerek, különösen az elfogó vadászgépek biztosítása, amelyek elengedhetetlenek a civil lakosság és létfontosságú infrastruktúra védelmében, a folyamatos orosz támadásokkal szemben. Elmondta: a katonai szövetség és az Európai Unió egy drónfal felállításában működik együtt, amely a tagországokat fogja védeni az esetleges drónbetörésektől. A NATO erős szövetség, sokkal erősebb, mint Oroszország – tette hozzá Mark Rutte NATO-főtitkár.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pedig kijelentette: az Egyesült Államok azt várja, hogy egyre több ország egyre több fegyvert vásároljon tőle és adományozzon katonai eszközöket az ukrajnai konfliktus békés lezárása érdekében.
Egy modern, biztonságos és könnyen elérhető rendszer váltja fel jövő évben az egészségbiztosítások jelenlegi informatikai platformját – közölte szerdán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A CNAS közleménye szerint a jelenleg használt PIAS-platform mára elavult és egyre leterheltebb, így nem tud lépést tartani sem a betegek, sem az egészségügyi szolgáltatók igényeivel.
Az új, még fejlesztés alatt álló rendszer modern informatikai architektúrával fog rendelkezni, funkcionalitás tekintetében pedig felülmúlja a jelenlegit, és összekapcsolható lesz más egészségügyi informatikai rendszerekkel. Az új informatikai platform kifejlesztését uniós alapokból finanszírozzák, a projekt része az országos helyreállítási tervnek – közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
Oroszország egyéb alternatíva hiányában folytatja a „különleges hadműveletet” Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden egy sajtótájékoztatón. A Kreml szóvivője hangsúlyozta: „Így vagy úgy, de Oroszország biztosítani fogja érdekeit és el fogja érni kitűzött céljait”.
Egy nappal korábban, hétfőn Donald Trump amerikai elnök arról tett bejelentést, hogy az Izrael és a Hamász közötti békekötés után Oroszország Ukrajna elleni háborújára kíván koncentrálni. Trump péntekre várja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Házba, hogy többek között a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták Ukrajna esetleges rendelkezésére bocsátásáról tárgyaljanak. Peszkov a téma kapcsán csak annyit mondott, hogy erről az amerikai és az ukrán államfő találkozóját követően lesz időszerű nyilatkozni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az április 1,6 százalékról 1 százalékra mérsékelte a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások elnevezésű jelentésében. A nemzetközi pénzintézet friss becslései szerint a román GDP növekedése 2026-ban csak 1,4 százalék lesz a tavasszal előrejelzett 2,8 százalék helyett.
A folyó fizetési mérleg hiánya az IMF prognózisa szerint az áprilisban becsült 7,6 százalék helyett idén a GDP 8 százaléka lesz, jövőre pedig 6,6 százalékra mérséklődik. Tavasszal a nemzetközi pénzintézet még a GDP 7,4 százalékra becsülte a folyó fizetési mérleg 2026-os hiányát. A jelentés szerint erre az évre 7,3 százalékos, jövőre 6,7 százalékos inflációra számít az IMF Romániában. Áprilisban 4,6 százalékos inflációt prognosztizált 2025-re a nemzetközi pénzintézet. A jelentése szerint a munkanélküliségi ráta idén 5,9 százalékra nő a tavalyi 5,4 százalékról, jövőre pedig 5,8 százalékra csökken.
A bukaresti stratégiai és előrejelzési bizottság legfrissebb becslései szerint a román GDP növekedése idén 0,6 százalékos, 2026-ban pedig 1,2 százalékos lesz.
A médiatudatosságra nevelés is legyen része a készülő nemzetbiztonsági stratégiának – erre fogja kérni Nicușor Dan államfőt az Országos Audiovizuális Tanács. A CNA keddi döntéséről az intézmény alelnöke, Valentin Jucan számolt be a Facebook-oldalán.
Bejegyzése szerint a gyerekek, fiatalok és felnőttek nap mint nap jól célzott hazugságok áradatának vannak kitéve az interneten. Ezek a dezinformációk pedig nemcsak a valóságot torzítják el, de befolyásolhatják a választásokat, gyengíthetik az állami intézményeket és megoszthatnak egy egész országot. A médiatudatosság arról szól, hogy megvédjük gyermekeinket a manipulációtól, megerősítjük a társadalmat és megvédjük nehezen kivívott demokráciánkat – véli a CNA alelnöke.
