Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
Elutasította tegnapi ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42…
Radu Marinescu igazságügyi miniszter bejelentette, hogy Cristina Chiriacot javasolja a legfőbb ügyészi tisztségre, Viorel Cerbut a korrupcióellenes ügyészség (DNA), Codrin…
A koalíciós pártok vezetőinek döntése szerint a holnapi ülésen véglegesítik az állami költségvetés fejezeteit és jóváhagyják a 2026-os büdzsé tervezetének…
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó…
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek ma a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő…
Hírügynökségek tájékoztatása szerint az éjszakai néhány órás viszonylagos nyugalom után ma hajnalban újraindult a légitámadás Irán ellen, légiriadó van Kuvaitban,…
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án közvetített először, első műsorának címe pedig Megszólal a Székelyföld volt. Ekkor még 30 perces napi adásidővel…
Hétfő estére halasztották a több mint 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél…
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre. Andrei Țărnea külügyi szóvivő közlése szerint jelenleg Izraelben…
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba…
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.
Elutasította tegnapi ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott. Az egyszerű indítvány - a kormány egésze és a miniszterelnök ellen irányuló bizalmatlansági indítványtól eltérően - nem vonja maga után automatikusan a miniszter leváltását, elfogadása inkább egy politikai üzenetet fejez ki, de nem kötelezi a kormányfőt, hogy leváltsa az illető minisztert.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter bejelentette, hogy Cristina Chiriacot javasolja a legfőbb ügyészi tisztségre, Viorel Cerbut a korrupcióellenes ügyészség (DNA), Codrin Miront pedig a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) élére. A minisztérium közleménye szerint a legfőbbügyész-helyettesi tisztségre Marius Voineag jelenlegi korrupcióellenes főügyészt javasolja a tárcavezető, a DNA főügyészhelyettesi tisztségeire pedig az egyik jelenlegi osztályvezető ügyészt, Marinela Mincát, valamint a DNA pitești-i területi részlegének vezetőjét, Marius-Ionel Ștefant. A DIICOT főügyészhelyettesi tisztségeire Alex Florența jelenlegi legfőbb ügyészt, valamint a konstancai ítélőtáblai ügyészség ügyészét, Gill-Julien Grigore-Iacobici-ot jelöli Radu Marinescu.
Aláírta ma Nicușor Dan államfő a Mihai Dimian oktatási miniszteri kinevezéséről szóló dekrétumot. Az új miniszter, aki mostanig a Suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektora volt, délután 4 órakor teszi le a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. Dimian kinevezését Bolojan javasolta, ő terjesztette elő a PNL vezetőtestületének, amely tegnap egyhangúlag jóváhagyta. Dimian a Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemen diplomázott fizikából és matematikából, de Franciaországban is tanult, a Versailles-i Egyetemen kutatóasszisztensként dolgozott, majd az Egyesült Államokban, a College Park-i Marylandi Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatóként dolgozott a németországi Max Planck Intézetben, majd tanársegédként, vendégtanárként és doktori témavezetőként a washingtoni Howard Egyetemen.
A koalíciós pártok vezetőinek döntése szerint a holnapi ülésen véglegesítik az állami költségvetés fejezeteit és jóváhagyják a 2026-os büdzsé tervezetének végső formáját. A hétfői koalíciós egyeztetésről kiadott tájékoztatás szerint az ülésen tárgyaltak az idei állami költségvetés struktúrájáról, a finanszírozási prioritásokról, valamint a gazdasági stabilitás és az állami intézmények hatékony működésének biztosításához szükséges általános keretről.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren - számolt be Oana Țoiu külügyminiszter. A tárcavezető szerint az utazási irodák és a Tarom légitársaság által közösen szervezett járatok zarándokokat és turistákat szállítottak haza Egyiptomból. Valamennyien a Taba határátkelőn jutottak át Izraelből Egyiptomba a kairói román nagykövetség munkatársainak segítségével.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek ma a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon - tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB). Az érintett légitársaságok az Anima Wings, az El Al-Israel Airlines, a Fly One Romania, a FlyDubay, a Hisky Europe, a Qatar Airways, a Ryanair, a TAROM és a Wizz Air Malta. A közlekedési minisztérium korábban azt javasolta az Izraelbe vagy a konfliktus által közvetlenül érintett térségbe utazást tervező román állampolgároknak, hogy halasszák el vagy ütemezzék át későbbi időpontra utazásukat. Világszerte több légitársaság is felfüggesztette közel-keleti járatait, miután szombaton Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra.
