Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB mínusz államadósság-besorolását negatív kilátásokkal, ami azt jelenti, hogy hazánk továbbra is egy lépcsőfokra…
Felbontják az államnál a munkaszerződését azoknak az orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki tegnap…
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében. Az…
A miniszterelnök szerint az alkotmánybíróság ismételt halasztásai a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében aláássák az állami intézmények iránti bizalmat, és…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság ismét halasztott a magisztrátusok speciális nyugdíja ügyében, de szót ejtünk a színészek…
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében. Erről az amerikai elnök újságíróknak beszélt pénteken. Trump arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint Ukrajnában szükség lenne-e választások megtartására, annyit felelt, hogy a béke felé vezető úton Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek van feladata. "Oroszország meg akar állapodni, és Zelenszkijnek mozgásba kell lendülnie, másként egy nagyszerű lehetőséget mulaszt el" - fogalmazott az amerikai elnök. Az ukrajnai békéről szóló orosz-ukrán tárgyalások amerikai közvetítéssel jövő kedden és szerdán Genfben folytatódhatnak.
Donald Trump a közeljövőben Venezuelába látogathat - erről maga az amerikai elnök beszélt, de mint mondta, még nincs kitűzve annak időpontja. Trump kijelentette, hogy nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani a venezuelai kormánnyal, az országot államfőként irányító Dulcy Rodriguez pedig jól végzi a dolgát. Az amerikai kormány tegnap jelentette be, hogy a venezuelai kőolaj és földgáz kitermelésére adott ki engedélyt több nagy nemzetközi olajvállalatnak.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB mínusz államadósság-besorolását negatív kilátásokkal, ami azt jelenti, hogy hazánk továbbra is egy lépcsőfokra van a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriától. A Fitch elemzése szerint figyelembe vették, hogy jelentős uniós pénzforrás áramlik a gazdaságba, emellett az egy főre eső bruttó hazai termék megelőzi más olyan országokét, amelyek magasabb besorolásúak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a román gazdaságnak ezeket az erős pontjait rontja a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya által alkotott magas ikerdeficit, az államadósság növekedése, a politikai polarizálódás és a külföldi nettó adósság elég magas aránya. A hitelminősítők arra számítanak, hogy az év második felében a gazdaság ismét növekedni fog, de megjegyzik, hogy a kormány még nem fogadta el az idei költségvetést. A legnagyobb kockázatot abban látják, hogy a politikai viták, a társadalmi feszültségek lassíthatják a költségvetési konszolidációs intézkedések elfogadását és alkalmazását.
Felbontják az államnál a munkaszerződését azoknak az orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak - jelentette ki tegnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy munkaidőn kívül az orvosok szabadon gyakorolhatják hivatásukat a magánellátásban. A miniszter azt is bejelentette, hogy megvonják a magánpraxis gyakorlásának jogát attól, aki betegségre hivatkozva nem vállal ügyeletet az államnál, ugyanakkor a szabadidejében a magánszektorban dolgozik. Közölte: országos szinten felülvizsgálják az ügyelet alóli felmentéseket is, miután Konstancán kiderült, hogy az orvosok 75 százaléka egészségügyi okokra hivatkozva mentesült az állami kórházban az ügyelet alól, miközben a magánszektorban továbbra is dolgozott.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében. Az Europa FM-nek nyilatkozva a kormányfő cáfolta azokat az állításokat, miszerint Bukarest a hazai költségvetési nehézségek ellenére jelentős összegekkel járult volna hozzá a háborúban álló szomszédos ország támogatáshoz.
A miniszterelnök szerint az alkotmánybíróság ismételt halasztásai a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében aláássák az állami intézmények iránti bizalmat, és Románia mintegy 231 millió euró uniós forrástól eshet el - ezt Ilie Bolojan mondta az Europa FM-nek adott interjúban. Kifejtette: a döntés további késleltetése esetén az Európai Bizottság megállapíthatja, hogy Románia nem teljesítette a nyugdíjrendszer korrekciójára tett vállalását, ami a jelenleg visszatartott források elvesztéséhez vezethet. Hozzátette, hogy az ismétlődő halasztások társadalmi elégedetlenséget is keltenek, mert a közvélemény igazságosabb szabályozást vár az állami intézményektől.
A NATO továbbra is elkötelezett a keleti szárny elrettentő és védelmi képességének megerősítése mellett, Románia pedig kulcsszerepet tölt be a régióban - közölte pénteken Oana Țoiu külügyminiszter. A román diplomácia vezetője Románia NATO-nagykövetével, Dan Neculăescuval együtt a Müncheni Biztonsági Konferencia keretében találkozott a katonai szövetség főtitkárával, Mark Ruttéval. Beszámolója szerint a rövid eszmecserén szóba került az együttműködés elmélyítése a Bukarestben sorra kerülő B9-csúcstalálkozó előkészítése érdekében.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság ismét halasztott a magisztrátusok speciális nyugdíja ügyében, de szót ejtünk a színészek utcai tüntetéséről, az RMDSZ válságkommunikációjáról, az arany árának alakulásáról és a téli olimpiai játékok egyik kevésbé ismert politikai vonatkozásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy milyen következményei lehetnek a franciaországi elnökválasztásra a Nemzeti Tömörülés politikusa, Marine Le Pen elleni pernek, amelynek újabb fejleményei voltak.
A Bangladesi Nemzeti Párt (BNP) ma bejelentette győzelmét az országban történt 2024-es felkelés óta tartott első parlamenti választásokon.
