Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
Új összetétele van a kulturális minisztérium alárendeltségébe tartozó Román Kulturális Alapnak, amely különböző kulturális programok finanszírozásának elbírálásáról dönt. A kulturális…
Az álhírek és a dezinformáció terjedése az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívásává vált, különösen a koronavírus-járvány, a vitatott választások vagy az aktuális geopolitikai kihívások idején. Erre reagálva a román szenátus egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében az Országos Audiovizuális Tanácsnak (CNA) tájékoztató és oktató jellegű videóanyagokat kell készítenie.
Kedden zártuk a farsangi időszakot, tegnap volt a hamvazószerda, ma pedig torkos csütörtök van, legalábbis a magyar nyelvterületen. A valamikor hamvas, száraz-, böjtfogó- és böjtfőszerdaként is emlegetett hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, mozgó ünnep, amelynek legkorábbi lehetséges időpontja február 4-re, a legkésőbbi pedig március 10-re esik.
A digitális világot csak egy nagyon érett érzelmi világú, nagyon érett gondolkodásmódú, nagyon szilárd döntésképességű személy képes igazán jól használni. Ez sok felnőttnek se sikerül – mutat rá Uzsalyné Dr. Pécsi Rita, neveléskutató, főiskolai tanár, akit A képernyő fejleszt vagy rombol című népszerű előadásával számos helyre meghívnak.
Példátlan diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és az Egyesült Államok között: Párizs gyakorlatilag megtiltotta a francia kormány tagjainak, hogy találkozzanak…
Az igazságügyi minisztériumban befejeződött a főügyészség vezető tisztségeire pályázók meghallgatása. A következő napokban mutatják be menedzseri terveiket a korrupcióellenes ügyosztály és a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezető tisztségeire pályázók.
Új összetétele van a kulturális minisztérium alárendeltségébe tartozó Román Kulturális Alapnak, amely különböző kulturális programok finanszírozásának elbírálásáról dönt. A kulturális szaktárca közlése szerint az új testületben többek között Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő és Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője is helyet kapott.
A Román Államvasutak közölte, hogy munkálatok miatt módosul a Nagyvárad és Arad közötti vonatközlekedés menetrendje. Március 1-je és június 1-je között több interrégió és régió vonatot törölnek a Nagyszalonta és Cséffa község között zajló munkálatok miatt. Az utasokat arra kéri a vállalat, hogy tájékozódjanak a változásokról. Törlik az IR 1530, IR 1532, IR 1531, IR 1533, IR 1537, IR 1538, R 3112, R 3113, R 3115, R 3116, R 3117 és R 3118 járatokat Nagyvárad és Nagyszalonta között. Emellett az Arad és Nagyvárad között közlekedő IR 1743 és IR 1744 járatot is törlik. Az említett szakaszokon járművel fogják szállítani az utasokat.
Az álhírek és a dezinformáció terjedése az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívásává vált, különösen a koronavírus-járvány, a vitatott választások vagy az aktuális geopolitikai kihívások idején. Erre reagálva a román szenátus egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében az Országos Audiovizuális Tanácsnak (CNA) tájékoztató és oktató jellegű videóanyagokat kell készítenie.
Ezek célja, hogy felhívják a figyelmet a félretájékoztatás veszélyeire, és arra ösztönözzék a médiafogyasztókat, hogy több, megbízható forrásból ellenőrizzék az információkat. A kezdeményezés része annak a szélesebb körű törekvésnek, amely a kritikus médiafogyasztás erősítését és a társadalom tudatosabb tájékoztatását célozza. A törvény azt is előírja, hogy az ilyen tartalmak ott, ahol jelentős nemzeti kisebbség él, az adott közösség nyelvén is elérhetők legyenek. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, milyen hatást várnak az intézkedéstől, és milyen további lépésekre lenne szükség a dezinformáció visszaszorításához, arról Borsos Orsolyát, az Országos Audiovizuális Tanács tagját kérdezte Hamar Mátyás Ruben.
Kedden zártuk a farsangi időszakot, tegnap volt a hamvazószerda, ma pedig torkos csütörtök van, legalábbis a magyar nyelvterületen. A valamikor hamvas, száraz-, böjtfogó- és böjtfőszerdaként is emlegetett hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, mozgó ünnep, amelynek legkorábbi lehetséges időpontja február 4-re, a legkésőbbi pedig március 10-re esik.
