Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
Folytatódik a NATO 36. csúcstalálkozója Ankarában – ez immár a második alkalom, hogy a NATO Törökországban ül össze, először 2004-ben, Isztambulban szervezték meg ezt a találkozót.
A csúcs napirendjének középpontjában három téma áll: a tagállamok védelmi kiadásainak további növelése – a szövetségesek 2035-re a GDP 5%-ára tervezik emelni ezt az arányt –, a transzatlanti védelmiipari együttműködés mélyítése, valamint Ukrajna folytatódó támogatása. Mark Rutte főtitkár szerint az európai szövetségesek és Kanada már most a GDP mintegy 4%-át fordítják védelemre – ez jelentős előrelépés, mindössze egy évvel a tízéves program elindítása után. A találkozót ugyanakkor komoly feszültségek árnyékolják be: Donald Trump amerikai elnök nyíltan bírálja a szövetséget, miközben a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy korábbi vállalásaikat valóban tettekre váltják. A csúcson Nicușor Dan román államfő is részt vesz.
Az eseményt szigorú biztonsági intézkedések kísérték: Ankarában betiltották a tüntetéseket, emberi jogi szervezetek pedig arról számoltak be, hogy a tiltakozásokkal összefüggésben több mint 200 embert – köztük aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat – vettek őrizetbe.
Csíkszereda idén is otthont ad Románia legrégebbi múltra visszatekintő zenei rendezvényének: az 1980 óta megrendezett Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 6. és 12. között várja a régi zene szerelmeseit. A fesztivál 2008 óta az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA) is tagja.
Az idei kiadás mottója a "Fantasia" – a lantirodalom egyik legjellegzetesebb, szabálytalan felépítésű műfaja, amely egyben szimbolikusan a megszokott zenei formáktól való elszakadást is kifejezi. Nem véletlen a választás, hiszen 2026 három jelentős évfordulót is összefog a zenetörténetben. Idén emlékezünk Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójára. Mivel mindhárom híres muzsikus egyben korának elismert lantosa is volt, a fesztivál középpontjába idén a lant kerül.
Az évfordulós hangulatot két hazai együttes kerek jubileuma is erősíti: a fesztivált alapító Barozda Együttes idén 50 éves, míg a csíkszeredai Codex Régizene Együttes 30 éve meghatározó szereplője Erdély régizenei életének. A Barozda jubileumi koncertje a fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik: a zenekar a Cantigas de Santa Maria és a Llibre Vermell de Montserrat középkori kódexek Mária-énekeiből állít össze különleges műsort.
A fellépők között olyan visszatérő nevek és nemzetközi vendégek szerepelnek, mint a Musica Historica (HU), amely a 16–17. századi magyarországi világi zenét szólaltatja meg, vagy a fesztivál saját együttese, a Baroque Festival Orchestra (RO, HU, DE). A Laudate Kamarakórus és a Campanella Gyermekkar közösen Kájoni János nyomán idézi meg az erdélyi többszólamúság hagyományát, míg az Amaryllis Régizene Együttes és a Passeggio Historikus Táncegyüttes "Széttáncolt cipellők" címmel zenét és táncot ötvöző közös produkcióval lép fel. A koncertek mellett a fesztivállal párhuzamosan zajlik a XVIII. Régizenei Nyári Egyetem is, nyolc mesterkurzussal, ahol fiatal zenészek dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal. A legkisebb korosztályról sem feledkeznek meg a szervezők: az Etnospot – a budapesti Néprajzi Múzeum csíkszeredai örökségpontja – gyerekprogramokkal, zenei mítoszokkal és legendákkal ismerteti meg a gyerekeket a régizene világával, a felnőttebb közönségnek pedig tudományos előadások szólnak, például a lantjáték európai virágkoráról.
A koncertek és programok Csíkszereda több emblematikus helyszínén zajlanak: a Zengő Tér mellett a Mikó-vár, a Millenniumi templom, a Szent Ágoston-templom, valamint a csíksomlyói kegytemplom is szerepel a fesztivál térképén – így a zene szó szerint belengi a város történelmi negyedeit egy egész héten át.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint Romániát megbénítja a politikai válság, miközben ez George Simion és az AUR malmára hajtja a vizet. Az RMDSZ nyitott bármilyen felelős, korábbi koalíciós partnerekkel (PSD, PNL, USR) kötött megoldásra, de "a szélsőséges és magyarellenes AUR szalonképessé tételében vagy legitimálásában nem fog részt venni"- nyilatkozta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor arra is figyelmeztetett, hogy a teljes jogkörű kormány hiányában a minisztériumok működése elakadt, sürgősségi rendeletek nem hozhatók, és ez veszélyezteti az uniós forrásokhoz jutást – amit ki kell pótolni hitelből vagy megszorításokból, és ez tovább gyengíti az ország gazdasági helyzetét.