A kormány által beterjesztett formában fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága az RCA-törvény tervezetét. A jogszabály a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelv előírásait ülteti át a hazai joganyagba.
A törvénytervezet többek között kiterjeszti a biztosítási kötelezettséget azokra a járművekre – így az elektromos robogókra és elektromos kerékpárokra - is, amelyeket a jelenlegi romániai törvények szerint nem kell forgalomba íratni.
A honatyák kedden elutasították a szenátus által tavaly megszavazott RCA-törvényt módosító indítványokat, ugyanis azok -a PSD szerint - drasztikusan korlátozzák a járműtulajdonosok jogait.
Az angol nyelv magas szintű ismeretéhez köti a brit kormány a legális bevándorlást - tájékoztatott az MTI hírügynökség. Az erről szóló törvénytervezetet kedden terjesztette az alsóház elé a brit belügyminisztérium.
A tárca ismertetése szerint, akik törvényesen akarnak letelepedni és munkát vállalni Nagy-Britanniában, azoknak ezentúl igazolniuk kell az A szintű (A level) nyelvvizsgának megfelelő angoltudásukat beszéd- és íráskészségből, valamint beszédértésből. Ezeket a nyelvvizsgákat csak a brit belügyminisztérium által engedélyezett nyelviskolák vizsgabizottságai előtt lehet letenni.
A kedden bejelentett szigorítások közé tartozik az is, hogy a brit egyetemeken tanuló külföldi diákoknak a diplomaszerzés után az eddigi két év helyett másfél év alatt kell a végzettségüknek megfelelő állást találniuk Nagy-Britanniában. Ez a módosítás 2027 januárjától lép érvénybe.
A román filmipar napjai címmel szerveztek szakmai beszélgetést október elején Bukarestben. A meghívott előadók között volt Ottinger Ildikó, a magyar Nemzeti Filmintézet Stúdióinak igazgatója is, akit Borbély Tamás kért mikrofonhoz a negyedik alkalommal megszervezett eseményt követően. Erről hallhatnak adásunk első felében, a folytatásban pedig Zsoldos Dáviddal, a Papageno igazgatójával, a Magyar Zenei Tanács elnökével és a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díj (ICMA) zsűritagjával beszélget László Tibor, aki jelen volt azon a kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették: Romániában elsőként Kolozsvár ad otthont a ICMA-Gálának. A rangos eseményre 2027. április 9-én kerül sor a Gheorghe Dima Nemzeti Zeneakadémia újonnan felavatott Héritage termében.
Ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnököt dicsérte Donald Trump amerikai elnök. Trump tegnap este az egyiptomi Sarm-es-Sejkben rendezett békekonferencián a magyar miniszterelnökről szólva elmondta, hogy Orbán Viktor egy nagyszerű vezető. Hozzátette, hogy az előző választáson támogatta, és 28 ponttal nyert, majd reményét fejezte ki, hogy legközelebb még jobban fog szerepelni a magyarországi parlamenti választáson. Trump arról biztosította Orbánt, hogy száz százalékban mellette állnak.
Donald Trump amerikai elnök pénteken fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a washingtoni Fehér Házban. Ezt Trump is megerősítette, miután Zelenszkij is közölte tegnap, hogy a héten találkozik az amerikai elnökkel Washingtonban.
Befejeződött a kétsávos szederjesi alagút áttörése a Brassó és Segesvár közötti vasútvonalon – közölte szerdán a román állami vasúttársaság. A Maros megyében lévő alagút a szederjesi megálló és a héjjasfalvi vonatállomás között található, és teljes hossza meghaladja a 740 métert.
Az eddig elvégzett munka után következik a belső burkolat kiöntése, a specifikus vasúti felszerelések beépítése, valamint a befejező munkálatok elvégzése - közölte a CFR. Kiemelték, hogy az alagút megfelel a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó követelményeknek: így oldalsó menekülőútvonalakkal, korlátokkal, vészvilágítással és polipropilénszálakkal megerősített, tűzálló burkolattal van ellátva. A korszerűsített vasútvonalon a tervek szerint a vonatok akár 160 km/órás sebességgel is közlekedhetnek majd.
A beruházás része annak a Rajna–Duna folyosó menti projektnek, amely által felújítják a Brassó és Simeria közötti vasútvonal Brassó–Segesvár közötti szakaszának Kaca–Segesvár alrészét. A kivitelezést a RailWORKS konzorcium végzi.
