Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A mai műsorban Kovács Linda & Balázs Tamás bukaresti jazzkoncertjéről hallanak – a duó 2026. február elején lépett fel a Liszt Intézet- Magyar Kulturális Központ koncerttermében, az…
Ezt Friedrich Merz német kancellár jelentette ki a német kereszténydemokraták stuttgarti kongresszusán. A pártelnök szerint a világpolitikai környezet alapvetően megváltozott,…
A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy meghosszabbítják az energia‑támogatási utalványokat 2026 végéig. Több mint 710 000 romániai háztartás részesül a támogatásban,…
Súlyos bírságokat és akár bontási kötelezettséget is kockáztatnak azok a lakástulajdonosok, akik engedély nélkül végeznek építési munkákat – figyelmeztetnek a…
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságügyi nyugdíjreformról szóló tervezetét, ami jelentős…
A mai műsorban Kovács Linda & Balázs Tamás bukaresti jazzkoncertjéről hallanak - a duó 2026. február elején lépett fel a Liszt Intézet- Magyar Kulturális Központ koncerttermében, az előadás után Bara Zsolt kollégánk kérte mikrofon elé a két művészt.
A műsor második felében egy archív felvételünket sugározzuk, amelyet 2018-ban a mérai világzenei fesztivál harmadik kiadásán rögzítettünk -*a vendég pedig Ila Gábor, az Eztán együttes billentyűse,alapítója – tartsanak velünk!
Ezt Friedrich Merz német kancellár jelentette ki a német kereszténydemokraták stuttgarti kongresszusán. A pártelnök szerint a világpolitikai környezet alapvetően megváltozott, a korábbi, szabályokon alapuló rend már nem létezik, ezért Németországnak fel kell készülnie a nagyhatalmi versengés új korszakára.
Merz gazdasági reformokat sürgetett, a bürokrácia csökkentését, az energiaárak mérséklését és a beruházások ösztönzését nevezve a német biztonság alapjának. A kancellár azt is elismerte, hogy a tavalyi választási ígéretekhez képest lassabban haladnak a reformokkal.
A küldöttek 91 százalékos támogatottsággal újraválasztották a pártelnököt. A kongresszus többek között egy olyan indítványt is tárgyal, amely 16 év alattiak számára korlátozná a közösségi média használatát.
A brit kormány azt mérlegeli, hogy törvénnyel zárja ki Andrew Mountbatten‑Windsort a trónöröklési sorból – értesült a The Guardian. A döntést az váltotta ki, hogy a király öccsét csütörtökön őrizetbe vették és tíz órán át kihallgatták, mert azzal gyanúsítják, hogy bizalmas kormányzati dokumentumokat adott át a néhai Jeffrey Epsteinnek.
Andrew továbbra is a nyolcadik helyen áll a trónöröklési listán, és formálisan államtanácsos, vagyis bizonyos helyzetekben helyettesíthetné a királyt. A kizárásához parlamenti törvényre és a Nemzetközösség többi királyságának jóváhagyására lenne szükség.
A rendőrség pénteken házkutatást tartott a hercegi címétől korábban megfosztott Andrew rezidenciáján, miután amerikai dokumentumok azt mutatták ki, hogy éveken át kapcsolatban maradt Epsteinnel, és kormányzati jelentéseket is továbbított neki.
III. Károly király közölte: a törvénynek érvényt kell szerezni, még ha az öccséről van is szó.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította Donald Trump 50 százalékot is elérő vámtarifáit. A döntés után az amerikai elnök azonnal új, 10 százalékos globális importvámot rendelt el minden kereskedelmi partnerre – írja a Reuters. Az intézkedés ideiglenes, 150 napig marad érvényben.
Trump emellett új vizsgálatokat is elrendelt a kereskedelmi törvények alapján, amelyek lehetővé tehetik a magasabb vámok újbóli bevezetését. A pénzügyminiszter szerint a bevételek így is nagyjából változatlanok maradnak.
A vámok alól kivételt élveznek többek között a gyógyszerek, egyes mezőgazdasági termékek, valamint a Kanada és Mexikó felől érkező, a két országgal között szabadkereskedelmi megállapodásnak megfelelő áruk.
Szakértők szerint a döntés újabb jogi vitákat és nemzetközi feszültségeket hozhat.