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
A budapesti Trump-Putyin találkozó időpontja egyelőre ismeretlen, viszont a csúcs előkészítése több forrás szerint is folytatódik. Közben az ukránok helyzete…
Nagyváradot választották Románia Ifjúsági Fővárosává 2027-re a Románia Ifjúsági Fővárosa program keretében megrendezett országos versenyen – jelentette be a város…
A Nemzeti Székesegyház belső terének mozaikfestményeit egy ünnepélyes egyházi szertartás keretében szentelték fel, amelyet I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Daniel román…
Holnap este 7 órakor a bukaresti Román Nemzeti Parasztmúzeum kiállítótermében nyitják meg Kós András szobrászművész emlékkiállítását. A Kós András szobrászművész születésének 110. évfordulója…
Az Európai Bizottság energia- és lakásügyi biztosa, Dan Jorgensen hétfőn Romániába érkezett, hogy részt vegyen a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések…
Franciaország „a következő napokban” további Aster légvédelmi rakétákat és Mirage vadászgépeket szállít Ukrajnának – közölte Emmanuel Macron az Ukrajna megsegítése…
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatala (UNRWA) a világszervezet Gázai övezetben végzett humanitárius tevékenységének kulcsfontosságú ügynöksége és nincs köze a…
Nicolás Maduro péntek esti televíziós beszédében azt mondta: Washington „kitalált egy háborút” hazája ellen, és „közönséges, bűnös és hazug” narratívát…
A budapesti Trump-Putyin találkozó időpontja egyelőre ismeretlen, viszont a csúcs előkészítése több forrás szerint is folytatódik. Közben az ukránok helyzete egyre bonyolultabb, részben az amerikai elnök folyamatos álláspontváltozásai miatt. Donald Trump hol azt mondja, hogy Ukrajna visszaszerezheti a háború kirobbanása előtti határait, hol kijelenti, hogy Ukrajna nem nyeri meg a háborút. Hol ad Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétákat, hol nem ad. A tárgyalások esélyeiről beszélgettünk Ady András külpolitikai szakértővel.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának alelnöke Vincze Lórántot váltja a tisztségben, aki kilenc évig volt a FUEN elnöke.
Schubert Olívia a 260 leadott szavazatból 180-at szerzett meg, jelöltségét a Magyar Közösségek Munkacsoportja és személyesen Vincze Lóránt is támogatta. Az EP képviselő Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, az új elnök személye a garancia arra, hogy a FUEN a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a közép-kelet-európai kisebbségekre – beleértve a magyarországi nemzetiségeket és a külhoni magyar közösségeket.
Nagyváradot választották Románia Ifjúsági Fővárosává 2027-re a Románia Ifjúsági Fővárosa program keretében megrendezett országos versenyen – jelentette be a város önkormányzata.
A cím átadására egy ünnepélyes eseményen került sor Vasluiban, a jelenlegi címviselő városban. A Románia Ifjúsági Fővárosa program az ország legjelentősebb, fiatalokat támogató és részvételi városfejlesztést ösztönző kezdeményezése, az Európai Ifjúsági Főváros modellje alapján. Minden évben más-más város kapja meg a címet, és egy éven át a fiatalok társadalmi újitásainak, közösségi részvételének és együttműködésének központjává válik.
A cím elnyerése nemcsak 50 ezer eurós díjat jelent Nagyváradnak, hanem azt is, hogy a város 2027-ben házigazdája lesz az Ifjúsági Csúcstalálkozónak, és kiemelt támogatást kap új ifjúsági kezdeményezések, partnerségek és fejlesztések megvalósításához. Jelenleg a címet Vaslui viseli, amelyet 2026-ban Gyulafehérvár vesz át.
A Nemzeti Székesegyház belső terének mozaikfestményeit egy ünnepélyes egyházi szertartás keretében szentelték fel, amelyet I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Daniel román ortodox pátriárka celebrált 65 egyházi méltóság, 70 pap és 12 diakónus jelenlétében.