Hírügynökségek tájékoztatása szerint az éjszakai néhány órás viszonylagos nyugalom után ma hajnalban újraindult a légitámadás Irán ellen, légiriadó van Kuvaitban, robbanások voltak Bagdadtól délre. Izrael eközben a Hezbollah több libanoni és bejrúti objektumát lőtte, miután légitámadás érte Haifát.
Az ABC News megkeresésére Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy valóban elveszítettek szombat óta néhány parancsnokot, ám a katonai képességeik nem változtak, hiszen a tavaly júniusi izraeli és amerikai támadások során ugyanez már egyszer megtörtént.
Donald Trump amerikai elnök a The New York Times című lapnak adott rövid telefonos interjújában azt nyilatkozta, hogy akár négy-öt hétig is fenntarthatja az Egyesült Államok az Irán elleni katonai műveletek intenzitását. Az amerikai elnök ugyanakkor elismerte: további amerikai áldozatokkal is számolni kell. Donald Trump több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel az iráni hatalomátadás lehetséges forgatókönyveiről Ali Hamenei ajatollah halála után. Közben Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Larijani közölte: a legfelső vezető halála után egy ideiglenes testület irányítja majd az országot.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője tegnap este közös közleményben jelezte, hogy készen állnak "arányos és szükséges védekező intézkedések" megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy "a forrásnál megsemmisítsék" Teherán katonai képességeit.
A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra mért támadást, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is. Az európai vezetők nyilatkozatukban "megdöbbentőnek" nevezik ezeket a "aránytalan" támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben. Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban.
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án közvetített először, első műsorának címe pedig Megszólal a Székelyföld volt. Ekkor még 30 perces napi adásidővel rendelkeztek, ami később 90 percre bővült, majd 1968-ban két órára.
1984-ben már napi három órán keresztül szólt a Székelyföld hangja 1985. január 12-ig, amikor a diktatúra következtében az összes területi stúdiót bezárták, és egyedüliként a Bukaresti Rádió magyar nyelvű műsora maradt meg. A Marosvásárhelyi Rádió a többi területi stúdióhoz, így a kolozsvárihoz, temesvárihoz hasonlóan az 1989-es forradalom után indult újra, kezdetben napi 4 órás műsoridővel.
2013-ban, a Marosvásárhelyi Rádió 55. születésnapján sikerült saját frekvencián magyarul, Romániában elsőként, egész napos közszolgálati tartalmat sugározni.
Hétfő estére halasztották a több mint 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak - tájékoztatott hétfő reggel az állami légitársaság.
A közlemény szerint a román állampolgárok ma hajnalban érkeztek meg Izraelből a kairói repülőtérre. A több mint 300 utas felvétele és a poggyászkezelés meghaladná a felszálláshoz szükséges minimális időkeretet – tájékoztat a TAROM-légitársaság, ezért a különjáratok indulásának új időpontját a román és egyiptomi hatóságokkal, a kairói román konzulátussal és a csoportszervezőkkel egyeztetve határozzák meg.
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre.
Andrei Țărnea külügyi szóvivő közlése szerint jelenleg Izraelben 624, Katarban 159, Jordániában 99, Ománban mintegy 90, Ramallahban 46, Szaúd-Arábiában 25, Kuvaitban nyolc, Iránban pedig kilenc román állampolgárt tartanak nyilván. Az Egyesült Arab Emírségekben több száz román lehet, a pontos adatokat még egyeztetik. Szíriából nem érkezett hazaszállítási kérelem, Libanonból egyelőre csak tájékoztatáskérések futottak be - részletezte Țărnea. Hozzátette: bár egyes szárazföldi határátkelők nyitva vannak, a térségben légicsapások zajlanak, ami jelentősen megnehezíti a román állampolgárok kimenekítését.
Románia az uniós konzuli együttműködési mechanizmus keretében is egyeztet partnereivel, és több forgatókönyvet vizsgál a szárazföldi vagy tengeri evakuálásra, ugyanakkor továbbra is a diplomáciai megoldások és a légi közlekedés mielőbbi újraindításában bízik. A külügyi szóvivő ismét arra kérte a térségben tartózkodó román állampolgárokat, hogy adják meg elérhetőségeiket a konzuli képviseleteknek, mert ezek az adatok kulcsfontosságúak az esetleges szervezett kimenekítések során.
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba és Jordániába közlekedő útvonalon a közel-keleti események miatt - tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Az érintett légitársaságok a FlyDubai, HiSky Europe, Israir Airlines, Qatar Airways, TAROM és a Wizz Air Malta. A román állami légitársaság már szombat óta több járatát törölte a térség országaiba, világszerte pedig több légitársaság is felfüggesztette közel-keleti járatait, miután szombaton Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. Teherán izraeli, illetve amerikai célpontok elleni rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt.