Hírügynökségi források szerint az amerikai elnök többhetes légicsapás-sorozatra készül Irán ellen – bár a Fehér Ház egyelőre nem mutatott be világos indoklást a nyilvánosságnak arról, miért lenne szükség egy ilyen konfliktusra.
A Reutersnek nyilatkozó magas rangú tisztviselők szerint az adminisztrációban többen attól tartanak, hogy a háborús retorika elvonja a figyelmet a választók számára legfontosabb témáról: a megélhetési költségekről.
A republikánus kampánystáb és több kabinettag azt hangsúlyozza, hogy egy újabb közel-keleti háború politikai öngól lehet, különösen a bizonytalan szavazók körében, de a republikánus bázis sem lelkesedik a háborúért. Egy Irán elleni konfliktus ellentmondana Donald Trump kampányígéreteinek, ráadásul komoly veszteségekkel és kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy meghosszabbítják az energia‑támogatási utalványokat 2026 végéig. Több mint 710 000 romániai háztartás részesül a támogatásban, amely a rezsiköltségek csökkentését célozza.
A támogatás 50 lej havonta, és kizárólag villanyszámla fizetésére használható fel a bejelentett fogyasztási helyen.
A kérelmeket a postahivatalokban és a helyi önkormányzatoknál lehet benyújtani – vagy interneten, a munkaügyi minisztérium honlapján elérhető EPIDS alkalmazáson keresztül.
A hatóságok külön felhívják a figyelmet arra, hogy a személyes adatok és a fogyasztási hely adatai legyenek pontosak, mert a hibás kitöltés érvénytelenítheti a kérelmet. Eddig a benyújtott kérelmek mintegy negyedét érvénytelenítették.
Továbbra is erős havazás és viharos szél okoz fennakadásokat Románia déli és keleti részén, valamint a fővárosban. Több útszakaszt lezártak Ialomița, Brăila, Călărași és Giurgiu térségében. Bukarestben az éjszaka folyamán a tűzoltók 15 esetben avatkoztak be kidőlt fák és leszakadt épületelemek miatt, autók rongálódtak. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a vihar vasárnap reggelig tart, és a széllökések elérhetik a 70 km/órát.
Az Otopeni és Băneasa repülőtéren is erős havazás és szél nehezíti a működést. Bár járattörlések nincsenek, több gép késik a csökkent látótávolság és a gépek jégtelenítése miatt.
Bukarestben a keddi havazás nyomán hatalmas hótömegek torlódtak fel, a járdák jegesek, sok helyen víz áll az utakon. A fővárosi polgármesteri hivatal bejelentette, hogy folytatja az ellenőrzéseket a kerületekben, és bírságokat szab ki, mivel több helyen nem megfelelően végezték a hóeltakarítást. Eközben a város által vásárolt hóolvasztó berendezések továbbra is kihasználatlanul állnak a raktárakban.
A meteorológusok 16 megyére és Bukarestre érvényes sárga riasztást adtak ki, amely február 22-én délelőtt 10 óráig marad érvényben
"
["post_title"]=>
string(55) "Hóvihar bénítja az ország déli és keleti részét"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(42) "hovihar-benitja-az-orszag-delet-es-keletet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-21 10:05:17"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-21 08:05:17"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459982"
["menu_order"]=>
int(3063)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3718 (24) {
["ID"]=>
int(459980)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-21 09:56:52"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-21 07:56:52"
["post_content"]=>
string(1241) "
Súlyos bírságokat és akár bontási kötelezettséget is kockáztatnak azok a lakástulajdonosok, akik engedély nélkül végeznek építési munkákat – figyelmeztetnek a hatóságok. A jogszabályok szerint minden olyan beavatkozás, amely a lakás szerkezetét, külsejét vagy rendeltetését módosítja, csak építési engedéllyel végezhető.
Engedély nélkül tilos például tartófalat bontani, erkélyt beépíteni, homlokzatot módosítani, vagy olyan klímát felszerelni, amely megváltoztatja az épület külsejét.
A törvény ugyanakkor engedély nélkül is megenged kisebb javításokat: tető- és kerítésjavítást, festést, burkolást, nyílászárócserét az eredeti méretek megtartásával, illetve könnyű, nem teherhordó válaszfalak építését.
Az engedély nélküli munkákért 1 000 és 100 000 lej közötti bírság járhat, súlyosabb esetekben pedig büntetőjogi felelősség is felmerülhet. A hatóság akár a szabálytalanul végzett munkák lebontását is elrendelheti.
