Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3729 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A boszniai határőrség képtelen megküzdeni az ország keleti, Szerbiával közös határán tapasztalható migrációs nyomással, amely egyre fokozódik, és akár az ország törékeny politikai stabilitását is veszélyeztetheti – hangsúlyozta Zoran Galic, a boszniai határőrség vezetője az egyik szarajevói napilap internetes kiadása szerint.
Muzulmánok ellen tervezett fegyveres támadások gyanújával letartóztattak Varsóban két lengyel férfit, egy feltételezett szélsőséges csoport tagjait – közölte szerdán a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője.
A török belügyminisztérium eltávolította hivatalából a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) újabb négy polgármesterét az ország délkeleti, főként kurdok lakta részében, mert nyomozás folyik ellenük terrorszervezethez tartozás, illetve annak propagandája miatt – írta az Anadolu török állami hírügynökség.
A bukaresti Balassi Intézet november folyamán több olyan eseményt szervez, amellyel az 1989–90-es rendszerváltás 30. évfordulójára emlékeznek. Így a november…
Az oroszbarát Igor Dodon államfő szocialistái
által benyújtott bizalmatlansági indítványt 63 képviselő szavazta meg a 101 tagú
kisinyovi törvényhozásban – a szocialisták mellett a Vlad Plahotniuc oligarcha
által alapított Moldovai Demokrata Párt honatyái.
Az Európai Bizottság várja az Egyesült
Királyság biztosjelöltjét – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Eric Mamer arról számolt be, hogy szoros kapcsolatban vannak a londoni kormánnyal,
mivel fontos lenne, hogy a szigetország mihamarabb kiválassza a delegáltját.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
Klaus Johannis nem hajlandó kiállni az
elnökválasztásokon megszokott jelöltvitára szociáldemokrata kihívójával. Erről
tegnap este beszélt az államfő a Nemzeti Liberális Párt székháza előtt, majd a
kampánystáb később hivatalosan is megerősítette a döntést.
Viorica Dăncilă a Facebookon szembesítette Klaus
Johannist, hogy 2014-ben még arroganciának tartotta a jelöltvita elutasítását. A
Szociáldemokrata Párt jelöltje megosztotta az államfő öt évvel korábban írt
Facebook-bejegyzését, amelyben szemrehányásokat tett Victor Pontának, és felszólította,
hogy ne keressen kifogásokat, hanem vegye a bátorságot, és álljon ki egy
korrekt véleményütköztetésre.
A legújabb hivatalos részeredmény szerint az
államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49
százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73
százalékát kapta meg.
Őrizetbe vettek kedden a németországi
Offenbachban három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magát Iszlám
Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híveiként terrorcselekményre készültek.
Elemzők által vártnál kedvezőbben alakult a szeptemberi euróövezeti ipari termelés, de így is lassult a növekedés havi összevetésben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán azt közölte, hogy az euróövezet szeptemberi ipari termelése 0,1 százalékkal haladta meg az augusztusit, amikor nagyobb mértékű, 0,4 százalékos bővülést jegyeztek fel. Elemzők 0,3 százalékos havi csökkenést vártak szeptemberben. Éves összevetésben 1,7 százalékkal esett vissza az euróövezet 19 tagállamának a szeptemberi ipari termelése az augusztusi nagyobb, 2,8 százalékos zsugorodás után.
A boszniai határőrség képtelen megküzdeni az ország keleti, Szerbiával közös határán tapasztalható migrációs nyomással, amely egyre fokozódik, és akár az ország törékeny politikai stabilitását is veszélyeztetheti - hangsúlyozta Zoran Galic, a boszniai határőrség vezetője az egyik szarajevói napilap internetes kiadása szerint.
A hivatalos adatok szerint az év eleje óta Bosznia-Hercegovinába több mint 13 ezer migráns lépett be, a nyugat-balkáni országnak azonban nincsenek kellő forrásai arra, hogy megfelelő szállást és ellátást biztosítson nekik.
Muzulmánok ellen tervezett fegyveres támadások gyanújával letartóztattak Varsóban két lengyel férfit, egy feltételezett szélsőséges csoport tagjait - közölte szerdán a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője.
A gyanú szerint egy olyan csoport tagjai, amely lőfegyverek és robbanóanyagok felhasználásával fegyveres támadásokat tervezett Lengyelországban élő muzulmánok ellen. A csoport a szóvivő szerint többek között Anders Breivik 2011-es norvégiai, valamint Brentont Tarrant idei új-zélandi terrortámadását akarta utánozni.
A török belügyminisztérium eltávolította hivatalából a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) újabb négy polgármesterét az ország délkeleti, főként kurdok lakta részében, mert nyomozás folyik ellenük terrorszervezethez tartozás, illetve annak propagandája miatt - írta az Anadolu török állami hírügynökség.
A polgármesterek helyére átmenetileg a körzeti elöljárókat nevezték ki. A hatóságok az utóbbi hónapokban a HDP számos polgármesterét elmozdították tisztségéből terrorizmusra hivatkozva.
A bukaresti Balassi Intézet november folyamán több olyan eseményt szervez, amellyel az 1989–90-es rendszerváltás 30. évfordulójára emlékeznek. Így a november 10-én megkezdődött 13. Bukaresti Magyar Filmhét programjában is szerepelnek az 1989-es társadalompolitikai fordulatra reflektáló dokumentum- és játékfilmek, valamint a Román Rádió Gaudeamus Könyvvásárán is találkozhatunk majd két olyan fordítással, amely a „30 éve szabadon” emlékév szellemiségét idézi. Minderről Kósa András László, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója számol be adásunknak. Ezt követően Bíró István hangképes összeállítását hallják a 11-ik gyimesi művésztelepről.