A felszentelést a Román Ortodox Egyház patriarchátussá nyilvánításának 100. évfordulójára időzítették. A ceremónia idején csak a hivatalos meghívottak tartózkodhattak a katedrálisban, az ország különböző egyházmegyéiből érkezett szervezett zarándokcsoportok tagjai a székesegyház előtti térről képernyőkről követhették figyelemmel a ceremóniát.
A szertartáson részt vett többek között Nicuşor Dan államelnök, Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke, Mircea Abrudean szenátusi és Sorin Grindeanu képviselőházi elnök, Ilie Bolojan kormányfő és a kabinet több tagja, Emil Constantinescu és Traian Băsescu volt államelnökök, Margit román királyi hercegnő és Radu hercegi hitves, Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke, valamint egyházi és politikai vezetők. A katedrális a legnagyobb templom Romániában és a legmagasabb, legnagyobb felületű ortodox templom a világon
Holnap este 7 órakor a bukaresti Román Nemzeti Parasztmúzeum kiállítótermében nyitják meg Kós András szobrászművész emlékkiállítását.
A Kós András szobrászművész születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a művész életműve válogatott alkotásait hozza el a fővárosi közönség számára. A Román Nemzeti Parasztmúzeum Új Galériájában bemutatásra kerülő tárlat korábban Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Budapesten volt látható.A kiállítás Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, Portik Blénessy Ágota művészettörténész és Kós Katalin, a művész lánya és hagyatékának kezelője kurátori munkájának köszönhető. A kiállítás házigazdája Virgil Ștefan Nițulescu, a Román Nemzeti Parasztmúzeum igazgatója, a tárlatot Kissné Hlatki Katalin, Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg.
Az Európai Bizottság energia- és lakásügyi biztosa, Dan Jorgensen hétfőn Romániába érkezett, hogy részt vegyen a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések erősítését célzó munkacsoport (CESEC) miniszteri találkozóján, amelyet az Európai Bizottság (EB) és a román energiaügyi minisztérium szervez Bukarestben.
Látogatása során Dan Jorgensen biztos találkozik Ilie Bolojan román miniszterelnökkel, és egy sor kétoldalú megbeszélést folytat Bogdan Ivan energiaügyi miniszterrel, George Niculescuval, az energiaszabályozó hatóság (ANRE) elnökével, valamint a Transgaz vezérigazgatójával, Ion Steriannal. A közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések erősítését célzó munkacsoport ülésén többek között REPowerEU célkitűzéseinek megvalósítása lesz napirenden, tekintve, hogy az EU szintjén előrehaladások történtek az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok importjának fokozatos megszüntetésére. Napirenden lesz továbbá a piaci integráció és diverzifikáció, valamint az energiainfrastruktúra és a konnektivitási projektek felgyorsítása, amelyek révén hozzáférhetőbbé válik az energia és csökkenhet az ára.
A megbeszélés az Európai Bizottság által a múlt héten bemutatott, az energiaárak csökkentését célzó intézkedéscsomagra épül, amely magában foglalja a régió érdekelt felei gázigényének összesítését is.
Ha nem fogadjuk el novemberben a közigazgatási reformot, a költségvetés előtt már nem tudjuk gyakorlatba ültetni - nyilatkozta vasárnap este a Digi24 hírtelevíziónak Ilie Bolojan miniszterelnök.
Ilie Bolojan elmondta, hogy miért lenne fontos még novemberben elfogadni a központi és helyi közigazgatási reformról szóló jogszabályokat, illetve arra is kitért, hogy a hozáadott értékadó és más adók nem emelkednek jövőre, de továbbra is kiadáscsökkentésekre van szükség. Azt is kifejtette, hogy számára nem az a fontos, hogy mindenképp miniszterelnök legyen, hanem az, hogy megtegyen mindent, amit kell, míg ezt a tisztséget betötli. "Ha a koalícióhoz tartozó pártoknak, a politikusoknak jobb megoldásai vannak, mondják el, ha pedig nem tetszik nekik a kormány, kezdeményezhetnek a parlamentben bizalmatlansági indítványt, létrehozhatnak egy nekik tetsző többséget, és akkor a kormányfő távozik tisztségéből" - nyilatkozta Ilie Bolojan a Digi24 hírtelevíziónak.
Az erről szóló törvénymódosításokat pénteken fogadta el nagy többséggel a zágrábi parlament. A katonai alapkiképzés - a kötelező sorkatonai szolgálat részeként - két hónapig tart majd, és 2026 januárjában indul. Évente öt turnus kiképzését tervezik, egyenként mintegy 800 sorkatonával.
