Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
Folytatódik a NATO 36. csúcstalálkozója Ankarában – ez immár a második alkalom, hogy a NATO Törökországban ül össze, először 2004-ben, Isztambulban szervezték meg ezt a találkozót.
A csúcs napirendjének középpontjában három téma áll: a tagállamok védelmi kiadásainak további növelése – a szövetségesek 2035-re a GDP 5%-ára tervezik emelni ezt az arányt –, a transzatlanti védelmiipari együttműködés mélyítése, valamint Ukrajna folytatódó támogatása. Mark Rutte főtitkár szerint az európai szövetségesek és Kanada már most a GDP mintegy 4%-át fordítják védelemre – ez jelentős előrelépés, mindössze egy évvel a tízéves program elindítása után. A találkozót ugyanakkor komoly feszültségek árnyékolják be: Donald Trump amerikai elnök nyíltan bírálja a szövetséget, miközben a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy korábbi vállalásaikat valóban tettekre váltják. A csúcson Nicușor Dan román államfő is részt vesz.
Az eseményt szigorú biztonsági intézkedések kísérték: Ankarában betiltották a tüntetéseket, emberi jogi szervezetek pedig arról számoltak be, hogy a tiltakozásokkal összefüggésben több mint 200 embert – köztük aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat – vettek őrizetbe.
Csíkszereda idén is otthont ad Románia legrégebbi múltra visszatekintő zenei rendezvényének: az 1980 óta megrendezett Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 6. és 12. között várja a régi zene szerelmeseit. A fesztivál 2008 óta az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA) is tagja.
Az idei kiadás mottója a "Fantasia" – a lantirodalom egyik legjellegzetesebb, szabálytalan felépítésű műfaja, amely egyben szimbolikusan a megszokott zenei formáktól való elszakadást is kifejezi. Nem véletlen a választás, hiszen 2026 három jelentős évfordulót is összefog a zenetörténetben. Idén emlékezünk Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójára. Mivel mindhárom híres muzsikus egyben korának elismert lantosa is volt, a fesztivál középpontjába idén a lant kerül.
Az évfordulós hangulatot két hazai együttes kerek jubileuma is erősíti: a fesztivált alapító Barozda Együttes idén 50 éves, míg a csíkszeredai Codex Régizene Együttes 30 éve meghatározó szereplője Erdély régizenei életének. A Barozda jubileumi koncertje a fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik: a zenekar a Cantigas de Santa Maria és a Llibre Vermell de Montserrat középkori kódexek Mária-énekeiből állít össze különleges műsort.
A fellépők között olyan visszatérő nevek és nemzetközi vendégek szerepelnek, mint a Musica Historica (HU), amely a 16–17. századi magyarországi világi zenét szólaltatja meg, vagy a fesztivál saját együttese, a Baroque Festival Orchestra (RO, HU, DE). A Laudate Kamarakórus és a Campanella Gyermekkar közösen Kájoni János nyomán idézi meg az erdélyi többszólamúság hagyományát, míg az Amaryllis Régizene Együttes és a Passeggio Historikus Táncegyüttes "Széttáncolt cipellők" címmel zenét és táncot ötvöző közös produkcióval lép fel. A koncertek mellett a fesztivállal párhuzamosan zajlik a XVIII. Régizenei Nyári Egyetem is, nyolc mesterkurzussal, ahol fiatal zenészek dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal. A legkisebb korosztályról sem feledkeznek meg a szervezők: az Etnospot – a budapesti Néprajzi Múzeum csíkszeredai örökségpontja – gyerekprogramokkal, zenei mítoszokkal és legendákkal ismerteti meg a gyerekeket a régizene világával, a felnőttebb közönségnek pedig tudományos előadások szólnak, például a lantjáték európai virágkoráról.
A koncertek és programok Csíkszereda több emblematikus helyszínén zajlanak: a Zengő Tér mellett a Mikó-vár, a Millenniumi templom, a Szent Ágoston-templom, valamint a csíksomlyói kegytemplom is szerepel a fesztivál térképén – így a zene szó szerint belengi a város történelmi negyedeit egy egész héten át.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint Romániát megbénítja a politikai válság, miközben ez George Simion és az AUR malmára hajtja a vizet. Az RMDSZ nyitott bármilyen felelős, korábbi koalíciós partnerekkel (PSD, PNL, USR) kötött megoldásra, de "a szélsőséges és magyarellenes AUR szalonképessé tételében vagy legitimálásában nem fog részt venni"- nyilatkozta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor arra is figyelmeztetett, hogy a teljes jogkörű kormány hiányában a minisztériumok működése elakadt, sürgősségi rendeletek nem hozhatók, és ez veszélyezteti az uniós forrásokhoz jutást – amit ki kell pótolni hitelből vagy megszorításokból, és ez tovább gyengíti az ország gazdasági helyzetét.
