Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
„Márton Áron 130” címmel hirdettek emlékévet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében. Erdély néhai, szentéletű püspökének születése 130. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes megnyitóját február 12-én tartották a kolozsvári Szent Mihály-templomban, pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939-ben ugyanebben a templomban szentelték püspökké.
Ma az irodalom kerül a középpontba, egyrészt azért, mert közeledik Arany János születésének a 209. évfordulója. A nagyszalontai születésű költő 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, tehát egy év múlva, 2027-ben ünnepeljük a születésének a 210. évfordulóját.
Várhatóan márciusban, Abu-Dzabiban kerül sor az orosz–ukrán háború lezárását célzó, amerikai közvetítéssel zajló háromoldalú béketárgyalások következő fordulójára – jelentette be…
Aki ezen a hétvégén Romániában útnak indul, annak érdemes figyelni a SoNoRo Conac, azaz kastély-turné állomásaira. Van valami különlegesen szép abban, amikor a zene visszatér oda,…
Február 28. és március 9. között Szatmárnémetiben tartja színházi vándorfesztiválját Magyar Színházi Szövetség. A 7. MaFeszt-en a jelenlegi erdélyi magyar színjátszás…
Románia március közepéig választ kap Brüsszeltől arról, hogy felszabadítják-e a különleges nyugdíjak reformjához kapcsolódó Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervre szánt forrásokat…
Nicușor Dan pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy kihirdette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt, miután az alkotmánybíróság döntésének indoklása…
„Márton Áron 130” címmel hirdettek emlékévet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében. Erdély néhai, szentéletű püspökének születése 130. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes megnyitóját február 12-én tartották a kolozsvári Szent Mihály-templomban, pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939-ben ugyanebben a templomban szentelték püspökké.
Múlt héten a képviselőház döntőházként fogadta el az RMDSZ törvénytervezetét, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. A jubileumi év egyik kiemelt célja, hogy a boldogemlékű és tiszteletreméltó főpásztor életpéldáját a fiatalabb nemzedékekkel is megismertessék. A részletekről Lázár Csillával, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatójával Bíró István beszélgetett.
Ma az irodalom kerül a középpontba, egyrészt azért, mert közeledik Arany János születésének a 209. évfordulója. A nagyszalontai születésű költő 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, tehát egy év múlva, 2027-ben ünnepeljük a születésének a 210. évfordulóját.
Most egy-két másodpercre visszautazom az időben kilenc évet, a 2017-es esztendőhöz, amelyet a 200. évforduló kapcsán a magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévvé nyilvánított. A számlatan rendezvény felidézése helyett ezúttal egy idézetet osztok meg a költőtől, aki a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is volt… 1875-ben kihangsúlyozta, hogy „…a legszigorúbb orthológia sem tilthatja meg, hogy a költő, ha lelke van, olykor a hevülés percében vagy jellemző kifejezés okáért új szót és szólamot ne teremtsen…”. Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakjaként nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához.
Március 3-án újabb jelentős téma kerül előtérbe, ugyanis a békéért küzdő írók világnapja lesz; magát a megnevezést a szabályzat szerint csupa kisbetűvel írjuk. A jeles nap gondolata a békétlenséget és megosztottságot is jelző berlini fal két oldalán született meg, a Nemzetközi Pen Club hirdette meg a hidegháború idején, 1984 júniusában, ugyanis az akkor alapított Írók a Békéért Szövetséghez csatlakozó szerzők így akarták felhívni a figyelmet a béke fontosságára, valamint a háború veszélyeire és az embertelenségre. Ezúttal Radnóti Miklóstól ragadok ki egy idézetet. „Igaz, jó szerteütni néha, de békében élni is szép lenne már s írni példaképpen.” Most pedig fontosnak tartom megemlíteni, hogy február 24-én volt Révai Miklós nyelvész születésének 276. évfordulója. A mai Nagyszentmiklós területén látta meg a napvilágot, az ő nevéhez fűződnek többek között a helyesírás és a nyelvtudós szavak. A máig élő szóelemző helyesírási alapelvet képviselte, ugyanakkor a Magyar irodalmi régiségek című művében közreadta legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, s a szöveget tudományos magyarázatokkal látta el. E könyv kapcsán a magyar történeti nyelvészet alapítójaként emlegetik. Számos tankönyv, többek között egy ábécéskönyv, valamint egy helyesírási és ékírási (szépírási) könyv fűződik a nevéhez, sőt a zs betű jelenlegi formáját is Révai Miklósnak köszönhetjük.