Ezen a napon a pap az előző évi barka elégetése után keletkezett, megszentelt hamut szórja az eléje járuló hívek fejére vagy keresztet rajzol a homlokukra, és közben ezt mondja, „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.” Így idézi fel a bűnbánat ősi jelképét, ugyanis a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. De mi is történt hosszú időn keresztül hamvazószerdán? Ezen a napon az asszonyok kitisztították a zsíros edényeket, mivel nem ettek zsírt és zsíros ételt az elkövetkező negyven napban, sőt a húst is mellőzték. Csak kenyérrel, zöldséggel, gyümölccsel, valamint ezekből készült meleg ételekkel táplálkoztak. És mit kell tudni a torkos csütörtökről? Noha egy-egy európai országban, például Olaszországban, Németországban és Lengyelországban február 12-én volt, a magyar nyelvterületen hagyományosan a hamvazószerdát követő csütörtökön zajlik. Egyes vélemények szerint azért, hogy a háztartásban, a húshagyókeddről megmaradt húsételeket ne kelljen eldobni a szigorú böjt alatt. Hogyan nevezik még a mai napot? Egyebek között zabáló-, tobzó-, csonka-, Erdélyben pedig kövércsütörtöknek. A nagyböjtöt tehát egyetlen napra felfüggesztettük, a következő időszak azonban a hagyomány szerint az önmegtagadásról, a lelki megújulásról és a bűnbánatról szól. Felvetődhet a kérdés, hogy mégis miként lehet motivációt szerezni a böjthöz. Sokat segíthet egy idézet Hippokratésztől, akit a nyugati orvostudomány alapítójának tartanak. Az ógörög orvos, természettudományos író, antropológus szerint „aki erős, egészséges és fiatal akar maradni, éljen mértékletesen, eddze a testét, lélegezzen tiszta levegőt és kínját inkább böjtöléssel, mintsem gyógyszerekkel gyógyítsa”. A mai rész vége előtt megjegyzem, hogy a húshagyókeddet, a hamvazószerdát és a nagyböjtöt egybeírjuk, míg a torkos csütörtököt külön, és természetesen az érzelmi töltet ellenére – a szabályzat szerint – mindegyiket csupa kisbetűvel.
A digitális világot csak egy nagyon érett érzelmi világú, nagyon érett gondolkodásmódú, nagyon szilárd döntésképességű személy képes igazán jól használni. Ez sok felnőttnek se sikerül – mutat rá Uzsalyné Dr. Pécsi Rita, neveléskutató, főiskolai tanár, akit A képernyő fejleszt vagy rombol című népszerű előadásával számos helyre meghívnak.
A pécsi szakember az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, az Organikus Pedagógia Módszertani Központ vezetője, a Katolikus Pedagógia folyóirat felelős szerkesztője és rovatvezetője, az Organikus Pedagógia Egyesület elnöke, valamint a Bárdos Kórus karigazgatója. A közelmúltban több mint tíz erdélyi településen adott elő. Az egyik helyszínen Benedek Csilla kérte mikrofonhoz.
Ez jelentősen növelné a katonai feszültséget a térségben, ahol az Egyesült Államok évtizedek óta nem látott haderőösszevonást hajtott végre, írja a Reuters.
A Reuters szerint a tárgyalások a tavalyi Izrael–Irán háború után gyorsultak fel. A CM‑302 típusú rakéták akár 290 kilométeres hatótávolságukkal komoly fenyegetést jelentenének az amerikai haditengerészetre: alacsonyan és nagy sebességgel repülnek, így nehezen elfoghatók.
Irán további kínai rendszerekről is tárgyal: légvédelmi rakétákról, hordozható légvédelmi eszközökről, sőt műholdellenes fegyverekről is.
A megállapodás elvileg az ENSZ fegyverembargóját is sértené, viszont Kína már korábban jelezte, hogy nem tartja legálisnak az ENSZ‑szankciók újbóli bevezetését.
A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy válás után a felek a volt házastárs beleegyezése nélkül is megtarthassák a házassági nevüket. A tervezet szerint a bíróság egyszerűen tudomásul veszi a felek döntését, és ha nem nyilatkoznak, mindkét fél automatikusan megtartja a közös nevet.
A kezdeményezők szerint a módosítás összhangba hozza a hazai szabályozást az európai joggyakorlattal, és megkönnyíti a gyermekes anyák helyzetét, akik szeretnék elkerülni a névváltoztatást.
A hatályos törvény még megköveteli a volt házastárs hozzájárulását, vagy annak bizonyítását a bíróság előtt, hogy a név megtartása indokolt. A módosítást a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, amely a döntéshozó fórum.
Példátlan diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és az Egyesült Államok között: Párizs gyakorlatilag megtiltotta a francia kormány tagjainak, hogy találkozzanak az amerikai nagykövettel, írja a Reuters.