A hírt később az országos választási bizottság is megerősítette, rámutatva, hogy a BNP a 300 mandátumból 212-t tudhat a magáénak, ezzel pedig abszolút többséget szerzett. Ahtar Ahmed, a bizottság első titkára a sajtónak azt is elmondta, hogy a Dzsamáat-e-Iszlámi konzervatív vallási párt 77 mandátumhoz jutott.
Rúhulamín Mollik, a bizottság egyik szóvivője azt mondta, a voksoláson a választásra jogosultak - 127 millió ember - több mint 59 százaléka vett részt.
A mostani volt az első választás azóta, hogy 2024 júliusában diákok által indított véres felkelés tört ki, ami Vazed Haszina miniszterelnök bukásához és Indiába meneküléséhez vezetett.
"
["post_title"]=>
string(54) "A Bangladesi Nemzeti Párt ma bejelentette győzelmét"
["post_excerpt"]=>
string(118) "A mostani volt az első választás azóta, hogy 2024 júliusában diákok által indított véres felkelés tört ki."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(51) "a-bangladesi-nemzeti-part-ma-bejelentette-gyozelmet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-13 13:56:46"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-13 11:56:46"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459740"
["menu_order"]=>
int(3152)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3682 (24) {
["ID"]=>
int(459737)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-13 13:55:24"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-13 11:55:24"
["post_content"]=>
string(789) "
Emmanuel Macron szerint az európai vezetőknek közösen kell előkészíteniük a párbeszéd újraindítását Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A francia köztársasági elnök a belgiumi informális európai uniós csúcstalálkozót követően beszélt erről. Mint mondta, jelenleg nem sürgős a közvetlen egyeztetés megkezdése Moszkvával, előbb az európai álláspontot kell összehangolni.
A francia elnök már decemberben jelezte, hogy szeretné felvenni a közvetlen kapcsolatot orosz kollégájával, február elején pedig diplomáciai tanácsadóját Moszkvába küldte az egyeztetések előkészítésére.
"
["post_title"]=>
string(117) "Macron: Az európai vezetőknek közösen kell előkészíteniük a párbeszéd újraindítását Vlagyimir Putyinnal"
["post_excerpt"]=>
string(119) "A francia köztársasági elnök a belgiumi informális európai uniós csúcstalálkozót követően beszélt erről. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(102) "macron-az-europai-vezetoknek-kozosen-kell-elokesziteniuk-a-parbeszed-ujrainditasat-vlagyimir-putyinnal"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-13 13:55:26"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-13 11:55:26"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459737"
["menu_order"]=>
int(3153)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3681 (24) {
["ID"]=>
int(459735)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-13 13:54:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-13 11:54:26"
["post_content"]=>
string(910) "
Komoly károkat okoz az európai gazdaságnak az, hogy a pénzügyi rendszere nem egyesített – nyilatkozta az Euronewsnak a volt görög pénzügyminiszter.
Az Európai Uniónak döntenie kell, hogy feloszlatja magát, vagy szorosabb együttműködést alakít ki a tagállamok között, jelentette ki Jannisz Varufakisz. Szerinte hiba volt szövetségi pénzt létrehozni valódi szövetség nélkül. Úgy véli, ennek eredménye a beruházások látványos visszaesése, a stagnálás, a versenyképesség hiánya.
A tegnapi informális EU-csúcson Emmanuel Macron francia elnök új, jövőorientált eurókötvények kibocsátását szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi piacok alternatívát keresnek az amerikai dollár helyett.
"
["post_title"]=>
string(101) "Varufakisz: Az EU-nak döntenie kell, feloszlatja magát vagy szorosabb együttműködést alakít ki"
["post_excerpt"]=>
string(160) "Komoly károkat okoz az európai gazdaságnak az, hogy a pénzügyi rendszere nem egyesített – nyilatkozta az Euronewsnak a volt görög pénzügyminiszter. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(92) "varufakisz-az-eu-nak-dontenie-kell-feloszlatja-magat-vagy-szorosabb-egyuttmukodest-alakit-ki"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-13 13:54:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-13 11:54:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459735"
["menu_order"]=>
int(3154)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3754 (24) {
["ID"]=>
int(459732)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-13 13:52:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-13 11:52:59"
["post_content"]=>
string(863) "
A belga rendőrség házkutatást tartott tegnap az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times angol nyelvű brüsszeli hírportál. A házkutatásokat az EB több irodájában, köztük a költségvetési igazgatóságon végezték – erősítették meg a műveletet ismerő források a Financial Times brit üzleti napilapnak.
A nyomozók 23 európai épület 2024-es eladásával kapcsolatban vizsgálódnak, amit az uniós bizottság a belga kormány befektetési részlegének értékesített. A mintegy 900 millió euró értékű adásvételt az EB előző ciklusa alatt bonyolították.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében. Erről az amerikai elnök újságíróknak beszélt pénteken. Trump arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint Ukrajnában szükség lenne-e választások megtartására, annyit felelt, hogy a béke felé vezető úton Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek van feladata. "Oroszország meg akar állapodni, és Zelenszkijnek mozgásba kell lendülnie, másként egy nagyszerű lehetőséget mulaszt el" - fogalmazott az amerikai elnök. Az ukrajnai békéről szóló orosz-ukrán tárgyalások amerikai közvetítéssel jövő kedden és szerdán Genfben folytatódhatnak.