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
A képviselőház döntő házként elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi bizonyos természetvédelmi területek védettségének megszüntetését, ha ott vízerőmű-beruházások zajlanak.…
A legnagyobb romániai szakszervezeti szövetségek a Bolojan-kormány megszorító intézkedései ellen vonulnak fel október 29-én Bukarestben – közölte a Törvény Ereje…
Az amerikai elnök megerősítette, hogy engedélyezte a CIA számára titkos műveletek végrehajtását Venezuelában. A bejelentés ritka nyilvános elismerése az amerikai…
Az Európai Bizottság szerdán jelezte: megvédi Spanyolországot minden amerikai vámintézkedéssel szemben, amelyet Donald Trump elnök kilátásba helyezett a NATO új…
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága közösen szervezett Kolozsváron Tudomány- és kutatástörténeti konferenciát.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – állítja Balla Géza, a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén, Ménesen gazdálkodó Kárpát-medencei hírű szaktekintély.
Ma az első magyar regény szerzőjéről, Dugonics Andrásról lesz szó, aki két nap híján kétszáznyolcvanöt éve, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba. A piarista szerzetes, író, egyetemi tanár egyébként a nyelvújítás terén is maradandót alkotott, ráadásul szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.
Kedves hallgatóink, október 16-án, csütörtökön műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a botfalusi adótorony körzetében középhullámon az…
Feltörte két fogvatartott a Târgu Jiu-i börtön informatikai rendszerét, és módosította a büntetésekkel, az intim látogatásokkal és a rabok vásárlásaival…
A képviselőház döntő házként elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi bizonyos természetvédelmi területek védettségének megszüntetését, ha ott vízerőmű-beruházások zajlanak. A jogszabály szerint a 2007-ben jóváhagyott projektek esetén a beruházó kérésére 60 napon belül módosítani kell a védett terület határait.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség alkotmányellenesnek tartja a tervezetet, mivel a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem rendelkezik jogalkotói hatáskörrel. A párt által jelölt környezetvédelmi miniszter, Diana Buzoianu „szégyennek” nevezte a törvényt, amely szerinte veszélyezteti a természetes élőhelyeket és a vadon élő fajokat.
A javaslatot 262 képviselő támogatta, és mindössze 33-an szavaztak ellene, miután korábban a szenátus elutasította a tervezetet.
A legnagyobb romániai szakszervezeti szövetségek a Bolojan-kormány megszorító intézkedései ellen vonulnak fel október 29-én Bukarestben – közölte a Törvény Ereje Országos Szakszervezet. A megmozduláson négy nagy szövetség vesz részt, köztük az Alfa Kartell és a Frăția.
A tiltakozók a több mint 13 ezer helyi közigazgatási alkalmazott elbocsátása és a központi közigazgatásban dolgozók fizetésének 10 százalékos csökkentése ellen emelik fel szavukat. A szakszervezetek méltányos béreket, szabályozott energiaárakat és a nyugdíjak védelmét követelik, valamint elutasítják az állami vállalatok privatizálását.
A tüntetésre nemcsak közigazgatási dolgozókat, hanem egészségügyi, szociális és kulturális intézmények alkalmazottait, valamint nyugdíjasokat is várnak.
Az amerikai elnök megerősítette, hogy engedélyezte a CIA számára titkos műveletek végrehajtását Venezuelában. A bejelentés ritka nyilvános elismerése az amerikai hírszerzés tevékenységének, és újabb feszültséget szült Caracas és Washington között.
Donald Trump szerint a döntést egyrészt a venezuelai drogkereskedelem indokolta, másrészt az, hogy – állítása szerint – Venezuela „az Egyesült Államokba ürítette ki a börtöneit”. Az amerikai hadsereg szeptember óta öt drogcsempész hajót semmisített meg a Karib-térségben, ezek közül négy Venezuelából indult.
Nicolás Maduro venezuelai elnök válaszul békét sürgetett, a venezuelai külügyminisztérium pedig „háborús és extravagáns” kijelentésként utasította el Trump szavait.
vTíz újabb európai NATO-tag csatlakozott a PURL programhoz, amely amerikai fegyverek beszerzését teszi lehetővé Ukrajna számára – jelentették be a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján. A kezdeményezés célja, hogy pótolja a nyári hónapokban 43%-kal visszaesett nyugati katonai támogatást.