A közlekedési minisztérium korábban azt javasolta az Izraelbe vagy a konfliktus által közvetlenül érintett térségbe utazást tervező román állampolgároknak, hogy halasszák el vagy ütemezzék át későbbi időpontra utazásukat.
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.
Az alábbi szöveg a rádióban elhangzott interjú enyhén rövidített és szerkesztett változata.
A kormány többhónapos halogatás után elfogadta a közigazgatási reformot és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot. A csomag célja egyrészt a gyorsan növekvő költségvetési hiány megfékezése és az államháztartás stabilizálása, másrészt a vállalati szektor levegőhöz juttatása egy olyan időszakban, amikor a gazdaság technikai recesszióban van, a beruházások visszaestek, és a finanszírozási költségek történelmi magasságokba emelkedtek. A kormány a decentralizáció erősítését, a bürokrácia csökkentését és a beruházások ösztönzését ígéri, bár a részletek kidolgozása még hátravan. Ugyanakkor több szakmai szervezet és szakszervezet alkotmányossági aggályokat, munkahelyi bizonytalanságot és társadalmi feszültségeket emleget.
– Először is milyen állapotban találja most a költségvetést ez az intézkedéscsomag? Ahogy említettem, a két csomag elfogadása több hónapot késett. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Szociáldemokrata Párt a gazdaságélénkítési javaslatokat ürügyként használja a reform lassítására, majd kiderült, hogy a gazdaság technikai recesszióba került, és valóban szükség van élénkítésre. Tehát mennyire súlyos a helyzet valójában?
– A helyzet meglehetősen súlyos, és ez nem most kezdődött. A gazdasági instabilitás és a költségvetési egyensúlyvesztés már 2019-ben megjelent, de a választásokig sikerült elrejteni a probléma súlyát. A közgazdászok már a 2020-as Covid-válság után figyelmeztettek a strukturális gondokra. A kormány most olyan megszorításokat vezetett be, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az állam megőrizze fizetőképességét – hogy ki tudja fizetni a közalkalmazottakat, beleértve a rendőröket, orvosokat, tanárokat. Ezeknek a megszorításoknak azonban következménye lett a technikai recesszió. Ez nem meglepő: egy expanzív időszak után a restriktív gazdaságpolitika visszafogja a növekedést. A tavalyi év utolsó két negyedévében egymás után volt gazdasági visszaesés. Most viszont vannak jelek arra, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása elkezdődött. A 2025-ös hiány még mindig magas, de kisebb a 2024-esnél, és januárban minimális többlet is volt – bár ennek jelentősége korlátozott. Mindenesetre látszik, hogy Románia elindult a hiány csökkentésének irányába.
A gazdaság azonban nem maradhat teljesen levegő nélkül, ezért fogadták el az újabb sürgősségi kormányrendeletet, amely két részből áll. Az egyik az önkormányzatok átalakítása. Ezt közigazgatási reformnak nevezik, de én ebben nem látok valódi reformot. A lényeg a létszámcsökkentés: az önkormányzatoknál és bizonyos központi intézményeknél csökkentik a maximális alkalmazotti létszámot, ami elbocsátásokhoz vezet. Ez nem reform, hanem leépítés. A második rész a gazdaságélénkítés. Mivel a megszorítások negatív hatással vannak a gazdaságra, a kormány igyekszik ezeket részben ellensúlyozni beruházásösztönző intézkedésekkel.
– Köztudott, hogy ha egy beteg nem jut időben kezeléshez, súlyosbodhat az állapota. Ebben az esetben a késlekedés rontott a helyzeten?
– A késés nem hónapokban, hanem években mérhető. A „betegség” nem volt elkerülhetetlen: a rossz politikai és gazdasági döntések okozták az elmúlt hét évben. Most jutottunk el oda, hogy a tünetek már nem voltak tovább eltakarhatók, és a kormánynak lépnie kellett.
– Úgy értékelte, hogy ami most történik, az nem reform. Milyen lenne a valódi reform?
– A kormány decentralizációról beszél, de a rendeletben ennek alig van nyoma. Példaként azt hozzák fel, hogy a szerencsejáték-vállalkozások engedélyezése átkerül az önkormányzatokhoz. Ez előrelépés, de a decentralizáció ennél sokkal többet jelent. A mostani rendelet valójában a létszámcsökkentésről szól: az önkormányzatoknál 30%-kal kell csökkenteni a maximálisan betölthető álláshelyek számát. Ahol már most is a maximumon vannak, ott 30%-os elbocsátás lesz; ahol nem, ott a különbség mértéke határozza meg az elbocsátást. Ezek szükséges lépések, mert a közalkalmazotti létszám nőtt, miközben a közszolgáltatások minősége nem javult. Rövid távon azonban kérdéses, hogy az elbocsátottak mennyire gyorsan találnak munkát.