Várhatóan márciusban, Abu-Dzabiban kerül sor az orosz–ukrán háború lezárását célzó, amerikai közvetítéssel zajló háromoldalú béketárgyalások következő fordulójára – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A bejelentésre azt követően került sor, hogy Genfben amerikai és ukrán tisztviselők egyeztettek a háború utáni újjáépítés kérdéseiről. Korábbi tudósítások szerint a genfi egyeztetések napirendjén a háromoldalú tárgyalások előkészítésén túl szerepelt a régóta vitatott, Ukrajnának szánt úgynevezett „jóléti csomag”, valamint az Oroszországgal folytatandó fogolycsere kérdése is.
Orosz hírforrások tegnap délután szintén beszámoltak arról, hogy Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok márciusra halasztotta a béketárgyalások következő fordulóját. Ám ekkor sem a konkrét dátumot, sem a helyszínt nem közölte az orosz fél.
Csütörtökön este két F–16-os szállt fel a fetești légibázisról, miután a védelmi minisztérium radarjai rövid ideig drónt jeleztek a román légtérben, az orosz erők ukrajna dunai kikötői elleni újabb támadásainak összefüggésében. A riasztás harminc perc elteltével visszavonásra került, emberi életveszély nem alakult ki.
Péntek reggel azonban folytatódtak a riasztó értesítések. Az ukrán hadsereg légvédelme péntek reggel lelőtt egy drónt Románia határának közelében, mindössze 100 méterre a Tulcea megyei Chilia Veche településtől - tájékoztatott a védelmi minisztérium.A közlemény szerint a hatóságok készen állnak arra, hogy a román területre való becsapódásuk esetén megkezdjék a roncsdarabok felkutatását.A minisztérium tájékoztatása szerint Oroszország péntek hajnalban újabb légitámadásokat indított a Duna menti ukrán kikötők ellen.A hadsereg radarjai Tulcea megye északi részéhez közeledő drónt észleltek az ukrán légtérben, ezért 8 óra 45 perckor újabb Ro-Alert üzenetet küldtek a térség lakosságának.
Aki ezen a hétvégén Romániában útnak indul, annak érdemes figyelni a SoNoRo Conac, azaz kastély-turné állomásaira. Van valami különlegesen szép abban, amikor a zene visszatér oda, ahol egykor az otthona volt. Erre épül a SoNoRo Conac, az a turné, amely Románia-szerte műemléképületeket és kastélyokat látogat meg kamarazenei koncertekkel.
Az idei kiadás ezen a héten vette kezdetét Ploieștiben és Sinaián. Ploieștiben a helyszín a Ion Ionescu-Quintus Megyei Művészeti Múzeum volt — egy 19. századi politikus és bankár egykori magánrezidenciája. Sinaián pedig a város egyik jelképe, a 20. század elején emelt Sinaia Kaszinó fogadta a közönséget.
A 2013-ban indult SoNoRo Conac sorozat kezdettől fogva azt a célt tűzte maga elé, hogy a zenén keresztül hívja fel a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, és visszakapcsolja ezeket az épületeket a kulturális vérkeringésbe. Az alapgondolat maga is időutazás: visszavinni a kamarazenét abba az intim, személyes közegbe, ahol valaha természetes otthona volt. A turné az ország több helyszínén folytatódik a következő hetekben.