Az oroszbarát Igor Dodon államfő szocialistái
által benyújtott bizalmatlansági indítványt 63 képviselő szavazta meg a 101 tagú
kisinyovi törvényhozásban – a szocialisták mellett a Vlad Plahotniuc oligarcha
által alapított Moldovai Demokrata Párt honatyái.
A szavazást megelőző vitán a miniszterelnök
azzal védekezett, hogy a szocialisták alaptalanul dobálják kövekkel, hiszen a kormány
szándéka becsületes.
A bizalmatlansági indítvány apropóját az adta,
hogy múlt pénteken Maia Sandu kormány felelősségvállalással, vagyis a
parlamenti vita kizárásával elfogadta az ügyészségek szervezéséről szóló
törvény módosítását, amely lehetővé tette volna Maia Sandu számára, hogy kinevezze
a legfőbb ügyészt. A miniszterelnök azzal védekezett, hogy számos európai
országban a kormánynak beleszólása van az ügyészségi vezetők kinevezésébe.
Az Európai Bizottság várja az Egyesült
Királyság biztosjelöltjét – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Eric Mamer arról számolt be, hogy szoros kapcsolatban vannak a londoni kormánnyal,
mivel fontos lenne, hogy a szigetország mihamarabb kiválassza a delegáltját.
Rámutatott emellett, hogy a Brexit újabb
halasztásának egyik feltétele volt, hogy az ne veszélyeztesse az EU-intézmények
működését.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai
Bizottság november elején lépett volna hivatalba, de ezt el kellett halasztani
az első francia, magyar és román jelölt elutasítása miatt. A jelenlegi cél
december elseje, ugyanakkor vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az
után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült
Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét. A brit kormány
szóvivője elismerte: Londonnak jogi kötelessége biztost jelölni a Brexit
halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
A következő lépés a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Valean meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket.
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.
Klaus Johannis nem hajlandó kiállni az
elnökválasztásokon megszokott jelöltvitára szociáldemokrata kihívójával. Erről
tegnap este beszélt az államfő a Nemzeti Liberális Párt székháza előtt, majd a
kampánystáb később hivatalosan is megerősítette a döntést.
A liberálisok kampányfőnöke, Dan Motreanu azt
mondta: arra a következtetésre jutottak, hogy jelöltjüknek inkább az
állampolgárokkal való közvetlen találkozásokra kell összepontosítania a
kampányát a november 24-ei második fordulóig.
Klaus Johannis újságíróknak nyilatkozva
ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a szociáldemokraták mindenféle manőverekre
készülnek, ezért „fokozottan óvatosaknak kell lennünk”, azonban többszöri
kérdésre sem árulta el, hogy inszinuációja pontosan milyen manővereket fed.
Viorica Dăncilă a Facebookon szembesítette Klaus
Johannist, hogy 2014-ben még arroganciának tartotta a jelöltvita elutasítását. A
Szociáldemokrata Párt jelöltje megosztotta az államfő öt évvel korábban írt
Facebook-bejegyzését, amelyben szemrehányásokat tett Victor Pontának, és felszólította,
hogy ne keressen kifogásokat, hanem vegye a bátorságot, és álljon ki egy
korrekt véleményütköztetésre.
Miután megnyerte az elnökválasztást a „jól végzett munka” szlogenjével, a beiktatási ünnepségen Klaus Johannis hangsúlyozta, hogy a jól végzett munka egyenes beszédet is feltételez. „Kötelességünk rendszeresen kiállni, hogy becsületesen és felelősségteljesen beszámoljunk a megtett lépésekről, hol tartunk éppen, mennyit valósítottunk meg abból, amit ígértünk, és mi következik” – fogalmazott Johannis hozzátéve, hogy elnökként ő így fog majd eljárni.
A legújabb hivatalos részeredmény szerint az
államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49
százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73
százalékát kapta meg.
Kelemen Hunor a voksok 3,95 százalékát, Mircea
Diaconu 8,96%-ot, Theodor Palelologu 5,7%-ot szerzett.
Összesen 9.163.044 állampolgár járult az
urnákhoz vasárnap, azaz a választói névjegyzékben szereplők 50,11%-a. Az
érvényes szavazatok száma 9.021.070, ami a leadott voksok 98,45%-át teszi ki.
139.901 szavazatot (1,53%) érvénytelennek nyilvánítottak.
Őrizetbe vettek kedden a németországi
Offenbachban három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magát Iszlám
Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híveiként terrorcselekményre készültek.
A Hessischer Rundfunk tartományi közszolgálati
médiatársaság beszámolója szerint egy 24 éves macedón származású német
állampolgárt, és egy 21 éves, valamint egy 22 éves török állampolgárt vettek
őrizetbe.
A hatóságok gyanúja szerint szélsőséges
iszlamista meggyőződésükből indíttatva robbantásos merényletet és lőfegyveres
támadást akartak végrehajtani a Rajna-Majna-vidéken, azzal a céllal, hogy a
lehető legtöbb ember életét kioltsák.
Őrizetbe vételük során lefoglaltak egy sor
bizonyítékot, köztük pokolgép előállítására alkalmas anyagokat és
szerkezeteket.
Elemzők által vártnál kedvezőbben alakult a szeptemberi euróövezeti ipari termelés, de így is lassult a növekedés havi összevetésben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán azt közölte, hogy az euróövezet szeptemberi ipari termelése 0,1 százalékkal haladta meg az augusztusit, amikor nagyobb mértékű, 0,4 százalékos bővülést jegyeztek fel. Elemzők 0,3 százalékos havi csökkenést vártak szeptemberben. Éves összevetésben 1,7 százalékkal esett vissza az euróövezet 19 tagállamának a szeptemberi ipari termelése az augusztusi nagyobb, 2,8 százalékos zsugorodás után.