– Mekkora megtakarítást hozhat a létszámcsökkentés?
– A becslések szerint 45 600 állás szűnik meg. A megtakarítás 2026-ban körülbelül 1,6 milliárd lej, 2027-ben pedig 3 milliárd lej lehet. A felsőoktatásban is csökkentik a doktori pótlékot 950 lejről 500 lejre. Minden lej számít jelenleg.
– A helyi adók csökkentése hogyan befolyásolja a helyzetet?
– A kormány korábban megemelte a helyi adókat, de ezzel párhuzamosan forrásokat vont el az önkormányzatoktól, így azok nem jutottak több pénzhez. Most, hogy az adóemelés egy részét visszavonták, az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodnak majd, ami kevesebb beruházást, lassabb útfelújítást és gyengébb szolgáltatásokat jelent.
– Utalt rá, hogy a fogyasztás visszaesett. A reálbérek is csökkentek, és az idegenforgalmi költések is jelentősen mérséklődtek. Mi kell ahhoz, hogy a belső kereslet ismét növekedési pályára álljon?
– A román gazdaság növekedése évekig fogyasztásvezérelt volt, fedezet nélküli pénzkiáramlással. Ez a növekedési modell azonban több negatív következménnyel járt: az import jelentősen megemelkedett, mert a belső termelés nem tudta kiszolgálni a hirtelen növekvő keresletet; az importfüggőség nőtt; a magasabb bérköltségek miatt romlott a versenyképesség, csökkent az exportképesség. A mostani keresletcsökkenés inkább a normalizálódás jele. Egy felelős költségvetési pályán nem normálisak a hirtelen, fedezet nélküli keresleti ugrások. A jelenlegi szint közelebb áll a román gazdaság fejlettségéhez. Innen lassú, fokozatos keresletnövekedés várható, ami egészségesebb, fenntarthatóbb pályát jelent.
– Nincs szükség egy másik növekedési tényezőre? És mi lehetne az?
– A kormány most a vállalatok beruházásait próbálja ösztönözni. A beruházásvezérelt növekedés sokkal stabilabb és fenntarthatóbb, mint a fogyasztásvezérelt. A csomag második része több olyan intézkedést tartalmaz, amely a vállalatok számára vonzóvá teszi a beruházásokat: gyorsított amortizációt, illetve bizonyos kutatás-fejlesztési és high-tech beruházások esetében 200%-os adóleírást. A cél az, hogy a gazdaság szerkezete átalakuljon: ne csak a fogyasztás húzza, hanem valódi vállalati beruházások is legyenek. Az elképzelés helyes, a siker a megvalósításon múlik.
– Elegendőek lehetnek ezek a lépések a gazdasági növekedés újraindításához? Mikor lábalhat ki Románia a technikai recesszióból?
– A technikai recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Éves szinten azonban 2025-ben is volt – igaz, nagyon alacsony – növekedés 2024-hez képest, és 2026-ra is 0,8%-os növekedést várunk. Ez kicsi, de pozitív szám. Tehát nincs válság: a gazdaság nem esik vissza évről évre, csak stagnál. Előrejelzéseink szerint az első év, amikor már „normális”, 2% feletti növekedéssel számolhatunk, 2027 lesz. Ehhez azonban következetes végrehajtásra van szükség: nem szabad visszatáncolni a meghozott intézkedésektől, mint ahogy a helyi adók esetében történt.
– Beszéltünk arról, hogy a közigazgatási reform valójában nem reform, csak költségcsökkentés. Ugyanakkor a gazdaságban mintha mégis elindult volna egy szerkezetváltás.
– Így van. A román gazdaságnak mindenképpen el kell indulnia egy szerkezetváltás felé, hogy fenntartható pályára kerüljön. Ennek jelei már most látszanak. Rövid távon ez fájdalmas a lakosságnak és a vállalatoknak, de a kormány igyekszik úgy stabilizálni a gazdaságot, hogy közben ne fojtsa meg. Ha visszatérünk a korábbi hasonlathoz: a beteg gyógyulási folyamata elkezdődött. Ez még nem kellemes időszak, de szükséges ahhoz, hogy később egészségesen működjön tovább a gazdaság.
Elutasította tegnapi ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott. Az egyszerű indítvány - a kormány egésze és a miniszterelnök ellen irányuló bizalmatlansági indítványtól eltérően - nem vonja maga után automatikusan a miniszter leváltását, elfogadása inkább egy politikai üzenetet fejez ki, de nem kötelezi a kormányfőt, hogy leváltsa az illető minisztert.