A NATO főtitkára, Mark Rutte szerint egyes kulcsfontosságú eszközöket – például a Patriot elfogórendszerekhez szükséges rakétákat – kizárólag az Egyesült Államok tud biztosítani.
Az amerikai hadügyminiszter, Pete Hegseth arra buzdította a szövetségeseket, hogy „vásároljanak még többet, adományozzanak még többet”, ezzel segítve elő a konfliktus békés rendezését.
A találkozón a drónfenyegetések elleni védekezés is kiemelt téma volt, miután orosz gépek megsértették több NATO-ország légterét. Az EU 2027-re egy „drónfal” kiépítését tervezi, miközben hangsúlyozza: a NATO és az EU egymást kiegészítve dolgozik a védelem megerősítésén.
Az Európai Bizottság szerdán jelezte: megvédi Spanyolországot minden amerikai vámintézkedéssel szemben, amelyet Donald Trump elnök kilátásba helyezett a NATO új védelmi kiadási céljának elutasítása miatt.
Mivel az EU közös kereskedelempolitikát folytat, Spanyol termékeket nem lehet külön vám alá vetni – figyelmeztetett Brüsszel.
Trump korábban „rendkívül tiszteletlennek” nevezte Spanyolországot, amiért az egyedüliként nem vállalta, hogy a GDP 5 százalékára emeli a védelmi kiadásait.
Az EU–USA kereskedelmi megállapodás platformot kínál a viták rendezésére – hangsúlyozta az Európai Bizottság egyik szóvivője. Bár technikailag lehetséges lenne a spanyol áruk célzott vámolása, Brüsszel szerint ez elfogadhatatlan diszkrimináció lenne.
Az Európai Bizottság élesen bírálta Péter Szijjártó magyar külügyminisztert, amiért ismét Moszkvába látogatott – ez már a 13. alkalom az ukrajnai háború kezdete óta. A magyar diplomácia vezetője egy energiaügyi konferencián vett részt, ahol az EU energiadiverzifikációs terveit „őrültségnek” nevezte.
Brüsszel szerint a látogatás „nem megfelelő üzenet Putyin felé”, különösen akkor, amikor az EU épp a 19. oroszellenes szankciócsomagot készíti elő. Ez teljes LNG-importtilalmat és szankciókat tartalmaz a Rosneft és a Gazprom Neft ellen.
Szijjártó kifogásolta, hogy Brüsszel a két Magyarországra vezető olajvezeték közül az orosz Barátság megszüntetését szorgalmazza, miközben a horvát Adria vezeték kapacitása szerinte elégtelen. Magyarország továbbra is jelentős mennyiségű fosszilis energiát importál Oroszországból, miközben az EU 2027-re teljesen megszüntetné az orosz energiaszállításokat.
A szlovák miniszterelnök ismét megvétózta az Európai Unió újabb szankciócsomagját Oroszország ellen – jelentette az Euronews. A csomag az orosz LNG-t, olaj-infrastruktúrát, kriptovaluta-platformokat és diplomaták mozgását célozná.
Robert Fico a vétót azzal indokolta, hogy amíg az EU-csúcs zárónyilatkozata nem tartalmaz konkrét politikai utasításokat az autóipari válság és az energiaárak kezelésére, addig nem hajlandó támogatni újabb szankciókat. A szlovák kormányfő szerint ezek az ügyek „általános frázisokkal” szerepelnek, miközben Ukrajna támogatása részletes döntéseket kap.
Szlovákia – Magyarországhoz hasonlóan – továbbra is erősen függ az orosz energiától, és Fico korábban is csak engedmények után támogatta a fosszilis energiahordozók kivezetését. Most az autóipari szabályozások módosítását is napirendre tűzné, különösen a belső égésű motorok 2035-ös betiltásának ügyét.
Szlovákia mellett Ausztria is akadályozza az új szankciók elfogadását. Bécs kérte egy feketelistára tett orosz vállalat, a Rasperia Trading részvényeinek feloldását, kompenzálandó az egyik legnagyobb osztrák bankot, a Raiffeisent az év elején egy moszkvai bíróságon elszenvedett 2,1 milliárd eurós jogi vereségért.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága közösen szervezett Kolozsváron Tudomány- és kutatástörténeti konferenciát.