A koncertek ingyenesen látogathatók, előzetes helyfoglalással. A fellépők között van Kirill Troussov hegedűművész, Răzvan Popovici brácsás — a sorozat alapítója — és Cristian Budu zongorista. A fesztivál több héten át tart majd, egymást követő helyszíneken.
Február 28. és március 9. között Szatmárnémetiben tartja színházi vándorfesztiválját Magyar Színházi Szövetség. A 7. MaFeszt-en a jelenlegi erdélyi magyar színjátszás legjavából láthat előadásokat a közönség. Szombaton este hattól a temesvári Csiky Gergely Magyar Állami Színház nyitja a fesztivált Örkény István Tótékjával, Horváth Hunor rendezésében. Vasárnap a Harag György Társulat Kohlhaas-előadását láthatja a közönség délután, este pedig a román tagozat mutatja be Gozzi A három narancs szerelme című meséjét — magyar felirattal.
A program egészen március 9-ig tart, és szinte minden estére jut valami különleges. Ionesco Rinocéroszait Bocsárdi László rendezésében a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös produkciójában láthatja a közönség. Jon Fosse Én vagyok a szél című darabját Tompa Gábor viszi színre a Kolozsvári Magyar Színházzal — ő az a rendező, akit az idei UNITER-gála életműdíjra jelölt. A Harag György Társulat saját Sopro — Suttogás a sötétben előadása március 7-én látható, ez az a produkció, amely idén a budapesti Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra is meghívást kapott.
A könyvbarátokra külön program is vár: március 3-án a színház büféjében Nagy Pál és Czvikker Katalin mutatja be a Drámázat című kötetet. A 7. MaFesztre jegyek korlátozott számban kaphatók a Szatmárnémeti Északi Színház pénztárában, illetve a Biletmaster.ro oldalán.
Románia március közepéig választ kap Brüsszeltől arról, hogy felszabadítják-e a különleges nyugdíjak reformjához kapcsolódó Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervre szánt forrásokat - nyilatkozta Ilie Bolojan hozzátéve, hogy ezt a mérföldkövet tavaly november végéig kellett volna teljesíteni.
A miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel, aki „méltányolta a kormány által elfogadott reformokat és azt, hogy Románia tartja a vállalt pályát a költségvetési hiány csökkentése terén" — közölte a találkozó után a Victoriei Palota hírszolgálata. „A miniszterelnök ismertette a az Országos Helyreállítási és Rezilienciaterv végrehajtásának állását, elmondta, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja Románia kérelmeit a 3. és 4. kifizetési kérelem kapcsán hozandó végleges döntés érdekében, és lehetőség szerint már márciusban választ küld ennek kapcsán — áll a közleményben. A kormány tájékoztatása szerint Bolojan miniszterelnök szót ejtett a SAFE program végrehajtásában elért előrehaladásról is, Ursula von der Leyen pedig „méltányolta a Románia által e téren tett fontos lépéseket."
Nicușor Dan pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy kihirdette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt, miután az alkotmánybíróság döntésének indoklása megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Bejegyzésében az államfő közölte, hogy a társadalom régóta várt méltányosabb nyugdíjszámításra az igazságszolgáltatásban. 'A polgárok állam iránti bizalma akkor erősödik meg, amikor a régóta várt reformok ténylegesen megvalósulnak' - írta Nicușor Dan. Az elnök ugyanakkor biztosította a bírákat és ügyészeket arról, hogy munkájukat és az állam működésében betöltött szerepüket tisztelet és elismerés övezi. Hozzátette, hogy támogatni fogja azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkafeltételeik javítása érdekében szükségesnek tartanak.
Az alkotmánybíróság csütörtökön tette közzé február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a Bolojan-kormány igazságügyi nyugdíjreformját.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) mától péntek éjfélig másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el Giurgiu, Argeș, Dâmbovița és Teleorman folyóvizeire.