Minden 18. életévét betöltött férfi még az év vége előtt behívót kap, és abban a naptári évben vonul be kiképzésre, amelyben betölti 19. életévét.
Felmentést kaphatnak a szolgálat alól azok, akiket alkalmatlannak minősítenek; a kettős állampolgárok, akik külföldön már teljesítették a katonai szolgálatot; a védelmi és rendészeti hallgatók, a börtönőrök, illetve a papok vagy szerzetesek.
Egyébként a behívó figyelmen kívül hagyása esetén rendőri előállítás is elrendelhető, emellett 250 és 1320 euró közötti pénzbírság szabható ki.
A lelkiismereti okokra hivatkozó sorkötelesek polgári szolgálatot teljesíthetnek a belügynél vagy az önkormányzatoknál.
Franciaország „a következő napokban” további Aster légvédelmi rakétákat és Mirage vadászgépeket szállít Ukrajnának – közölte Emmanuel Macron az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának londoni konferenciáján, amelyhez a francia elnök sok más résztvevőhöz hasonlóan videókapcsolaton keresztül csatlakozott.
Franciaország eddig a megígért hatból három Mirage 2000 repülőt szállított le Ukrajnának, elsősorban az ukrán pilóták képzési igényei miatt. Az egyik gépet júliusban lelőtték.
A Párizs és Róma együttműködésében gyártott Aster 15 és Aster 30 rakétákat egyenértékűnek tartják az amerikai Patriot rendszerrel. Az Ukrajnának eddig leszállított Asterek számát nem közölték, annyit lehet tudni, hogy a további szállításokat Ukrajna kérte – írja az MTI.
A találkozót Keir Starmer brit miniszterelnök irányította Londonban, személyesen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, Dick Schoof ügyvezető holland kormányfő és Mark Rutte NATO-főtitkár. Húsz további vezető online kapcsolaton keresztül vett részt a konferencián.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatala (UNRWA) a világszervezet Gázai övezetben végzett humanitárius tevékenységének kulcsfontosságú ügynöksége és nincs köze a térséget ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezethez – jelentette ki péntek este az ENSZ-főtitkár.
António Guterres az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio azon bejelentésére reagált, amely szerint az ügynökség "a Hamászhoz köthető", így nem lesz a jövőben szerepe az övezetben.
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) a héten közzétett tanácsadói véleménye szerint Izrael köteles gondoskodni arról, hogy a gázai civil lakosság alapvető szükségleteit kielégítsék. A testület hozzátette azt is, hogy Izraelnek támogatnia kell a szakosított ENSZ-ügynökség által nyújtott segélyezési erőfeszítéseket a Gázai övezetben.
A zsidó állam tavaly tiltotta be a szervezet működését Gázában, arra hivatkozva, hogy több munkatársa a Hamásznak, illetve ahhoz kapcsolódó csoportoknak dolgozik.
Nicolás Maduro péntek esti televíziós beszédében azt mondta: Washington „kitalált egy háborút” hazája ellen, és „közönséges, bűnös és hazug” narratívát terjeszt, amely szerint Venezuela részt vesz a kokaintermelésben – amit Maduro határozottan cáfolt.
A venezuelai vezetés szerint az amerikai hadsereg szeptember óta több támadást hajtott végre nemzetközi vizeken állítólagos kábítószercsempész hajók ellen, amelyek többsége venezuelai illetőségű volt. Maduro hozzátette: Caracas kész felszámolni a Kolumbiából érkező drogszállítmányok venezuelai részét, amely szerinte csupán az összforgalom öt százaléka.
Az amerikai hadsereg pénteken egy repülőgép-hordozót küldött Dél-Amerika vizeire a meglévő erők kiegészítéseként.
Maduro szerint Washington a műveletekkel a venezuelai kormányzat megdöntésére törekszik.
A budapesti Trump-Putyin találkozó időpontja egyelőre ismeretlen, viszont a csúcs előkészítése több forrás szerint is folytatódik. Közben az ukránok helyzete egyre bonyolultabb, részben az amerikai elnök folyamatos álláspontváltozásai miatt. Donald Trump hol azt mondja, hogy Ukrajna visszaszerezheti a háború kirobbanása előtti határait, hol kijelenti, hogy Ukrajna nem nyeri meg a háborút. Hol ad Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétákat, hol nem ad. A tárgyalások esélyeiről beszélgettünk Ady András külpolitikai szakértővel.