A rendezvény célja az volt, hogy teret adjon a magyar néprajztudomány kutatásszemléleti, módszertani és történeti kérdéseinek megvitatására, valamint a legújabb kutatási eredmények bemutatására. A következő percekben László Tibor beszélget Péntek János nyelvészprofesszorral, aki többek között visszatekint a romániai néprajzkutatás elmúlt 35 évének történetére.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – állítja Balla Géza, a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén, Ménesen gazdálkodó Kárpát-medencei hírű szaktekintély.
Az Arad-hegyaljai Ópáloson pincészetet működtető, közel 150 hektárt művelő vállalkozó – akit a Magyar Bor Akadémia 2018-ban első külhoniként választott az év bortermelőjének – szerint az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a konkurencia, a megváltozott fogyasztói szokások és a borivás elleni brüsszeli kampány kihívások elé állítja az ágazatot. Az akadályok ellenére a borkultúra és a történelmi hagyományok iránt elkötelezett borászok nem adják fel, és a mennyiség helyett a minőségre törekednek mind a bort, mind a vendégréteget illetően – mondja Balla Géza, akit Pataky Lehel Zsolt hívott fel telefonon.
Ma az első magyar regény szerzőjéről, Dugonics Andrásról lesz szó, aki két nap híján kétszáznyolcvanöt éve, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba. A piarista szerzetes, író, egyetemi tanár egyébként a nyelvújítás terén is maradandót alkotott, ráadásul szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.
A rendelet miatt sokan tiltakoztak, például számos szülő nem engedte iskolába a gyermekét, Dugonics András pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni az egyetemen. „Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak” – jegyezte fel akkoriban Dugonics, aki az idegen szavaknak nagy ellensége, az új szavaknak, magyaros mondásoknak, szokatlan jelzőknek, eredeti hasonlatoknak lelkes barátja volt. Azt vallotta, hogy „nincs a világon semmi, amit magyarul ki ne lehessen mondani, csak ésszel és tudománnyal forgolódjon az ember”.
Régi szavakat keltett életre, tájszavakat használt, ugyanakkor képzéssel és elvonással alkotott új szavakat is népszerűsített. A magyar irodalom jó néhány új kifejezést köszönhet neki, sőt a matematikai szaknyelvben még ma is használunk általa alkotott szavakat. Például azt, hogy egyenlet, gömb, gyök, hasáb, háromszög, henger, köb, sugár és kör; utóbbit egyébként a körék szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt. Mindezek mellett megemlíteném azt is, hogy a matematikai tárgyú műveiben egyetlen idegen szót sem használt a somma szón kívül, ami összeget jelent.
Most pedig ideje rátérni az Etelka című első valódi magyar regényre, amelyet 1786-ban fejezett be Dugonics. Bár a cselekmény a honfoglalás korában játszódik, II. József németesítő politikája ellen íródott, ezért a cenzúra csak két évvel később, 1788-ban engedélyezte a megjelenését. Mellesleg az Etelka név is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet.
Dugonics András életének utolsó éveiben a történetírás és folklórkutatás iránt is érdeklődött, az ő nevéhez fűződik a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény, amely két évvel a halála után, 1820-ban jelent meg.
Kedves hallgatóink, október 16-án, csütörtökön műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a botfalusi adótorony körzetében középhullámon az 1197-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Feltörte két fogvatartott a Târgu Jiu-i börtön informatikai rendszerét, és módosította a büntetésekkel, az intim látogatásokkal és a rabok vásárlásaival kapcsolatos adatokat. Az Országos Börtönigazgatóság szerdai közleménye szerint tájékoztatták az esetről az illetékes szerveket, és ezzel párhuzamosan az intézményen belül is vizsgálják az incidens okát, és hogy kik tehetők felelőssé a helyzetért.
A börtönigazgatóság azt is megjegyezte, hogy eddig nem történt hasonló eset a romániai büntetés-végrehajtási intézetekben.
A képviselőház döntő házként elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi bizonyos természetvédelmi területek védettségének megszüntetését, ha ott vízerőmű-beruházások zajlanak. A jogszabály szerint a 2007-ben jóváhagyott projektek esetén a beruházó kérésére 60 napon belül módosítani kell a védett terület határait.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség alkotmányellenesnek tartja a tervezetet, mivel a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem rendelkezik jogalkotói hatáskörrel. A párt által jelölt környezetvédelmi miniszter, Diana Buzoianu „szégyennek” nevezte a törvényt, amely szerinte veszélyezteti a természetes élőhelyeket és a vadon élő fajokat.
A javaslatot 262 képviselő támogatta, és mindössze 33-an szavaztak ellene, miután korábban a szenátus elutasította a tervezetet.