A lépés előzménye, hogy Charles Kushnert korábban bekérették a francia külügyminisztériumba, miután nyilvánosan kommentálta egy francia szélsőjobboldali aktivista halálát. Az amerikai diplomata már második alkalommal ignorálta a felkérést, ami a diplomáciai szabályok szerint több egyszerű meghívásnál, ezért a francia kormány úgy döntött, hogy nem engedi közvetlenül találkozni a kormány tagjaival. Először 2025-ban azért kérették be Kushner, aki amúgy az amerikai elnök apatársa, mert nyilvánosan bírálta Franciaországot az antiszemitizmus elleni fellépés miatt.
A diplomata bojkottálása azt jelzi, hogy Párizs nem tűri a belpolitikai ügyekbe való amerikai beleszólást.
Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette ki egy reggeli rádióinterjúban, kiemelve, hogy több kérdés még nyitott, a koalícióban komoly viták zajlanak a beruházások, a szociális támogatások és a PNRR‑mérföldkövek ügyében.
A szövetségi elnök hangsúlyozta: a közberuházások tartják életben a román gazdaságot, ha ezek leállnak, elsősorban a román vállalatok mennek csődbe, nem a multik. Továbbá, társfinanszírozásokra van szükség az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt és az európai alapokból finanszírozott projektek esetében is, és ezt a fejezetet még nem sikerült lezárni.
Nincs megállapodás a szociális csomagról sem, amelynek kapcsán több változatot vizsgálnak. Az RMDSZ javaslata szerint a 3000 lej alatti nyugdíjasok kapnának egyszeri, fix összegű támogatást, egy vagy két részletben.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést, ha nem kerül bele az általa javasolt szolidaritási csomag. Mihai Fifor szociáldemokrata képviselő úgy fogalmazott: a kormány „brutális megszorításai” társadalmi elégedetlenséget és gazdasági‑szociális válságot okoztak, és szerinte szolidaritási intézkedések nélkül nincs stabil költségvetés. A politikus Ilie Bolojan kormányfőt bírálta, mondván: a kiadáscsökkentés és az elbocsátások aláássák a társadalmi kohéziót, és akár „társadalmi robbanáshoz” is vezethetnek.
Közben a kormánykoalíció hétfői ülésén egyhangú megállapodás született a központi és helyi közigazgatás reformjáról, valamint az adókedvezmények bevezetéséről.
Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte: az RMDSZ javaslatára csökkentik az adóterheket, így a 100 évnél régebbi épületek 25, az 50 és 100 év közöttiek 15 százalékos kedvezményt kapnak. A súlyos fogyatékkal élők ingatlan- és gépjárműadója a felére, az előrehaladott fogyatékkal élőké negyedére csökken, meghatározott értékhatárok mellett.
A pénzügyminisztérium dolgozza ki a jogszabály végleges szövegét, beleértve az elszámolást azok számára, akik már befizették az éves adót.
A koalíció a közigazgatási reformról is döntött: megszüntetik az intézményi átfedéseket, csökkentik a bürokráciát és a kiadásokat.
A változtatásokra azért volt szükség, mert a helyi adók januári emelése országszerte elégedetlenséget és tüntetéseket váltott ki, az önkormányzatok pedig törvénymódosítás nélkül nem csökkenthették az adókat
Az ukrán elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy minél előbb álljon elő egy dátummal, amikor Ukrajna csatlakozhat a közösséghez. Volodimir Zelenszkij szerint a csatlakozásnak már 2027-ben meg kéne történnie, hogy Oroszország ne tudja blokkolni azt akár a következő 50 évre.
Az elnök az orosz invázió negyedik évfordulója alkalmából adott interjút a Financial Timesnak, és sokat beszélt az esetleges békekötésről. Szerinte Donald Trump rá sokkal nagyobb nyomást próbál helyezni, mint Oroszországra, miközben Moszkva apró gesztusokkal próbálja gyengíteni Kijev pozícióját az amerikai elnök szemében.
Zelenszkij szerint a fegyverszünet csak akkor lehet tartós, ha komoly biztonsági garanciák társulnak hozzá. Büszkén beszélt az ukrán fegyvergyártás fejlődéséről, például az FP‑5 Flamingo rakétáról, amely 1400 km‑re lévő orosz célpontot is elért.
Zelenszkij szerint Belarusz már nem tagadhatja részvételét a háborúban, mivel területéről indítanak dróntámadásokat. A háború után csak akkor normalizálódhat a viszony, ha EU‑barát, demokratikus vezetés kerül hatalomra Minszkben – mondta az ukrán elnök.
Ukrajna nemcsak saját szabadságáért, hanem egész Európa biztonságáért harcol - jelentette ki a román államfő a háború kitörésének negyedik évfordulóján.