Az OVES Enterprise nevű román szoftvercég által kifejlesztett robotrepülőgép már túl van az első teszteken – írja a Defense Express című ukrán kiadvány. A Szahara névre keresztelt rakéta különlegessége, hogy a beépített Nemesis AI segítségével 200 milliszekundumonként elemzi a fedélzeti és műholdas adatokat, és automatikusan átvált inerciális navigációra, ha GPS‑zavarást észlel.
A mindössze 55 kilogrammos rakéta hatótávolsága jelenleg 200 kilométer, de már dolgoznak a 600, illetve 1100 kilométeres változaton is. A robbanófej tömege legfeljebb 10 kilogramm. Emiatt elvileg nem tekinthető teljes értékű cirkálórakétának, viszont jól illeszkedik az újabb trendekbe, ahol egyre több ország fejleszt könnyű, AI‑vezérelt, nagy hatótávolságú fegyvereket.
Romániának jelenleg nincs saját állami rakétaprogramja, a hadsereg jelenleg a norvég NSM rakétákra támaszkodik, amelyek 185–300 kilométeres hatótávval rendelkeznek.
Az ítélőtáblák közös felhívásban kérik Nicușor Dan államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek az alkotmánybíróságon ötszöri halasztás után átment új nyugdíjtörvényt. A bírák szerint a jogszabály valójában felszámolja a szolgálati nyugdíjat, és nyílt diszkriminációt jelent más, hasonló jövedelmű közalkalmazotti csoportokhoz képest.
A törvény elfogadásáért Ilie Bolojan miniszterelnök kormánya másodszor is felelősséget vállalt december 2-án, miután az első változatot az alkotmánybíróság elutasította. A módosított jogszabály február 18-án, öt halasztás után kapott zöld utat.
Az új szabályok szerint: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz, szemben a jelenlegi 80 százalékos bruttó alapú számítással; a nyugdíjkorhatár évente egy évvel emelkedik, míg 2042-re eléri a 65 évet; 35 év szolgálati idővel továbbra is lehetséges a korai nyugdíjazás, de 65 év alatt évi 2 százalékos levonás jár a nyugdíjból a törvényes korhatár eléréséig.
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságügyi nyugdíjreformról szóló tervezetét, ami jelentős siker a Bolojan-kabinet számára, akárcsak a koalíció legújabb megállapodásai. Szó lesz a nehéz gazdasági helyzetről, miután kiderült, hogy a román gazdaság technikai recesszióba került, de beszámolunk a Márton Áron emlékévről, a nagyváradi premontrei apát kilakoltatási ügyéről, valamint a legújabb átfogó demográfiai elemzésről is.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik a müncheni biztonságpolitikai konferenciáról, amelyen résztvettek a világ legfontosabb vezetői, és ahol az Egyesült Államok és Európa viszonya állt a középpontban.
Bűnösnek találta a bíróság azt az osztrák hegymászót, aki egy évvel ezelőtt hátrahagyta a barátnőjét Ausztria legmagasabb hegyén, ahol a nő halálra fagyott. Thomas P.-t gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták, és felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték.
A 33 éves Kerstin G. 2025. januárban, a 3840 méteres Grossglockner csúcsa alatt mindössze 45 méterrel halt meg, miután a mászópartnere és barátja, a 39 éves Thomas P. otthagyta a hegyen, idézi fel a történteket a BBC.
Norbert Hofer bíró, aki maga is tapasztalt hegymászó, és a tiroli hegyi és helikopteres mentőcsapatokkal dolgozik, azt mondta, a párnak vissza kellett volna fordulnia, mivel Kerstinnek nem volt elég tapasztalata téli körülmények között.
A tárgyalás során kiderült, nem ő volt az első barátnő, akit a férfi hátrahagyott a hegyen.
A mai műsorban Kovács Linda & Balázs Tamás bukaresti jazzkoncertjéről hallanak - a duó 2026. február elején lépett fel a Liszt Intézet- Magyar Kulturális Központ koncerttermében, az előadás után Bara Zsolt kollégánk kérte mikrofon elé a két művészt.
A műsor második felében egy archív felvételünket sugározzuk, amelyet 2018-ban a mérai világzenei fesztivál harmadik kiadásán rögzítettünk -*a vendég pedig Ila Gábor, az Eztán együttes billentyűse,alapítója – tartsanak velünk!