Temes, Olt, Teleorman, Argeș, Dâmbovița, Giurgiu és Ilfov megye folyóvizeire elsőfokú riasztás érvényes.
Ideiglenesen megszakította rendes televíziós műsorának sugárzását a bosznia-hercegovinai közszolgálati rádió és televízió (BHRT) ma reggel 7 órától, a BHRT vezetése rendkívüli bejelentésre készül. A televíziós csatorna képernyőjén olvasható felirat szerint a nap folyamán csak hírműsorokat sugároznak a megszokott időpontokban.
Két napon belül lejár az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) által szabott határidő, amely szerint a BHRT-nek ki kell egyenlítenie - kamatokkal együtt - 22 millió konvertibilis márkára rúgó tartozását, ellenkező esetben a számláikat zárolják. A számlák blokkolása nemcsak a műsorszolgáltatás leállását és a dolgozói bérek kifizetésének megszűnését jelentené, hanem a teljes állami kommunikációs infrastruktúra összeomlásának veszélyét is felveti.
A BHRT február folyamán már négy-öt alkalommal szembesült számlazárolással. Mint mondta, a kisebb összegek nem akadályozták meg a működést, így a közszolgálati médium például úgy tudta biztosítani a téli olimpiai játékok közvetítését, hogy a dolgozók étkezési keretének egy részét a közvetítési jogok kifizetésére csoportosította át.
Az orosz hadsereg összesen 39, különböző típusú rakétával és 420 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket mára virradóra, a célpontok csaknem 90 százalékát megsemmisítette a légvédelem. A támadásnak egy halálos áldozata és sebesültjei is vannak, lakóházak és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.
A légierő parancsnokságának Telegram-csatornáján közölt jelentés szerint 32 helyszínen 5 ballisztikus rakéta és 46 drón célba talált, 15 esetben pedig a támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat. Néhány ellenséges rakétával kapcsolatos információ tisztázása folyamatban van – közli a jelentés. Az elmúlt éjszaka robbanássorozat rázta meg Harkivot, az északkelet-ukrajnai nagyvárost és környékét rakétákkal és drónokkal végrehajtott orosz kombinált légicsapás érte, a támadássorozatban 16 ember, köztük 2 gyerek sebesült meg - jelentette az Unian hírügynökség. A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja is légitámadás célpontja volt, Kijevet egy ballisztikus rakétával és drónokkal támadták, Darnyickij kerületben egy kilencszintes épületet ért találat - jelentették vezető ukrán hírügynökségek. Kijev két további kerületében családi házak rongálódtak meg, az áldozatokra vonatkozó információk ellenőrzése folyamatban van .
Elbuktak a francia nemzetgyűlésben tegnap este a bizalmatlansági indítványok, amelyeket két ellenzéki párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország azért nyújtott be a kormány ellen, mert három évig tartott vitasorozat után végül rendelettel vezette be a több évre szóló energiaprogramját.
A radikális baloldal bizalmatlansági indítványát 108-an szavazták meg az 577 fős képviselőházban, ami messze elmaradt a kormány megbuktatásához szükséges 289-től. A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés javaslatát 140 képviselő támogatta.
A kormányfő mindkét oldalt bírálta, a bizalmatlansági indítványokat pedig a "felesleges politikai rendetlenség demonstrációjának" nevezte.
„Márton Áron 130” címmel hirdettek emlékévet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében. Erdély néhai, szentéletű püspökének születése 130. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes megnyitóját február 12-én tartották a kolozsvári Szent Mihály-templomban, pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939-ben ugyanebben a templomban szentelték püspökké.
Múlt héten a képviselőház döntőházként fogadta el az RMDSZ törvénytervezetét, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. A jubileumi év egyik kiemelt célja, hogy a boldogemlékű és tiszteletreméltó főpásztor életpéldáját a fiatalabb nemzedékekkel is megismertessék. A részletekről Lázár Csillával, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatójával Bíró István beszélgetett.