Nicușor Dan emlékeztetett arra, hogy négy éve vált valóra Európa egyik legsötétebb forgatókönyve, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Úgy vélte, az ukrán nép „bátor és kitartó ellenállása” nélkül a kontinens sokkal nagyobb veszélyben lenne. A háború emberi ára – szétszakadt családok, elveszett életek – óriási, és Románia hálával tartozik Ukrajnának, fogalmazott az elnök.
Megerősítette: Románia addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükség lesz rá. Nicusor Dan szerint a béketárgyalásoknak csak akkor van értelme, ha igazságos és tartós békéhez vezetnek. Leszögezte: a biztonsági garanciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló agresszió.
A háború kitörésének negyedik évfordulóján több romániai középületet – köztük az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni‑palotát – az ukrán zászló színeiben világítják ki, ezzel is kifejezve Románia szolidaritását az ukrán néppel.
Oroszország egyre nehezebben pótolja az ukrajnai háborúban elszenvedett hatalmas emberveszteségeket – derül ki egy friss elemzésből. A hadseregnek havonta mintegy harmincezer új katonára lenne szüksége, de ezt már nem tudják biztosítani, miközben a Kreml továbbra is kerüli az újabb országos mozgósítást. A toborzás ezért egyre inkább kényszerre, zsarolásra és korrupcióra épül: a beszámolók szerint sorozottakat fenyegetéssel vesznek rá a szerződéskötésre, lazítják az egészségügyi alkalmassági szabályokat, és a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit célozzák meg: hajléktalanokat, adósságban élőket, munkanélkülieket.
A börtönökben is folytatódik a toborzás, sőt már vádemelés előtt álló gyanúsítottakat is a frontra küldenének büntetés helyett. Emellett egyre több külföldi – főként afrikai és ázsiai fiatal – kerül orosz szerződéses katonának hamis ígéretek alapján. A háború ötödik évében a rendszer így próbálja elkerülni az újabb mozgósítást, miközben a fronton továbbra is súlyos veszteségeket szenved.
Két hiánypótló - az erdélyi teológiai gondolkodás és egyházi stratégia fontos kérdéseiről szóló - kötetet mutattak be nem rég Kolozsváron. A szerzőkkel, Batizán Attilával és Juhász Ábellel László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett. Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat februári lapszámait ajánlja figyelmünkbe.
Az egyház mint diaszpóra című könyvében Batizán Attila azt kutatja, hogy hogyan őrizheti meg identitását és küldetését a református közösség a mai világ változó körülményei között. A szerző református lelkész, aki marosvásárhelyi származása ellenére nagy ismerője a dél-erdélyi szórványnak, ugyanis 2004 és 2010 között a Hunyad megyei rákosdi szórványgyülekezetben szolgált. 2010 óta a Maros megyei Szentgericén szolgál, és emellett 2024-től ő a Küküllői Református Egyházmegye esperese, a marosvásárhelyi Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium lelkészi igazgatója, a Marosvásárhelyi Református Kollégium Egyesületének elnöke, de tagja a Romániai Református Egyház Zsinatának, egyháza nyugdíjbizottságának és lelkészképesítő bizottságának, valamint a Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezetének kuratóriumi elnöke.
Transzilvanista kálvinizmus című könyvében Juhász Ábel arra keresi a választ, hogy mi határozza meg az erdélyi református identitást. A kézdivásárhelyi születésű szerző a hargita megyei Telekfalva református lelkipásztora. Tanulmányait a kolozsvári, nagyszebeni és sárospataki teológiai intézetekben végezte, fél évig az Amszterdami Szabadegyetem kutatói ösztöndíjával képezte tovább magát. 2011–2014 között a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol abszolutóriumot szerzett. Kutatási területe az egyház és társadalom kapcsolata, valamint az egyházi kommunikáció- és diskurzuselemzések, illetve a két világháború közötti erdélyi teológiatörténet.
Az igazságügyi minisztériumban befejeződött a főügyészség vezető tisztségeire pályázók meghallgatása. A következő napokban mutatják be menedzseri terveiket a korrupcióellenes ügyosztály és a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezető tisztségeire pályázók.
A főügyészi tisztség március 31-én üresedik meg. A meghallgatások eredményét március 2-án közlik, majd a jelölteket jóvá kell hagynia a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak és csak ez után dönt az államfő a javasoltak kinevezéséről vagy elutasításáról.
Új összetétele van a kulturális minisztérium alárendeltségébe tartozó Román Kulturális Alapnak, amely különböző kulturális programok finanszírozásának elbírálásáról dönt. A kulturális szaktárca közlése szerint az új testületben többek között Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő és Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője is helyet kapott.
